Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)

1934-07-19 / 162. (3493.) szám

6 A közterhek enyhítőiét a munkanélküli kiiiparotok segélyezését, a tartozátok fizetőiére moratóriumot, közmunkákat s a kamarák és munkásbiztositék autonómiájának visszaállítását követeli a kassai iparosság tiltakozó nagygyűlésének határozata Kassa, július 18. (Kassai szerkesztőségünk­től.) Jelentettük tegnapi számunkban, hogy a kassai vegyes ipartársulat nagyszabású tilta­kozó gyűlést tartott abból a célból, hogy a kormánykörök figyelmét nyomatékosan fel­hívja a szlovenszkói kisiparosok súlyos gaz­dasági helyzetére s követelje az ennek enyhí­tésére alkalmas kormányintézkedéseket. A gyűlés nagyszabású határozati javaslatot fo­gadott el, amely bevezető részében a szlovenszkói és ruszinszkói kisiparosság szempontjából éles s emelkedett tárgyilagos kritikát gyakorol a kormánykoalíció gaz­dasági politikája fölött. Erre a kritikai részre még visszatérünk, most az egyhangúan elfogadott határozati javaslat­nak azt a részét közöljük, amely pontokba fog­lalta a létminimum lehetőségének biztosítását kereső kisiparosok gazdaságpolitikai követe­lését. A tiltakozó gyűlés határozata 6zószerint a kővetkezőket követeli: 1. a) Követelünk igazságos adókivetést; b) követeljük az 1930. év végéig hátralékos adók leírását és 1931-től 1933. év végéig a hátralékos adók revízió alá vételét; c) küveteljük a forgalmi adó átalányositását úgy, mint a textilnél; d) követeljük az adókivetések ellen beadott felebbezések halasztó hatályát; e) követeljük az adókivető bizottságokba a szakosztályi megbizottak behívását. — Minden egyes szakmából 2—2 tag, mint rendes tag vegyen részt az adókivetésekben és az adókivető bizottság elnöke ne a pénzügyi hatóság tisztviselője, hanem az adófizetők kö­zül kinevezett egyén legyen 2 * 4 5 6 7 8 9 10 11 2. Követeljük a szociális terhek leszállítását, hogy a mai leromlott kereseti viszonyokkal arányban legyenek. Követeljük a betegpénztári adminisztrációs terhek csökkentését. 8. Követeljük a munkanélküli kisiparosok segélyezését olyan mértékben, mint a munkásoknál, korra j és iparigazolványra való tekintet nélkül. módosítását, olyképpen, hogy minden adó a benzin árában legyen átalányozva; 12. Tiltakozunk a termény- és élelmicikkek monopolizálása ellen. 13. Követeljük a pénzügyi hatóságok által az iparosokra kiszabott büntetések törlését és az egyéb hatóságok által kirótt pénzbüntetések mérséklését, amiket kihágási ügyekből kifo­Paris, julius 18. Doumergue miniszter­elnök tegnapi rádióbeszédét mondott. A be­szédben jellemezte a helyzetet, amelyben j Franciaország kormányának megalakítása pillanatában volt. A helyzet általában rossz­nak volt jellemezhető, mondotta s ennek oka a kormányok ingatag volta és a szilárd par­lamenti többség hiánya volt. A miniszter- elnök röviden fölvázolta a kormány eddigi munkáját, mellyel a sürgős szükségleteket kielégítette. A költségvetési hiányt kiküszö­bölték, s a pénzpiac és a gazdasági helyzet javult. A múlt év márciusa óta Franciaország behozott 5500 millió frank értékű aranyat s az állam papírok árfolyama jelentékenyen emelkedett. Az adóreform segítségével a kor­mány megszüntette a régi elavult adózási rendszert, mely már nem felelt meg az ország gazdasági fejlődésének. A pénzügyi helyzet javulása nagyobb arányú mezőgazdasági hi­telt tett lehetővé. \ munkanélküliség leküz­dése érdekében a kormány fölhatalmazást kért és kapott a parlamenttől nagyobb arányú lyó.lag vetettek ki az iparosokra. 14. Követeljük a szociális intézmények által folyamatba tett csőd- és egyéb büntető eljárások azonnali be­szüntetését. 15. Követeljük a munkagépek megadóztatá­sát olyképen, hogy ezáltal a gépen termelt áruk termelési költsége a kézműipari termel- vény előállítási árához alkalmazkodjék. közmunkák végeztetésére. Más oldalon a kormány pillanatig sem kés­lekedett, hogy tevékenyen gondoskodjék Fran­ciaország biztonságáról. Ez alatt elsősorban a határok védelme értendő, hogy ez már a kez­det kezdetén teljes kudarcba fojtsa az esetle­ges támadást Franciaország soha meg nem za­varja senki más békéjét, mert maga is annyira ragaszkodik a maga békéjéhez. Barthou kül­ügyminiszter külföldi látogatásai csak azt feje­zik ki, hogy Franciaország biztonságot akar és kész minden eszközzel olyan együttműkö­désre, amely más államoknak is, úgy mint Franciaországnak, biztonságot nyújtana az élet­re, a munkára és a békeszerető haladásra. „Barthou külügyminiszter kedvező fogadtatá­sa azt tanúsítja, hogy bennünket megértettek, — mondotta Doumergue, — s ez a siker meg­erősít bennünket abban, hogy kitartsunk a meg­kezdett uton.“ A miniszterelnök végül kitért az igazságszolgáltatás munkájára, amivel volta­képpen a Stavisky-botrány kivizsgálásának ne­hézségeire célzott, s Ígérte, hogy a bíróság munkáját siettetni fogja. A szlovák-magyar-német szolidaritás jegyében folynak Doumergue helyesli Barthou biztomághajízoló külpolitikáját A francia miniszterelnök rádióbeszédében bejelentette, hogy a francia határok „biztosítva vannak** a keresztéayszociaMsták zempléni, szepességi és gömöri népgyülései 4. Követeljük az önálló foglalkozásúak kötelező beteg- és aggkori biztosításáról szóló törvény azonnali hatálybaléptetését. Addig is és azután is munkanélküliségük foly­tán járulékot fizetni képtelen kisiparosoknak és családtagjainak ingyen orvosi kezelést és gyógyszer nyújtását az ipartársulat igazolása alapján. 5. Követeljük a kisipari üzemek részére a villanyáram dijának (világítás céljaira) való leszállítását; 6. Követeljük a mühelybérrei hátrálékog kisiparosok kila­koltatásának a beszüntetését. Ilyen esetben a műhely után nem fizetett lakbér erre az időre a háztulajdonosok adójából leírás­ba hozandó. 7. Követelünk a kisiparosok részére olcsó hitelt, a meglevő tartozásokra pedig fizetési moratóriumot s általában mindazt a kedvezményt és előnyt, amelyben a mezőgazdák részesülnek. 8. Követeljük a közmunkák azonnali kiirását & azokban Szlovenszkón kizárólag szloven­szkói iparosok és munkások alkalmazását. 9. Követeljük a kereskedelmi- és iparkamara, valamint a kerületi munkásbiztositó pénztárak autonómiájának visszaállítását és azokban a választások azonnali kiírását. 10. Követeljük az ipartörvény 54. §-ának tör­lését. 11. Követeljük az autótő^vény legsürgősebb Ka^a, julius 18. Az országos kercszitény- szociaflista párt vasárnap egész sor népgyülést rendezett. Dobránszky János és Fedor Miklós nemzetgyűlési képviselőik Zemplénben, Keresztury József szenátor a nagyrőoei és tornaijai járásban. Kreibich Károly sze­nátor és dr. Teschler Antal tartománygyü- Jéei képviselő pedig a Szepességon mondottak több beszámolót. Dobránszky és Fedor beszámolói Zbinoe községben a római katolikus templom előtti főtéren volt a népgyülés, melyer a szom­szédos Hiatalov község kérésztényezociál'ieitáá is képviselve voltak. Dobránszky János egyórás szlováknyelvü beszédben foglalkozott a mezőgazdasági ré­tegek bajaival és rámutatott azokra a mó­dozatokra, amelyekkel a gazdák sérelmein segíteni lehet. A nagyhatású szónoklat után Hailuska Béla körzeti titkár -beszélt. Hasonló lelkesedéssel fo­gadták Dohránszkyt Butikán. A képviselő itt is szlovák nyelven foglalkozott a gazdasági kér­désekkel és beható bírálat alá vette a mono- póltjuimr endeOete-t. Lasfctócom özv. Sebe ők Mlhályné udvarán volt a népgyülés a szomszédos Mihályi és Biste községek keresztényszocialistáinak részvételé­vel. Fodor Miklós képviselőt Erdélyi Mancika köszöntővel és virágcsokorral fo­gadta. A képviselő beszámol ójában a szlovák és magyar testvériség politikáját hirdette és általános gazdasági perpblémákat taglalt. A nagysikerű szónoklat után még Szopkó Imre körzeti titkár mondott buzdító beszédet. Ez­után Fedor képviselő a lasztóci párthivek kísé­retében Izfcép községbe vonult át, ahol T u g y a J o 1 á n k a virágcsokorral köszöntötte. M a j o- r o e Mihály helyi elnök pedig magyaros üdvöz­lő beszéddel fogadta. Fedor itt is hosszabb be­számolót mondott, melyben minden aktuális közgazdasági és politikai kérdést érintett. Keresztury Gömórben Keresztury József szenátor vasárnap Fejes János rozsnyói párttitkár kíséretében fölkereste a párt jolsvai és dercsiki szerveze­tét.