Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)
1934-07-20 / 163. (3494.) szám
3 1934 julius 20, péntek. 'PRXGAlMAGtARHiRLAP Kudarc fenyegeti Barthou „keleti Locarnóját“ A francia sajtó bizalmatlan, Anglia és Olaszország tartózkodó. Lengyelország elutasító, Németország elfogadhatatlan feltételeket szab, Japán pedig fenyegetőzik Prága, julius 19. A „keleti Locarnó" terve, amelyről Benas külügyminiszter parlamenti -beszámolója során aranyi optimizmussal nyilatkozott, a jelek szerint nem váltja be a (hozzáfűzött (reményeket. S ma már a francia sajtó is vagy hűvös tartózkodással vagy leplezetlen bizalmatlansággal nyilatkozik a tervről, amelyről egyszeribe kiderült, hogy nincsenek meg a szükséges reálpolitikai alapjai. A francia lapok már napok óta egyebet se tesznek, mint felsorakoztatják az érveket a keleti jjooarno tervével szemben. Néhány ilyen nyomós francia érvet a „Prágai Magyar Hirlap“ már ismertetett. így többek között megírtuk a „Journal des Debats“ véleményét, amely szerint Franciaország, ha a keleti Lo cairno összes konzekvenciáit le akarná vonni, könnyen végzetes helyzetbe kerülhetne. Például abban az esetben, ha Oroszország megtámadná Németországot, Franciaország kényszerülne hadibaszálilni Németország oldalán- A keleti paktummal szemben a franciák vál- toztlanul a szilárd és megbízható szövetségi rendszerek mellett foglalnak állást, mert a szövetségi rendszerben a francia biztonság nagyobb garanciáját látják, mint a kétoldali, úgynevezett regionális egyezményekben. A franciák szem pont jáiból valóban kevés reális értéke van a keleti paktumnak, tekintettel arra, hogy abban az esetben, ha Franciaország és Németország között kerülne sor fegyveres ellentétre, Oroszország beavatkozására számítana Franciaország, ez azonban egyszerűen keresztulvihe- tetlen, elvégre alig képzelhető el, hogy Lengyelország átengedje a szovjetorosz csapatokat, hiszen a lengye!-orosz ellentét talán még nagyobb, mint a lengyel-német ellentét, nem beszélve arról, hogy ha Lengyelország átengedné a vörös hadsereget,' szabad utat nyitna a bol se vízállásnak. Lengyelország ellenállása tehát a keleti Locarraó tervével szemben érthető, hiszen a legsúlyosabb terhet épen Lengyelország vállára rakná a paktum. Ami pedig Franciaországot illeti, ha sikerülne is kierőszakolni a szerződés megkötését, aligha jelentene a fent jelzett okoknál fogva reális biztosítékot. A paktum egyetlen ország szempontjából hir jelentőséggel és ez Szovjeíorosrország, mert hiszen Franciaország valóban garantálhatja Oroszország keleti határait *zövet- ségesei révén és ezáltal lehetővé te®zi a szovjetnek, hogy egész erejével a japán veszed elemmel forduljon szembe. Ellenben Oroszország úgyszólván semmit sem tud nyújtani ezért Franciaországnak. Ezt a franciák kitünően látják és látják azt is, hogy a németek felé is kínos faitacomplit teremthet a paktum Franciaország számára^ mert úgyszólván reális ellenéirték nélkül bele kellene menraiök oUyam német követelések teljesítésébe, amelyektől Franciaország mindig húzódott. J államok közötti ellenségeskedések és kölcsö- I nős félelmek épp olyan súlyosak ma, mint busz évvel ezelőtt voltak. Némeíorsiág: Egyenjosuság s a korridorkérdét rendezése Berlin, julius 19. Lassan kialakul a Wil- helmstrasse álláspontja is a keleti Locarno kérdésében, A helyzetet egészen mostanáig komplikálta, hogy a nemzeti szocialista párt külügyi irodája, amely Rosenberg vezetése alatt áll, nem mindenben értett egyet Neu- rafch külügyminiszter álláspontjával. Az álláspont az, hogy Németország igyekszik egyelőre figyeLmen kívül hagyni olyan világnézeti szempontokat, amelyeket különben tekintetbe kellett volna vennie a Hitler-kor- mánynak, és csak a szigorúan vett reálpoli- tikai szempontoktól vezetteti magát. A Wilhelmstrassen kialakult álláspont szerint Németország hajlandó csatlakozni a keleti Locarnó tervéhez, ha 1. a paktumot szignáló hatalmak, igy elsősorban Francia- ország, készek arra, hogy elismerjék Németország egyenjogúságát és ezzel kapcsolatban a német követelésekben már leszögezett minimális fegyverkezési jogát; 2. Németország nem tekinti véglegesnek a ver- sailiesi békeszerződésekben megállapított keleti határokat, különösen ami a korridort illeti és a barátságos határrendezés elvének alapjáról nem kiván letérni. A német feltételek, a lengyel álláspont és erelmeszesedés, artériák. idegek, mirigyek, csőnTOK megbetegedéseinél 6SRS JOD-BROM GYOGYFURO rendkívül olcsó h/noAL Összköltségek: illetékek, fürdők takás-eüátás, orvos' kezelés stb 21 napra KS 1200', 28napra i650. Prospektust Küld Kürdöigazgatosag Ciz kúpele. Akiknek kell és akiknek nem kell E pillán atban tehát az a helyzet, hogy a keleti Locarnóban egyedül Renes külügyminiszter bízik. Mert, 1. a franciák nem biznak benne többé, hiszen Franciaországot csak kötelezettségek vállalására kényszerítené, anélkül, hogy reménye volna bármi reális ellenszolgáltatásra, 2. nem bíznak a lengyelek, s ezt azonnal le is szögezték, mert hiszen egyrészt- kötelezi őket a már korábban megkötött tízéves lengyel-német megnemtámadási szerződés, amit az uj paktum esetleg keresztülhúzhatna, aztán reálpolitikai mérlegre téve a paktumot megállapították, hogy Lengyelország számára ugyanazt a putfer szerepet juttatná a keleti Locarnó. ami már egyszer a nagy német és a nagy szláv tenger összecsapása idején az ország vesztét okozta. 3. Olaszország és Anglia ugyan hozzá iáru'lásu- kat adták, de egyrészt Olaszország kívánságára módosítani kellett a paktum első állítólag erősen németellenes szövegét, s Mussolini kijelentette, hogy Olaszország a locarnói szerződésben leszögezett kötelezettségeknél messzebbmenő kötelezettségeket nem vállal. Anglia pedig hozzájárulását bejelentette ugyan, de egyben leszögezte hogy a keleti Locarn óval szemben a jóindulatú semlegesség elvénél tovább nem mehet, újabb kötelezettségeket a francia biztonság érdekében a kontinensen nem vállalhat — és nem mondta ugyan, de általánosain ismert tény, hogy Angliának nem érdeke, hogy olyan szerződést írjon alá. amely Oroszországnak lehetővé teszi Ázsiában a szabad kéz politikáját. Ebben a tekintetben tehát London és Róma teljesen egyetértenek, 4. Németország olyan követeléseket támaszt, amelyekből nyilvánvaló, hogy a tervet nem helyesli és a paktumhoz nem kivan csatlakozni. Helyesli tehát a keleti Locarnó tervét Barthou. akinél presztizs-kérdéssé vált a terv sikere, helyesli Oroszország, mert csak nyerhet általa és helyesli Benes külügyminiszter, aki a kis antant miniszterei közül egyedüli szögezte le álláspontját a keleti paktum kérdésében és egyelőire még nem korrigálta véleményét, jóllehet nyilvánvaló, hogy a küüa francia sajtó tiltakozó álláspontja után majdnem bizonyosra vehető, hogy Barthou nagy diplomáciai akciója, amelyet a francia külügyminiszter körútja első pillanatban túlságosan rózsás színekben varázsolt Európa közvéleménye elé, kudarccal fog végződni. Tokio is közbeszól Tokió, julius 19. Nem közömbös a keleti Locarnó sorsára nézve a japán álláspont sem, mert hiszen Oroszország érdekeit annyira előtérbe helyezi a paktum, hogy Japán joggal nyugtalankodik miatta. A Barthou-féle tervvel kapcsolatban ma nyilvánosságra került a japán álláspont is. Hirota külügyminiszter az angol, francia és olasz ügyvivőkkel ismertette Japán álláspontját, rámutatván arra, hogy amennyiben a paktum létrejön, számolni kell annak messzemenő diplomáciai következményeivel. Japán közölni fogja álláspontját a nagyhatalmakkal, de máris megállapítható, hogy a japán kormány semmi szín alatt sem vesz részt olyan szerződésekben, amelyek akár közvetve, akár közvetlenül kapcsolatban állanak a keleti paktummal és hasonlóképpen nem hajlandó a japán kormány ujab'b kötelezettségeket magára vállalni. A japán kormány hangsúlyozza, hogy a politikai helyzetet keleten sikerült a Kelloigg-paktumban tisztázni és egy újabb megnemtámadási szerződés a szovjettel az ő részére tekintetbe sem jöhet mindaddig, amíg a mandzsu-kérdés nincs tisztázva. ügyminiszter nem vállalhatná ma már kijelentéseinek konzekvenciáit. Az angol és a francia közvélemény bizalmatlan Páris, julius 19. A keleti paktummal szemben uralkodó hangulatra jellemző a „Matin“ cikke. A „Maiin“ Szovjet-Ororszországnak a keleti szerződési tervekbe való bevonását elvből helyteleníti. Nem láthatjuk be, — Írja a lap — mennyiben volna előnyös Franciaország védelmére az, ha együtt halad a „polgár- j háború hatalmával". A Szovjet-Unió egyetlen más állammal sem lehet barátságban vagy szövetségben, mert felfogása az, hogy minden konfliktus jó eszköz a forradalom siettetésére és a fennálló civilizáció elpusztítására. Ezekkel a célokkal akar Szovjet-Oroszor- szág résztvenni az európai ügyekbeu is. Nehezen képzelhető el, hogy Franciaország kötelezze magát, hogy ilyen partnernek adott esetben segítségére siessen. A kilátás erre a veszedelmes fegyverbarátságra az uj Locarno próbaköve. A „Matin" követendő pél: daképpen Lengyelország tartózkodó magatartását ajánlja. Lengyelország nézete szerint Kelet-Európábán az erősen felfegyverzett és éber semlegesség a legjobb békebiztosit ék Európa számára. A Daily Telegraph diplomáciai levelezője szerint Anglia azáltal, hogy Németországnak és Lengyelországnak megküldte a keleti Lo- carnóról szóló francia javaslatokat, anélkül, hogy sajátmaga állást foglalt volna, az elé a kérdés elé állította Berlint és Varsót, hogy Londonba vagy Párisba küldje-e a választ. A Londonból Varsóba és Berlinbe küldött okirat azonban — írja a továbbiakban a levelező — nem tartalmazta a francia kormány által eredetileg kidolgozott egyezménytervezeteket, han^m csak a javaslatok vázlatait abban az alakban, ahogy azokat Barthou londoni látogatása alkalmával elhangzott angol bírálatok következtében módosították. A Daily Express mai „Ne felejtsünk!" cimü (vezércikke emlékeztet arra, hogy az európai Szakadat a szociáldemokrata pártban A kizárt kárpátaljai magyar vezetők „független szocialista pártot** alapítanak U ngvár, julius 19. A csehszlovák szociáldemokrata pártból kizárt Tamás és Szilágyi vasárnapra pártalapitó népgyülést hivott egyH. A „kongresszus" a napirend egyik pontja szerint ki fogja mondani a „kárpátaljai független szocialista párt" megalakulását. A szociáldemokrata ellenzék tagjai tegnap magyar, cseh és német nyelvű röpiratokat osztogattak. A röpirat számos kifogás mellett azt is szemére veti a kárpátaljai szociáldemokrata pártvezetőségnek, hogy könyörtelenül bánt el a párt elégedetlen magyar elemeivel. Mint ismeretes, a podkarpatszká ruszi országos pártszervezet magyar osztályát néhány nappal ezelőtt föloszlatták s két vezetőjét kizárták a pártból. Az uj pártalapitók hir szerint a cseh nemzeti szocialista párttal akarnak választási szövetségre lépni. A kizártak egyebek között elégedetlenek voltak a szociáldemokraták túlzott ukrán orientációjával. A legsúlyosabb vádjuk az, hogy a szociáldemokrata- párt háttérbeszoritotta a magyar munkásság érdekeit. A magyar kormányzó törvényszentesitési jogot kap Budapest, julius 19. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az Est értesülése szerint a kormány a legutóbbi minisztertanácson az uj választójogi törvényjavaslattal együtt egyúttal tervezetet készített a kormányzói jogkör kiterjesztésére vonatkozólag is. Ez a jogkiterjesztés arra vonatkozik, hogy megadják a kormányzónak a törvényszentesitési jogét is. Az 1920. évi I. törvénycikk ugyanis, — amely a kormányzói jogkört megállapítja, — kimondja, hogy a parlament által alkotott törvények nem esnek szentesítés alá, mert ez a jog csak a királyt illeti meg. A kormányzónak ez a törvénycikk csak arra adott jogot, hogy újabb megfontolás céljából a törvényt egy Ízben visszaküldhesse a parlamentnek. Ha azonban a parlament azt ezután is változatlanul fenntartja, a kormányzó köteles a törvényt kihirdetni. A lap úgy tudja, hogy az uj tervezet szerint az 1920. évi I. törvénycikknek ezt a rendelkezését módosi- tani fogják és a kormányzónak megadják a szentesitési jogot. Nagyobbszabásu orosz-magyar kompenzációs tárgyalások indulnak meg Budapest, julius 19. (Budapesti szerkesztőségünk teleifonjelentéise.) Egyes lapjelentések szerint az orosz-magyar diplomáciai kapcsolatok felvétele után most intenzív gazdasági tárgyalások indultak meg, amelyekben máris megegyezésre van kilátás. A megegyezés egyelőre tenyészmarha és vágómarha szállítására, illetve petróleummal való kompenzációra vonatkozna. Arról von szó, hogy Magyarország hosszabb időn át évi 20—30 ezer darab tenyészmarhát s ezenfelül nagyobb mennyiségű vágómarhát szállítana Oroszországba, amiért viszont az orosz szovjet petróleumot szállítana Magyarországra. Már intézkedés is történt arra vonatkozólag, hogy a legfontosabb árukompenzációk megbeszélésére Oroszországból a közel jövőben bizottság érkezzen Magyarországra
