Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)
1934-07-03 / 149. (3480.) szám
^I^GAlMAfitARHlRIiAEf 3 .1984 julius 8, keddBenes szerint sorsdöntő hónapok előtt áll Európa A külügyminiszter válaszolt Gömbös nyilatkozatára - A leendő keleti paktum jelentőségét méltatta parlamenti beszámolójában Benes erelneszesedés, ARTÉRIÁK, IDEGEK, MIRIGYEK, CSONTOK megbetegedéseinél CS11 JOD-BROM GYOGYFURÖ RENDKÍVÜL ULC.SÓ P/Sl'-'Ai a E s. i Összköltségek: illetékek, fürdők, lakás-ellátás, orvosi kezelés sth 21 napra KC 1200-, 28napra .550. frospelctust kuio & Kürdöigazgaiosag Ciz búpele Prága, jiiliíue 2. A kópvdeeílőház ma déluitái hátrom óraikor tartott ülésén Benes külügymi niszteir .külügyi expozét mondott. A külügyminiszter mindenekelőtt a Német ország genfi kivonulása, ntáiu kialakult nem eetközi helyzetet ismertette. Németország kivonulása a bizonytalanság ér zetét keltette. Ez a bizonytalansági érzet a német kormán} egyéb megnyilvánulásai következtéiben is fokozódott. Ezzel csaknem egyidejűleg a Saar-vidék miatti konfliktus is elmérgesedett, a Távol Keletről pedig napról-napra érkeztek a szovjet ée Japán viszonyának rosszabbodásáról széló hírek. A külügyminiszter ezután érintette a német-lengyel tízéves békepaktumot, majd a leszerelési konferencia megmentésére tett különféle kísérleteket, Anglia, Franciaország és Olaszország február 18-án kelt nyilatkozatát, melyben Ausztria önállóságát garantálták. A külügyminiszter ezután a francia nemzeti egyesülés kormányának külpolitikai akcióit ismerteti és a kisantant február 16-iki paktumának jelentőségét emeli ki. A kisantant ezzel a paktummal — mondja a miniszter a leghatározottabban állást foglalt a középeurópai viszonyok megváltoztatása ellen, akár a Habsburg-restauráció, akár a revízió formájában. A Balkán-paktummal kapcsolatban megemlíti, hegy most formulát keresnek, amelynek segítségével létrehozhatják Bulgária és szomszédai közeledését anélkül, hogy Bulgáriának le kellene mondania fenntartásairól. Az entente bail- canique szerinte a ..Balkán a balkániaké44 elv gyakorlati érvényesitését jelenti. A Balkánon — úgymond — nem lesz több háború, ott többet a nagyhatalmak nem folytathatnak rivalitást. A balkáni államok lokális ellentéted többet neun válthatnak ki európai konfliktust. A keleti paktum terve Majd a keleti paktum tervét ismertette a külügyminiszter. A keleti paktumban Szovjet- oroszország, Lengyelország, Németország és Csehszlovákia és esetleg a balti államok vennének részt, a paktum aláírói esetleges támadás esetére kölcsönös segítséget biztosítanának egymásnak és Franciaország megfelelő formáiban garantálná a paktumot. A keleti szerződésnek a követke ztné nyéké nt Szovjetoroszország belépne a Népszövetségbe. A keleti paktum politikája semmiesetre se lenne a blokkrivali'tások politikája hanem épen úgy a kelet európai egyensu yi helyzet biztosi- t-ásá-t szolgálná, mintahogy a locarnói egyezménynek is az volt a célja, hogy biztosítsa a nyugat euróapi egynsuilyt. Szó sincs akár Szovjet orosz ország, akár Németország ellen irányuló blokk létesítéséről, A lényeg az, hogy végre olyan szervet kovácsoljanak össze, amelj az egész európai egyensúlyt- tartósan garantálja. Tehát épen ezért szó sem lehet egy katonai szövetség letesité- fcérői. amelyben egyik a másik ellen sorakozik •fel. Az egyenrangúság, a biztonság ás az igazságosság elvének biztosítása a cél A keleti paktumban is arról van szó, hogy a nagyhatalmak és a kisbaba Imák között közös plattform lé tétül jön és tisztázódjék végre két európai nagyhatalom: Németország és Szovjetoroszország között a jelenleg nem egészen kieléigitő