^ Jokván a városi vendéglőben tartott a párt népes értekezletet, ahol Keresztury szenátor behatóan ismertette a kisiparosok, munkások és földművesek sú­lyos helyzetét és követelését. A jolsvai párthivek nagy lelkesedéssel ünne­pelték a szenátort és biztosították hűségükről. Utána F,:>jee párttitkár mondott buzdító szava­kat. Peresken a községháza előtt szépszámú hallgatóság várba a szenátort. Keresztury itt is hosszabb beszédben fejtegette a csehszlovák belpolitika aktuális problémáit. Utána Fejes Já­1954 juÜus 19, csütörtök. TISZTA ARCBOR 10—14 nap alatt valódi ujvukovári arctisztító kenőcstől már az első nap után feltűnő szépülés. f\ bőr észrevétlen, de állandó ujhodása által az összes hibák, ú. m. patta­nások, mitesszer, szeplő, foltok, nagy pórusok, nyers, ráncos, zslrf ényes, petyhüdt bőr, öreges kínézés stb, alaposan és teljesen megszűnnek, amiről számtalan elismerő- és ajánlólevél tanús­kodik (orvosoktól Is). Biztos eredmény és töké­letes ártalmatlanság KC 12’—. KRHJCSOVICS GYÓGYSZERTAR Nov^-Vukovár (Jugoszlávia;. Vezérképviselet: VÖRÖS RÁK GYÓGYSZERTÁR Bratislava, Michalská u. 24. nos párttiikár és B r á z János helyi elnök szó- iliáJit föd. A szenátor jullue 29-én továbbfolytatja gö­möri körútját s ez alkalomul Hárskút és Rudna községeket keresi föl. Kreibich a Szepességen Kreibicth Károly szenátor dr. Tesdhler Antal tartomán ygyülési képviselő és M á r c z y kör­zeti titkár kíséretében járta be a Szepességet. Körútja julius 14-én. szombaton kezdődött, ami­kor az igtói keresztényezocialieta szervezetet kereste föl. A gyűlésen Teschler üdvözölte a szenátort, majd Kreibich hosszabb beszámoló­ban ismertette a szlovenszkói kisebbségek helyzetét. A kisebbségeknek, úgymond, kölcsönösen támogatatok keli egymást, mert csak össze­fogássá] s közös munkával tudják érvényre- juttatni jogaikat. Vasárnap a gnézdai, majd a podolini szervezet népgyülésén vett részt a szenátor. Beszédét mindenütt nagy lelkesedéssel hallgatták meg. Kredbioh szenátor hétfőn a párt svedléri híveit látogatta meg s itt is nagysikerű beszámolót mondott. Gyilkos jégverés Jugoszláviában Belgrád, julius 18. Jugoszlávia több vidé­kén heves zivatarok és felhőszakadás volt. Ezek igen nagy károkat okoztak és több em­beréletet is áldozatul követeltek. Kostav- nica boszniai falucskában a felhőszakadás nagy árvizet okozott. A lakosság éjnek ide­jén kénytelen volt házait odahagyni. Zágrábban, Rigómezőn és Ceacsak környé­kén jégeső volt. A jégszemek oly süriin borí­tották a földet, hogy a vidéknek egész télies képe lett. A jégesőtől sújtott vidék egész ter­mése megsemmisült. A szabadban rekedt több juhnyájat a hatalmas jégszemek agyon­vertek. Négy embert a villám agyonsujtott. — Megtalálták a Porsonynál Dunába fűlt fiatalember holttestét. Fozsonyi szerkesztő­ségünk jelenti telefonon: Tegnap jelentette a Prágai Magyar Hírlap, hogy a városi vízmü­vek közelében a Dunában fürdés közben meghűlt Pasicky Károly 16 éves pozsonyi szobafestőtanonc. Holttestét ma reggel fog­ták ki a Dunából és be-szállitották az állami kórház hullaházába. — Halálos szerencsétlenség a zsolnai pálya­udvaron. Zsolnáról jelentik: Szerdára virradó éjszaka végzetes szerencsétlenség történt a zsolnai pályaudvaron. Krajcsir József, 49 éves vasúti jegyszedőt egy tolató vasú ti kocsi elgá­zolt A szerencsétlen ember kórházba szállí­tása közben meghalt, öt gyermeket hagyott hátra. — Vizes dézsába fulladt. Nagyszőllősi tudó­sítónk jelenti: Szűcs Etelka másfél éves for- golányi kislányt a szülei, míg mezei munkára mentek, otthon hagytak őrizetlenül. A kislány az udvaron a vízzel telt dézsába bogyókat do­bált 6 játék közben a vízbe esett s megfulladt. Mire szülei hazaérkeztek, a gyermek már ha­lott volt. A csendőrség jelentése folytán azon­nal kiszállt a bíróság s a szerencsétlenül járt gyermeket felboncoltatta. A csendőrség vizs­gálatot indított a felelősség megállapitása vé­gett. — Brazília konzulátust állít fel Budapesten. Rio de Janeiróból jelentik: A kormány ren­deletet adott ki, amely megváltoztatja Bra­zília külképviseletének eddigi rendszerét. A rendelet értelmében Brazíliának Magyar- országon és Ausztriáiban akkreditált követé­nek székhelye Bécs lesz. A Romániában és Törökországiban akkreditált brazíliai követ, akinek működése Bulgáriára is kiterjed, Bu­karestben fog székelni. Az athéni brazíliai követ működési területe kiterjed Görög­országon kívül Jugoszláviára és Egyiptomra is. Az athéni konzulátus megszűnik és helyet­te Brazília Budapesten rendszeresít konzu­látust. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom