Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)

1934-06-29 / 147. (3478.) szám

XIII. évf. 147. (3478) szám • Péntek • 1934 íunius 29 Előfizetési ir: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 K£„ külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£. • R képes melléklettel havonként 230 K£-val több. Bgyes siám ára 1.20 K(, vasárnap 2.— KC. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská uliee 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská uliee 12, III. emelet. • • TELEFON: 3 0 3 - 1 1. • • SÜRGÖNYCIM HÍRLAP, PRflHfl. Péter-Pál után (sp) Prága, jiuiniiius 28­Évekikel ezelőtt a viliág olyan volt, minit a jó tamuló: örült Péter-Pálnak, a vakáció kez­detének. Ma a gazdasági válság világa a bu­kott diákihoz hasonló: fájdalmasan emlékezik Péter-Pálra, amikor kiosztották a rossz bizo­nyítványt. — 1914-ben ezen a napon vibrált végig Európán az eljövendő bábom első sej­telme s a nap sok család számára keserves tragédiák kiindulópontja lett. A mérnetek külön bánata, hogy ezen a na­pon Írták alá a versaillesi békeszerződést — aminek egyébként most van tizenötödik év­fordulója — a háború utáni kisebbségi sons- bam pedig az iskolaév vége lett öröm helyett minduntalan probléma és nyugtalanító bi­zonytalanság ezen a napon. És 10®4-ben az aratás sem indul meg annyi Örömmel Péter-Pálkor, mint annakidején- Hol vannak az idők, amikor az aratás a bőség kezdetét jelentette, s megelégedett gazdák kaszálták atz arany mezőket ábban a biztos tudatban, hogy a sárga kalászból tényleg sár­ga arany lesz. A mező, kalász elvesztette ré­gi jelentőségét. Sok van belőle, értéktelen. Hitetve igy volt eddig, de mintha a sors egy kegyetlen grimasszal a másik oldalról akar­ná az idén megtréfálni a világot, ezerkileno- százharmincnégybem hirtelen visszakanyaro­dott a nyomorúság régi formájához, a® Ínség­hez. Tulbőség után váratlanul pusztító aszály jött, s mig az elmúlt években a tele magtár mellett nyomorgó amerikai farmerek felgyúj­tották raktáraikat és pusztulni hagyták az ér­téktelen gabonát, addig ma az egerek is éhen döglenek az üres fédszerekben és padlá­sokon. Kevés gazda örül Péter-Pálnak 1934- ben és savanyú arccal visszakiváruja az elmúlt évéket, amikor egyes országokban alig tud­tak szabadulni az értéktelen tulllbőségtől így hul'ámzunk egyik végletből a másikba, vala­mi ismeretlen végzet játszik velünk, s riad­tan kell kérdeznünk most is: mit hoznak majd az eljövendő Péter-Páildk, miféle meg­lepetést hordoznak méhükben? * A gabona problémáján nem segíthetünk. Van azonban egy másik problémánk, amely különösen a kisebbségi sorban nagy és fenye­gető: az ifjúságunk. Tizenhat Péter-Pált lá­tott már a szlovenszkói magyar ifjúság. Tizen­hat osztály nevelése áll a háta mögött, ami körülbelül azt jelenti, hogy most kapja meg doktori oklevelét az a szlovenszkói magyar fiatalember, aki az első elemibe az államifor­dulat évében iratkozott be. Valamennyi isko­lája, teljes nevelése a háború utáni időbe esik, s a régi vágású embertől valószimüleg alapvetően különböző legény az, aki most lép az életbe nagy tervekkel és nagy energiákkal, előttünk csaknem -ismeretlen szellemi fegy­verzettel, s azzal az eltökélit szándékkal, hogy meghódítja az életet, kiverékszi a vezető po­zíciót. Tegyük kezünket a szivünkre: isimerjük mi ezt a