viszony. Tévedés lenne azt hinni, hogy a keleti paktummal a francia szövetségi blokk szélesülne ki. Természetesen Franciaország époly kevéssé tfogja cserbenhagyni a közép- és keieteurópai szövetségeseit, mintahogy középeurópa: szövetségesei nem hagyják el Franciaországot-. A velencei találkozó Ami pedig a velőnoe-i találkozót illeti, egészen bizonyos, hogy a két kormányfő megbeszélései közelebb hozták egymáshoz Olaszországot és Németországot. Ez azonban még nem jelenti azt, mintha Németország Olaszországgal blokkot akarna létesíteni, vagy megfordítva, ahogy ezt egyik legutóbbi beszédében Gömbös mioiázterelnök ur pendítette meg, miiét ahogy Franciaországnak nem érdeke, úgy nem érdeke ennek a két országnak sem, hogy a többi európai hatalmaktól izolálják magukat és ezáltal Európát két rivalizáló hatalmi blokkra s/zakitsák. Sorsdön'ö hónaitok — Mindenesetre a következő hónapokat — mondta Benes — egészen az év végéig, sőt esetleg a következő év tavaszi hónapjait sorsdöntő jelentőségüeknek tartom. Ami most folyamatban van. kétségtelenül elkeseredett harc, amely el fogja dönteni, hogy Európa a békés fejlődés, vagy pedig a háborús konfliktusok útjára lép-e? A továbbiakban Benes nyugalomra és higgadtságra intette ezeknek a kérdéseknek megítélésében a közvélemény 1 és kijeilentette, hogy háborútól -nem keli tartani. — Mindenesetre Csehszlovákia — mondta a külügyminiszter — minden eshetőségre felkészül. A következő időkre fel kell készülnünk úgy katonailag, mint admiiniisztrative, belpolitika i- liag, gazdaságilag és morálisan is. hogy semmi se találja ké szüle Menüi az országot. Énen ezért minden politikai pártnak és felelős tényezőnek tudomásul kel] venni, hogy esetleg hosszú időre most dől el a sorsunk. Fontos, iBgy párt és nemzetiségi különbség nélkül, felsorakozzunk demokráciánk és szabadságunk mögött és azt írónőén körülmények körött és minden eszközzel me g v é d elmé z zii k. a kisantant három célja Kazéoeurópáhan Középeurópában három határozott célja vau a kisantantnak. amelytől nem fog eltán- torodni, amelyben nem hajlandó kompromisszumot kötni s amelyet mindig egységesen fog képviselni. S ezek: szembehelyezkedik minden területi revízió, az AnSchluss és a Habsburgok restaurációjának bármilyen formában való megvalósításával . — Ami pedig a kisantant nemzetközi viszonylatban folytatott politikáját illeti, e tekintetben két irányelvet követünk: a béke érdekében definitív formában le akarjuk rögzíteni, hogy Középeurópát és a Balkánt, mint ahogy Európa minden részét, a nagyhatalmaknak tiszteletben kell tartaniuk, mert Középeurópa és a Balkán népei érettek ahhoz, hogy megálljának saját lábukon és területeik nem szolgálhatnak többé a nagyhatalmak versengésének se objektumául, sem pedig felvonulási terepéül. Harcot folytatunk — mondta beszédében Benes, — hogy Európa kis- és középnemzetei számára is kivívjuk a helyet a nap alatt. S ezt tekintve, a kisantant tizennégyéves története úgyszólván az egyetlen olyan példa, amelyre az eredményesség szempontjából hivatkozni lehet. Hol lennénk mi valameny- nyien. ha a háboru-utáni időik káoszában nem fogunk össze és nem lépünk fel egységesen? Benes beszéde további során részletesen rámutatott azokra az eredményekre, amelyeket a kisantant államainak együttműködése érlelt meg. — Megértjük — mondta ezután.— hogy egyes államoknak útjában állunk, ennek ellenére meg vagyunk győződve arról, hogy együtt munkál kodásunkkal a béke és az általános európai konszolidáció ügyének nagy szolgálatokat tettünk. A monarchia külpolitikai örököse: a kisantant A kisantant legutóbbi tanácskozásairól -kiadott kommüniké — úgymond — világosan beszél a kisantant céljairól és dokumentálja az egységet, amely szilárdan áll. Ezután a külügyminiszter rátér a a kisantant nemzetközi viszonylatban követett másik irányelvének ismertetésére. Eszerint a kisantantnak az a célja, hogy olyan középeurópai egyensúlyi helyzetet teremtsen, ami nőt a háború előtt a Habsburg monarchia képviselt. Ennek fontosságát Európa többi államainak is be kell látni. Ez az egyensúlyi politika a három határos nagyhala'.óimnak Olaszországnak, Németországnak és Szovjetoroszország- nak egyformán érdeke, de előnyére szolgál valójában a nyugateurópai hatalmaknak is. Hasonló történelmi hivatást tölt be a Balkánszövetség is, amelyben a kis antant két tagja Jugoszlávia és Románia helyet foglalnak, s amelyhez a jövőben a kisantant természetszerűleg még szorosabb szálakkal össze fog kapcsolódni. Ami Csehszlovákia kapcsolatait illeti Franciaországgal, erre nézve élénk képet adhat Barthou külügyminiszter legutóbbi látogatása, amelyet Barthou maga nevezett nem is baráti, hanem testvéri találkozásnak. Francia- ország egész súlyával ott áll a kisantant politikája és történelmi missziója mögött. A német eseményekkel szemben - érdektelen szemlé é álláspont Csehszlovákiának Lengyelországhoz való viszonyát a következő szavakkal jellemezte a külügyminiszter. A két ország között a viszony az utóbbi időben nem úgy alakult, ahogy mi óhajtottuk volna. Benes szerint azonban nem szabad eltúlozni azoknak az ellentéteknek jelentőségét, amelyek az utóbbi időben Lengyelország és Cseh Szlovákia között felmerültek, s amelyek kizárólag a két állam között támadt bizonyos félreértésekre vezethetők vissza. Hangsúlyozta, hogy a tárgyalások során kölcsönösen megáLlapitották, hogy bizonyos lokális ellentétekről van szó, és semmiesetre sem arról, hogy politikai konfliktus támadt a két állam között. A csehszlovák és lengyel részről megnyilvánuló éles sajtóharcot is inkább az ideges hangulatnak tulajdonítja és felhívja a csehszlovák sajtót, hogy tekintet nélkül arra, milyen hangot használ velünk szemben a lengyel sajtó, Lengyelországgal szemben mindig tárgyilagos és higgadt hangot használjon. Egyébként a lengyel problémával való részletes beszámolót azzal zárja le, hogy ki kell várni, míg az események kitermelik magukból azokat a kedvező mozzanatokat, amelyeken a függőben lévő kérdések rendezését el lehet indítani. A Németországihoz való viszonyt az utóbbi időiben sikerült rendezni, miután néhány kellemetlen epizódot, amilyen az emlékezetes zászló- és sajtóalfér volt, elsimít ott alt. A két kormány viszonya egymáshoz jó és korrekt, miért direkt ellentétek nincsenek és remélhetőleg nem is lesznek. A keleti paktumhoz való csatlakozást Csehszlovákia részéről azért tartja fontosnak a külügyminiszter, mert ezáltal a Németország és Csehszlovákia jóviszonyát olyan bázisra lehetne helyezni, amely tartós és kétségtelen jóbarátságot biztosi tana a két állam között. A csehszlovák kormány álláspontját e tekintetben a legutóbbi németországi események nem befolyásolják. Állás pontomat mindenesetr e az eseményeik bekövetkezése előtt szögeztem le — mondta Benes, — egyelőre azonban semmi okom, hogy változtassak rajta. Amíg a németországi események a belső viszonyokat érintik, addig kötelességünk, hogy kellő objektivitással az érdektelen szemlélő álláspontján maradjunk. Magyarország felé a helyzet változatlan Ausztriával való viszonyunk változatlanul jó — mondta a továbbiak során Benes külügyminiszter, s itt felhívta a sajtó figyelmét arra, hogy mindkét szomszédország eseményeit objektív és méltányos hangon ismertesse. — Magyarországhoz való viszonyunk — mondta a miniszter — változatlan marad. A gazdasági tárgy alások nagyjában-egészéiben ió eredményre vezettek. A mi óhajunk az, hogy a megállapodások eredményesek és tarlósak legyenek, a másik részről ugyan jelenleg kevés készség mutatkozik erre, aminek magyarázatát mi a jelenlegi terméshelyzetben keressük. Talán össze] megoldódnak a függőben lévő kérdések. A csehszlovák kormány kész egy gazdasági j szerződés megkötésére, amint hogy készségét a mostani tárgyalások során is bejelentette. Röviddel ezelőtt felhívtuk a magyar kormányt, hogy mindkét oldalon a sajtó kritikai és polemizáló hangját egyezséggel szabályozzuk. magyar részről ezt az ajánlatot különféle okokra való hivatkozással elutasították. „Készek vagyunk tárgyalni" — Gömbös miniszterelnök ur legutóbbi nyilatkozata, amit a kölcsönös gazdasági tárgyalásokkal kapcsolatiban tett, nemcsak a mi, de egész Európa szempontjából jelentős értékű: A nyilatkozat szerint Magyarország semmiféle tárgyalásba nem bocsátkozik a kis- antanttal, hogy lehetővé tegye egy középeurópai egység megteremtését, — kivéve egyetlen politikai alapot, s ennek ára a revízió. A kisantant állandó tanácsának kommünikéjére hivatalosan azt a felvilágosítást kaptuk, hogy Gömbös miniszterelnök ur nyilatkozata Magyarország és az egyes szomszéd államok között létesítendő individuális gazdasági szerződés lehetőségét nem zárja ki. Mi ezt a felvilágosítást tudomásul vesszük. Ami Csehszlovákiát illeti, készek vagyunk, mint ahogy ezt már korábban is kijelentettük, esetleg a római gazdasági egyezmény alapján, megkezdeni a tárgyalásokat. A nyilvános állásfoglalás azonban, amelyet ml diplomáciai utón is leszögeztünk, igen jelentős a mi szempontunkból, mert egyszer és mindenkorra nyilvánvalóvá teszi a nyugateurópai hatalmak előtt, hogy egy egységes gazdasági bázis életrehivásának Középeurópában nem a kisantant az akadálya, mert hiszen ránézve is érvényesnek kell lenni az elvnek, amelyet a túloldalon hangoztatnak, hogy gazdasági koncessziókért nem fizetünk területi engedményekkel. További beszéde során Bence Csehszlovák iának Angliáihoz és Olasz országhoz való viszonyát ismertette. Olaszországhoz jó viszony fűzi Csehszlovákiáit, hiszen Itália a háború alatt Csehszlovákia függetlenségéért siikraszál’t, s most is fontos középeurópai kérdésekben, mint amilyen például az Ansohluss kérdése, a legnagyobb egyetértés uralkodik az olasz és a csehszlovák kormány között. Nem mondja, hogy nincsenek 'bizonyos felfogásbeli eltolódások, de ezek remélhetőleg ki fognak egyenlítődni. Benes külügyminiszter záros zavarban határozottan állást foglalt a demokrácia mellett. Be- | szódét azzal fejezte be, hogy I tizenöt éven át optimista volt s ma is optimista, bízik a köztársaságban és bizik a demofcráciá• un. Külügyi vita kedden Prága, julius 2. Benes expozéjának felolvasása a képvisel őházban teljes másfél órát vett ■igénybe. A beszéd egyes fejezeteinél csak a nemzeti szocialista képviselők fejezték ki tapssal helyeslésüket, s az agrárok közül csak dr. Slávik volt miniszter helyeselt. A külügyi expozé után a .képviseiőiház a bányafelügyelőségek megszervezéséről szóló kormányjavaslatot tárgyalta le. A képviselő'ház kedden, holnap reggel kilenc órakon tart ülést, amelyen Benes külügyi expozéját fogják megvitatni. A vita első szónoka szövetkezett ellenzéki pártjaink közös klubjának elnöke, dr. Szüllő Géza képviselő lesz. A szenátusban Benes külügyminiszter expozéját délután fél- hat órakor a szenátus plénumában mérsékelt érdeklődés mellett olvasta föl. A szenátus kedden délután két órakor tart ismét plenáris ülést, amelyen a, külügyi expozé vitáját tartják meg.
