Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)
1934-06-28 / 146. (3477.) szám
^m ^ XIII. évf. 146. (3477) szám ® Csütörtök • 1534 junius 28 ftM<ÁARHlRMI> Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 K&, külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes ssám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 1I„ Panská ulice 12, II. emelet. 9 Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, IU. emelet • • TELEFON: 3 0 3 -1 1. • • SŰRGÖNYCIM HIRLRP. PRflHft. Húszéves Szerajevó (sp) Prága, junius 27. A harmiiiic-harmiinfoötéves fénfiak valahol i/f jóságuk küszöbéül, mossze-mtessze látják Sze- rajevó napiját, Ferenc Ferdinánd meggyilkolását, melyről az öregek úgy beszélnek^ mint a borzalmak kitörésének tragikus pillanatáról. Valóságos mythooz fonódott a gyászos nap emlőkéhez, de tisztán és lényegesen alig emlékszik valaki vissza reá. Azok sem, akik ott voltak, azok sem, akik felnőtt ép értelemmel átélték, mert az 1914 előt'bi fülledt békében nem igen fárasztotta agyát a középeurópai megelégedett ember a helyzet logikus átgondolásával, s a trónörökösgyilkossá,g oly váratlanul és annyira előkészítés nélkül érte, hogy csak felháborodni tudott hatása alatt, de nem okulni. A tájékozatlan népek egyébként érthető felháborodása elemi erővel megsiettette a világháború kitörésiét, — holott, ha tájékozottabb és a jóléttől kevésbé elfogult agyakat érte volna a szörnyű mementó, talán a háború ellenzőjét, a belátó, józan fejlődés utjának kezdetiét jelenthette volna. Később senki sem ért rá elmélkedni Szerajevó értelme fölött. Villám gyorsan oikkáz- tafk, gyújtottak és öltek az események, s a józan odás, a háború utáni másik elkeseredésben és másik tulimegelégedésben sem következhetett he- Ma húsz éves a szerajevói tragédia. A kettős decenium jubileumán elérkezett az idő, amikor végre történelmi távlatot kapott a nap, a jubileumi évforduló alkalmával visszagondolunk rá, máskép Ítélhetjük meg, mint — tegyük fel — még tíz esztendővel ezelőtt. Levonhatjuk tanulságait. Építő erejű történelmi' eseménynek tekinthetjük. amely nem mélabus emlékű sötét nap a múlt- horizontján, hanem esemény, amelyről tudjuk, hogy a fejlődés tragikus kiosattanása volt, esemény, amely jóformán a fizika törvényei szerint volt esedékes és elmaradhatatlan. Feladatunk az. hogy analizáljuk, leszűrjük értelmét, s a tiszta vizsgálattal nyert ■eredményt beillesszük a megokoeulf élet elveinek pillérei közé. Másod-harmadkézből ismerjük a nap történetét és előzményeit. Ma mindent objektiven látunk már — különösen mi. fiatalabb emberek — s az első pillanatban szinte nehéz megértenünk, hogy a merényiéit után Középen répában mindenki annyira elvesztette a fejét. A trónörökös tragédiájából látni kellett volna, hogy az ut, amin a monarchia politikája jár, helytelen. Észre kellett volna venni, hogy a nemzetiségek megértek, illetve hangulatuk elérte a forrpontot, amikor gondoskodni keit a nemzeti izzás hevétől támadt magas feszítőerejű gőznek levezetéséről. Ha a gőz megfelelő helyre jut, nem rombol, ellenkezőleg: óriási munkaerőt kölcsönöz. Azt, hogy a nemzetiségek elérkeztek a foimpoutra, az illetékesek a gyilkosság után ijedten észrevették a monaröhiában, de úgy okoskodtak, hogy a külső és belső izgalom betegségén csaik a háború va-banque módszerével segíthetnek, nem máskép. Az ellentéteik békés kiegyensúlyozása, a hibák jóvátétellé helyett a fegyverekre csaptak. Kijelentették, hogy a mementó ellenére tapodtat sem engednek. Kívül keresték a hibát. Jött az ultimátum, a mozgósítás, a fegyverek erejébe vetett bizalom. Holott e végső eszközre nem vollit szükség. Szerajevó tragédiája többek közt az is, hogy a helyes utat talán a legtiszt ábban az a szeren- rencsétlen ember látta, akit Ptrimcip golyói megöltek. Ha a monarchia vezetőiben 1914-ben lett volna látnoki ihlet, azt mondhatták volna, hogy Ferenc Ferdimánd saját mántlkomeágávál, Doumergue teljhatalmat kap Kiterjesztik a francia miniszterelnök jogait - Módosítják a lemondás rendszerét Paris, junius 27. Doumergue miniszterelnök a szenátus ülésén nagyjelentőségű állami reformot jel ént be: a francia miniszterelnököt az eddiginél jóval nagyobb végrehajtó hatalommal ruházzák föl. 1875 óta a miniszterelnöknek Franciaországban alig volt nagyobb joga, mint a minisztereknek, sőt önálló székhelye sem volt A mi- niszíereinek rendszerint egy másik miniszteri tárcát is betöltött és ennek a minisztériumnak a palotájában lakott. Doumergue minden más tárca nélkül vállalta a miniszterelnökséget s most saját palotája sincs és kénytelen a külügyminisztériumban működni két más minisztertársával együtt. A miniszterelnök jogi hatásköre nem nagyobb, mint a minisztereké s ezen az uj javaslat segíteni akar. A jövőben a francia miniszterelnök tényleg a kormány feje lesz és teljhatalmat kap bizonyos aktuális ügyek technikai elintézésére. A jövőben a miniszterelnök nem lesz kénytelen a kormány- nyál együtt lemondani, ha az egyik re szórt miniszter a parlamentben kisebbségben marad. Megkapja a lehetőséget, hogy abban az ecetben, ha a kormány nem fejezi ki szolidaritását a leszavazott miniszterrel, kormányát kiegészíthesse anélkül, hogy lemondjon. PAPÉN GYŐZŐIT? Göbbels lefújta a „kritizálok és a deietisták“ elleni kampányt Nyári szünet - A nem-eti szocialista párt az acélsisakszfivelség feloszlatását követeli ember leszúrta a nemzeti szocialistát. A nemzeti szocialista párt vezetősége megragadja az alkalmat, hogy ismét a Stahlhelm-szövetség feloszlatását követelje. A Völkischer Beobach- ter mai száma hosszú cikkben vázolja a helyzet tarthatatlanságát és kifogásolja, hogy az acélsisak-szövetség még mindig létezik. Hónapok óta kísérletezik a német nemzeti szocialista párt azzal, hogy az acélsisak-szövetsé- get barátságos együttműködésre bírja rá. Ez azonban nem sikerült és a súrlódások napirenden vannak. Az acélsisak-szövetségben meg kell különböztetni a szervezet régi embereit, akik kifogástalanok és az újabb elemeket, amelyek különféle jogcím alatt beléptek a szervezetbe, anélkül, hogy azonosítanák magukat annak eszméivel, a nemzeti szocialista párt nem hajlandó tovább tűrni ezt az állapctot és az acélsisak-szövetség teljes föl- oszlatását követeli. Dortmundból érkezett jelentés szerint a rendőrség ottani vezetője önhatalmúlag elrendelte az acélsisak-szövetség működésének a dortmundi rendőri kerületben való betiltását. A szervezet valamennyi fölvonulását és gyűlését betiltották, a szigorú rendszabályt ! azzal indokolják meg, hogy az acélsisak-szö- j vétség legújabban ellenséges tendenciát mutat a nemzeti szocialista párttal szemben. Agyonlőtt politikai foglyok Plauen, junius 27. Tegnap jelentettük, hogy i az egyik német fogolytáborból három politi- | kai fogoly romantikus körülmények között | megszökött. A szökevények vezetőjét, egy Ott- ' már nevű kommunistát Regenfuss nemzeti j szocialista rendőr a határ közelében letartóz- i tatta. A másik két szökevény tovább szökött, j de ma hajnalban Erlbach közelében Teudner i 'vendéglős fölismerte a szökevény Gebhardtot s mivel az többszöri felszólítására nem állt meg, utána lőtt és halálosan megsebesítette, Gebhardt néhány óra muliva elvérzett. A harmadik fogoly még mindig szökésben van. Berlin, junius 27. A nemzeti szocialista tudósítóban Göbbels propaganda-miniszter ma a következő feltűnést keltő rendeletet közli: „A kritizálok és defetisták elleni küzdelem junius S0-án befejeződik. Két hónapi tartama alatt a harc rendkívül igénybe vette a párt szónokait és hivatalnokait. Az őszi és téli akciók előtt a párt hivatalnokainak pihenésre van szükségük és igy július hónapot a szabadságok fogják kitölteni. Ebben az időben szabadságon van a propaganda-osztály számos vezetője, a birodalmi és a megyei vezetőség valamennyi tagja. Göbbels." A nyilatkozat a birodalomban mindenfelé nagy feltűnést keltett, mert abban bizonyos fokig a mérsékelt irány és Papén győzelmét kell látni. A StahlheEm végnapjai Berlin, junius 27. A pomerániai Quetzinben súlyos összeütközés történt a nemzeti szocialista rohamosztagok egyik tagja és az acél- sisakszövetség vezetője között. A Stahlhelmakarta meggyőzni a monarchiát annak az útnak helyeBségéről, amit óhajtott. Átszervezni a monarchiát, föderatív alapokra helyezni a politikai életet, a nemzetiségeket egyenrangúvá tenni, közeledni a nyugati hatalmaikhoz, igy talán kiépíthető lett volna a Duna medencejé- n pompás gazdasági egysége. De kiben volt annyi iélkierő, hogy Szerajevó után ilyen tanulságokat vonjon, le a borzalmas eseményből? Néhány elszigetelten #0 intellektuel, néhány okos és tapasztalt, de rezignált és akaraterő nélküli bécsi politikus ilyen irányban nyiilatko- zoitt, a legtöbb nemzetiségi vezér is, de a köznép általános tájékozatlanságában és közönyében, amit talán a nehézkessé tevő jóllét determinált, képtelen volt a helyes tanulságokat ilevonni Szerajevóból, pedig az esemény jóformán tálcán prezentálta az okulásra szolgáló véres anyagot. Húsz év múlva, történelmi távlatból ezt a tanulságot akarjuk levonni Szar-ajévóból vagy a hozzá hasonló, hirtelenjövő, váratlan de logikus eseményekből: nem szabad elveszíteni a hidegvért. Nem szabad engedni, hogy beleringassuk magunkat romantikus elképzelésekbe, amelyek emlékétől azután nem tudunk megszabadulni, ha valamilyen váratlan esemény bombát doh közéjük és megöli őket. Nem szabad elveszíteni a józanságot. Nem szabad azonnal végső konzekvenciákra gondolni és fejjel nekimenni a falnak, ha váratlan és köreinket, zavaró események történnek. A józanság a legfőbb politikai erény. A józanság óvatossággal párosul. Szerajevó után hiányzott a józanság lés az óvatosság, az illetékesek megijedtek, •s azt hitték, mindent egy utolsó nagy kártyára (kell feltenni, a fegyverekre, mert máskép nem (lehet. Ha ma elemezzük Szerajevó ’dejét, mérlegeljük a helyzetet, látjuk és tudjuk, hogy ezerféleképen lehetett volna segíteni. Csak az emberek eltompult érzékei, a fanatizmus,. — mely egyforma vak volt Párisban, Berlinben, iSzentpétervárott, Becsben és Belgrádiban, — inem engedte. Mint a világtalan ember rohant 'Európa Szarajevó után a szakadék feé. s nagy llendül etében nem állhatott meg többé a/, örvény peremén. Pedig Szerajévó olyan mementó ♦volt, amely után általi és gondolkozni kellett