fiatalembert? Tudjuk, mit formált be­lőle a tizenhat éves iskola, a mély gyakran kezdettől fogva nem is az anyanyelvén ok­tatta, de biztos, hogy a négy egyetemi év alatt nem magyar nyelven művelte? Most Pét.er-Pálkor sok egyéb gondunk mélilé járul az is, hogy nem ismerjük az utánunk jövő generációt, amelyet nem mi neveltünk. Ame­lyet nem a mi elképzelésünk szerint neveltek. Komoly elhatározással hozzá kellene látni fiatalságunk megismeréséhez. Nagyon kevés történik ezen a téren, az uj generációk lég­0t nagy vasúti merénylet Ausztriában A forgalom több fővonalon ismét órákig szünetelni volt kénytelen - Egy halottja van a merényletnek Becs, julius 28. Mig a tegnapi nap Ausztria terü­letén nyugodtan múlt *4, a szerdáról csütörtökre virradó éjjel a nemzeti szocialisták az ország min­den részén újból sorozatos merényleteket követtek el, különösen a vasúti vonalak és a táviró- és te­lefonvezetékek ellen. Aj eddig érkezett jelentések szerint emberéletben sehol sem esett kár, de az anyagi kár annál jelentékenyebb. A Récs—klagenfurti vonalon három kilométerre Jndenburgtól az ismereteién tettesek förobbantot­I ták a vasút mindkét vágányát. A forgalom több óra i hosszat szünetelni volt kénytelen. Bruek a. M- mellett fölrobbantották a telefonká­belt. A nyugati vasúti vonalon Amstetten közelé­ben nemcsak a táviró póznákat döntötték ki, ha­nem a vágányokat is megsértették. A forgalmat ma lehetetlen lebonyolítani ezen a vonalon. Salzburg közelében ugyancsak fölrobbantották a fővonal egyik vágányát. Innsbruckban a katolikus nyom­da épülete előtt egy rendőr pokolgépet talált. Föl­emelte a bombát és elhajította. A lövendék vélet­lenül egy vendéglő kertjébe esett és felrobbant. Az anyagi kár nagy. A tiroli Mühlau-ban m erény- letett követtek el a villamosmüvek központi épü* léte ellen. A kár jelentékeny. A mittewaldi va« sutvonalon Ehrenwald közelében ugyancsak tönk­retették a vágányokat, úgyhogy a foTgaloan itt is szünetelni kénytelen. A távirópóznákat kidöntötték. Ma reggel Bécsiben meghalt Nosko Komád rend­őrkapitány, aki az egyik legutóbbi bombarobbanás alkalmával súlyosan megsebesült. Vorarlbergben Bludens és Felkirch között is­mét súlyosan megrongálták a vasúti vágányt. A for­galom itt is több óra hosszat szünetelt. Barthou hazaérkezett- .'■■■" ..... .............II.. ....................... L ■ ■. »■■■ . /' El őbb északi paktum, azután földközitengeri szerződés A francia külügyminiszter első otthoni nyilatkozata - Az orosz probléma - Németország szerepe ­Paris, junius 28. Barthou francia kül-1 ügy miniszter csütörtökön délelőtt Parisba érkezett A pénteki minisztertanácson jelen­tést tesz bukaresti és belgrádi utjának ered­ményéről. Egy sajtóügynökség munkatársá­nak Barthou kijelentette, hogy Károly király­ival és Sándor királlyal valamennyi aktuális kérdésről tárgyalt. — Ami Oroszországot illeti, — mondotta. Barthou, — rámutattam az elsőrendű nagy­hatalomhoz való közeledés fontosságára és emlékeztettem arra, hogy a történelmet a földrajzi helyzet alakítja ki. A francia politi­| ka nem titkos politika, hanem nyilvánosan ! bonyolódik le. A párisi kormány az orosz i tárgyalásokról azonnal tájékoztatta Angliát, Lengyelországot és Németországot. Német­országnak fontos szerepe van a regionális paktumok terén és remélem, hogy a biroda­lom teljesíteni fogja szerepét. Csak helyesel­ni tudom, ha Németország visszatér a nép- szövetségi munkához. Barthou a továbbiakban elmondotta, hogy Ribbentroppal, Hitler meghatalmazottával is tárgyalt. Elmondta a német kiküldöttnek, hogy a francia hadsereg 1914-ben, a világ­háború kitörése előtt rendeletet kapott a kor­mánytól, hogy vonuljon tiz kilométerrel a határ mögé. Ez a rendelet is mutatja, hogy a francia kormány mennyire békeszerető volt. Ribbentrop e tényt nem ismerte és na­gyon csodálkozott rajta. Arra a kérdésre, vájjon a balkáni utazá­son szóba került-e a francia-olasz-jugoszláv paktum kérdése. Barthou a következőket felelte: — A jelen pillanatban a különféle lehető­ségeket vizsgáljuk, de a véleményem a*, hogy mindenekelőtt az északeurópai paktum megkötésére kerül sor és csak akkor lehet szó a középeurópaí paktumról. Ennek ellené­re az olasz-francia viszony rendkívül szívélyes és egyre javul. értékesebbjei széthullanak, mert a széfem terén nem kapják meg azt a magyar táplálé­kot tőlünk. amit megkívánnak. Kiváló egye­temeiken kétségtelenül magas rangú protfesz- szorok oktatják magyar ifjúságiin kát, minden- képen felkészült és gazdag a kultunamyag, amit megismertnek. Megismerik a nívót, a rangot — idegen nyelven, váljon ki és mi az, ami eljuttatja hozzájuk a magyar szellem ní­vóját és rangját? Ez az ifjúság .fölöttébb kriti­kus és szereti a szigorú összehasonlításokat. Viszont fiatalos hévéiben gyorsan ítél és ha­marosan marasztaló Ítéletet hoz afölött, ami nem üti meg Alma Matere mértékeit. Megta­lálja a kiseööséig kulturéletben azt, ami minden képen elbírja az összehasonlít tást és legyőzi az idegen egyetemeik-adta rangot? Ha ez a fiatalság szomjas a magyar kultúrára és a nagyoir szellemi rangra, megtalálja-e az italt, amely szomjáit csillapítja? Az iskolák bezáródtak. A fiatalság előtt kéthavi szabadság áll. A szülők kötelessége, hogy minden erővel, ha kell anyagi áldoza­tokkal is, felhasználják a vakáció idejét a magyar kultúra megismertetésére. Dolgozza­nak ki programot, hogy e két hónap alatt fiaik és leányaik — nyolcévestől huszonnégy- éves korig — minél intenzivebb érintkezésbe kerüljenek a magyar kultúrával, a magyar könyvekkel és a magyar kultűrélettel. Te­gyék ezt olyan formában, hogy gyermekeik örüljenek neki s boldogan készüljenek az esetleges utazásokra, kirándulásokra, vendé­gekre, előadásokra, színházakra, amelyeket a vakációban látni fognak. A régi Magyar- országon az erdélyi szászok minden nyáron elküldték középiskolásaikat és egyetemi hall­gatóikat németországi vándorlásokra, hogy megismerjék és megértsék a német kultúrát. Oly ügyesen megszervezték e kiránduláso­kat, hogy alig kerültek pénzbe és jóformán minden szász diák megnézhette a birodalmat vagy x\usztriát. A kisebbségi magyar társadalom vezetői­nek feladata, hogy nálunk is gondoskodjanak az ilyesféle kulturkirándulások praktikus és olcsó megszervezéséről. A szülők köteles­sége, hogy gyermekeiknek a vakációban le­hetővé tegyék a magyar élet és kultúra bol- sődleges megismerését. A fiatalemberek kö­telessége, hogy minden más utazási és tanul­mányi tervet háttérbe szorítva, a vakációt elsősorban a magyar kultúra tanulmányozá­sának szenteljék, mert csak igv válhatnak objektív emberekké, akik közvetlenül meg­ismerték a magyar élet és kultúra értékeit. —oQo—

Next

/
Oldalképek
Tartalom