Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)

1934-07-12 / 156. (3487.) szám

lm pMns 12, esm-rtm. <BKW3U.MACi^ARHlRLflP 9 fkiiyeti ide vátkaiá A felhőzet európaszerte növekvőben, egyelőre száraz, meleg az időjárás. Lényeges változás nem várható. Időjóslat csütörtökre: Részben felhős, meleg, elvétve, különösen Szlovenszkón, kisebb zivatarok. — A Komorjai kommunista „forradalom* vád­lottjai amnesztiát kapnak. Pozsonyi szerkesztősé­günk jelenti: A soomorjai községházán a múlt érv november 17-én nagy kommuim&ta tüntetés volt. Mikor a képviselőtestület üléséről dir. Zelliger Ernő vároebiró távozóban volt, aa ülésen jelen volt kommunisták, főként asszonyok, kvalifiikál- ihatatlan kiíeijezésekkel illették, mert nem tárgyal­ta le Patréc Gábor kommunista vezér ügyét. Az esetből kifolyólag rendtörvényes eljárás indult Bar tál Jánosné és négy társa ellen. A pozsonyi kerületi bíróság Babis-tanáosa tegnap tűzte ki főtárgyalásra a snmorjai „forradalom" ügyét. Az öt kommunista vádlottat a csendőrök vezették elő a tárgyalásra^ mert ismételt idézés dacára nem je­lentek meg. A bíróság ítéletet nem kozott, mert meg­állapította, hogy az ügy a május 24-ikd amnesz­tia-rendelet alá esik és ezért a tárgyalást elna­polta. — Börtönre Ítélték az egyházgellei templom be­törőjét. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: Fiscber Ferenc 31 éves körmöcbányai illetőségű munkás, ez év február 21-én Egyházgellén betört a római katolikus templomiba, ellopta a két szentségtar- tót, amelynek értéke ötezer korona. A lopott szentségtartókat összetörte és így akarta értéke­síteni. Behozta Pozsonyba, ahol PekáT Ferenc Kertéez-ucca 53. sz. a. lakó cipésznél rejtette el. Beavatta titkába Kordos Krisztinát, Pékár egyik nőrokonát is. A detektívek kinyomozták a lopást. Fiscbert letartóztatták és tegnap bíróság elé állí­tották. Nyolohónapi börtönt kapott. Pékár és Kordos Krisztina, akik tagadták bűnösségüket, {éjenként kéthónapi fogházait kaptak bűnpárto­lásért. — Egy pozsonyi fiatalember halálos balesete Ausztriában. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti; Kedden este távirat érkezett Pozsonyba az ausz­triai Adelbergből Kö-trátsch Ottó pozsonyi könyve­lőnek, hogy 19 éves Gusztáv nevű fiát ott halálos baleset értő. A fiatalember, aki kitanult géplaka­tos és a pozsonyi Feitzelmayer-íóle gépgyárnak az alkalmazottja, két barátjával a múlt' héten ke­rékpáron elindult hosszabb külföldi tanulmány­útra. Első ütjük célja Ausztrián át Olaszország lett volna. Már elérkeztek az osztrák—olasz határ közelében levő Adelbergig, amikor hétfőn a déli órákban egy autó elütötte a kerékpárján haladó fiatal Kötnitsch Gusztávot. A kórházba szállították s ott rövid szenvedés után meghalt. SmHÁzKöntoKubiURA. 11 ■ i .,.,1 HBggSBHE.BJH.ijL ■ ...... A pozsonyi városi zeneiskola katedrájáról került a magyar rádió karnagyi székébe Rajter Lajos xx Vér-, bőr- és idegbajosok igyanak heten­ként több szór, reggel felkeléskor egy poíhár természetes „Ferenc József" keserű vizet, mert ez mindig alaposan kitisztítja és méregtele- niti a gyomotríbélcsatornát s ezenkívül az emésztést és az anyagcserét is jótékonyan befolyásolja. —Beleesett a cséplőgépbe egy 60 éves munkás. Nagyszombatból jelenti tudósítónk. Ma délután borzalmas szerencsétlenség történt Dia-maiit Imko nagyszombati gazdásznak a bucsányi ut mentén lé­vő földjén. Cséplés közben a 60 esztendős Hupka János a cséplőgép tetején megcsúszott és beleesett a dobba. A szerencsétlen munkás jobbláibát a dob kereke teljesen összemorzsolto. A borzalmas sze­rencsétlenséget azonnal észrevették és a gépésznek sikerült a cséplőgépet azonnal leállítani, mert különben Iiupka János munkást darabokban szed­ték volna ki a cséplőgép dobjából. Néhány pillanat múlva a mentők érkeztek ki a helyszínre és a sze­rencsétlenül járt Hupka Jánost beszállították az országos kórházba, ahol műtétet végeztek rajta. A szerencsétlen munkás még nem nyerte vissza esz­méletét és az orvosok előrehaladott korára való tekintettel nem bíznak a felépülésében. A szeren­csétlenség színhelyére kiszált a vizsgálóbizottság is, amely számos kihallgatás után minden kétéget kizá­róan megállapította, hogy a borzalmas esetnek Hupka János egyedül volt az okozója. — Botrányos rabbiválasztás Huszton. Hnszti tu­dósítónk jelenti: Botrányos körülmények között tör­tént meg az egy év óta üresedésben levő huszti fő­rabbi állásának a betöltése. Az állásra hárman pályáztak. Ezek közül kettő nem jöhetett számítás­ba, mert idegen állampolgár’. így egyedül Griin- wald Józsua ungvári rabbihelyettes megválasztá­sáról lebett szó. Grünwald ellen azonban a huszti zsidóság egy része kifogásokat emelt, mert túlsá­gosan modem felfogású embernek ismerték. Griin- wald Józsuának igen erős ellenzéke volt tehát és a® ellenzék a választáson meglehetősen éreztette is befolyását. A választás előtt a két párt között iz­galmas jelenetekre került a sor, sőt több heves fia­talember össze is verekedett választási agitáció közben. Mikor az ellenzék megtudta, hogy a leadott szavazatok alapján máris megválasztható az uj fő­rabbi, megrohamozták a választási helyiséget, be­törték az ablakokat, megverték az ajtó előtt szol­gálatot teljesítő rendőrt és benyomultak a terembe. Nekiestek a teremben tartózkodó szavazóknak és Véresre verték őket. Olyan izgalmas jelenetekre került sor, hogy a csendőröket kellett előhívni, akik aztán rendet teremtettek. A hatósági kiküldött beszüntette a szavazást. Ekkor az országos hivatal­lal lépett a választást vezető bizottság érítkezésbe, az országos hivatal pedig kiadta az intézkedést, hogy a választást tekintsék befejezettnek és Griin- jvald Józsau foglalja el hivatalát. Budapest, július 11- (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától.) „A m. kir. Operaház tagjaiból alakult" zenekar- Vezényel Rajter Lajos." Sokszor olvassuk a magyar rádió heti műsorában ezt a programpontot, hetenként kétszer, olykor háromszor is. Akikhez az elek­tronok szárnyán jut el a klasszikus muzsika, maguk elé képzelik a komoly stúdiót, ahol el­helyezkedtek a zenészek, rövid stimmelés, majd int a karmesteri pálca és játszani kez­denek a zenészek. Szinte látjuk a karmestert ás, evikkeres, idősebb, középtermetű ur, a has táján egy kis tekintéllyel s leképzeljük, mi­lyen respektussal figyelik a karmesteri pálca lendületét, a muzsikusok. Amikor pedig most szemibeinülünik vele, egy hosszuranött, pálcatermetii gyermekember mosolygó kék szeme néz ránk, olyan az egész ember, mint egy másodéves jogász, nem becsülnök többre 22 évesnél és szinte csodálkozunk, mikor megtudjuk, hogy már 28 tavaszi látott. Rajter Lajos, a Pozsonyból csak hat hónap­pal ezelőtt Budapestre származott fiatal mu­zsikus már a beérkezettek között van. Mert azt már igazán beérkezésnek mondhatjuk, hogy egy 28 éves pozsonyi fiatalember Euró­pa egyik kiemelkedő zenei fokosában, a Hu- bayak és Dobnányiak városában, olyan előke­lő pozícióra jutott, mint amilyent a magyar rádió karnagy! méltósága jelent. Amennyire sajnáljuk, hogy a gzlovenezkói magyarság őt is elveszítette, annyira örülünk karrierjén és büszkék vagyunk rá- Jól esik tudnunk, hegy a magyar zenei élet egyik nagy jövő előtt, álló reprezentánsa pályáját a mi köriünkben kezd­te meg. Rajter Lajos 1906-ban született a pozsony- megyei Bazinban, ahol atyja evangélikus kántor tanító volt. Olyan családból született, ahol tradíció a komoly muzsika szeretete. Édesatyja is nagy zenebarát, komoly muzsi­kus és csak elfoglaltsága, az élettel való kiűz- ködése akadályozta meg benne, hogy zenei téren kimagaslót alkosson. Annál nagyobb ambícióval törekedett arra, hogy fiából mu­zsikust neveljen. A kis Lajos már négy éves korában elárulta képességeit. Ekkor már meghitt barátja volt a zongora, ismerte a bil­lentyűzetet, a hangokat, sőt a kottákat is. Már gyermekkora a zene jegyében alakult ki. Édesatyját 1910-ben hivatása Pozsonyba szólította, ahol most is mint a pozsonyi evan­gélikus egyház karnagya működik. Pozsony évszázadok óta igen fejlett zene­kultúra székhelye, ez a tradíció ott él az ősi falak között s inár nem egy muzsikust ne­velt világhírűvé. Pozsonyban végezte Rajter Lajos középisko­lai tanulmányait és 1924-ben, tíz évvel ezelőtt tette le az érettségijét. Becs művészi ragyogá­sának sugár kévéjében fekszik Pozsony, nem csoda, ha Rajter is Bécset keresi fel és az ottani zeneművészeti főiskolán végzi tanulmá­nyait négy éven át. A zeneszerzésben a főis­kola világhírű rektora, a szintén pozsonyi származású Sdimidt Ferenc volt a mestere, míg karnagyi képzését demeus Krause és Wanderer professzor irányította. Tehetségét mesterei hamarosan felismerték és már fő­iskolai hallgató korában az akadémiai zene­iparnak sok hangversenyét vezényelte általá­nos elismerés mellett. Olyan kiváló nevet szerzett, hogy nyomban főiskolai tanulmá­nyainak befejezése után, 1929-ben kitüntető meghívást kapott a Salzburgban nyaranként rendezett nemzetközi karnagyképző és zene- tanifolyamra. A Mozartén m rendezésében évről-évre megtartott nyári kurzusokon a fiatal pozso­nyi művész vezette a karnagyképző tanfo­lyamat. A főiskola elvégzése után szüleinél telepe­dett le Pozsonyban és ekkor kapcsolódik be­le Pozsony zenei életébe, amelynek hamaro­san vezető tényezőjévé válik. Gyakran szere­pel a pozsonyi hangversenydobogón, vezeti a filharmonikusokat' s többször dirigál a rádió­ban is. Emellett pedagógiai munkát fejt ki. 1.929 őszétől a múlt év végéig a pozsonyi vá­rosi zeneiskolában vállal katedrát és. a zene- elméleti tárgyakat adna elő. Közben nem fe­ledkezik meg továbbképzéséről, állandóan felutazgat Budapestre, s 19‘29-80-ban elvégzi Dohnányi mesteriskoláját a zeneszerzésben. Doknányi felismeri a fiatal pozsonyi mű­vész nagy tehetségét s az ő ajánlására a ma­gyar rádió több Ízben hívja meg zenekart ve­zénylésre Rajter Lajost. Munkája annyira tet­szik, hogy ez év elejével próbaidőre szerződ­tették és május elsejével véglegesítették Raj­ter Latost a magyar rádió karmesteri széké­ben. A 28 éves pozsonyi művész igy lett egyik vezető karnagya Európa egyik legkiválóbb zenei intézményének, amelynek zenei főigaz­gatója Dohnányi Ernő. Karrierjének útja ezzel megnyílott. Rajter Lajos mint zeneszerző is elismert nevet szerzett magának. 1933-ban megnyerte Budapest székesfőváros pályadiját Divertimento cimü nagy zenekarra irt müvével s a Cecília Egyesület . Magyar Kórus" cimü lapjának magyar misére kitű­zött pályázatán is dijat nyert. A magyar fővárosban most rendezi be uj életét. Amint mondja, tele van hittel, biza­lommal, munkakedvvel. Hisszük, hogy ennyi ambíció, tehetség és munka elvezeti kitűzött céljához.-o----­Hírek a zuglói Hollywoodból Felvételek a Városligetben. — Ágay Irén an­golul tanul. — Négy szerző szcenáriuma. Gaál Franciska uj filmje. Budapest, julius 11. A zuglói Hollywoodban, ahogy a magyar filmemberek a Hunnia-film- gyárat elnevezték, valóban olyan lázas munka és mozgás tapasztalható, mint valamelyik hol­lywoodi stúdióban. A gyárnak három irodája van, — az igazgatóság irodám kívül — a gyár­tók részére és mind a három iroda állandóan el van foglalva. Az egyik irodában a legutóbbi napokban a Harmónia-produkció vezérkara működött. In­nen intézték Az uj rokon cimü Csathó Kálmán- vigjáték felvételeinek ügyeit. „Az uj rokon" most már gyártási szempontból készen van, csak a rendező, a cutter (filmvágó) és a zene­szerző, tehát Gál Béla, Féld György és Szlati- nay Sándor dr. dolgoznak a film összeállításán. A vetítőteremben folyton pereg a gép, mert a jelenetek összevágása és összehangolása na­gyon finom, alapos és gondos munkát igényel. Ebben az irodában most már a Thália-pro- dukció emberei dolgoznak. A Thália-produkció készíti az „Ende echleoht, alles gut“ cimü uj vígjátékot, amely német és magyar változat­ban kerül majd a közönség elé. Egy bécsi víg­játékból csinálták a filmet, amelynek igen jó­nak kell lennie, mert a scenáriumát a német vigjátékirón kívül bárom magyar szerző, Zsol­dos Andor, Cziffra Géza és Stella Adorján jegy­zik. A filmet Fritz Schulz, az ismert német színész rendezi, aki ezzel a filmmel igyekszik a színészi babérok mellé rendezői babérokat is szerezni. A film főszerepeit a Németországból emigrált magyar szinészgárda tagjai: Szőke Szakáll, Bársony Rózsi, Verebes Ernő és Hal- may Tibor játsszák. A másik irodában a Pátria-produkció mun­kálkodik. Itt a „Lila akác" cimü Szép Ernő- regény megfilmesítését vezetik. Az utóbbi na­pokban ebben az irodában folyt a legerősebb munka, mert a filmet Gál Ernő producer és Szé­kely István rendező vezetésével most forgat­ják. A jelenetek szereplői Ágay Irén, Nagy György és Eszterházy Ilona. Ágay Irén, a film hősnőjét, a kis Tóth Mancit játssza. "A harmadik irodában végül Joe Pasternak, az Universal magyar producere működik, aki Gaál Franciska második budapesti filmjének az előkészületeivel foglalkozik, miután az Emmy után az Universal-produkcióé a műterem. Ágay Irén a további budapesti filmgyártás terveinek megfelelően már a „Lila akác" fel­vétele alatt is szorgalmasan tanul angolul és németül, mert külföldi karrierjének megindu­lása előtt áll. Szeptemberben kerül ugyanis mű­terembe Gál Jenő producer vezetésével Ábra­hám Pál „Bál a Savoyban" cimü nagysikerű operettje, amelynek főszerepét Alpár Gitta vál­lalta el. A film német és angol változatban ké­szül el és az eddigi tervek szerint azt a sze­repet, amelyet Berlinben Bársony Rózsi, Buda­pesten pedig Rökk Marika játszott, a filmen, ff .x*"'**' / f/ /j Jé # é in w f/m a Kárpátok gyöngye 700 év óta gyógyít páratlan sikerrel Rhe urnát - Köszvényt Isiászt- Neuralgiákat Strand - Sport- Tánc - Zene -Társaság Uidétu eővűi A CSODAGYEREK — Tessék besétálni — ordítja a vásári kikiáltó — itt látható Bobby, a csodagyerek. Hathónapos és már olvas. A tömeg beözönlik a bódéba. Egy ur újságot tart a pólyásgyeraiek szeme elé. A gyermek azonban néma marad. — Hát hiszen ez a gyerek nem tud olvasni I — szólt az ur felháborodva. — De igen, uram, — feleli a kikiáltó — olvassa-' tud, csak beszélni nem. JAJ! — Mi bajod? — Két fogat huzattam. — Egyezerre? — Igen. Voltaképpen csak az egyik volt ros**} de a fogorvos még egyet húzott. — Hátha nem volt rossz, miért kellett kihúzni? — Mert a doktor nem tudott egy öívenkorondá­ból huszonötöt visszaadni. Ágay Irén játssza, ha addig tökéletesen meg­tanul németül és angolul. Ágay mindenesetre igyekszik a feltételeknek megfelelni. A „Bál a Savoyban" felvételei előtt még két magyar film készül el. Bue-Fekete László „Búzavirág" cimü vigjátékát dolgozza fel a City-filmprodukció, azután pedig Rákosi Vik­tor Emmy cimü regényét filmesiti meg a Mü- vészfilm-vállalat. Kapuzárás előtt Két bemutató Pozsony, julius 11. (Pozsonyi szerkesztősé­günktől.) A szűkre szabott pozsonyi magyar szini-szezón a vége felé közeledik. Még né­hány nap és egy évre bezárul a pozsonyi színház kapuja, elnémul a színpadon a ma­gyar szó, szétszélednek a küzdelmes sorsú magyar színészek. Kapuzárás előtt a társulat még két pompás előadással megmutatta, hogy — ha megfelelő darabot osztanak ki számára — tud kitűnőt produkálni. A Timosa és a Kadétszerelem bemutatójáról szólunk. Előbbit — Gellert Lajos és Weinreb Ignác zsidótárgyu operettjét — a múlt hét végén mutatta be a társulat, Békeffy és Szilágyi operettjét, a Kadétszerelmet pedig vasár­nap este. Mind a két előadásról csak a legnagyobb elismerés hangján szólhatunk. A Timosában Mihályi Lici, Rab ina Margit, R. Mihályi Vil- csi, Nagy Gábor, ifj. Mihályi Ernő, Gábor György, dr. Honti Sándor, Bérczy Gyula, Re­ményi János és Maár János léptek fel és va­lamennyien nagyszerű alakítást produkáltak. Mihályi Vilcsi Rézi bábája különösen pom­pás alakítás volt. Vasárnap este a Kadétszerelem bemutatá­sával ért el nagy sikert a társulat. Ebben kü­lönösen Földes Dezső főhercege messze ki­magaslott az átlagos alakítások fölött. A töb­biek is, mint Kiss Manyi, Bokor Margit, R. Mihályi Vilcsi, Jánosi Mici, Nagy Gábor, fj. Mihályi Ernő, Gábor György, Szenes László, Kelemben Gyula, Ross, Maár, Reményi nagy­szerűen illeszkedtek bele az együttesbe. A zene s a rendezés is kifogástalan volt. Saj­nos, a kánikulai idő miatt a színházba már kevesen mennek be, pedig úgy a Kadétsze­relem, mint a Timosa nagyobb publikumot érdemelt volna. (r. j.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom