Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)
1934-06-29 / 147. (3478.) szám
1934 junius 29, péntek. 'PBKGM-MAG^ARHlRia® 5 A sajtószabadság nevében foglalt állást a safténovella ellen a képvlselőházban Dobránszky János Pártjaink szónokának beszéde a sajtójavaslat vitájában Prága, junius 28. Jelentettük röviden, hogy a sajtónovella képviselőházi vitájában Dob- ránszíky János országos kerosztényszocialista párti képviselő nagyszabású beszédet mondott. A beszédet az alábbiakban van módunk ismertetni. Az ui novella — Képviselői kötelességem és emberi mivoltom egyaránt kényszerit arra, — mondotta a szónok, — hogy hozzászóljak ehhez a javaslathoz. Egy több nemzetiségből álló demokratikus államban sehogy sem volna szabad a sajtó- szabadság ősi, nemzetfenntartó jogait a végsőkig érinteni, A kisebbségek a köztársasági elnök ur hiree axiómája szerint annyi jogra tarthatnak igényt, amennyit ki tudnak vívni maguknak. Itt azonban már nemcsak a kisebbségi jog védelmének lehetőségéről van szó, hanem panaszaink teljes elnémitásáról. Ahol egy család fiai még a saját anyjuk előtt sem mutathatnak rá őszintén dorgálás nélkül sebeikre, ott egészséges családi állapotról szó sem lehet. Hasonlóképpen az olyan államokban sem lehetnek egészséges állapotok, ahol — akár csak részben is — lehetetlenné van téve a sajtéban komolyan, őszintén, tárgyilagosan írni, kapacitálni és bírálni. Mert legfeljebb addig a fokig lehet, ameddig a kormányköröknek tetszik és az ő felfogásukkal megegyezik. Viszont a legszemenszedettebb ráfogásokat szabad elkövetniük az ellenünk szubvencionált lapoknak. Kérdem. miért kell kényszerzubbonyba bujtatnunk a mai független zsurnalisztikát akkor, amikor a meglevő sajtótörvény alapján mór eddig is egymás után elhallgattathatták, ki- cenzurázhatták, elkonfiskálták és több havi időtartamra beszüntettek különféle lapokat különösebb ok nélkül is? A sajtószabadság szent elvét még a monarchikus, de alkotmányos érzésű kormányok is mindig tiszteletben tartották. az eltussolás helyett győzött az igazság, I badsággal. A sajtót nem tanácsos guzsbaiköini, bűnhődött a gonoszság és a francia nemzet | nehogy egyes szélsőséges elemek földalatti FLY-TOX megöl garantáltan á minden rovart! legyet, molyt, poloskát, svábot, szúnyogot, ül Ya. 1 öv«g ........Ké 8’- A üt. kanna .. Kő 43*-fi | iá i üveg..... „ 14'- ‘2 üt. kanna.. „ 78*-f|| % üt. kanna.. „ 28*- Kézi permetező „ 1®*- ff| Csak valódi FLY-TOX-ot fogadjon el eredeti csomagolásban, Ifi mert nagy sikere számos utánzatot szült. ÉÍ közélete ismét tisztán áll a világ közvéleménye előtt? Uraim, szerintem nagyon furcsán fog festeni a mi demokráciánk, ha annak védelmére a Bach-korszak arzenáljának fegyvereit akarják használni és a száz év előtti rendőrállam hirhedt intézményeit felújítani. A kiterjesztő törvénymagyarázat — A kormányéin ők urnák a javaslatra tett kimagyarázó fölvilágositásai semmiképpen nem megnyugtatók. Nem szabad szem elől tévesztenünk azt, hogy a végrehajtó közegek a törvények szigorát a felekkel szemben sok esetben még sm lyosbitják s nem mindig a törvényhozás elgondolása szerint alkalmazzák azokat, kü? Ionosén akkor néni, ha valamelyik törvény szövegezése homályos. Ez különösen a sajtótörvény alapján való ceu z uraién y kedés né 1 tapasztalható. — Vessünk azonban egy tekintetet a régebbi múltba s akkor bizonyára a kormány- támogató képviselő urak is meg fogják állapíthatni, hogy az osztrák-magyar monarchia idején mi mindent nem köszönhettek a szabad sajtónak. Nem illik tehát éppen a csehszlovák kormánynak igy elbánni a sajtószamunkára térjenek s igy gyengítsék a társadalom s ezzel az állam egységét. Nem indakolt a sajtó újabb megzabolázósa akkor, amikor számos legjobb csehszlovák hazafinak nincs más fegyvere a túlkapásokkal szemben, mint a szabad sajtó. Példa rá Hlinka, Kramáí*. A rendkívüli idők egyszerűen statáliter függesztik föl a sajtó szabad jogát. A normális politikai élet ezt nem. követeli, hacsak nem az önök hatalmi érdeke és annak örökéletüvé ivaló tétele. A nagy államérdek és társadalmi béke mögé rejtett cél tulajdonképpen nem más, mint a mostani kormánytöbbség speciális életbiztosítása. Ezért hurcolják szemünk előtt operációs asztalra a demokrácia legszebb vívmányát. , Legalább annyi sajtószabadságot hagyjanak meg nekünk, hogy jogos panaszainkat, az élethez, nemzeti fennmaradásunkhoz való jogunkat megszólaltathassuk a nyilvánosság előtt. Itt nem a salus respublicae-ről van szó, hanem inkább de aeternitate vestra! — Hogy ez a javaslat mennyire kompromittálja demokráciánkat, kiviláglik abból is, hogy az újságírók kivétel nélkül fülemelték tiltakozó szavukat Arról szó sem lehetett, hogy a törvényhozók parlamenti megnyilatkozásai napvilágra ne juthattak volna, ami ebben a demokratikus szabadságjogokon felépített országban a parlamenti cenzúra jóvoltából — sajnos — már nem egyszer előfordult. Talán nincs egyetlen modern állam, még ott sem, ahol egyes politikai pártok és társadalmi szervezetek forradalmi módon lépnek föl a kormányhatalom ellen, ahol a napi sajtó annyi üres ablakkal kerülne az olvasók kezébe, mint éppen nálunk. Szembetűnőbb politikai paradoxont el sem lehet képzelni, mint amely abban nyilatkozik meg, hogy itt nekünk a sajtószabadságot nem valami abszolutisztikus, hanem republikánus és ideális demokráciát minduntalan hangsúlyozó kormányzat ellen kell védelembe vennünk. Nem kell-e a legkomolyabban tiltakoznunk az olyan sajtópolitikával szemben, amely a demokrácia jelszavával szinte játékot üz, amely a demokrácia legnagyobb vívmányát, a független sajtó szent jogát visszaszorítja abba a reakciós extrémitásba, ahonnan a múlt évszázad folyamán sok börtön, deportálás és vérontás révén szabadult ki az abszolutizmus drákói kezeiből a szabad levegőre. Milyen nagy szolgálatot tett az államnak és főleg a nemzeti becsületnek a francia sajtó akkor, amikor szabad szólásával megszabadította a francia közéletet a Staviskyr féle üzelmektől, melyek a francia nemzetei az egész világ előtt kompromittálhatták volna, ha a sajtót a csávába került, hatalmasok letorkolhatták volna. .Vájjon nem a sajtónak köszönhető-e, hogy a sajtószabadságnak ilyen gúzsbakötése ellen és alig akad még az ellenzéki padokban is olyan képviselő, aki ma a sajtószabadság jogát kitünőhben védhetne meg a parlamentben és nyomatékosabban mutathatna rá a sajtónovella fölösleges, sőt káros voltára, mint ezt éppen a kormánytámogató lapok és a csehszlovák újságírók hivatalos szerve tették. Ezek mind egyöntetüleg kiálSzivbetegeknek és érelmeszesedésben szenvedőknek reggel éhgyomorra egy fél pohár természetes „Ferenc József' keserüviz — a legkisebb erőlködés nélkül — igen könnyű ürülést biztosit, gyomor és ai belek működését elősegíti s az emésztés renyheségét csakhamar megszünteti. Klinikai tapasztalatok igazolják,, hogy a rendkívül enyhén ható Ferenc József víz elsősorban agyvérzésre és gutaütésre hajlamos idősebb embereknek tesz nagyfontosságu szolgálatot. A Ferenc József keserüviz gyógyszer- tárakban, drogériákban és füszerüz- letekben kapható. tolták a kormány feló: Noli iné tan®ere! Igen, igy prelegáltak a javaslat ellen a c*aeh- ssl'Qvák sajtó főié nyelői. Róluk pedig egyáltalán nem lehet föltételezni azt, hogy ezzel a tiltakozással a mi kisebbségeink malmára akarnák hajtani a vizet. Én csak azt nem tudom megérteni, hogy asszisztálhatnak a sajtószabadság eme gyászaktusánál azok a tisztelt törvényhozó-társaim, akik maguk is kimagasló munkatársai a sajtónak s mégis minden különösebb lelkiismeretfurdalás nélkül megszavazzák ezt a javaslatot. Nem gondolják-e meg, hogy ezzel nemcsak a kisebbségeknek fognak ártani, hanem saját lapjaikra is fonják az ostort, ha széthull a mai koalíció. Mily groteszk helyzet, hogy egyik képviselőtársam kint ugyan szolidaritást vállalt a tiltakozó újságírókkal, ugyanakkor i azonban azt a kijelentést is megkockáztatta, hogy bent a parlamentben a pártfegyelem miatt kénytelen lesz magában az újságírót dezavuálni és a javaslatot megszavazni. — Milyen visszataszító gleichsdhaltolást látok én itten, amidőn magam elé idézem azokat a kirohanásokat, amelyekkel a mi republikánus és demokrata köreink és sajtókorifeusaink nem is olyan régen gyehennára Ítélték a németországi extravagáns sajtórendelkezéseket. Ma pedig ugyanazok a demokrata és republikánus körök a szent demokrácia védelmének örve alatt ugyancsak a sajtószabadság torzításával sérthetetlenséget akarnak biztosítani a republikánus és a szociáldemokrata pártnak. Egy fölösleges rendelkezés — A javaslatban még egy nóvummal találkozunk. Imperative meghagyja a napi sajtónak, hogy az alkotmányos tényezők megnyilvánulásait. megfelelő formában, tehát az ő céljaiknak megfelelően adják közre. Szerintem ez túlzottan túlsók s olyan látszatot kelt, mintha a kormány a vele alkotmányos harcban álló ellenzéki lapokat is arra! akarná kényszeríteni, hogy az ő politikájának csináljanak propagandát a közvélemény előtt. Fölösleges erre kötelezőleg kényszeríteni a lapokat. A kormány-nyilatkozatok önmagukban is szenzáció erejével hatnak s ön- maguktól késztetik a sajtó irányítóit arra, hogy velük érdemlegesen foglalkozzanak. Ebben az én pártom lapjai példa gyanánt szolgálhatnak sok cseh lapnak, hiszen a kormányelnök legújabb nyilatkozatát a mi sajtónk egész terjedelmében leközölte, holott kezembe került egy tekintélyes cseh lap, amely alig 20 soTocskában tért napirendre fölötte. A szónok beszéd© végén kimutatta, hogy az úgynevezett hírlapi tárgyilagosság, amelyet a kormányelnök kíván meg a sajtótól, meglehetősen szubjektív és relatív fogalom. Az egyetlen dolog, amiben a javaslat pozitívumot céloz: a szenzációhajhászás kárhozíatása. A szenzációhajhászást ő maga is a legnagyobb mértékben elítéli, különösen, ha a családi szentély nyugalmának megbontásától sem riad vissza. Az egész, javaslatot azonban a sajtószabadság iránt érzett etikai kötelességéből kereken el utasítja. Nyilatkozat A Prágai Magyar Hírlap ez évi március 25-iki számában „Fegyelmi utón azonnali hatályai eflimozditollák állásából Galias István szepsi járásifőmökiőt” olmmel cikket közöltünk, amely — mint meggyőződtünk róla — téves információkon alapult, mert Gallas István urat rendes áthelyezés folytán helyezték át Komáromiba- Ezéirt a jelzett cikkben foglalt összes állitásaiiinkat visszavonjuk és azok megjelenése miatt sajnálkozásunkat fejezzük ki. Kassa, 1934 junius 28. A P. M. H. kassai szerkesztősége. Őszre marad az építkezési segélyek visszatérítése Prága junius 28. A népjóléti bizottság ma délelőtt tartott ülésén tudomásul vette az albizottságának az építkezési államsegélyek visszatérítéséről szóló javaslat tárgyában készített jelentését, melynek lényege az, hogy a népjóléti minisztérium a beérkezett módosítási javaslatok s az eddig tartott vitákban elhangzottak figyelembevételével átdolgozza a nyár folyamán a kormányjavaslatot. A bizottság ezután tárgyalni kezdte a szociális biztosítási törvény szükségrendeleti novellájának törvényerőre való emelését célzó kormányjavaslatot. Petr cseh néppárti képviselő tiltakozott, hogy ilyen fontos kérdés tárgyalására a bizottságnak csak 24 órai határidőit adnak. A bizottság a vitát július 3-án, kedden tartandó ülésén folytatja. Mandzsúriában felrobbant egy páncélvonat M u k d e n, junius 28. Kinschaui jelentés szerint egy mandzsuriai páncélvonat a város közelében kisiklott. A mozdony és öt kocsi teljesen tönkrement. Eddig a szerencsétlenségnek harminchat halottja és száz sebesültje van.-----o----Ne wyork—V arsó leszállás nélkül? Newyork, junius 28. Két lengyel-amerikai repülő, az Adamovicz testvérek, a közeljövőben repülőgépükkel Harbour Grace-ban föl akarnak szállni és kikötés nélkül Varsóba akarnak repülni. Tizenegy halottja van két franciaországi autószerencsétlenségnek Paris, junius 28. Franciaországban szerdán két végzetes közlekedési szerencsétlenség történt. Szerdán délelőtt Luxeuil mellett egy teljes sebességgel rohanó gépkocsi az árokba fordult. Mielőtt még az utasok kiszabadulhattak volna a gépkocsiból, annak motorja kigyulladt s öten bennégtek a kocsiban. A másik gépkocs[szerencsétlenség Vésőül közelében történt, ahol a gépkocsi egy fának rohant. Itt hat halálos áldozata van a karambolnak. i-----□—
