Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)

1934-07-18 / 161. (3492.) szám

Ja 19S4 jaHos 18, ezerti*. Jix időjárás és az ember élete A magas hegység ostora a főn szél Mindenki megszenvedi a főnt ■ A meteoropata-betegek Első cikkünkben beszéltünk a ironíhatások időbeli eloszfl'ásápőil. lUmutattbunk a praefiron- táflüs [hatásra, arra a kellemetlen közérzetre, amely akkor lepi meg szervezetűnket, ami­kor frontátvonulás közeledik és ismertettük a többnyire kellemes közérzetet okozó poisttron- tális hatást. A frontérzékeny tünetek elosz­lása azonban nemcsak időbelileg, hanem tér- bélileg is naigyon érdekes és sokait kutatott probléma. A kellemetlen főnhatás Vannak vidékek, amelyeken gyakrabban és erősebben vagyunk a fronté,rzékenységnek alávetve, mint egyebütt. Ilyen esettel a ma­gas hegységben, illetőleg annak lábánál ta­lálkozunk. A tiöbbezer méter magas, örök hó­val és jéggel borított felületek egészen más­iként hatnak a levegőre, mint a hegység lába körül elterülő síkságok, temténségek. Ezek az eltérések még kiéleződnek, ha a lapály fölé távoli vidékek levegőjét szállítja a szél, a he­gyekből leáramló légtömegek pedig az erős összenyomódás, felmelegedés és száradás ha­tásának vannak kitéve. A hegyekről leszálló, száraz, meleg és felhözetoldó szelet főnnek nevezi a meteorologia. Ez a hintelemül alá- eneszkedő, száraz, meleg szél Svájciban miég tél idején is a hőmérsékletnek 11—12 fokos emelkedését idézi elő a leszállás lejtőjén. Annyira kiszárítja a faépületeket, hogy a tűz­vészek gyakorisága szoros összefüggésben van jelentkezésével. A főnnek megvan a kellemetlen biológiai hatása is és ez alkalommal erről szólunk. A főnt mindenki megszenvedi A főn egészséges emberre is sokkal erőseb­ben hat, mint bármely más frontális időjárási folyamat. A legellenitállóbb szervezetek is megszenvedik. Érzékenyebb — de azért miég egyáltalán nem beteges — egyéneken nagy­fokú kedvetlenség, osüggetegség lép fel. Ez a lelkiállapot legtöbbször bágyadt, közömbös viselkedésre vezet, spleenes hangulatra. [Má­sokon viszont fokozott ingerlékenység nyilvá­nul meg. Az élvezeti szerekkel szemben fo­kozódik az érzékenység. A mindennapos megszokott mérsékelt adag kávé, tea, dohány, vagy alkohol főn idején egyszerre súlyos tü­neteket, valóságos akut mérgezést idézhet elő. | erősen fromtérzékeny egyént találunk. V issza- maradt rendellenességek is, mint régi sebek, csontira lenőtt hegek, ibőrkeményedések sitb-, gyakran hordozói a front reakciós panaszok­nak. Mégis a fronténzékenység különleges, ve­leszületett adománya az embernek, amely egészséges korában is megvan vagy legalább is laipipang, a beteges elváltozások pedig csak kiélezik ezt a képességet. Ennek az álláspontnak magyar tüdősök vol­tak az úttörői. Farkas Márton budapesti orvos már száza­dunk leJején. kimondta, hogy az időérzékeny- öég sok normális ember veleszületett tulaj­donsága. Dalim ady Zoltán tekintélyének egé»sz súlyával támogatta ezt a felfogást és világ­szerte el is ismertette. Sok frontérzékeiny ember semmiféle kimu­tatható betegségben nem szenved. Másoknak, akik betegek, egészséges állapotukban is megvolt ez a képességük, de a betegség fel­lépése óta okozott mértékben jelentkezik. Tudjuk, hogy az olyan szervezet, amelyben működési zavarok vannak, .ingerekkel szem­ben gyakran tulérzékennyé válik. Hozzájárul ehhez, hogy a beteg szervezetnek módja van olyan reakciókra, amelyek az egészséges szer­vezetben nem léphetnek fel. A nagyvárosi élet melegágya a meteoropatiának. Aki szobai életmódot folytat, az sokkal érzékenyebb az időjárással szemben, mint az, aki sokat van szabadban már életmódijának következtéiben is. A férfiak közt több a meteoropata, mint a „gyönge nem“ körében. Faji különbségek is vannak. Hellpach szerint az északeurópai em­ber inkább szenved frontiérzékenységben. Magyarázatként azt hozhatjuk fel, hogy a praeifnontális időjárás gyakran fülledt jelle­gű, amit iaz észak európai nehezebben visel e‘1. Kiváló emberek ' élettörténetében gyakran találkozunk meteoropatával. Svaidé Arrhe- nius és Helmholtz nagyfokú fromtérzékeny- ségbem szenvedett. Sokban vitték előre a me- teoropatiára vonatkozó tudásunkat Goethe ön- megfigyelései, akinek alkotóképessége erősen függött az időváltozástól. Prognózis és meteoropatia Amikor a meteorológia még nem dolgozott a frontiogaiommal és a rádió szárnyán még nem érkeztek adatok távoli vidéikek időválto­zásairól, a meteoropaták bizonyos gazdasági előnyöket szerezhetitek időérző képességük­ből.. A meteoropata már előre érzi az idővál­tozást, amikor pl. a légsulymérő még nem vesz róla tudomást. Abban az időben, amikor a tudományos intézetek csupán a légnyomás alapján készítették prognózisukat, egy-egy laikus, aki frontérzékeny volt, gyakran rácá­folt a szaktudósok kezdetleges tapogatózásai­ra. A mai meteorológiai szolgálat azonban a frontokat, vizsgálja s a kontinentális meg ten­geri hírszolgálat segítségével már jóval előbb berajzolja őket térképére, semmint azok a legerősebben froutérzékeny egyénre hatást gyakorolhatnának. Ma már a frontérzékeny panaszok és a tudományos időjelzés között el­lenkező irányban kezd kapcsolat létesülni. Nem a meteorológus kérdezi a front érzékeny­től, lesz-e időváltozás, hanem ő igyekszik a meteoropatáknak segítségére lenmii. Az orvo­sok újabban már előre csillapító szereket ad­nak a meteoropatáknak. Egyes gyógyintéze­tekben a front közeledtére fokozott ügyeletes szolgálatot rendelnek el, a betegeket pedig a szokottnál szigorúbb életrendre szorítják. A főnérzékeny turisták a meteorológiai jelen­téshez szabják időbeosztásukat. 1 kassai iparosság nagyszabású gyűlésen követelte a kormánysegitséget súlyos hely­zetének enyhítése érdekében A főn szerepe az üzleti életben Miint a bonyolult társadalmi berendezésünk­ben általában minden dolognak, úgy a főnnek is van üzleti oldala. Abban az alpesi város­ban, amelyre főn csapott le, régi megfigyelés szerint egyszerre megnövekedett a gyógyszer tárak forgalma. Ilyenkor megnyugtató, altató és csillapító szerek meglepő tömegét adják el. a fájdalomcsillapító szereket a betegek veszik, a megnyugtató és altató szereket azonban úgyszólván az egész lakosság vásá­rolja, minthogy a főn hatása alatt mindenki szenved. A főn megszűnésének is van kereskedel­mi vonatkozása, mert a felüdüléssel egyidő- ben az étvámy és az élelmiszerek iránti keres­let is növekszik. Az alpesi szállodák élelmi­szer beszerzésüket a főnről szóló meteoroló­giai jelentéshez szabják. Amerikáiban a ke­nyérgyárak kérnek meteorológiai tanácsot, hogy a termelést a fromtátvomulás előtti idő­szakban korlátozhassák, viszont a poetifrontá- líi's időszakban a friss áruk nagyobb tömegé­vel állhassanak a közönség rendelkezésére Meteoropata betegek Vannak egyének, akiknek már a gyengébb frontok is kellemetlenséget okoznak, ennél­fogva gyakrabban és erősebben élnek át fronthatásokat. Ezeket nevezik meteoropaták­nak. Az orvosi irodalomban régebben a ciklo- nopata elnevezést használták ennek, a foga­lomnak megjelölésére, ez az elnevezés azon­ban. elvetendő, ment az időjárási frontok csak ftókszor, de nem ezükségszerüleg tartoznak a ciklonhoz s különben is a ciklon szónak a lég­körtanban sokféle jelentése van. A meteoropatáét régebben betegséginek te­kint ették. Csakugyan a betegek között sok Kassa, julius 17. (Kassai szerkesztőségünk­től.) A kassai vegyes-ipartársulat hétfőn este 