Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)

1934-07-17 / 160. (3491.) szám

Ausztria külön útja Irta; Dr. Kataya Henrik volt osztrák külügyminiszter. A világpolitikai fejlődés kétségtelen jeleit (mutatja annak, hogy a nagyhatalmi állam- testek befelé, az eddig velük lazábban össze­függő területekhez való viszonyt állandóan szilárdítják, sűrítik és így az egész államtest egységes megnagyobbodását előmozdítják. Az utak különbözőek. Anglia egyrészt az ottawai gazdasági egyezmény segítségével megszilár­dította a világ egynegyedét beborító impé­riumának ökonómiai összefüggését, midőn egyben, az úgynevezett westminsteri statú­tum utján, politikailag is a teljes megértést kereste a birodalom egyes részeivel. Francia- ország gyarmatpolitikájának gyökeres elvi és gyakorlati átformálásával arra törekszik ma, hogy az anyaországnak a gyarmatokkal való Iviszoinyát elmélyítse és a bennszülött lakos­ság jogainak lényegesebb méltánylásával (megszilárdítsa. Olaszország afrikai területei ma inkább igénybeveszik, mint bármikor a római államférfiak figyelmét. Oroszországban pedig azt látjuk, hogy az egykor szinte átha­tolhatatlan óriási államtest a technika széles­körű érvényesítésével szerves életre aspirál, melyet különösen a forgalom erezetének sű­rítésével akar elérni. Ugyanakkor a iávolke- ieten — gondoljunk csak Mandzsúriára — a káoszhói hatalmas és nagyjelentőségű állam- alakulatok emelkednek ki. Tagadhatatlan, hogy ily gigantikus állam- testeket, egyes hódítók müveitől eltekintve, a múlt nem ismert és bennük egy kifejezet­ten mai fejlődési irányzat nyilvánul meg. Ily hatalmas népkoncentrációkkal szemben a középenrópai térben élő népek aránylag kis­állaim közületekben érvényesülnek. Terület és lakosság szerint messze elmaradnak azok­tól a dimenzióktól, melyek ma a nagyhatal­mak és különösen egyes nagyhatalmak állam­testi és népesedési arányaiban mutatkoznak. Ez a körülmény teljes mértékben indokolja azt a felfogást, hogy ezeknek a kis államok­nak nem lehet feladatuk a világ újjáalakítá­sát kierőszakolni, vagy véghezvinni. Erre sem erejük, sem lehetőségük. Ebből a szem­pontból mérlegelendő tehát Ausztria szerepe is, melynek betöltésére a középeurópai tér­ben reálpolitikai tények szerint számot tarthat. Ausztria kereken hatmillió lakossága a százmilliós német népnek egv részét kormá­nyozza. De enek a nóptöi^déknek életfelada­tait és lehetőségeit nemcsak nyelvi összetar­tozás határozza meg, hanem ennél sokkal erősebben, geográfiái és gazdasági helyzete. Ausztria a nagy német nyelvblokknak egyik szélsőbb kialakulása és mint ilyen, termé­szetszerűleg, határain és forgalmában állandó érintkezésben van más nyelvű népekkel. Mint kis állam, nem lehet nemzetközi alaku­lások megteremtője, hanem azokhoz kényte­len simulni és azért természetesen eleven és fejlődő érintkezést tart fenn más nyelvű né­pekkel is. Az osztrák nép históriai és föld­rajzi helyzetéből következik, hogy mindig elismeri a más nyelvű népekkel szemben is a jus oonnubli-t, azaz, hogy nemcsak a más népekkel való összeforradást nem uta­sítja vissza, hanem ezt egyenesen politikai és földrajzi hivatottságánál fogva, étetMnkcióinaík együk megnyilvánulásává és pedig jellegzetes megnyilvánulásává tette. Ausztria nem oszthatja azok felfogását, kik szerint a. népek összevogyülése erikölcstelien. Ez a felfogás ellentmond Hétfői tételeinek. És ép­pen e tényék folytán sohasem követheti Auszt­Amerika legnagyobb sztrájkja Százötvenezer munkás sztrájkol San Franciskában Megbénult a város élete: az autók benzinhiány miatt leálltak Ezrekre menő tömegek állnak sorba az élelmiszerboltok előtt A kikötőt fegyveres katonáséi őrzi San FrancisKo, julius 16. Kritikus napja van ma San Franciskonak: ma vette kezdetét ugyanis Amerika legnagyobb sztrájkmozgalma, amelynek forradalmi jelentősége van, mert már­is azzal a veszéllyel fenyeget, hogy átterjed Amerika többi ipari centrumaira. Ma, amikor a prosperity utolsó emlékeit is felemésztették az Ínség évei, á munkásságnak ilyen arányú tömeg­akciója rendkívül súlyos helyzetbe hozhatja a kormányzatot. Roosevelt, — akinek ugyan csök­kent népszerűsége, mégis legnépszerűbb politi­kusa a hatalmas birodalomnak, szociális injek­cióival nem tudja megoldani azokat a súlyos problémákig amelyeket * gazdasági válság tett egyre égetőbben aktuálissá. A konzervatív körök kezdettől fogva bizalmatlanul nézték Roo­sevelt kísérleteit és sokan voltak, akik már a hatalomátvétel után bejelentették a kritikus for­dulatot, amelynek Roosevelt politikája során szükségszerűen el kellett következni. Ezek kü­lönösen azt hangoztatják, hogy nem a farmerek­kel való megütközés, hanem a munkásmozga­lom, — amely Amerikában egyre szélsősége­sebb irányba terelődik, — fogja Roosevelt el- |nök ingatag és kísérletező politikáját végre ha­tározott irányba kényszeríteni. Hogy ezek a jóslatok menyire válnak be, természetesen na­gyon kérdéses, annyi azonban az eseményekből megállapítható, hogy mint egy évvel ezelőtt, | amikor a farmerek zavargása állította sulyús ! feladatok elé a Roosevelt-kormánvt, úgy most ! az egyre veszélyesebb méreteket öltő sztrájk­mozgalom teszi próbára a Roosevelt-kormány erőit. Jelszó: kiéheztetni a várost Megírta a Prágai Magyar Hírlap, hogy a sanfranciskói munkásfront eseményei any- nyira elmérgesedtek, hogy amennyiben szom­baton a késő esti órákban nem sikerül egyet­értést teremteni a munkások és munkaadók között a kikötő-munkások kilenc hét óta tartó sztrájkjában, akkor elkerülhetetlenné válik az általános sztrájk, aminek pedig katasztro­fális kö'vetkezményei lehetnek. Megírtuk, bogy már szombaton is kritikus volt a hely­zet, tekintettel arra, hogy a legtöbb szakszer­vezet kimondta már a sztrájkot, ezek kö­zött is döntő jelentőséggel bir a szállító- és élel­mezési munkások sztrájkja, tekintettel'arra, hogy a hatalmas városnak már csak három­napi élelmiszere volt szombaton. \ sztráj­kolok pedig olyan védelmi gyűrűvel vették körül frontjukat, hogy eláliják az élelmi- szerszállitmánvok útját, a városba ezen a záron keresztül egyetlen deka vajat vagy kenyeret nem lehet bevinni. A sztrájkolok már korábban kiadták a jel­szót, hogy ki kell éheztetni a várost. A kato­naság el van szánva arra, hogy a legradiká­lisabban lép fel a sztrájkolókkal szemben és a legkisebb ellenállás esetén gépfegyvereit is működésbe hozza, Általános sztrájk Minthogy a Roosevelt elnök által kezde-! ményezett egyeztetési akció nem járt ered­ménnyel, szombaton este a sztrájkbizottság határozatot hozott, amelyben a szakszervezeti képviselők hatvanhárom többséggel három ellenében az általános sztrájk mellett döntöttek. A határozat kimondja, hogy mindazok a szak- szervezetek, amelyeknek tagjai a sztrájk mellett határoztak, hétfőn reggel beszüntetik a munkát és igyekeznek azokat a szakszerve­zeti tagokat is, akik nem vesznek részt az általános akcióban, olyan irányban befolyá­solni, hogy mielőbb csatlakozzanak a sztrájk- mozgalomhoz. Még a vasárnap folyamán a sztrájkolóknak sikerült további tizenkilenc szakszervezetet arra az elhatározásra bírni, hogy szüntessék be hétfőn az üzemet. Mint­hogy pedig most a sanfranciskói munkásság nagy többsége a sztrájk mellett döntött, tehát elkerülhetetlenné válik a hatóságok és a munkásság összeütközése, annál is inkább, mert a munkásság hangulata rendkívül izga­tott. Magában Sanfranciskóban 65.000 szerve­zett munkás lépett sztrájkba, Oaklandban 40.000 és ezenkívül 47.000 szervezetlen mun­kás direkt vagy indirekt módon résztvesz az akcióban, úgyhogy az általános sztrájk 150.000 munkást mozgósított. A hatóságok ezzel a hatalmas tömeggel szem­ben természetesen megfelelő erőket vonultat­nak fel. A kikötő környékére 2000 nemzeti gárdistát vontak össze a hatóságok, azonkívül 4000 gárdista vár tartalékban az esetleges össze­ütközésekre, hogy közbelépjen. Az amerikai lapok megemlítik, hogy az észak- amerikai Egyesült Államok népe tizennégy éve nem tapasztalt hasonló méretű sztrájkot. ria azokat, akik faji vagy nemzeti gőgből, vagy önhittségből kifolyólag e gőgből, ebből az ön­hittségből politikai vallásit akarnak teremtetni, belőle politikai végcélokat felépíteni, politikai hitet, mely lényegében más fajok vagy más nemzetek lebcsii lésén alapulnia. Itt mered ég­nek az a válaszfal, mely Ausztria, népét a nem­zeti szocializmus, a hitlerizmus irány zártától örökké elválasztja. És ily módon Ausztria egészen különböző életfeltételei folytán és az ezek folytán kiala­kult különböző világi elfogások, de a lehetősé­gek és tények hatalma következtében is nem 1 csatlakozhat Németországhoz. Miután pedig Tizennégy évvel ezelőtt a csikágói Pullmann- sztrájk volt ehhez hasonló. A halott város Jelentettük, hogy a legkatasztrófálisabb kö­vetkezményekkel járna az élelmiszerhiány San­franciskóban. A szombati jelentések szerint a világváros­nak már csak három napra való élelmiszere volt és ezt a jelentést a legújabb hirek is megerősítik. A szállodákban már csak a régi vendégeknek szolgálnak fel nagyon korlátozatt mennyiség­ben ételt. Az élelmiszerüzletek előtt ezrekre menő tö­megek állanak, az élelmiszerárusitást azonban a hatóságok rendeletére erősen korlátozni kellett. Ebben a tekintetben valósággal hadi- állapot van Sanfranciskóban. A benzinhiány is hozzájárul ahhoz, hogy a kép háború jellegét kihangsúlyozza, ugyanis száz és száz autótulajdonos volt kénytelen leállítani autóját, mert nem tud benzinhez jutni. A Sanfrancisko reggeli képéhez hozzátai lozott, hogy ezer és ezer különböző teherautó robog az ipartelepekre, a teherautók karavánja most bénultam áll a garázsokban és úgyszólván az egész forga­lom szünetel a hatalmas városban. Ehhez hozzájárul az is, hogy a közlekedési társasá­gok négyezer alkalmazottja is bejelentette csatlakozását a sztrájkhoz, úgyhogy valósággal halott város benyomását teszi Sanfrancisko. Terjed a sztrájk Birmingham Alabama állam szakszervezeti képviselői vasárnap ülést tartottak és Alabama két kerületében kimondták a sztrájkot. A sztrájkban 18.000 munkás vett részt. San Rafaelben, amely kiirölbelül negyven kilo­méternyire fekszik északra Sanfranciskótól, a rendőrség feltartóztatott egy magánautót, amelyben nagymennyiségű dinamitpatron és lőszer volt felhalmozva. Minden valószinüség szerint a sztrájkolok segítségére akart sietni az autó. Newyork, julius 16. A ma reggeli jelenté­sekből arra lehet következtetni, hogy az álta­lános sztrájk kikiáltásának napja nem múlik el véres események nélkül. Tegnap a késő esti órákban Los Angelesben már izgalmas jelene­tekre került a sor a rendőrség és a tüntetők között.A tüntetők megütköztek a rendőrséggel és az összeütközés során tizenhat személy sú­lyosan megsebesült. mint kis álam a nagyhatalmak gigantikus és döntő erőkifejtései láttán nem is gondolhat ar­ra, hogy megváltoztassa a viliág képét, nem tehet mást és nem lehet más reáLpoilItáika«i am­bíciója, minthogy a középeurópai térben állami individualitását fenntartva, ápolja német kul­túráját és népének lelki ée világi művelődését Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II „ Panská évre 76, havonta 26 Ké„ külföldre: évente 450, SzIoVQTISzIcÖl és TTISZÍTISzIzÖÍ TYlCLPUClTSáp ulicel2, 1L emelet O Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. H képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. pOiltlKQl TlCLpílcLpj Cl ©• TELEFON: 303-11. ©• Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. SŰRGÖNYCIM HÍRLAP, PRAHfl. jCL/j I XIII. évf. 160. (3491) szám ® Kedd ® 1934 julius 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom