Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)
1934-07-22 / 165. (3496.) szám
1984 juJáuiB 22, vasárnap. *v Aki féltékeny a férje — üzleteire Mennyit ér a iérii és mennyit ér a nő? Rég tudott dolog, hogy olyan vidékeken, ahová nem férkőzött még he az ember szellemi értékét vitán felül hejyező s anyagiakra át nem váltó kereszténység, ott máig is vígan folyik a szinte humoros* jellegű omhervásár, néhol pedig valósággal elkótyavetyélik az embereket, mintha elszennyesedett fehérneműk vagy antikváriumba való könyvek lennének. Nézzünk csak körül kissé a nagyvilágban, hogy saját magunk értékét megállapíthassuk s megtanuljuk becsülni azt a kultúrát, melyben élhetünk. Beludz9isztán némely vidékén a töhbférjüség divatos. Egy-egy „férj" hozzávetőleges ára forgalmi és állami adókkal együtt két pakli dohány, vagy fé.iter alkohol. Ugyanott egy asszonyért három he- gyijulhot is elkérnek. A belsőszaharai tuarégeknél nagyon drága az asszony. Értéke mintegy 300 korona, amit azonban rokoni részletfizetéssel is lehet törleszteni. Ugyanez az asszony ára Boroeo és Szu- matra egyes vidékein. Viszont a Szudánban tiz- tizenkét tehenet kell fizetni az eladósorban levő leányért. A malájoknál húsz skatula Smoll-pasztáért és egy hizott sertésért már lehet asszonyt kapni. Hogy miért éppen cipőpasztáórt? Rettentően egyszerű. A malájok újabban cipőtisztítással keresik kenyerüket a városokban, ha nincs ínyükre a rakodó-munka. Ugandában viszont negyven sertés az asszony ára, mig egy dolgozó férfiért csupán néhány marék lőport kell adni. A szomáli négereknél száz teve is kevés, ha valaki egy szebb nőt óhajt a hitvesévé avatni. Szomorúak az állapotok Turkesztánban, ahol any- nyi kiló vajat kell fizetni az asszonyért, ahány kilót nyom A Himalája déli lejtőin a legolcsóbb a feleségnek való, mert itt már egy kézitükörért, vagy leveseskanálért is adnak élettársat. Az abesz- szin tringli — (rabszolgafarm) — telepeken pedig még fizetnek is, csak elvigyék a telepről az asszonyokat. Az eszkimóknál osakis dohányért adják a férjhez-menendő leányokat. Mondhatnám, hogy ott az asszony valóban csak egy pipa bagót ér. Északausztráliában már egy skatulya gyufáért is szívesen adják szegényeket, sőt vannak vidékek arrafelé, ahol a férfi előleges részletekben ledolgozza az asszony árát a leendő após földjén s ha elvégezte, elviheti szive választottját. Ezeken a vidékeken tehát a leányok szülői mentesítve vannak a hozomány-kérdés alól. Ami nem éppen megvetendő dolog, tekintettel arra, hogy ott is pang a gazdasági helyzet. Az is igaz, hogy a férfiak ára alaposan megcsappant a világháború óta és ma Európában sem a nőnek, sem a férfinak nincs túlságos értéke. A férfi is csak akkor ér aranyakat, ba megfelelő állása van és aranyakat is keres. Lassankint ugyanez áll a nőre is. Sajnos, vannak esetek, mikor a feleségek elárverezték a férjüket Amerikában vagy eladták jó pénzért Angliában, aszerint, milyen lábon álltak az erkölcsök s főképpen milyen mértékben hiányzott az illető családokból a vallás. Az ember nem is hinné, mi minden történik a nagyvilágban. De mindezeket nagyon is illik tudni, mert megfigyelhető, hogy ahol a valláserkölcs alaptól elfordulnak ez embereik, ott az egyén vásári árucikké válik úgy a munkában, mint a családban. Huszemasstuuty hűm okot imd Az asszonyok nagyrészének leghőbb vágya ma az, hogy fiatalosan karcsú legyen. Ahol a természet nem teljesiti ezt a kívánságot, ott mesterséges eszközökkel igyekeznek elérni az asszonyok a karcsúságot. A soványitó kúrák, ha az asszonyok megfelelő mértékkel alkalmazzák, valóságos jótéteményei lehetnek a szervezetnek, azonban a tulhajtottság veszedelmessé válik az egészségre. A newyorki Uj Orvosi Akadémia legutóbb tartott ülésén ezzel a kérdéssel foglalkoztak a megjelentek és az orvos- gyűlésnek húszezer levél állt rendelkezésére, amelyet egy amerikai női folyóirat olvasói írtak és amelyekben az erőszakos fogyasztó-kúrák áldozatai keserűen panaszkodtak tapasztalataikról. A folyóirat szerkesztője ismertette a leveleket, amelyekből az előadás szerint kiderül, hogy a szokásos fogyasztó-kúrák kellemetlen következményei igen sokszor idegösszeomlásban, sőt tüdővészben és rákos megbetegedésekben mutatkoznak. Ez azonban a levélírók kisebbségénél volt csak tapasztalható. Az áldozatok többsége amiatt panaszkodik, hogy — mialatt alakjuk valóban karcsú lett, arcuk bőre ráncossá és petyhüdté vált, úgyhogy húsz évvel idősebbnek látszanak, mint amilyenek a valóságban. Ez az előadás arra adott alkalmat az orvosgyülésnek, hogy figyelmeztesse az ♦asszonyokat: csak akkor szabad fogyasztóku- rát igénybevenni, ha testsúlyuk felülmúlta az egészséghez szükséges szabályos méretet. Rámutatnak az orvosok arra is, hogy igen 6ok leánynál, akik házasság előtt vetették magukat alá soványitó gyógymódnak, a kúra következménye teljes meddőségben nyilvánult meg. Kedves húgom, azt panaszolod a leveledben, hogy a férjed most kevésbé szeret, mint esküvő előtt. Meggyőződésem az, hogy feltevésed téves! Férjed tetterős, energikus férfi, aki kedvét leli a munkában és a cselekvésben; addig, amíg az irántad való szerelme munkát és fáradságot igényelt, természetesen teljes mértékben el is foglalta őt. Mikor azonban ez a dolgok természetes alapján megszűnt, megváltozott a viselkedése, de nem a szerelme — mint azt te feltételezted. Mert az a szerelem, amely hóditani akar, nagyon különbözik attól a szerelemtől, amely már hódított. A hóditani vágyó szerelem megfeszíti a hős minden erejét, minden energiáját, reményt, félelmet, vágyat kelt benne, diadalról- diadalra hajszolja és minden talpalatnyi hely, amelyet a vár ostrománál nyer, egy-egy birodalmat jelent számára. A hóditó szerelem teljes mértékben lefoglalja a hóditani vágyó férfi energiáját, idegeit és tettvágyát, a diadalt aratott szerelem azonban erre már képtelen. A boldog férj már nem tud úgy viselkedni, mint a szerelmes udvarló, már nem keres, kutat, nem fél, nem kiván és nem óhajt és amit már egyszer meghódított, nem jelenthet számára újabb hódítást. Ez nagyon természetes változás, édes gyermekem! Ha ezt megérted, akkor nem fog bántani az a változás, hogy a férjed most szívesebben foglalkozik napközben az üzleteivel, mint veled! Ha te azt szeretnéd, hogy most is a zöld gyepen heverésszen veled napsütéses ég alatt, minden szavadért enyhe csókot leheljen szempilláidra és térdenállva könyörögjön egy- egy kézcsókra szóló engedélyért, akkor csalódnod kell. Ez nem megy! Én már megértettem, hogy az a harc, amit egykor a férjem azért folytatott, hogy a felesége legyek, békésebb hangulatnak kellett helyet adjon, mihelyt valóban a felesége lettem. Én is elfordultam a zöld gyepen való álmodozástól és a feleség hivatásához tartozó házi dolgok elvégzésével töltöttem el az időmet. És amikor egész nap mind a kelten szorgalmasan végeztük a dolgunkat és este elbeszéltük egymásnak, ki mit végzett, — a férjem az üzleti életben, én pedig a házban és a kertben, — akkor jobbkedvüek és Egy régi arab adoma szerint a föld legboldogabb teremtménye — a teve. A legboldogabb minden élők között, egyrészt, mert sohasem kell gondolkoznia, másrészt, mert szervezetének nagyon kevés vízre van szüksége. Bölcsen, okosan rendezte ezt igy a természet. A „Sivatag hajója" valamikor harminc, negyven napig imibolygott a Szahara toroifcszáritó homokiján, fullasztó, örök, kánikulai hőségben, égető napsugárban, mozdulatlan, kábult, tikkasztó levegőiben, amiig egyik városiból a másikba jutott. Imibolygott, talpalt, menetelt, váz nélkül, ital nélkül, hüsülés nélkül és szerencsés szervezete nem kívánta egyszer sem a vizet. A természet ugylátszik alapos és jólmegfontolt helyszíni tanulmányokat végzett a Szaharában, mielőtt a tevét elhatározta. Ma nem volna már szükség ilyen gondos körültekintésre, mert a motoros tankok és repülőgépek — ha kell — órák alatt szállítják a Szahara bármelyik pontjára a szükséges vízmennyiséget. A természet elképesztő és mindenre kiterjeszkedő logikáját bizonyítja az, hogy a Szahara és környéke benépesítésekor még erre a huszadik századbeli mechanázáló eshetőségre is gondolt. Legalább is azt kell hinnünk, hogy gondolt rá, mert míg a teve nyugalmáról becsülettel gondoskodott, addig a tevehajcsárral már egyáltalán nem törődött, sőt fokozottabb vizébség- ged és csillapithatatlan szomjúsággal verte meg. A természet e mellőzésnél bizonyára úgy gondolkozott: az ember előbb-utóbb úgyis feltalálja magának az autót, amellyel néhány napra tudja lerövidíteni a Szahara negyven-ötven napos távolságait. Feltalálja az autót, a Szahara minden sivatagi kalandot megcsufoló komfortját. Tehát az ember segít magán nélküle is. Azonban hiába van autó, ha nincs elég viz. Van a világnak néhány olyan pontja, ahol a tiszta ivóvíz keresettebb és drágább cikk, mint nálunk a sör, bor vagy akár a pezsgő. Ilyen hely megelégedettebbek voltunk sok más embernél. És ami a legjobb, harmincéves házasságunk alatt ez a megelégedettség sohasem hagyott el bennünket. Ma éppen olyan élénken beszélünk a háztartásról, mint huszonöt év előtt, megismertem ez idő alatt férjem ízlését és elmondom neki a napilapokból és folyóiratokból mindazt, amiről tudom, hogy érdekli őt. Megmondom, melyik könyvet olvassa és elébe is teszem; én levelezek felnőtt, családos gyermekeinkkel és elmondom neki az újdonságokat, amiket ők Írnak nekem; ami az üzleti ügyeit illeti, azokban éppen úgy kiismerem magam, mint ő és meg- könnyitem a munkáját azzal, hogy a magam szemével nézem minden ügyét és tanácsot is adok neki, de nem vagyok megsértve, ha a tanácsomat nem tartja meg. Egyenlők a szokásaink, ugyanahhoz a rendhez szoktunk hozzá és hiszem azt, hogy mindez nem adna olyan nyugalmat, mint amilyenben részem van, ha házasságunk harminc esztendejét éppen olyan üres szerelmeskedéssel töltöttük volna el, mint a házasság előtti heteket. Talán most már leplezetlen unalommal néznők egymást az ebédlő- asztalnál, az este hűvös lenne, a délidő tulme- Jeg és a reggeli unott és keserű. Vágyódnánk a társaságok után, amelyek azonban, ahogy eljönnének, unalmasok lennének számunkra és ha mi mennénk vendégségbe, bennünket is megunnának. Ha nem akaród, hogy valamikor unalom és keserűség legyen úrrá feletted, keresd az életcélodat abban, amit itt elmondtam, ne kinozd derék férjedet szerelmi féltékenykedéssel. Hidd el nekem, hogy ha nem keresed azt férjed minden szavában, szeret-e vagy sem, ha nem keresed az alkalmat arra, hogy férjed ifjúi hévvel udvaroljon neked, akkor sokkal könnyebben elkövetkeznek azok a pillanatok, amelyekben férjed a mindennapi élet gondjai, fáradalmai, eseményei között a szerelems udvarló lángoló szavainál sokkal melegebben, sokkal lágyakban fog hozzád szólni és ha ekkor ad érzésének egy csókkal kifejezést, e csók nem lesz talán olyan tüzes, mint egykor a lugas padján adott csók, de bizonyára bensőségesebb, őszintébb és tisztább lesz. Szerető nénéd. virágzóbb kereskedelmi ágazata a vizárusitás. Kis kordélyokon tiz-tizenöt korsó ivóvizet helyez el a vizkereskedő, végig ballag vele Kairó hőségtől szikrázó uocáin és úgy adja le állandó vevői ajtaja előtt a-literes, félliteres, ötliteres kanna ivóvizeket, ahogy nálunk kopogtat minden reggel pontosan a tejes ember. Itt a viz — rikoltja el magát a kedélyes hangulatú vizes és a tűzről pattant szorgos kairói menyecske már szalad', is az ajtóhoz, nehogy elemel- je valaki a nélkülözhetetlen drága italt. Éppen mint nálunk. Módszeresen dolgozik a kairói vizes ember. Leteszi a kannát az ajtó elé, eílkiáltja: itt a viz és ha hamarosan nem jelentkezik a rendelő, maga lopja vissza vevőjétől a vizet. Éppen, mint nálunk. De Kairó logikus fiának végeredményben igaza van: ha nem lopja el ő, ellopja más. A kairói viz és az európai tej forgOlombahoza- talának hasonlóságából következik, hogy az egyiptomi vizkereskedielemnek is vannak milimárijai, divatosra bámult, terebélyes arab menyecskék, akik megfélemiithetetíen bátors'ággal harcolják be — talán tejjel hígított — vizes kannáikat a városba. Éppen úgy, mint nálunk. Egyiptom fúrt forrásaiból nagyrészt ihatatlan viz buzog, egészségtelen, furcsa mellékizü folyadék, amelyet csak állatok' itatására tudnak használni. Éppen ezért azt a kevés ivóviz-hutat, amelyből a város modem negyedének vízvezetékeit látják el, állandó hatósági ellenőrzés és megfigyelés alatt tartják. Egyiptom, főleg Port Sald lakosainak megbetegedését a rossz viz idézi elő. A hatóságnak tehát fontos érdeke, hogy nocsak a városi kutakat, hanem a vizkereskedők nem minden tekintetben kifogástalan kannáit és hordóit is szem előtt tartsa. Az ötletszerűen megejtett vizrazziák érthető pánikot keltenek Kairó külvárosaiban, ahol a mi7" .... fé faisnya ál&wMjaj. 145 eásabb üzleteit köti. Egyiptom vizára maximált, ami természetesen nőm jelenti azt, hogy az uccák hősei becsületes egységáron vesztegetik a meny- nyei folyadékot. Ahány ház, annyi szokás, ahány árus, annyi ár. Kairó, az elévülhetetlen regénytéma, tikkadt fantáziájú irók romantikájának melegágya, Kairó, a forróvérű város éppen eleget kínozza jobb sorsra érdemes benézülötíjelit. Mesterséges hőlégkura nem gyötörheti úgy a kábult pácienst, ahogy Kairó uccuinak soka ki nem hülő, forró kemencéje sorvaszt. Aki- látta már délidőben Kairó elhagyott, kihalt, elfáradt, girbe-gunba külvárosi uccáit vagy hatalmas modern bouleivardjait, a házak verejtékező fehér homlokát, az úttest gőzölgő, majdnem olvadó kövét-, a fák lelókadt, majdnem földre hajló koronáit, az ablakok majdnem folyékonnyá tüzesedett üvegét, az vita nélkül is belátja, hogy ezt a hőséget nem lehet megszokni. Akiit érintett már az égető déli napsugár és érezte már egyszer a fullasztó szomjúságot a hideg, hü6itő, tiszta viz után, az még a maximális árat megcsufoló vizár- drágitónak is megbocsát. Sz. Gy. Heti étrend Hétfő. Ebéd: Zöldbableves, borjumáj rizs- vagy burgonyakörettel, turóspite. — VacsoTa: Aludttej, vaj, sajt. Kedd. Ebéd: Húsleves söberlivel, marhahús paradicsomban, tarhonya köreit, piskóta tekercs. — Vacsora: Fatányéros káposztával, gyümölcs. Szerda. Ebéd: Gombaleves, kelkáposzta, vagdalt sült, daramorzsa. — Vacsora: Maradék sült, saláta, vaj, retek, őszibarack. Csütörtök. Ebéd: Velőlerves, párisi szeleit, burgonya, uborka, almáslepény. — Vacsora: Húsos omletté, maradék tészta. Péntek. Áttört burgonyaleves, babfőzelék, tojás- o-mlette, aranygaluska borsodéval. — Vacsora: Káposztás kocka, gyümölcs. Szombat. Ebéd: Köménymagleve-s, tökfőzelék, párolt felsál, túrós gombóc. — Vacsora: Maradiék főzelék és hús. Vasárnap. Ebéd: Húsleves, zöldborsó, rántott csirke, burgonya saláta, ribi-zlitorta. — Vacsora: Maradék csirke, májpástétom, vaj, zőldpapiaka, maradék torta. RECEPTEK Töltött felsál: A megmosott, vékonyra vágott félééit megsózzuk, megborsozzuk és a következő töltelékkel kenjük be: egy fej finomra vágott, vagy megreszelt vöröshagymát összekeverünk 10 deka apróra vágott fehérszalonnával, egy deci sós vízben megfőtt rizzsel. Az egészet rákenjük a felsál- szeletre, össze göngyöljük, fehér fonállal átkötjük. Két kanál forró zsírban kevés hagymát pirítunk, karikára vágott sárgarépát, borsot, paprikát teszünk. Az egészet a hússal együtt puhára pároljuk. Ha puha, a húst vegyük ki, a levébe tegyünk egyszerű kockacukrot, egy kanál lisztet, babérlevelet, és törjük át az egészet szitán. Kevés ecettel és néhány kanál tejföllel Ízesítjük. Az egészet a karikára felszeletelt húsra öntjük és egészben sült burgonyával körűjük. Paradicsomos gombóc. Egy kiló nyers darálthus- hoz keverjünk féldeci előre megfőzött rizst, sót, borsot és egy tojást. Liszttel gömbölyítsük tojás- nagyságúra és kevés forró vízben főzzük puhára. Ugyanebben a vizben készítsünk paradicsommártást jó bő tejföllel, rakjuk bele a husgomlbócot és forraljuk föl újból. A TEHETSÉGES GYERMEK. — A fiam ritka nagy tehetség, — dicsekszik X. ur vendégeinek. És hogy mindjárt produkálja is a gyereket, behívja és megkérdezi tőle: — Mennyi kétszer kettő? — öt, — feleli a gyerek bátran. — No, ugye, milyen okos? — ragyog X. ur arca, —i mindössze eggyel tévedett. például a Kairó. Egyiptom fővárosának egyik loglunári alapon folytatott vízkeamkedelem legibuKairó legjobban virágzó üzlete — a vizkereskedelem Hogyan élnek a világ egyik legforróbb városában?