7 órakor nagyszabású tiltakozó gyűlést tartott a ligeti Kioszk nagytermében. A tiltakozó gyűlés összehívását az iparosság rendkívül súlyos gazdasági helyzete tette szükségessé, amely az utóbbi hónapokban annyira rosz- szabbodott, hogy az iparosok nagyrészének már jóformán betévő falatja nincsen. Ezzel a tiltakozó gyűléssel a kassai vegyes-iparíár- sulat az illetékes tényezők figyelmét fel akarta hivni erre a rendkívül súlyos hely­zetre s az orvoslás módjaira. A tiltakozó gyűlést, amelyre hatalmas szám­mal vonult fel a kassai iparosság nemzeti­ségre és politikai pártállásra való tekintet nélkül, Kluka Nándor ipartárfculati elnök nyitotta meg szlovák és magyar nyelven és rámutatott azokra az okokra, melyek szüksé­gessé tették a tiltakozó gyűlés összehívását. Ezután a tiltakozó gyűlés előadóinak beszéde következett. Gyürk József építész magyarul, Petrán Márton szücsmester pedig szlovákul ismer­tette az iparosság mai helyzetét, amely hova­tovább a munkai ehetőségeknek a minimumra való csökkenése miatt teljesen tarthatatlanná válik. Iparosok, akik azelőtt nagy üzemmel dolgoztak, ma munka és kereset nélkül álla­nak szakmára való tekintet nélkül, úgyhogy a legtöbbje a szó szoros értelmében vett min­dennapi kenyeret sem tudja már megke­resni. Ezt a helyzetet a mai gazdasági krízi­sen kívül jórészt a kormány gazdasági politi­kája idézte elő s fc éppen ezért az iparosok most a kormánytól várnak segítséget elsősorban, hogy rendkí­vüli segélyekkel, olcsó hitellel, a kisiparos­ságnak az állami közmunkákban és kÖz- szállitásokban való részeltetésével s ugyan­csak az adó- és szociális sérelmek haladék­talan orvoslásával a kormány segítségére siet a munka nélkül álló kisiparosságnak. Az előadók jelentése után Helyei Gyula, az országos ipartanács tagja szólalt fel és ismer­tette az ipartanács elé terjesztett javaslatait, különösen a munkaalkalmak teremtésére és a különböző segélyek módozataira vonatko­zóan. Indítványozta, hogy a tiltakozó gyűlésen elfogadott határozati javaslatot küldjék meg az összes szloven- szkói törvényhozóknak is, egyúttal utasítsa a tiltakozó gyűlés az ipar- tánsulat elnökségét, hogy Országh József or­szágos elnöknek és Maxon Milán polgármes­ternek személyesen adja át a határozati ja­vaslatot. Végül kiemelte azt a nagyértékü munkát, melyet a magyar nemzeti párt és a testvér keresztényszocialista párt törvény­hozói végeznek az iparosság érdekében. A határozati javaslatot Dumái Pál ipar tár­sulati tisztviselő olvasta M szlovákul és ma­gyarul. A tiltakozó gyűlés a javaslatot egyhangúan elfogadta. A határozati javallat fontosabb pontjait hol­napi számunkban ismertetjük. A javaslat elfogadása után még számos fel­szólalás .történt a gyűlés résztvevői részéiről. A felszólalók valamennyien az iparosság mai szomorú gazdasági helyzetét ecsetelték és sürgős orvoslást kérték. — Zsebtolvajlás egy pozsonyi bukméker-irodában Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Ví­gadó épületében levő bukméker-irodáiban mo meg­lopták Kruml Károly pozsonyi építészt. Ismeretlen tolvaj kilopta az építész zsebéiből a pénztárcát. 2500 koronával. A károsult feljelentést tett a rendőrsé­gen, amely megindította a nyomozást. Korytníca fürdő (a szlovák Karlsbad) 900 mát. sz. f. Biztos eredmé* nyékét ér el gyomor-, bél-, ideg-, hólyag- és epekő megbetegedéseknél, valamint vérszegénységnél. Termé­szetes szénsavas fürdők, vizgyógyintézet, enterocleaner. Vadregényes fenyves vidék. Prospektussal a FÜRDŐ- IGAZGATÓSÁG szolgál. Mi újság az oroszlánkői cserkész- táborban ? — Egy pozsonyi magyar cserkész levele — A pozsonyi „Kiskárpátok“ cserkész- csapat oroszlánkői táborából az alábbi kedves beszámoló levelet kaptuk e a nyilvánosság előtt továbbítjuk a tábo­rozó cserkészfiuk szüleihez: Kedves Szüleim! Itt ülők Mis kis sátraimban és a déli kény­szerpihenőt anra használom tel, hogy Nektek Írjak. Sietnem kell vele, mert hátra van még a naplóiirás is, amit a holnapi napló vizsgálat­nál a táborpannok urnák be kell mutatnom, különbem kihallgatásra küldenek. Örömmel tudatlak benneteket, hogy itt a táborban na­gyon jól érzem magam és már ez a néhány napi napozás is olyan jól lebarnít ott, hogy rám s© ismernétek. A többi cserkésztestvé­reimmel együtt úgy nézünk ki, mint a zulu­ik afférok. Az étvágyam is kitűnő. Édesanyu- kámnak pedig azt üzemem, hogy ha haza jö­vök, már .nem leszek olyan válogatós sem. Ezt nem azért Írom, mintha a tábori koszt rossz volna, sőt nagyon jó. A reggeli korai felkelés rugékoimyá teszi az embert és az után követ­kező őrsönként beosztott tábori munka pedig csak az étvágy gerjesztésére szolgál. Én a Turul őrsben vagyok ötöd maga mim ab Az első napokat tábcrépátő munkával töl­töttük és most már annyira elkészültünk vele, hogy a tábor további napjait főleg a játéknak szentelhetjük. Tegnap is footbal lmatchunk volt. A tábor melletti kis réten rögtönzött foot- balpályát építettünk és egyik őrs a másik eb­ien játszott. Este a fooitbaltól kis izomlázam volt, de mára már teljesen elmúlt. A tábori rendet és munkabeosztást olyan pontosan tartják be, akárcsak otthon. Eddig kétszer voltunk éjjeli őrségen és egyszer konyhán. Jó ebédet főztünk. Igyekeztünk is, mert ven­dégeink voltak, szeretett pamok urunk fele­sége, Dűli bá‘ kedves feleségével motorkeré­ken meglátogattak bennünket. Este az ő tisz­teletükre tábortüzet gyújtottunk, ahol az én őrsöm, a Turul őrs több számmal szerepelt. Elénekeltük a parnok ur és k. felesége ked­venc nótáit. Bemutatkoztunk uj cserkéSzosa- takiáitásunkkal is, amely ' mindenkinek na­gyon tetszett. Vasárnap nagyon kedves napra készülünk, a táborban mise lesz, amelyen a csapat valamennyi tagja részt fog venni és á parnok ur vezetésével egyháza énekeket fo­gunk énekelni. Naigyon örülünk már előre is a tábori misének. Az első vasárnap a tábor­ban hangulatos volt. Délután sok látogatónk' volt a közeli környékről. Sőt a poroszkai tüz- oltózenekar is eljött teljes létszámban és töb­bek között ropogós magyar csárdásokkal is kedveskedett nekünk. A táborozásból, sajnos, már 10 nap elmú­lott, pedig nekem úgy tűnik fel, mintha ma jöttünk volna. Ebiből is láthatjátok a ízt, hogy mennyére jól érzem magam, Mindenünk van, ami ehhez szükséges: kis fonráskánk, melyet a Baglyok készítettek el szakszerűen, adja a vizet és a Fecskék Jani bá‘ vezetésével olyan konyhát építettek, amely egymagában is lát­ványosság a táborban. Még kéménye is van, melynek füstje messziről jelzi a cserkésztá­bort. A parnok ur sátrát mi készítettük. Leg­nagyobb örömünkre szolgált az, mikor ő a sátoriba való bevonul áis a kor elismerését fejez­te ki jó .munkánkért. Még kis kertecskéket szeretnénk csinálni a sátrak elé, ahogy azt a tavalyi jamboreen láttuk, mert ez a mi kis tá­borunk olyan, mint a jaimboiree. Eddig a men­tőnaposoknak nem igen akadt komoly mun­kájuk- Mindenki ép és egészséges. Jókedvű nótáinktól visszhangzik az egész völgy és az estél! harangszó után édesen alszunk. Álmodozunk az otthoniakról, kedives jó szüléinkről és testvérkéink ről. Köszönöm Nektek, drága jó Szüleim, hogy megengedté­tek, hogy az idén is táborozzak és ígérem, hogy a jövő iskolaévben is szorgalmasan fo­gok tanulni, hogy a Ti jóságtokat. ezzel is kl- érdemeljem. Kedves jó Anyukámnak és Apukámnak kézcsókomat, testvérkéimnek pedig számtalan csókot küld hálás cserkészfiatok Oroszlán kői tábor, 1904 julius 14. Tibi. %

Next

/
Oldalképek
Tartalom