Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)

1934-06-27 / 145. (3476.) szám

1934 jumiug 27, szerda. pra:gaiMag^arhirlai> 3 Olasz flottatüntetés Albániában Tizenkét olasz hadihajó beiutott Durazzó kikötőjébe Pertinax a látogatás hátteréről - Olasz-albán feszültség? - Tüntetés a klsantant ellen? P ár i -s, június 26. A tizenhét egységből ál­ló első olasz tengeri hajóra,] hétfőn befutott a durazzói kikötőbe és horgonyt vetett. A flot­ta hajói között hat nagy cirkáló van. Pertinax az Eeho de Paris-ban azt írja, hogy az olasz kormány az albán kormányt nem értesítette a flotta kiküldéséről, úgyhogy a római albán követ felvilágosítást kért. Az olaszok azt a magyarázatot adták, hogy Albánia és Olasz­ország között oly bensőséges a viszony, hogy az ilyesféle látogatások nem szorulnak előze­tes bejelentésre. A hajók egyébként csak ud­variasságból látogatják meg Albánia legna­gyobb kikötőjét. Az olasz flotta parancsnoka meglátogatta Komárom, juráié 26. A magyar nemzeti párt, mint ismeretes, országos jellegű, mozgalmat in­dított a föíid-telh árrendezés érdekében. E mozga­lom k ftno fáihoz Durazzo albán prefektusát, de a prefektus nem adta vissza a látogatást. Az olasz tenger­nagy kifejezte rosszalását e magatartás miatt és kijelentette, hogy addig nem hagyja el a kikötőt, amig a prefektus nem adja vissza a látogatást. Az olasz flotta a napokban befejezte gya­korlatait az Adriai tengeren és az első had­osztály a hadgyakorlatok utolsó napján táv­iratot kapott, hogy fusson he Durazzoba. Pertinax furcsának tartja, hogy az olasz ha­dihajók pontosan azon a napon látogatták meg az albán kikötőt, amikor Barthou Bel­grádija, érkezett A belgrádi Politika szerint az olasz hadi­a földműves újbóli rentabilitását. A népszerű gondolatokat természetes lelkesedéssel fogadta ,a hallgatóság. A két Szöligyén népe előtt Magy>ar-,Szöligyén hajók megjelenése Tiránában nagy feltűnést keltett. Egyideig az albánok a*t gondolták, hogy az olasz csapatok partra szállnak Albá­nia területén, a hajók azonban csak húsz óra hosszat tartózkodtak Durazzoban, majd kifu­tottak. Három hajó a kikötőben maradt. A Politika összefüggésbe hozza az olasz flotta hirtelen látogatását azzal a feszültséggel, amely legújabban Albánia és Olaszország kö­zött van. A berlini német hírszolgálati iroda a du- razzoi incidenst olasz tüntetésnek tartja a kis. antant ellen. (lialtalmás templomterén beszállít. Járass Andor, ahol megismételte farnadi beszédét. A szölgyé- miek, majdnem az egész község lakossága, lel­kesedéssel csatlakozott a mozgalomhoz. adósságok keletkezésének okait s örömét fe­jezte ki a párt által megindított mozgalom felett. Végül Kristóf! Sándor pártigazgató beterjesztette a parlament elnökségéhez in­tézendő felirat szövegét, amelyet a körzeti ülés egyhangúlag elfogadott. A sikeres párt- gyűlés Árray Imre körzeti elnök záró szavai­val nyert befejezést. Ipolymenti népgyiilések A párt Ipolysági körzete két nagyszabású népgyülést rendezett és pedig vasárnap dél­előtt Kőkeszi, délután pedig Na-gy-csalomia községben. A kőkeszi népgyülésen úgyszól­ván teljes számban részt vettek a közelben levő Györki, Tertoeges, Sirak és Szelény köz­ségek magyar lakosai is. Dr. Salkovszky Jenő tartornánygyölési képviselő beszédében az általános gazdasági helyzettel foglalkozott. Kifejtette, hogy a világválság mellett a külön szlovenszkói válság is érezteti hatását. A vi­lágválság -főoka az önellátás jelszava, mely az államok közötti elzárkózást, a termelés és a fogyasztás megcsappanását és a munkanélkü­liség szokatlan arányú megnövekedését ered­ményezte. A szlovenszkói válság különösen a kisembereket sújtja. Föltétlenül meg kell találnunk a kivezető utat a gazdasági válság terheiből. A magyar nemzeti párt ezért indította meg országos akcióját a kisemberek tehermentesí­tése érdekében.; A szónok részletesen ismer­teti a párt szanálási javaslatát. Majd kultu­rális kérdésekkel foglalkozott a szónok. Rá- mutott arra, hogy Gyürki, Sirak és Szelény községekben nincs magyar iskola, holott a magyar tanulók száma eléri a törvényben megállapított küszöbszámot. A párt mindent megtesz, hogy ezt a hely­zetet orvosoltassa. A nagy hatást keltett szónoklat után még Jády Károly párttitkár beszélt gazdasági kérdésekről. Nagycsalomián Salkovszky tartománygy illési képviselőit virágcsokorral és keresetlen üdvözilő- szavaJkkaíl köszöntötte egy magyar ruhás lány. Nagy László biró megnyitója után Salkovszky hatalmas beszédben ismertette úgy a kü'lpoili- kai, mint a belpolitikai helyzeteit, A halig altos á-g élénk érdeklődése és helyeslése mellett fejtette ki a párt országos gazdasági akciójának fő­gondolatait. Jády a munkáelkérdéssel foglalko­zott s ismertette a magyar nemzeti párt munkás alosztályának működését. A Garamvölgyön A magyar nemzeti párt vasárnap harminc népgyülésen követelte a kisemberek terheinek enyhítését A nagysikerű népgySSéseken Szilassy Béla, Jaross Andor, Giller János, Fodor Jenő, Saikovszky Jenő és Antal Gyula ismertette a párt javaslatait ■ Óriási visszhangja van a párt országos akciójának vasárnap Sklovenszkószerte harminc népgyü­lésen beszéltek a párt központi kiküldöttei ta magyar földmtivesnéphez, hogy megismertessék a mozgalom célját és égységfrontba tömöritsék az érdekelt lakos­ságot, A párt kiküldötteit mindenótt ha­talmas tömegek hallgatták és lelkesedéssel fo­gadták a szónokok okifejtését, mely valóiban népszerű és közérdekű kérdések megoldását sürgette, de egyben világosan ki is domborí­totta a megoldás természetes lehetőségét. A számos népgyülés között a.z alábbiakat emel­jük ki. Jaross Andor Farnadon és Szégyenben A népgyüléssorozat kapcsán Jaross Andor Fama-d, Német-Szölgyén és Magyar-Szölgyén, Párkány-járásbeli községekben beszélt hatalmas tömegeik előtt. Fámádon délelőtt 11 órakor a szövetkezet nagytermében zajlott le a népgyü­lés, melyen a párt országos ügyvezető elnöke egyórás beszédben fejtette ki a párt terveit a földi eh errende zéssel kapcsolatban. Részletesen indokolta, hogy a megváltozott gazdasági vi­szonyok para-n-csollólag sürgetik a föld felnöve­kedett terheinek csökkentését. A csökkentés először a kamatleszállításban kell, hogy kifejezésre jusson, másodszor a földre kihitelezett tőkét keli csökkenteni leg­aljább is harminc százalék leírásával A szenvedő félnek kétségtelenül a hitelezőnek és az államnak kell lennie, a hitelezőnek azért, mert ez egyik módja annak, hogy tényleg visz- szakaphassa kihitelezett pénzét, az államnak pedig azért, mert erkölcsi kötelessége visszaál­lítani törvényes eszközökkel a termelés egyen­súlyát. Szükség van azonban arra is, hogy azon idő alatt, mig a földteherrendezéts folyamatban lesz, az adópolitika, valamint a szociális terhek ne hiusiteá'k meg az így bevezetett egészségese- dósi folyamatot. SziVkség van tehát ama is, hogy megfelelő adóleirásban részesüljön minden érdekelt földműves, valamint az adók és szociális ter­hek végrehajtása három évre felfüggesztes- sék. A magyar földművest rendkívül érdekli a f-öld- teherrendezée, mely visszaállítani lennie h'iivatotlt Szilassy: Vezéreszménk Méreteiben és jelentőségében ugyancsak nagyszabású gyűlés folyt le a Losonc közeiéiben fekvő Rapp községben is, A pánt vezetősége ré­széről megjelenítek: dr. Szilassy Béla szenátor, dr. Giller János tartó-mánygyülési képviselő, Fodor Jenő, a párt- mezőgazdasági szakosztá­lyának országos elnöke, Kovács József orszá­gos párt-vezetőségi tag és Kris+óff Sándor párt- igiazgaltó. A körzeti ülést Lukács Béla helyi párt-elnök nyitotta meg, üdvözölve a pártveze- tőség tagjait. Azután Szilassy Béla szenátor tartotta meg beszámoló beszédét. Bevezetésképpen megvi­lágította az általános külpolitikai helyzeteit, majd részletesen taglalta a -magyar kisebbség gazdasági helyzetét. A dolgok mélyére látó közgazdász alaposságával és éleslátásával bí­rálta a kormánytöbbség mezőgazdasági politi­káját, Foglalkozott a gazdamonopóiium életbe­léptetésének kérdésével s kijelentette, hogy et­től nem reméli a mezőgazdasági termelés javu­lását, Hibáztatta, hogy a nemzeti szolidaritás! fejtegette, majd a tartományi közigazgatás munkáját bírálta. Rámutatott az egyes ön- kormányzati szervek, községek és az egyes emberek eladósodásának okaira. Megállapí­totta, hogy az eladósodás nagyrészben a helytelen pénzügyi politika eredménye. A gabona- az állatárak és a föld árának szer­telen hullámzása okozta főként a gazdák el­adósodását. A magyar nemzeti párt aggoda­lommal szemléli a gazdasági bajokat s most éppen azért jöttünk ide, — mondotta — hogy megkíséreljük a bajba jutottakon segíteni. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Fodor Jenő, a mezőigazdasági szakosztály el­nöke a -gazdaközönsé-get legközelebbről érin­tő kérdésekről tartott közérdekű előadást. Utána pedig Kovács József kisgazda, orszá­gos párt vezetőségi tag fejtegette a gazda­A párt lévai körzete Garamszentgyörgyön és N'agykálnán rendezett jól látogatott nép- gyüllésekeit. Minkét gyűlésen Antal Gyula lévai vároelbiró és Beinrohr Dezső párttitkár szóno­kolt. Antal Gyula nagy tetszés mellett foglalkozott a gazda-, kisiparos- és kis-kore sk e-d ő - ad óss ág ok rendezésének tervével, 6 nagy szaktudással szállít vitába a gabonamonopóilium gondolatának híveivel. A szónok szerint a mostani tenmésviszonyok mellett a legelőnyösebb volna a szabad gabo­naértékesítés, mert hozzájárulhatna az ipari és mezőgazdiasági termelés közt fönnálló ár- diszparitáls kiegyenlítődéséhez. A monopólium jogának egy társaságra való át­ruházása szerinte sem a termelőnek, som a fo­gyasztónak nem érdeke. A népszerű fejtegetések mély hatást gyakoroltak a hallgatóságra. Antal leOkesen fogadott beszéde után Beinrohr Dezső pártt'itkár általános politikai és gazdasági pro- b lé-mákról b eszé’l t. Merénylet a Mahalma ellen A zene megmentette Gandhi életét A karmester korán intonált. a me­rénylő korán dobta a bombát a kormány nem gondoskodk a fogyasztókc- zönség vásárló képességének emeléséről. Hiába termel a gazda, ha nincsenek fogyasz­tók, akik a gazdasági produktumokat fel- í vásárolni tudnák. Majd felvetette a kérdést, hogy vájjon mi lehet a vezé-reszme, amelyhez igazodva át­segíthetjük -magunkat mostani súlyos gazda­sági bajainkon. És mindjárt meg is felel a kérdésre, hogy a nemzeti szolidaritásra kell törekednünk. A magunk érdekei mellett mindig meg kell látnunk nemzettestvéreink érdekeit is. És ebben a témakörben mozogva a gyakor­lati életből vett példákkal illusztrálta a nem­zeti szolidaritás gyakorlati megvalósításának módjait. Beszéde mély hatást gyakorolt a hallgató­ságra s lelkes ovációban részesítették s szeretetük minden jelével elhalmozták a népszerű Szilassy Bélát, aki már másfél év­tized óta nevelője és példaadó oktatója a nógrádi magyar falvak lakosságának. A gyűlés második előadója dr. Giller János tartomány-gyűlési képviselő volt. Előadásá­ban Szlovenszkó és a történelmi országok gazdasági helyzete közötti különbségeket Poona, junius 26. Ismeretlen tettesek teg­nap bombát dobtak abba az automobilba, amelyben Gandhit sejtették. A robbanás hét személyt súlyosan megsebesített. A Mahatma csak később érkezett más autón a merénylet helyére. Késése megmentette életét. Bt sze­mélyt letartóztattak. A Gandhi ellen elkövetett merényletről a Reuter-iroda azt jelenti, hogy a hindu sza­badsághőst csak a véletlen mentette meg a biztos haláltól. A városi zenekar néhány perccel előbb kezdett játszani, mint ahogy Gandhi megérkezett s a merénylők azt hit­ték, hogy Gandhi a zene megkezdésekor ér­kező autóban ül. Abba dobták tehát a bom­bát. A merénylet hét súlyos sebesültje között van a város polgármestere is. Gandhi a leg­nagyobb nyugalommal nyilatkozott a me­rényletről. Szerinte azok követték el, akik helytelenítik, hogy ellenzi a terrorista mód­szerek bevezetéséi „Már 1915-ben megjósol- tam“, — mondotta a Mahatma, _ „hogy ha Indiában a bombát beillesztjük politikai ak­cióink eszközei közé, akkor a bomba nem ma­rad meg a nemes küzdelem síkján, hanem sa­ját soraink ellen is alkalmazni fogják. Ez a jóslatom ma beteljesedett/'

Next

/
Oldalképek
Tartalom