Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)

1934-06-06 / 127. (3458.) szám

9 ■ Közcíazda .<Á(T ■ Csehszlovákia gazdaságának legégetőbb problémája: a kivitel Prága, junius 5. A nemzetközi ipari terme­lés még mindig lassú és emelkedő tendenciát mutat ée a világ munkanélkülisége csökken. Ezzel szemben meglepő, begy a világkereske­delem még mindig nem mozdult ki a gazda­sági válság mélypontjából, annak ellenére, ihogy a nagy exportállamok között a javuló irányzatot mutató eltolódások hétről-hétre je­lentkeznek. Németországban csökkent a kül­kereskedelem, viszont azonban Angliában annyira fejlődött, hogy világgazdasági szem­pontból a veszteség és nyereség kiegyenlítő­dik. A világpiacokról érkező jelentések hatá­rozottan konjunkturális javulást mutatnak, azonban minden jel arra vall, hogy az egyes országok kereskedelmüket külön­böző módszerekkel mesterségesen forszí­rozzák és ezért feltehető, hogy az itt-ott mutatkozó javulás nem lesz hosszú életű. Ha egy ország termelési kapacitása nagy­részt a kiviteltől függ, akkor a válság problé­máját autarkiás rendszerrel vagy egyéb pénz­ügyi , tranzakciókkal nem lehet megoldani, hanem arra kell törekedni, hogy a kivitel újra megélénküljön és ezáltal magával ra­gadja a termelési és kereskedelmi tevékeny­séget. A& ipari államok mezőgazdasága is kezdi már belátni, hogy a gazdasági fejlődés csak úgy érhető el, ha rentábilis belföldi árakkal emelik a tömegek vásárlóerejét, nem pedig, ha vámfalakkal gátolják a külföldi mezőgazdasági termékek importálását. A tö­megek vásárlóereje azonban csak úgy érhető el, ha a kivitelt állandóan erősítik és ki­építik. A mezőgazdaság legsürgősebb köve­teléseit csak úgy lehet teljesíteni, ha az ipari kivitel olyannyira kiépült, hogy a munkás vá­sárolhat, A mezőgazdaság csak akkor bizto­síthatja a maga árnivóját, ha ezt a nívót nem kell alátámasztani mesterséges felvásárlások­kal, viszont a vám csak akkor hatásos, ha a belföldi fogyasztásnak többletre van szük­sége, nem pedig akkor, ha az ország elérte az autarkiót. Az élelmezési autarkia a válságos időknek csak némileg lehet segítségére, de az agrárprobléma megoldása rajta keresztül nem érhető el. Az autarkia már gyakran bi­zonyult helytelen beruházások kedvezőtlen eredményének. A kontinentális-európai álla­mok főproblémája ma mindenképpen ez: a nemzetközi gazdasági élet felelős té­nyezői tudatában vannak annak, hogy a; mezőgazdaság terén helytelen beruházásé- kát eszközöltek és hogy ezt a hibát tulgyors ; vámleszállitással nem lehet jóvátenni, úgy- hogy a mezőgazdaság terén hosszabb ideig I fog tartani, amíg a kiegyensúlyozást el­éri*. Annak ellenére, hogy az amerikai kereske­delmi politika gyors és radikális változása j uj remények elé állította a nemzetközi gaz-j dasági világot, nem lehel kétség afelől, hogy i az elkövetkezendő évek teljes munkáját a valóban szabad világpiaci viszonyok megte­remtésének kell szentelni. A világ ipari! piacai ma másképpen vannak elosztva, mint; 1929-ben és kétség nem férhet ahhoz, hogy a! gazdasági élet nem folytatódhatik , ott, ahol j 1929-ben abba maradt. A német devizapiac i helyzete arra utal, hogy a világ talán lég- j intenzivebb készárutermelője kiesik a világ-1 piacról és hogy az itt és ott támadó hatalmas hézagokat majd más tényezőknek lehet be­tölteniük. A kiviteli piacok képe is teljesen megváltozott. A válság következtében renge­teg olyan gyártmány, amelynek előbb rend­szeresített és kiépített felvevő piaca volt, ma ezelcre a régi piacokra nem exportálható, mert közben ezek a piacok is — legalább részben — autarkiára rendezkedtek be. Más felvevő piacok, amelyek felvevőképessége a háború utáni idők túlzott hitelinflációja kő­vel kéziében fel volt fújva, belátható időn be­lül nem lesznek abban a helyzetben, hogy az 1929 előtti nagy passzívum-tételeket kereske­delmi mérlegükbe beleilleszthessék. E kettős és igen fontos piaci eltolódás éppen Csehszlovákiát érinti különösen, mert a köztársaság legfontosabb verseny­társa az ipari kivitel terén Németország volt és mert a középeurópai államoknak előbb egészen más lehetőségeik voltak arra, hogy a csehszlovák gyártmányokat megvá­sárolhassák. A régi piacok a csehszlovák gyártmányokat nem tudják megfizetni és ebből a helyzetből annak a szükségessége adódik, hogy Csehszlovákia olyan piacok irányában orientálódjék, amelyek helyette­síthetik az elvesztett piacokat és amelye­ken a csehszlovák ipar ftz időközben tá­madt hézagokat pótolhatja. A devalvációt követő első hónapok bebizo­nyították, hogy az ország gazdasági életére ebből osak úgy származhatik haszon, ha az olcsóbb csehszlovák áru a némileg „szabad" piacokon talál elhelyezést. Márciusban pél­dául az Angliába irányuló exportnál 37.9 millió emelkedés állt be a múlt év márciusi 24.7 millióval szemben. A Kínába irányuló kivitel a devalvációt követő első hónapban 12.5 millióval emelkedett a múlt év 3.1 mil­liójával szemben és az amerikai export ez- ddén 39.4 millió koronás emelkedést mutat a tavalyi 27.2 millióval szemben. Ezeken a pia­cokon tehát némi lehetőségek mutatkoznak a devalvációra bazirozott uj gazdasági rend­szer számára. Emellett a legnagyobb fontos­sággal bir Csehszlovákia szempontjából, hogy Magyarországgal é« Ausztriával minél gyor­sabban legyen kereskedelmi szerződése, an­nak ellenére, hogy a régi forgalom helyre­állítása ezen a téren majdnem teljesen le­hetetlen. A devalvációból tehát csak akkor származ- hatik haszon, ha megfelelő gazdaságpolitikai intézkedések mellett mindenekelőtt a tőke­piacon azokat az uj utakat fogják keresni, amelyek a kivitel megjavítását célozzák. Ezen a téren az uj kiviteli intézet csak akkor érhet el eredményeket, ha az érdekelt ténye­zőket a tanácskozásokba belevonják és csak az ő meghallgatásuk után kezdenék meg az uj akciókat. Mentesíteni kellene a gazdaságot a bürokráciától, mert talán egyetlen európai államban sincs olyan nagy szükség a kivitel teljes átcsoportosítására és a módszerek meg­változtatására, mint Csehszlovákiában, amely­nek külkereskedelmében nemcsak a gazda­sági válság nyilvánul meg, hanem a részlet­éé speciális kérdések egész sora is megol­dásra vár. Helyesen állapította meg a német textilszövetség elnöke, hogy aki exportálni akar, annak importálnia is kell és hogy a bel­földi forgalom a nyersanyagok megnehezített behozatala következtében tovább rosszabbo­dott. A március—áprilisi kereskedelmi mér­leg javulása, amely kétségtelenül részben a devalváció következménye, átmeneti jellegű és nem lehet egy átfogó gazdasági terv bá­zisa. A csehszlovákiai exportgazdaság olyan problémák előtt áll, amelyekhez nem lehet reszkető kézzel hozzányúlni és amelyekkel bátran szembe kell jiézni. E problémák meg­oldásának főfeltétele a régi és nagyrészt el­veszett piacok visszaszerzése és uj piacok megteremtése, tehát kereskedelmi szerződé­seknek, mint az export bázisának, gyors és hathatós megkötése. □ Mennyivel csökkent a csehszlovák kül­kereskedelem áprilisban? A csehszlovák kül- kerskedetem most közzétett statisztikai adatai szerint áprilisiban a behozatal a márciusi 574-,ről 573 millióra emelkedett, viszont a ki vitel a márciusi 633 millióról 552 millióra esett. Ez azt mutatja, hogy a devalváció ez- ido szer int nem tudta megállít ami a kivitel csökkenését és nem változtatta meg a cseh­szlovák kü 1 kereskedelem képét, Áprilisiban a szomszéd államokkal lebonyolított külkeres­kedelem némileg kedvezőbben alakult, vi­szont kedvezőtlenül alakult a nyugati álla mokkái és Olaszországgal. Ez az utóbbiakkal folytatott kereskedelemben a csehszlovák ki. vitel erősen csökkent és a behozatal emelke­dett. A Franciaországból történő behozatal 32 millióról 50 millióra emelkedett, úgyhogy a 7 milliós passzívum 25 millióra ugrott. A bel­giumi passzívum egy millióról 3-6 millióra emelkedett, miig az Angliával folytatott kül­kereskedelem márciusi 7.8 milliós aktívuma 1 millió koronás passzívummá változott. □ Uj villanyárak Pöstyénben. Tudósítónk jelenti: A pöatyéni községi képviselőtestület legutóbbi ülésén a villanyáram fogyasztási árát 2-80-ről 2.70 koronára szállította le, de egyben elhatározta, hogy a fogyasztók kötele­sek 10 százalék dijat fizetni, Azok, akik nem községi villanyt fogyasztanak, ki lova tton ként 5 fillért fizetnek. így igyekszik a község a vil­1 ianydeficitet rendezni. □ 342 millió a magyar bankjegyforgalom. Budapestiről jelentik: A Magyar Nemzeti Bank jegyforgalma május 31-iki kimutatás szerint a métus f.;l ihi forgalommal szemben 47.4 millió pengővel 342 millióra emelkedett. A növekedést az ultimóval kapcsolatos váltó- ibenyujlások és a zeirószámlákről történt kifi­zetések idézték elő. A váltóbenyujtások ösz- szege a váltóbeváltások összegét 179 millió pengővel haladta meg. Az állami zsirószám. Iákról 29-2 millió pengő, egyéb számlákról pe dig 3 millió pengő folyósítás történt, úgyhogy a zsirókövetélések állománya összesen 32.2 millió pengővel apadt Az érckészlet váltó­pénzén mek forga lomhah ozat al a révén 1.7 millió pengővel csökkent. Az „Egyéb követe­lések" 0-3 millió pengővel apadtak, ellenben az „Egyéb tartozások" 0.6 millió pengővel gyarapodtak. □ Létrejött a beruházási piacot szabályozó konzorcium. Azok a tárgyalások, amelyek a Visszles zárni toló Intézet keretén belül felállí­tandó konzorcium finanszírozását célozták, befejeződtek. A konzorcium, amelynek oélja a beruházási piaic intervenciós szabályozása lesz, a hét közepén fog megalakulni, úgyhogy a Visszleszámltoló Intézet az árfolyamszabá- lyozást a hét végén megkezdheti. Tervbevet­ték. hogy a konzorciumot egy későbbi idő­pontban ki fogják építeni. □ Uj malom a Vágvölgyébcn. Trencsénbői jelentik: A Trencsén melletti Püspöki köz­ségben uj kétemeletes malmot épitenek, amely terv szerint három hónap múlva telje sen elkészül. Az uj malom építkezése révén a munkanélküliség ezen a vidéken lényege­sen enyhült. □ Termés kilátás ok a galgóci járásban. Gal­gód tudósitónk jelenti: A hetek óta tartó szá­razságot többnapos esőzés váltotta fel és re­ményt ad arra, hogy a galgóei járásban az idén közepes lesz a termés. Rozs, árpa és búza szépen fejlődik és a kapásnövények­nek á vasárnapi hosszantartó esőzés elsőran­gú szolgálatot tett. □ Emelkedett az északi államok áprilisi kiilfor- galma. Dánia kivitele áprilisban 366.2 millióról 371.1 millió koronára emelkedett. Ezzel külföldi mér egé 17.8 millió koronáról 45 millióra emelke­dett. A mérleg ezek ezer int 18 millió korona több. lettel zárult, ami egyenlő a miult évi áprilisi ered­ménnyel. —- Észtország külforgalmi mérlege a márciusi passzívum után áprilisban egyensúlyba került. A bevitel és a kivitel egyaránt 4.3 millió észt koronát tett ki. A múlt év áprilisával szem­ben a kivitel 118 százalékkal emelkedett, A kivi­telben a legjelentősebb a vajkivitel, amely a mult- óvi 377 tonnáról 610 tonnára növekedett. □ Tovább csökken a os-ehszlovák cukorki­vitel. Májusban Oeh szlovák iáiban 1272 tonna nyorscukrot. gyártottak a múlt év hasonló idő­szakának 2044 tonnájával szemben. Az idei nyolchavi kampány teljes termelése 514-924 a .múlt évii 627.318 tonna nyersen kor értékkel í szemben. A belföldön a tavalyi 30.552 fóron á- 1 val szemben az idén 28.659 tonnát adtak el a ! finomítók. A nyolchónapos kampányban a fi- i nomitók a belföldi fogyasztás számára eladott j 232.519 tonnát adóz!attak meg a tavalyi i 233.471 tonnával szemben. A kivitel május- : bán tovább csökkent. A finomítók 13-489 ton- i na nyerscukrot .exportáltak a tavaly májusi I 28 219 tonnával szemben. Az angol verseny a I májusi exportban igen erősem volt érezhető. ! 1933 október 1-től 1934 május 31-ig összesen j 115.243 tonna nyerscukrot, exportált Gsehszlo- j vákia a múlt évi ugyanilyen időszakbeli i 189017 tonnáival szemben. Május végén a cm j bőrgyárak készlete 241.985 tonna volt. Május- j bán a melaszgyártás 1093 tonnát tett ki. | □ Emelkedett Oroszország angliai árurendelése. | Londonból jelentik: Oroszország részéről Angii á- j bán április hónapban 1.28 millió font értékű árat j 'rendeltek és minthogy a múlt. év áprilisában mind_ ! össze 0.16 millió fontot ért el a- szovjet rendelése. ! a mostani eredmény a forgalom megsokszorozódá­sát jelenti. A január—áprilisi időszakban az orosz rendelések értéke 140 százalékkal emelkedve a múlt óv hasonló -időszakával szemben 3.45 millióra növekedett 1.43 millió fontról. A legtöbb rendelést a fómgyárak kapták és kisebb mértékben része­sedtek a rendelésekben a. gumi-, gép-, ipari felsze­relési és textilgyárak. □ Elejtették a magyar gabonamonopólium tervét. Budapestről! jelenük: A magyar kor­mány elhatározta, hogy végleg elejti a gabo­námon opólium tervét. A mező gazdaggá ter­mékek kiviteli értékesítése megint a gabona­kereskedők kezébe van letéve. Szindikátus létesítésé ről nem történt döntés. □ ,.Kis“ szerződés Csehszlovákia* és Ausz­tria között. A hivatalos Wiener Zeitung je­lentése szerint a csehszlovák-osztrák gazda­sági tárgyalásokat a legközelebbi időbeni Prá­gában folytatni fogják. A tárgyalások folya­mán az eddigi programot be akarják tartani. A kis szerződést illetőleg, amely még június­ban elkészül, sikerült megegyezni. A prefe­j renciák kérdését még nem tárgyalták, erre I a római paktum alapján csak később kerül sor. □ A Teplicska folyó szabályozása. Pőstyé­n i tudósítónk jelenti: A Trencsén tép lic mel­letti Teplicska folyó szabályozási munkálatai­hoz hozzáfoglak. A költségek közel félmillió koronát tesznek ki, amely összegei a járási költségvetés fedezi. D Csökken a munkanélküliség Csehszlová­kiában. A népjóléti minisztérium jelentése szerint május 31-én a munkanélküliek száma 619.487 volt, azaz 84-851-el, 12 százalékkal ke­vesebb, mint ez év április 30-án, illetve 107.142 személlyel, azaz 147 százalékkal ke­vesebb, mint tavaly május 31-én. Csehország­ra 301.673, Morvaországra és Sziléziára 198.612, Szlovenszkóra 83.763 és Ruszioszkó- ra 2421 nyilvántartott munkanélküli esi-k­□ A Sekuritas Biztosító r. t. közgyűlése. Junius 5-ón tartotta a Sekuritas Biztositó r. t- Prágáiban XII. rendes közgyűlését. Az évi je­lentésiből látható, hogy a prémium-ibevételek 1933 évben — tekintettel a fokozott gazdasá­gi krízisre — 68,708.757.74 koronára csökken­tek. Károkért 27,455.256.19 koronát fizettek ki, míg 1920 óta összesen 271.879.493-13 koro­na került kifizetésre. Az osztalékot 2 és fél százalékkal leszállították. A társaság garan- ciaeszközei 1933 év végén 94,760.517.26 koro­nát tettek ki. A tisztviselők nyugdíj kiegészítő és segélyalapját, úgy mint az előző években, most is 750.000 koronával dotálták. 1933 év végén ezen alap már 7,309.727.68 koronát tett ki. Dr. Weiseensteiin Vilmos helyéibe, ki nyugdíjba vonul, az igazgató tanácsba JUDr. Hans Willert választották be. JUDr. Schwarz Edét és Kahler igazgatót újra beválasztották az •igazgató tanácsiba. ÉSSTÉKTŐES® E Barátságos a prágai értéktőzsde Prága, junius 5. (Pragoradio.) Ámbár a spe­kuláció néhány jelentékeny vállalat holnapi mérlegülésére való tekintettel tartózkodó volt, a mai prágai értéktőzsdén mégis barátságos irányzat uralkodott. A kontremin további fede­zetein kívül egyes kisebb vásárlási ordrók is ■voltak a közönség részéről és a bankok szintén felvevőképességet tanúsítottak. Az üzlet a múlt napokhoz viszonyitva éiénkebb volt és a Őkoda- kuliszban igen kedvezően hatott a várható mérleg. A kedvező hangulat az egész tőzsde folyamán tartott, annak ellenére hogy az üzlet nem alakult ki oly mértékben, mint azt eleinte várták. Az árfolyamok egyrészt megtartották kezdeti nívójukat, másrészt nyereségre tettek szert a papírok. A tőzsde érdeklődés* a biro­dalmi márka látható csökkenése felé irányult és a devizapiacon német bankjegyek 24 koronával gyengültek. A zárójegyzések a napi árfolyamok j iegmagaeabbjai voltak. Chs.traui Szesz, amellyel ja tőzsdén január óta nem kereskedtek, 110 ko- j rónával javult.'Nordbahn' és 'Prágai' Malmok 20, | Cseh Morva és Cseh Kereskedelmi 15, Prágai j Vas 13, Berg és Hűtlen és Seiiier 10, Kinghoííer | és Königshcfer 6 és néhány érték 1—5 koroná­val javult. A veszteségek jelentéktelenek vol­tak. A ökod a-kml iszba n a legmagasabb napi- ár-folyam ugyan nem tudta magát- tartani, ennek ellenére azonban zárlatkor Skoda részvények is 3 koronás nyereségre tettek szert. A beruházási piacon a múlt napok barátságtalan irányzatát és az érdeklődés teljes Irányát barátságosabb [irányzat váltotta föl, ami annak tudható he, ! hogy a Visszleezámitöláei Intézet keretén belül j megalakult a beruházási piacon interveniáló j konzorcium. A legtöbb állampapír 10—25 filliér- í rei javult, a többi tartott volt és csak a 3%-os i kártalanítási kölcsön töredezett le öt fillérrel. Valuták: Holland 16.23.—, jugoszláv 50.30. német j 898.—, belga 559.—> magyar 48 '.30. román 17.10, | svájci 780.—, dán 528.—, angol 120.50, spanyol 323.50, olasz 208.5214 északanicrikai 23.77 D, nor- ! vég 598,—, francia 158.20, bolgár 24.40, svéd 613.—, | lengyel 452.—, osztrák 454.50.-f- Kedvetlen a budapesti értéktőzsde. Buda­pestről jelentik: Kig üzlet mellett kedvetlen volt ! az irányzat és a stagnáció zárlatig tartott. En­nek főoka a spekuláció és magánközönség tar-, íózkodó magatartása volt. Később tovább foly­tatódtak az eladások, úgyhogy az árfolyamnivó tovább gyengült. A zárirányzat gyenge volt. A szilárdkamatozásu papírok piacán az árfolya­mok kis üzlet mellett 1-ébredeztek.-J- Gyenge irányzatú a bécsi értéktőzsde. B öcsből jelentik: Csendes üzk t mellett némileg gyöngült a bécsi értéktőzsde, mert a spekuláció, egyes kategóriákban realizációkat eszközölt. A Prágával és Budapesttel lebonyolított üzlet is. csekély volt. A korlátban Borg és Hiitten ja­vult. Prágai Vas prágai vásárlásokra javult,, mig Koburg gyegült. .Koemanos szintén te töre­ti esett. A kufiszban kis üzlet "mellett nem voltak jelentősebb változások. A beruházási piac irány-' zata nem volt egységes, ^RK^-MAGfeAR-fflRLAg mi ni —no——■

Next

/
Oldalképek
Tartalom