Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)
1934-06-06 / 127. (3458.) szám
(3458) szám • Szerda • 1934 junius Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, j\ SzloVenSzkÓÍ ÓS rUSZUlSzlcÓi TTlClglJCirság ulicel2, 1L emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • . # OJ ° Prága II., Panská ullce 12, III. emelet R képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több. VOlitlkoi napUapja • • TELEFON: 303-11. ® • Egyes szám ára 1,20 Ki, vasárnap 2.— Ki. 8ŰRGÖNYCIM HÍRLAP, PRflHR. Odalent, Baranyában... (sp) Pr ága, junius 5. Különös eset történt az elmúlt napokban Magyarországom, egy bar arnya megyei faluban: Hidason. A miagyar .református templomot — amelyben az elmúlt évtizedekben sok száz magyar hivő dicsért© az Urat — átadták a falu német kulturegy esül elének, hogy kul- turházként használja, mert Hidason kihaltak a magyar református hívek, a megszaporodott német lakosság pedig egyre jobban berendezkedett, jobban erősödött és terjeszkedett. A magyar sajtón végigvonult a döbbenetes gyász hangja, egyes tulhirtelen lapok és felületes szemlélők már a magyar faj pusztulásáról és a kihalás veszedelméről beszéltek, mig Kovács professzor, a budapesti statisztikai hivatal vezetője, az adatok fegyverzetével bebizonyította, hogy éppen Hidason erről szó sem lehet. Igaz, hogy a falu sváh lakossága harminc év alatt 1600-ból szabályosan 2200-ma növekedett, de a 2—300 főnyi helybeli magyar lakosságban sincs fogyás, ha a szaporodás nem is jelentékeny, A .magyar .re- frnmátus templom kényszerű megszűnését nem a magyarság számának hanyatlása okozta, csupán a helybeli református egyház valamilyen véletlen folytán történt krízise: a re formátus magyarok elfogytak, a katolikusok megszaporodtak. Nemzetiféltő és szomorkodő kommentárt tehát felesleges a hidasi esethez fűzni. Ellenben, ami bennünket meglep, az esetnek és az esetre való reagálásnak — hogy úgy mondjuk — kisebbségpolitikai része. E sorok írója a hidasi probléma felmerülésekor véletlenül Pesten tartózkodott s mint kisebbségi ember, természetesen mást látott és mást keresett a Hidast követő megnyilatkozásokban, mint a magyarországiak. Elsősorban feltűnt, hogy a svábokról, az esemény passzív szereplőiről, egyetlen rossz szó sem hangzott el, sem a baloldali, sem a jobboldali lapokban. Nem hibáztatták őket, nem támadták. Pedig a leírásokból megtudtuk, hogy a község valamikor magyar volt, s ma mégis sváb a világ arrafelé mindenütt, sváb a szép evangélikus templom, a baptista imaház, német a felírás a hősök emlékén, sőt a szomszéd falvakban, Zsibribben, Ólaidban, Majoson szintén egyre erőteljesebbé válik a sváb élet. „A Kulturbund derekasan dolgozik a németség érdekében, — írták elismerően a lapok, — ládaszámra jönnek a német könyvek és propagandaira’tok Hidasra." Mi megszoktuk, hogy eféle megáll api tásoknál a felháborodás moraja zug végig a többségi sajtón, — Magyarországon ilyesféléről szó sem volt. Sőt, az úgynevezett legsovémabb lapok egyike ünnepi vezércikkében egyenesen megvédi a svábokat, akik hidegen nézték végig Hidason a magyar templom halálának szomorú, utolsó ceremóniáját, és szinte mentegetőzve Írja, hogy őket senki nem teszi felelőssé az eseményekért, ők csak éljék tovább nyugodt, szorgalmas, eredményes sváb életüket. Ez a hang uj volt előttünk. Mi, fiatalemberek, nem sokat tudunk a múlt századok nemzetiségi politikájáról, nem tudjuk, hol és mikor történtek hibák vagy visszaélések, de nem is érdekel a történelem politikai fel- használása, mert tudjuk, hogy a múltat minden történész és politikus másként idomítja; — bennünket a jelen érdekel, az, amit saját szemünkkel látunk, tapasztalunk, ami életünkbe vág, Nos, a hidasi esetet s főleg ki- sebbség.politikailag nemes visszhangját, magunk láttuk és tapasztaltuk.. A magyar sajtó egy ilyen kínos incidensnél, amilyen a hidasi volt, egyetlen rossz vagy indulatos szót sem hallatott a magyarországi ■ német kisebbség-, Békés kibontakozás Közvetlen tárgyalások intézik el ajngoszláv-magyar latirnsenti ellentéteket EckEiardt Tibor és Foiícs köss? sséesstáia a genfi tanács e őtt A határíncidensek története • Az 1931 utáni leromlott állapotok Genf, junius 5. A népszövetségi tanács ma délelőtti nyilvános ülésem foglalkozott Magyarország panaszával, melyet a budapesti kormány a jugoszláv-magyar határincidensek ügyében adott be. Magyarországot Eckhardt Tibor képviselte, Jugoszláviát Fotic követ. Az elnöki megnyitó után Eckhardt Tibor nagy érdeklődés mellett hosszú beszédben fejtette ki a magyar kormány álláspontját. Kijelentette, hogy a petíciót Magyarország a népszövetség 11. szakasza alapján nyújtotta be. A külföldön emiatt többször támadás érte a magyar kormányt és ezért kénytelen minden vonatkozásban megvilágítani az ügyet. Sajnos, — mondotta Eckhardt — igen sok súlyos kérdés vár orvoslásra, amelynek megoldását Magyarország a múltban hiába követelte. Nem ellenséget, hanem komoly barátokat akar a magyar kormány mai lépésével szerezni. Nem titkoljuk, — mondotta a magyar megbízott — hogy a helyzet súlyos és sürgős orvoslás kell. A magyar-jugoszláv határvillongásokból sok baj eredt. Harmincöt véres incidenst panaszol föl a magyar jegyzék s ezekből az incidensekből 15 halállal végződött. Az incidensek folyamán óriási anyagi kár hárult a haitármcn- ti lakosságra- A jugoszlávok időnkint hős*- szabbiTövidebb határzánt rendeltek el, nem adtak határátlépési engedélyt azoknak a birtokosoknak, akiknek,földje a határon túl van. Ilyenformán 26.000 holdat pusztulás fenyegetett és sokezer magyar paraszt kenyértelenné vált. A Jugoszláviához intézett demarsok eredménytelenek maradtak, holott Magyar- ország Jugoszláviának a vegyes bizottság föl- áillitását is fölajánlotta. Az orvoslásnak — fejezte be beszédét Eckhardt — két módja van: az egyik a megtorlás, a másik a népszövetséghez való fordulás. A jobb belátás az utóbbihoz vezette a magyar kormányt. A magyar kormány a következőket követeli: 1. hogy a jugoszláv hatóságok minden év március elsejéig vízumot adjanak a határ- mienti magyar parasztoknak határátlépési igazolványaikra, hogy megművelhessék a határon túl fekvő földjeiket 2. hogy a belgrádi kormány engedje meg a határon túli birtokkal rendelkező magyar állampolgáreknak m«czögazda• ági termékeiknek szabad kivitelét 3. hogy a haíárincidenseket vegyes bízott- -•ág intézze el. Foiics válasza Fótié követ válaszában kifejezte meglepő lését a magyar panasz miatt. A tárgyalások még áprilisban is folytak és senki sem sejthette, hogy a magyar kormány a népszövetségi paktum 11. szakaszára hivatkozva Genf elé viszi az ügyet. Magyarország és Jugoszlávia számos megállapodást kötött, amely szabályozta a két állam liatárviszonyát 1931 végén azonban a Magyarországra költözött hor- vát terroristák tevékenysége megzavarta a jóviszonyt és a határvidéken olyan személyek jelentek meg, akik veszélyeztették Jugoszlávia belső békéjét. Szervezett bandák támadásokat kíséreltek meg Jugoszlávia ellen és a belgrádi kormány kénytelen volt határzárt életbeléptetni és szigorúan figyelni a határmenti dolgokra. Nem csoda, ha ilyen körülmények között a régi megállapodásokat nem mindig tartották be. Ennek ellenére Jugoszlávia hajlandó újra fölvenni a közvetlen tárgyalásokat Magyarországgal. A megegyezés Eckhardt Tibor válaszában visszautasította Fótiénak a horváí emigránsok magyarországi tevékenységére vonatkozó vádjait és kijelentette, hogy Magyarország kénytelen a menekültek menedékjogáról szóló nemzetközi egyezményeket tiszteletben tartani, mint azt valamennyi más ország cselekszi. Fotic kijelentette, hogy Jugoszlávia nem tűrheti el Magyarország beavatkozását az ország beliigyei- be. A vitát Vaseoncellos elnök zárta be, aki közölte, hogy az ügyet a két állam közvetlen tárgyalásai fogják tisztázni és a népszövetségi tanács közbelépésére nincs szükség. Genfben ezt a döntést megelégedéssel vették tudomásul. * I Kommunista barrikétíharcok Roubaix-ben P á r i s, junius 5. Roubaix-ben hétfőn este ITcnriot jobboldali képviselő előadást akart tartani. A kommunisták megakadályozták az előadást, elzárták az uccákat az előadóterem közelében és mindenkit megakadályoztak abban, hogy bemenjen. A kommunistákhoz a szocialisták is csatlakoztak. Gyalogos és lovas rendőrök avatkoztak a küzdelembe, mire a tüntetők barikádokat emeltek. Heves összeütközésre került a sor, mig a rendőrség kiürítette az uccákat és lehetővé tette az előadás megtartását. Az előadás után ismét verekedésre került a sor a jobboldal hívei és a kommunisták között. A kőd okulásoknál és a verekedéseknél 100 ember megesebesült, közöttük 12 súlyosan. Feüegyverzik az amerikai acélműveket London, junius 5. Washingtonból érkezett jelentés szerint az amerikai acélművek őrséget szerveznek üzemeikben és fölfegyver- zik megbízható embereiket. Az előkészületek azért történnek, mert nem lehetetlen, hogy az amerikai acéliparban junius 16-án sztrájk üt ki. Pinchot, Pennsylvania kormányzója hétfőn jelentést tett Roosevelt elnöknek a helyzetről és kifejtette, hogy az rendkívül komoly, úgyhogy minden eshetőségre föl kell készülni.-o----rő l, sőt biztosította megértéséről és szerete- téről. Azt sem tudjuk, hány iskolája, újságja, papja, politikusa van a németeknek Magyar- országon, de láttuk, hogy az ország közvéleménye szeretettel és ragaszkodással fordul feléjük, ami több, mint iskola és politika. Nem az a lényeg, mit adnak a kisebbségnek, hanem az, vájjon azt adják-e neki, amit akar, ami kielégíti. Esetiéig ezer iskola sem elégíti ki, esetleg 'a jó szív, a szeretet, a békés atmoszféra megnyerd. A hidasi svábok kívánták az elárvult református templomot Ku 1 túrverbandjuk számára, — megkapták. 1 A hidasi esetnél egész Magyarország érdé-1 kelve volt. Az egész ország gyászolta az ősi magyar református templomot s az egész ország tisztelettudóan üdvözölte a jogos örököst, a német kulturegyesületet. Pedig ezek a hidasi svábok alig kétszáz évvel ezelőtt telepedtek a hajdan szinmagyar faluba, melynek lakosságát megtizedelték a törökkel és az osztrák udvarral vívott harcok, — tehát nem őslakosokról, hanem aránylag friss telepesekről volt szó. Nincs több kívánságunk, csak az, hogy másutt is ugyanennyi megértést és szeretetet találjon a kisebbség, ha egyszer I netalán más formában megismétlődik a hidasi eset, ha egyszer valahol egy kisebbség netalán abba a helyzetbe jut, hogy átveneii kultúrája számára a többségi nép elárvult isténházát, — illetve, ha egyáltalán lehetővé válhatna valahol másutt, hogy a kisebbségi nép számbelileg 'és gazdaságilag úgy megerősödhetne, mint Hidason, ahol békésen és erőteljesen szaporodhatott egészen addig a mértékig, amikor a fönti átvétel bekövetkezhetett.
