Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)

1934-06-09 / 130. (3461.) szám

Ma: RÁDIÓMELLEKLEl évf. 130. (3461) szám « Szombat • 1934 junius 9 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 K6M külföldre: évente 450, j\ félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kö. • f\ képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 K2, vasárnap 2.— Ki. szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet • » TELEFON: 303-11. « • SÜRGÖNYCIM HÍRLAP, PRflHR. A német világpolitika utjai (sp) Prága, junius 8. Rengeteg ügyetlenség és balfogás mellett a Saar-problóma elintézése volt a második siker, amit a német külpolitika a lengyel-német pak­tum után elkönyvelhetett. A középeurópai szemlélőt meglepetésszerűen érte a franciák engedékenysége e térer, senki sem számított rá, hogy a népszavazás — teljesen a békeszer­ződésben előirt módszer szerint — már 1935 legelején megtörténik s a plebiszcitum területét nem szádja meg nemzetközi rendőrség, amely elejét vehette volna a német propagandának és nyomatékosan elősegíthette volna a népszövet ség felfogásának érvényrejutását. A Parisba emigrált Hellmut von Gerlach irta néhány hét előtt a hitlemllenes propagandát kifejtő Welt- bühnebeu, hogy ,,nemzetközi rendőrség nélküli feltétlenül a nemzeti szocializmus győz a saar- vidéki népszavazásnál, s ha az értékes terület a csaknem egymillió némettel visszakerül Hit­ler birodalmához, Göbbefls e tényt olyan diadal- ünneppé változtatja, amely hosszú hónapokra, sőt évekre 'biztosítja a nemzeti szocializmus megmaradását". — így ir a zord emigráns. Nos, nemzetközi rendőrség nem lesz, a propa­ganda szabadon folyhat, a birodalomból száz­ezer ,.eaarvidéki eredetű" nemzeti szocialista megy leszavazni szőkébb hazájába, a szavazást az SA-mintára megszervezett eaarvidéki rend­őrség ellenőrzi, a fuldai püspökkonferencia után Hitler a katolikusokkal is megegyezik, a pszi­chológiai túlerő és a jövőtől való aggódás je­gyében senki a legtitkosabban sem mer Hitler ellen szavazni az országooskában, mélyre Göb- bels máris rátette kezét — a helyzet olyan, mintha a Saar máris Hitler zsebében volna. j A péntekdélutáni dráma a genfi lefegyverzési konferencián Olaszország, Oroszország és Lengyelország visszautasította Oenfben az angol-francia kompromisszumos javaslatot A lefegyverzési kérdés élet és halál közelit Francia túlerő a komprom'ssnuüiPan A fői»is§ffsii ülése G e n f, junius 8. Pénteken délután néhány perccel három óra után a közönség óriási ér­deklődése mellett és általános nagy feszültség közben megkezdődött a lefegyverzési konferen­cia elnökségének döntőjelentőségü nyilvános ülése. Ugyanakkor közzétették a hatalmak kompromisszumos határozati javaslatát, amely az eredeti elképzelésnél sokkal nagyobb mér­tékben eleget tesz Barthou kívánságainak. Az ülés elején Henderson néhány rezignált szót mondott, majd Barthou részletesen megindokol­ta a francia javaslatot és néhány tréfás szóval igyekezett eloszlatni a komor hangulatot. Bar­thou után Edén röviden kijelentette, hogy a később tanácskozó főbizottság ülésén fogja megtenni megjegyzéseit. Ugyanezt jelentette ki Sámliét svéd miniszterelnök és Norman Dawis. Ezek után Marchese di Soragna olasz dele­gátus rendkívül fontos nyilatkozatot tett, amelyben többek között a következőket mon­dotta: — Az olasz delegáció azon a véleményen van, hogy a konferencia munkái ujrafölvéte- lének csak akkor van értelme, ha ez a mun­ka összhangban áll a konferencia valódi cél­jaival. Ehhez azonban egész sor fontos poli­tikai döntés hiányzik. Olaszország semmi merült föl. amelyek tanulmányozásával fog­lalkozni kell és ép ezért a következő határo­zatokat hozza: 1. Biztonság, a) Egy év óta Európában bi­zonyos regionális biztonsági szerződéseket kötöttek a hatalmak és a főbizottság ennek következtében elhatározza, hogy külön bizott­ságot küld ki a szükségesnek mutatkozó elő­zetes tanulmányozások elvégzésére, hogy ha­sonló jellegű és a konferencián kívül meg­beszélt szerződések megkötését megkönnyít­se. A főbizottság feladata lesz, hogy e szerző­dések esetleges viszonyát az általános kon­vencióhoz megállapítsa. b) A főbizottság albizottságot küld ki, hogy újra megkezdje a fegyverkezési ellenőrzésre vonatkozó garanciák tanulmányozását. 2. Léghajózás: A főbizottság megbízza lég­ügyi albizottságát, hogy újra megkezdje a légi haderőkre való kérdés vizsgálatát. 3. Fegyvergyártás és fegyverkereskedés: A főbizottság albizottságot küld ki a fegyver- gyártás és a fegyverkereskedés problémáinak föliilvizsgálására. Az albizottságok egymással karöltve dol­goznak. Az elnökség feladata, hogy az al­bizottságok munkájának eredményét össze­foglalja. III. A főbizottság az elnökségre bízza, hogy a kellőpillanatban rendszabályokat foganato­sítson arra vonatkozóan, hogy a főbizottság — összehívása után — megfelelő végérvényes szerződési tervet találjon a konferencián. IV. Arra való tekintettel, hogy az orosz terv, amely a konferenciát állandó békekonferen­ciának akarja elnevezni, komoly vizsgálatot követel, a főbizottság kéri az elnököt, hogy a kormányok megbizottaival tárgyaljon erről a javaslatról. _ Folytatás a 2. oldal közepén. — A nyugati részletprobléma elintézése után a birodalom ismét hozzáláthatott a centrális 'kül­politikai kérdés, a lefegyverzés, megoldásához. Illetve Németország mit sem tett, az ügyek Géniben önmaguktól feji'ődtek. Henderson és Barthou keddi összecsapása jelentette a pesszi­mizmus kulmináoióját a konferencián, azóta — a vihar elmúltával — a remény barométere ál­landóan emelkedik. Barthou biok ja és Hender­son blokja megegyezett, s a péntek délutáni ülés elfogadta a kompromisszumot, amely eíle- get tesz a francia kívánságnak, amennyiben a biztonsági kérdést a tárgyalmivalók közé ik­tatta, de eleget tesz Henderson felfogásának is, amennyiben kifejti, hogy a német birodal­mat tapintatosan vissza kell édesgetni Genfibe, mert nélküle nem lehet tárgyalni. A biztonsági kérdés felvetését Németország sohasem elle­nezte, s csak Anglia, kifogásolta, mert nem hí­ve azoknak a „bitzonsági szerződéseknek", amelyek alapjukban véve katonai véd- és dac­szövetségek, s amelyeket most a lefegyverzési konferencia kiépít és legalizálni fog. Anglia nem szívesen köti meg magát és nem szívesen garantálja haderejével mások bitzonságát, amit most kénytelen-kelletlen meg kell tennie. Német­ország Locamó óta nem ellenzi a biztonság biz- tositékait, sőt tapsol nekik és fölveti a saját biztonságának problémáját. Biztosra vehető, ha a birodalom esetleg visszatér a konferenciá­ra és ott általános biztonsági garanciákról lesz szó, a paritás elve alapján a hatalmaik kényte­lenek lesznek Németország biztonságát is ki­építeni, ami egyet jelent a német hadsereg fo­kozatos felfegyverkezésével. Azaz a birodalom, most már francia aprobációval, megkapja a hőn óhajtott katonai kedvezményeket. Természete­sen Franciaország még többet kap. annyit, amennyit a rendes és valódi lefegyverzési kon-j ferencián sohasem kaphatott volna: garancia-] G e n f, junius 8. A lefegyverzési konferen­cia elnöksége ma délutáni nyilvános ülésén a konferencia további munkájáról szóló vég­ső határozati javaslatot tárgyalta. A határozat szövege, amelyet a nagyhatalmak tegnap este közös munkával állítottak össze a következő­képpen hangzik: „A főbizottság birálát tárgyává teszi a hat semleges hatalom, Törökország és Szovjet- oroszország javaslatait. Tekintetbe veszi a ja­nuár elseji francia, a január negyedik! olasz és a január 29-i angol memorandumot, vala­mint az április 16-i német nyilatkozatokat. A főbizottság meg van győződve annak szük­ségességéről, hogy a konferencia folytassa munkáját és elérje a célt, a fegyverkezések leszállításáról és korlátozásáról szóló általá­nos szerződés megkötését. Ennek következ­tében elhatározza, hogy folytatja a megkez- í dett munkát. I. A főbizottság fölszólítja az elnökségét, hogy minden alkalmasnak tartott eszközzel keres­se a függőben lévő kérdések megoldását, függetlenül attól, hogy a kormányok esetleg külön megbeszéléseket kezdeményeznek ab­ban az irányban, hogy Németország vissza­térésével biztosítsák a konferencia végleges sikerét. II. A főbizottság megállapítja, hogy a konfe­rencia kezdetétől fogva több olyan probléma kát határa védelmére, biztonsági szövetség- gyüriit, jogot a további fegyverkezésre; — de a jelen pillanatban mindez Németországot nem érdeíkili, mert a birodalom csak fegyvert ákar és a fegyverek lázas gyártásával egybekötött munkát, ipari foglalkoztatást. A junius 8-i kompromisszum tehát mindenki kívánságait ki­elégítheti. Csupán az angolszászok mosolyog­nak fanyaram: hová lett mindebből a lefegyver­zési szándék, az igazi béke kiépítése! Alig terelődnek uj mederbe a centrális, genfi tárgyalások, a birodalom külpolitikája máris kelet felé fordul, ahol az észt és litván puccs- mozgoiódások uj lehetőségeket kínálnak Ber­linnek. Amióta Lengyelország és Németország visszautasította a balti államok épségének ga­rantálására vonatkozó szovjetorosz javaslatot, a balti politika misztikus és eseményektől ter­hes felhőkbe burkolódzott. Azóta idegesek a balti államok és a sorsukat féltik. Révaiban, Kovnóban, Rigában nem tudják, mit tervez Lengyelország és Németország. A lengyel, a né­met és az orosz propaganda egyforma erővel ráfeküdt e kié nemzetekre, hogy előkészítse a talajt saját céljaira. Az európai paradoxonok egy uj fejezete ez, mert a német és a lengyel fasizmus — a bólsevizmust propagálja a haiti államokban, míg a szovjet szívósan küzd az el­len, hogy a tanácsköztársaságok rendszere dia­dalmaskodjék és szívesen látná a Voldemarasz- hoz hasonló nacionalista diktátorokat a kis államok élén. Miért van ez igy? Németország és Lengyelország szívesen kiprovokálnák a A tökéletlen kompromisszum olyan határozatot nem fogad el, amely nem fejezi ki világosan a konferencia céljainak alapelvét. Az olasz delegáció álláspontjához hü marad a javaslott bizottságokban is, amely bizottságok egyébként nem érdeklik Olasz­országot. Ezt a nyilatkozatot a konferenciái* «gy ér­telmezték, hogy Olaszország nem vesz részt a javasolt bizottságok munkájában. Soragna után gróf Raczinski lengyel delegá­tus tett néhány észrevételt. Kijelentete, hogy a nagyhatalmak közötti megegyezések nem je­lentenek alkalmas alapot a konferencia mun­káira. Szemére vetette az elnökségnek, hogy j eltért a konferencia munkáinak íulajdonképpe-; ni céljaitól, amelyek MacDonald tervének má- j sodik olvasása óta nem kerültek napirendre.! Egyébként Raczinski is a főbizottság ülésén! fog részletesen nyilatkozni. Litvinov nagyjában csatlakozott a lengyel, delegátus fejtegetéseihez. Ö is kifejezte aggó- j dalmait a kormányok közötti tárgyalásokra vo-1 natkozóan. Henderson ezzel befejezte az elnöik- i ség ülését. A főbizottság délután négy órakor j megkezdte tárgyalásait. A tulajdonképpeni dön-; tést ezen az ülésen hozták meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom