Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)

1934-06-24 / 143. (3474.) szám

1064 jtmlua 94. r**ágaa.p» 2 P*** csak. átvették a mi tótdeirtket és érv,óinkét é&\ legalább bizonyos rész,[ebekig kénytelen; k ói­tok megvalósítani követeléseinket. Kényte.enek voltak rá: mert annyi önmagáért : ■ . u igaz­ság volt bemiiik. Hogy mást ne vo ünkV.a szlovenszkói regionális érdek, a t;i lön salo- venezkói politika, ideológiáját «!• n, mi kezd­tük hirdetni, s ma nincs c< ■ .a politikus, aki e tételeiket legalább szik vak fi kából ne variálná.. A szloivenszikói t r» s t gységesitéee anellett mi emeltünk elősző;- . .. i , végül a kor­mán ypártojk is kénytelen, k v .tok átvenni a követelést s megtörtént gnlabb részben — a répa-ráció. A régi ryitg íj ások ügyét a ma­gyar ellenzék hozta ü-apiívmlre és tartotta sző­nyegen mindaddig, amíg ha töredékesen is — meg nem történt a -régi nyugdíjasok egyen­jogúsítása. A mi' kezdeményezésünk után valló- éitották meg a kormányát tok a gazdamorató- •riiuooot, a vetömagsegéiyezést. az .országos gaz­dasági tanácsot stb. A csepp követ váj, az el­lenzék érvei előbb-utóbb akcióra szorítják a kor­mánytöbbséget. Minden csak attól függ, meny­nyi igazság van az ellenzék érveiben, Az ellen- .zék olyan erős, amilyen erőt az általa hirdetett iga zságoik k ép v ise!ne k. Nos, ezzel az építő tudattal szállónak harcba a magyar kisebbség, pártjai most is a kisemjbé-: rek megsegítéséért, a. kisemberek igazáért. Hogy eszméi harcuk írem lesz hiábavaló, ha*-- nem kovászként fog közrehatni eairek a kérdés­nek a realizálásában is, arra már most vannak biztató jélek. így a szociális járulékok másfél évre való felfüggesztése talán nem fog megva­lósulni abban a formában, ahogy Korláth End­re javasolja, de máris szó van arról, hogy a ■ •mezőgazdaságban a. szociális járulékokat a kor- j m.ány többség hajlandó lesz állít ani. így tehát az ; ellenzéki követelés nagy mértékig meg fog va- I •lósulni és a magyar ellenzék harca nem hiába- j való. Ez az ellenzék építő munkája és csakis ez- j zel a munkával juthat előbbre a magyar kis- ? gazda, kisiparos és kiskereskedő igazságos j ügye. 1 Szeptemberben nem nyílik meg a pozsonyi állami magyar tanítóképző első osztálya Pozsony, junius 28. Ismeretesek azok a huza-vonák, amelyek a pozsonyi állami ta- nitóképző-intézet első osztályának megnyitása körül tavaly folytak. A fél nyár is elmúlt, amig sok közbenjárásra végre megérkezett a miniszteri rendelet, amely az osztály meg­nyitását engedélyezte. Sok kifogás hangzott el az ellen is, hogy a rendelet csak bizonyos számú tanuló felvételét engedélyezte s igy számos jelentkező, aki már nem is egy, de két éve várt a felvételre, újból kiesett az is­kolából. De legalább a numerus claususba be­került tanulók megkapták a tanulási lehető­séget. A kimaradt tanítójelöltek pedig azt re­mélték, hogy a tavalyi eset. legalább az idén nem fog megismétlődni. Sajnos, a tanitóképző- intézet most kiadott sajtóközleménye arról tá­jékoztat bennünket, hogy az első osztály ez- idén egyáltalában nem fog megnyílni, csak az abituriens-kurzust engedélyezte a minisz­térium. Az intézet igazgatósága a következő hivatalos jelentést adta ki: „Felvételi vizsgák az állami csehszlovák koedukációi tanitóképző-intézet magyar pár­huzamos osztályainak első évfolyamába az idén nem lesznek, mivel az iskol&iigyi és népművelési minisztérium az első évfolyam megnyitását az 1934/35. iskolai évre nem engedélyezte. Az első évfolyamba *aló fel­vételért benyújtott kérvényeket az igazga­tóság nyilvántartja s a jelentkezetteknek csiu pán uj hatósági orvosi bizonyítványt kell kér­vényeik mellé a jövő iskolai év folyamán pótlólag beküldeni. Viszont az iskolaügyi és népművelési minisztérium az 1934 35. is­kolai évre is engedélyezte az abituriens-kur- j zust, A felvételi kérvények benyújthatók július 31-ig. A felvétel az abituriens-kur- zusra 1934 szeptember 1-én lesz. A brati- slavai állami csehszlovák koedukációs tá- nitóképző-intézet magyar párhuzamos osztá­lyainak igazgatósága. “ 1 magyar nemzeti párt országos mozgalma a kisemberek adósság­terheinek rendezése érdekében Léva, junius 23. A magyar nemzeti párt lé­vai szervezetének választmánya tegnapelőtt ülést tartott. A választmány kegyelettel emlé­kezett meg a. magyarság nagy halottjáról, Richter Jánosról, majd a gazdák tehermentese lésének nagy problémáját vitatta, meg. A választmány egyhangú határozattal csat­lakozott a párt tornaijai körzeti ülésén elfo­gadott határozati javaslathoz, amely a teher­mentesítés alapelveit bét pontban foglalta össze. ■ - ■■ • ■ A -választmány -Bninrotnv Dezső titkár tájékoz­tatása alapján foglakozott a készülő gaboina<mo- inopóliu m tervezetével ife. Az ülésen az a véle­mény'- alakult ki. hogy ez a tervezet sem a gaz­dák. sem a fogyasztók érdekét nem fogja meg­felelően szolgálni s ezért, a párt nem helyesel­heti a monopólium gondolatát. A választmány nagy megelégedéssel vette tudomásul, hogy' dr. Törköly József képviselő, a párt országos politikai elnöke törvény­javaslatot nyújtott be a gazdák, kisiparosok és kiskereskedők adósságainak rendezése kérdé­sében. . A választmány végül meleg szeretettel emlé­kezett meg a lévai pártszervezet betegágyban lfekvő elnökéről, dr. Kmoskó Béláról. A magyar nemzeti párt különben — mint már jelentettük — országos mozgalmat folytat a. kisemberek adósságrendezéséről szóló tör­vénytervezete érdekéiben s junius 24.-én és 29- én országszerte népgyüléseket rendez ennek a tárgyanák az ismertetése céljából. így junius 24-én többek között a következő helyeken lesznek népgyülések: Diószegen és Hidaskürtön. Központi kikül­döttek (szónokok): Ftissy Kálmán szenátor és Morvay Jenő. ­Naszvadon és Kürtön. Kiküldöttek; ífj. Boly- ky János és Halász Gyula. Fámádon és Szölgyénben. Kiküldöttek: Já­rass Andor, tartománygyülés képviselő. orszá­gos ügyvezető pártelnök és Hegedűs Balázs. Feisőnyárasdon és AListálon. Kiküldöttek: Kőntsek György és Méhes Rudolf. Csalióközcsütőrtökön és Nagymagyaron. Ki­küldöttek dr. Bicsövszky Kázmér és Hol- lósy J. Nagyikálnán és Garamszentgyörgyön. Kikül­döttek: Antal Gyula lévai városbiró, Borosé Bé­la és Beinröhr Dezső. Ipolynyéken és Nagycsalómián. Kiküldöt­te k: dr. Saükovszky Jenő tártóm.án.y,gyűlési kéip- v is elő és Jády Károly. Nagysallón és Penbetén. Kiküldötteik: Ko­czor Gyula voílt nemzetgyűlési képviselő és Büdaváry László. Nagyikénen és Nagy célén yen. Kiküldöttek: dr. HÓLotá János nemzetgyűlési képviselő és Kuíucz Ferehc. Nemesócsán ée Nagymegyeren. Kiküldött: Kalitza Sándor. Osallóközaranyoson és Ekecsen. Kiküldött: MűlHer Rudolf. A szepsi járásban Szádalmás községben és Tornán, valamint Makra neon és Szesztán lesz népgyülés. Kiküldöttek: Helyei Gyula kassai kerületi alelnök, az országos ipar- tanács tagja és órián Árpád. A királyhelmeci járásban Csernahón, Királyhelimecen, Szür- tén, valamint Nagykövesden és Kistárkány- ban. Kiküldöttek: Dr. Wirkman.n Ármin, ügy­véd, kassai kerületi alelnök és Kalla Vilmos. A nagykaposi járásban Nagyráskán, Nagy- kaposon, Vajánban. Kiküldött; Papp Mihály osztályelnök és Haraszthy György. Felmentették a brünni kaszárnya-puccs huszonkét vádlottját Briinn, junius 23. A brünni kerületi bíró­ság ma délelőtt egy hét óta tartó tárgyalás ■után ítéletet hirdetett ama huszonnégy fa­siszta ügyében, akik az ismeretes zsidenicei kaszárnyapuccs alkalmával resztvettek a fa­siszta felvonulásban, azonban a döntő pilla­natban, még a támadás előtt megfutamodtak. Valamennyit a köztársaság védelméről szóló törvény alapján a köztársaság elleni üzelmek bűntettével vádolták. A bíróság két személy kivételével a többi vádlottat fölmentette. Chládek Ferencet tiltott fegyverviselés miatt egy heti fogházra, Hlousek Károlyt pedig til­tott röpiratok terjesztéséért két havi fogházra és 2000 korona pénzbüntetésre Ítélte. Az el­ítéltek büntetését a vizsgálati fogsággal ki- töltöttnek vette a bíróság. Halárőrök és csempészek tűzharca a miskolci határon Miskolc, junius 23. Ma éjszaka Tiszapálfalva határmenti községben huszonöt tagú csempész- társaság igyekezett átjutni a csehszlovák hatá­ron búzával megrakva. A csehszlovák határ­őrök észrevették a csempészeket, s megállásra szólították fel őket. A társaság tagjai a felszólí­tásra eldobták á búzával telt zsákokat és futás­nak eredtek. Erre a határőrök riasztó tüzet ad­tak le rájuk. A csempészek egyrésze refvolver- tüzzel visszonozta a határőrök lövéseit, többen pedig köveket dobálták a határőrökre. Az inci­dens során két csempész solyosan, bárom pe­dig könnyebben sebesült meg. Tizenhét csem­pészt sikerült a csehszlovák határőröknek el fogniok. turnus A Q .JEP ■ii iiiiiinliiiiiiiH — Csitt! Ne kérdezz semmit! Az asszony simogatni kezdte az Otti fejét. — Szegény kis lányom, szegény kis terem­tésem ... Otti ellágyult. Szipogni kezdett és az öreg­asszony ugv érezte, hogy könny folyik ki sze­méből az ő arcára. — Hát annyira szereted? — Annyira ... — És reménytelenül? — Eddig reménytelenül. — Nyugodj bele, kislányom. Ottj felemelkedett. — Nem nyugszom! Fogai ropogtak, ahogy összeszprilolta a száját. — Hát mit teszel? — Azt, amit még senkise tett meg, hogy szerelmét elérje. — Jaj, talán odadobod magad ueki? A leány őrjöngve -kacagott fel. — Nem, nem, nem! — Ne is tedd, lányom! — Ennél sokkal dfcosabb vagyok. RÁCS PÁL REGÉNYE (H) | — Légy is! — Majd meglátod, anyám!... Olyat még nem láttál. Olyat még senkise látott itt, ebben a völgyben ... Minden átmenet nélkül sirni kezdett. — ... Olyat még senki... senki... senki . .. eenkisetn látott... Átölelte anyját és egész testében ránga­tózott. Már hajnalodon, mikor ismét elaludt. Az asszonynak nem volt szive felkölteni. Kendőt kanyaritott sovány vállára és eltipegell a gyárigazgalóboz. — Nagyságos igazgató ur, Otti az éjszaka beteg lett. Láza van. Az igazgató fel se nézett az Írásokból. — Hívassa el hozzá a gyárt orvost. A főmérnök lépett be. — Miről van szó? Az igazgató a töpörödött anyókára mu­tatott. —• Azt mondja ez az asszony, hogy beteg a gép író nőnk. A főmérnök felhúzta a szemöldökéi. — Fekszik? — Igenis, kérem, főmérnök ur. — Kár. A gyárigazgató a főmérnökre nézett. — Talán szüksége lenne rá? — Be kellene fejeznem a jelentést. A raj­zok elkészültek s már a kisérő jelentésnek is a vége felé járok. Az öregasszony észrevétlenül hátrált az ajtó felé. Iszonyúan érezte, hogy az ő egyet­len szép leánya itt csak egy gép. Egy gép, mely most nem működik. Csak ennyi a baj. Egyéb semmi. Az, hogy fáj a szive, mellékes. Mellékes, hogy ember is. Mint ember, nem számit. Valószínűleg csak az számit, hogy mozgásba hozza az Írógépet. .. A munkavezető lépett be. — Igazgató ur, kérem, valami gyanús moz­golódás észlelhető. A főmérnök megriadt. — Mi... mi történik? — Semmi, csak a munkások lehangoltak. 1 mmel-rámmal dolgoznak. Sok része rám se hallgat, ha parancsolok. Az igazgató legyintett. — Eh! Maga rémképeket lát. a mi munká­saink örülnek, ha dolgozhatnak ... De külön­ben is, itt a csendőrség a szomszéd faluban ... Csak egy telefonhívásba kerül. . . A munkavezető kisietett. A főmérnök is elköszönt és felfutóit a lépcsőn az emeletre. Közben eszébe jutott a legutóbbi esete. Talál­kozása a néppel és eszébe jutott, hogy nem szeretne még meghalni... Otti lázasan hánykolódott az ágyban. Péter kétségbeesetten tördelte kezét mellette. — Mi lesz itt? Mi lesz itt, ha fel nem kel­hetsz? Otti ránézett. — Miért van rám szükség? — Azért, hogy tanácsokat adj. A leány szép szeme szétnyílt. — Gyáva banda vagytok... - - , ! gta és lepittyedt az ajka. Péter lesütötte a szemét. — Igazad van ... * f Otti félkönyökére emelkedett. — Hát lesz valami, vagy nem lesz? Péter hozzáhajolt és a fülébe súgta; — Lesz... A fáklyák készen vannak ... Az öreg szénégető csinálta ... Jó. gyantás ... Én elvágom a telefonvezetéket... A dolgozók tétlenül Fogják nézni, miiként gyűl ki a mér­nöki osztály .. A többi a lángok dolga ... Otti visszaesett a párnákra. — És mikor? — Este tiz órakor ... Az asszony belépett, Péter rá mordult: — Hol volt édesanyám? • — A gyárigazgatónál voltam. Az Otti lélegzete elakadt. —■ Mit kerestél ott? — Bejelentettem, hogy beteg vagy. — És mit mondott? — Azt, hogy hívjam el a gyári orvosi. A leány e szavakra kiugrott az ágyból. — Nem, nem, nem! ... Még csak ez kénét . .. Semmiféle orvosra nincs szükségem. Péter átkarolta és visszafektette, Folytatjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom