Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)
1934-07-13 / 157. (3488.) szám
4 Álmodik oa ősi Selmee... Ezeregyéjszakái képek a bányásznap nagy ünnepségein ■ ■ Ballag már a vén diák... Selmecbánya, julius 12. Karácsonykor lesz buszom öt éve, hogy újságírói mimikát végzek, negyedszázad óta először történt meg ívelem, hogy nem bírtam, nem mertem, nem tudtam azonnal leimi azt, amit láttam s néhány hétköznapnak kellett eltelnie, amíg elkápráztatott szemlélőből, felzaklatott lelkű álmodozóból leülepedett bennem az írni bíró krónikás, aki el tudja mondani, hogy álmodta vissza múltját a nagy- multu Selmee. W bányászok ... Selmee lelke, lényege, akik körül és akikért és akiknek munkájából él ez az egész csodálatosan szép, 16.000 lakosú város, akiknek élete örökös harc a minden pillanatban leskelődő halállal az életért, akiknek munkábamenése mindennap, akár Glüdk aufdal, akár glikauf-fal, akár Zdar Boh-hal kezdődik, de évszázadok óta annak a gondolatnak a pillanata: látom-e még a helyet, ahonnan most elindulok, — Selmee dédelgetett bányászai kisajátították a júliusi kettős ünnepet a pihenésnek, a régi dicsőség, régi romantika felelevenítésének. A Mnyanmzeum kapuja bányabejárattá van átalakítva, a Fő-ucca közepén galenit-kövekből gyönyörű oszlopcsoport van emelve, az egész Város a bányásznap jelvényét hordja már napokkal előbb. A Klopacska hangjai szomszédnőm most már engem kérdez; — Hát a doktor ur miért sir? — Hiszen én is voltam akadémikus, ha nem is selmeci... zokogom szégyelve. Szerencse fel! Most jönnek a történelmi alakok. A régi Selmee jellegzetes alakjai, a Halál, amint viszi a rossz professzort, a diákok, a gigerlí, bohócok, pityókás régi selmeci rendőrök, egy fegyenc, szemére húzott süveggel, láncon, mögötte a bakó hatalmas bárójával, talpig vörösben, a kintornás, a harmoinikás, — végeláthatatlan sora a humoros és komoly ötleteknek. S nép, nép, mindenütt. Legalább 10.000 ember tolong mindenfelé: de Selmecen vagyunk, — a legnagyobb jókedvben és a legnagyobb rendben. Egy tyúkszemet el nem tapostak. Az óriási Szentháromság-tér egészen zsúfolva van, gyönyörű visszhang adja vissza a szónokok szavait, amelyek messzire dörögnek, a megtalált érről, az újjáéledő Selimecről, mit halk melodrámává avat két kürt állandó játéka; „Szerencse fel, — bányásznak halni szép halál", közben a Klo- pacska ütemes kongó deszkái s minden aktus után feldörrenő mozsárlövések... A menet ugyanolyan rendben, ugyanazon a téren jön vissza s éjfél régen elmúlt, még az ágyamban mindig’hallom az ucca zsongását. 10 órakor kezdődik a Katolikus Ház nagytermében az Akadémia, de alig néhány százalék jut be. Minden vendéglő telve, asztalok körül zsúfolva a vendégek. Másnap reggel (6 órakor mozsár lövés, Klo- pacska, a bányászzenekar ébresztője, 10 órakor minden templomiban bányász-istentisztelet, utána térzene a városháza előtti gyönyörű téren. Délután 2-től népmulatság van á Felső Róna hegy tetején, négy dalárda versenyével, óriási üstökben fövő gulyással, a szokásos játékokkal. Harmadnap pedig Gráfin Coudenhove aláírásával levelet kap Baker, a selmeci világszép xnuzeaim közszeretetben álló igazgatója, amelyben közük, hogy „Priezessin Friedrioh Wilhelm von Preussen" mindezt végignézte, und „Sie ist von Scheimnitz ganz entz'ickt". Meghiszem. Amit ebben a gyönyörű környezetben a poétalelkü, rajongó selmeci: Korbay jegyző és a minden szépet és nemeset lelkesen támogató társa: Bfezácek nácselnik produkáltak, azt egy életben kétszer aligha lehet megélni. S amikor lefekszem, a fülembe muzsikál egy Selmecen élő gyönyörű lelkű asszony, poéta társam gyönyörű verssora: „Ma ajándékot kaptam az Istentől. Köszönöm, köszönöm, köszönöm...!" ^ . Dr. RÉV JÓZSEF. SVEM HÉDIM az uj Dzsingiszkán hatalmába került A dungán felkelők vezére állítólag szabadonhocsátotta a tudóst, mikor megtudta, hogy nincsenek politikai céljai Estére van beigénve a „történelmi felvonulás" s ezt már dél óta, az ucca két oldalát s a híres „terraezt" megszállva, várja az egész város közönsége. Minél jobban közeledik az alkony, annyival több az ember: Léva, Kor- pona, a közeli városok és falvak csak úgy ontják a kiránduló kiváncsiakat. Végre megszólal a látványosságok előhírnöke: megszólal a Klopacska s kezdődik vele a mese... A Klopacska... a d-a kvintben messze el- hallatszó faharang, mely a hajdani bányász- börtön tornyában ivan elhelyezve, hajdanában éjjel 2 órakor a bányászok munkaváltását jelentette, vagy azt, hogy bányászt temetnek. Szól a Klopacska ... 8 óra ... eldördül egy mozsár — még egy — még egy — az állomás felől megszólal a bányász-zenekar indulója, lassan sötétedik a borús napon... aztán sok-sok fény gyűl ki, a bányászmécsek lobogó lángjai. Jön a menet alulról, fel, az oszlophoz. Ott beszédek hangzanak el, ünnepélyes szavak, aztán megint mozsár és a menet elindul. Safamatsder Megszállunk egy elsőemeleti ablakot (Selmecen alacsonyak az emeletek). A menet élén Selmee Waffentier-jét, cimerállatját, a Salamander-t viszik, utána a Halál, a bányász örök tőszomszédjának alakja bányászokkal. A két kalapács, keresztben, a Klopacska kicsinyített mása, mely a menetiben is állandóan szól, azután kettesével, hosszú sorban a bányászmitológia alakjai: a bányamanók, kis törpék, nagy zöld kapucnikkal és nagy fehér szakállakban hozzák a régi jelvényeket: a közös fatálat, fakanalat, favillát, a létrákat, — ki tudná mind elsorolni? Utánuk a bányászok festői egyenruhái: fehér zubbony és nadrág, vagy piros nadrág, fekete és piros csalma, minden nadrágon arany vitézkötés, minden bányászon — hátul — rövid bőrkötény. A kigyulladt villanylámpák fényében káprázatossá lesz a kép, a ragyogást fokozzák a menet kétoldalán hordott bányalámpák lobogó lángjai. Jön az igazán költői fantáziával megalkotott két allegorikus szekér, tündérek, angyalok, törpék, fényhatásokkal fokozva a benyomást. Utána a zenekar — és utána a hajdani akadémiák nemzetközi bányászegyenruháiban az akadémikus-csoport a történelmi Salamandergang-ban, vagyis: kétoldalt lámpásos emberek, közöttük pedig a gőtéket utánozó crkfc-cakkban; az ucca egyik szélétől a másikig állandóan hullámzó 45-tokos szögben vonuló főiskolások — azaz hogy az utódaik. Ballagás Ablakszomszédnőm nem bírja tovább, hangosan felzokog: Selmee, én édes, dTága, régi Selmecem... A Salam ander után vonószenekar jön, a hajdani diákzenekar, utánuk nyolcával összefogózva, illetve karjaikat egymás vállán ábfonva, jönnek a ballagók e fellendül szlovák szövegében az örök ^Ballag már a vén diák .. csak megrándul a vállam nekem is... s a Pekáng, julius 12. Csak nemrégiben történt, hogy Sven Hedint ázsiai kutatóutján egy rablóbanda elfogta, de a kínai hatóságok kiszabadították. Most egész expedíciója egy dungán-banda fogságába jutott, nem messze Sinkiangtól, ahol először ütöttek rajta a rablók. Dongámból jött a hir, hogy a banditák bekerítették Sven Hédin expedícióját s öt, valamint négy svéd, három mongol és három kínai tudósból álló kíséretét, autóikkal együtt elfogták. Arco Chen kinai földrajztudós adott hirt az expedíció fogságbajutásáiról, de mivel Pekingiben nincs svéd követség, Sven Hédin barátai a dán követet kérték meg, hogy járjon közbe az expedíció kiszabadításának érdekében. A kasgani angol konzul is táviratozott Pekingibe a brit követségre, hogy igyekeznek kiszabadítani Svén Hedint, aki még most is a dungán rablók fogságában van. Fokaiig, julius 12. A legújabb hírek szerint a rablóbanda vezére, akinek ugylátszik nemcsak üzleti hanem politikai céljai is vaunak, egyelőre még nem lehet tudni, melyik nagyhatalom megbízásából — Svén Hedint azzal az indokolással, hogy belátta, hogy nem politikai hanem* kizárólag tudományos expedícióról van szó, szabadon bocsájtotta, A hir azonban még megerősítésre szorul. London, julius 12. Sven Hédin a dungán felkelő csapatok fogságába került. A dungánok felszabadító harca hosszú idő óta toljuk a kínaiak ellen és Macsunjin tábornok, akit uj Dzsingizkánnak neveznek az amerikai lapok és aki sikeres háborút viselt a kinai csapatok ellen, valószínűleg szembetalálkozott Sven Hédin expedíciójával s mikor meggyőződött arról, hogy Sven He- dinéknek nincsenek politikai céljaik, szaba- donbocsájtolta őket. A dungánok országa most már egészen a szovjet határig terjed. Nem sokkal előbb foglalta el Macsunjin tábornok Ghotan városát, s ma már Kasgar, Maralbasi, Jarkand és Ohotan városaira terjed ki a dungán csapatok hatalma. Ez a küzdelem valóságos szabadságharc, amely a végtelen birodalom határterületein folyik. Sven Hedinék útja a történelem egyik legérdekesebb' és a világ szeme előtt elrejtett ösvényét keresztezte. A dungánok szabadságharca azóta folyik, mióta Sunjatszen forradalma megtörte a kinai központi hatalmat s amellyel egyidőben megindult a leigazolt nemzetek szabadságharca is. A dungánok Kina északnyugati részében az úgynevezett Dzsumgariában laknak és török-tatár eredetűek, talán a magyarral valami nagyon távoli ágon rokon nép. Származásukat teljes bizonyossággal nem sikerült mindmáig megálla- pitani az uiguroktól való származtatásuk nagyon kérdéses. Egyike a kínai fenhatóság alá került legharciasabb és legszabadságszeretöbb népeknek, egyébként mohamedán hitüek, szokásaikban sem hasonlítanak a kínaiakhoz és nyelvük is egészen más. Számuk ma is négymillióra rúg, noha a kinai hatóságok évtizedeken keresztül tűzzel vassal pusztították ökot, ii i»i» ■ .'aaa———n» i JBtv .... v;\f-rtCTgT.rerr*r--j xíurn ' valósággal kiirtották egy győzelmes hadjárat után falvaikat és városaikat. A múlt század végén nagyszabású nemzeti szabadságharcot szerveztek a nép vezérei, a felkelés egész Dzsungáriáu végigvonult, a kínai hivatalnokokat elkergették és a katonákat lemészárolták, a királyi fenhatóságot pedig semmisnek nyilvánitották. Hatalmas kinai csapatok vonultak fel ellenük és hosszas harcok után végre 1895-ben irtózatos kegyetlenséggel sikerült felkelésüket elfojtani. Macsunjin most ennek az eltiport szabadságharcnak zászlaját emelte fel, Csehszlovákiába érkezett a litván repiilőra] Prága, julius 12. Tegnap a késő esti érákban a bbeli repülőtérre érkezett az a litván repülőraj, mely európai körúton van. A litvánokat ünnepélyes keretek között fogadták. A repülőrajt Gustai- tis, híres litván pilóta vezeti. A vendégek péntekig maradna u a csehszlovák fővárosban, majd Budapestre, onnan Bukarestbe és Őre országba repülnek. -----o-----Fe lujult háborús idegrohamában agyonverte apósát, majd önmagával véglett egy dunántúli fiatal gazda Győr, julius 12. Borzalmas tragédia játszódott le tegnap este a közeli téti szőllőbegyen. Szabó György 36 éves gazda kemény tárggyal agyonverte apósát, majd felakasztotta magát. Az apósában még volt élet, amikor a szomszédos szőllő tulajdonosa rájuk talált, Szabó György teste azonban már élettelen volt. A súlyosan 6ériilt öregembert beszállították a kórházba, ahol rövid időre eszméletre tért. Elmondotta, hogy délután szokás sze*' rint kiment vejével a szőllőbe s ott csendeseu iddo- gáltak. Békés beszélgetés közben egyszerre vején kitört a háborúban szerzett súlyos idegbaja s dühöngöm kezdett. Dührohamában felkapott valami kemény tárgyat s azzal úgy fejbe sújtotta, hogy elvesztette eszméletét. Alighogy az öreg vallomását megtette, ismét elvesztette eszméletét 8 néhány pillanat múlva kiszenvedett. Valószínűnek látszik, hogy a fiatal Szabó az idegroham csillapultával ráeszmélt borzalmas tettére s ezért követett el azután öngyilkosságot A tragédia nagy részvétet keltett az egész vidéken, ahol a szorgalmas, törekvő fiatal gazdát nagyon jól ismerték.-----O-----— Két kisgyereket halálra gázolt az autó* Komáromi tudósítónk jelenti: Sinnsik József bá- t-orkes'zi lakos kilencese tendős kisfia az uecán játszadozott, amikor arra haladt az „Ella" hengermalom autója, amelyet Bircsáik Lajos sofőr vezetett. Bdrcsák kürtőit, a kisgyermek lámái s:zét- özaladtak, Simsik József azonban az autó alatt maradt. Az autó bal álra gázolta a gyermeket. A csondőrség megindította a nyomozást a felelősség kiderítésére. — Egy Komárom melletti autóverseny alkalmával Pirk Gusztáv, hatéves kisfiút gázolta halálra egy túraautó. TŰZ PUSZTÍTOTT A VILÁGHÍRŰ FREIBURGI EGYETEMEN A főépület kupolája és aulája kiégett. Póitolhalatlarn, n agyér tékfii kéziratok, okmányok iás könyvek estek a lángoknak áldozatiul.
