Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)

1934-06-03 / 125. (3456.) szám

jmniiug 8, ▼asArnap. GHirek^ VÍZUMOT Magyarországra, Romániába, Lengyel- országba és Bulgáriába még ugyanaznap megszerez a ,,Prágai Magyar Hírlap* pozso­nyi kiadóhivatala, Lőrinckapu-ucea 17,, II. (Central passage). Ideszóló utlevelek meg­hosszabbítását is vállaljuk. A többi államok­ba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága, Panská ni. 12., III. em. végzi el. — Dunaszerdahelyi és vágsely- lyei előfizetőink és olvasóink figyelmébe. Folyó évi junius 1-től la­punk árusítását és kézbesítését átadtuk Duna- szerdahelyen a „Csallóközi könyvesből t“-nak, Vágsellyén pedig Szarka Lajosnénak. Felkér­jük igen tisztelt olvasóinkat, hogy esetleges kívánságaikkal a fenti cégekhez forduljanak. — Egry Ferenc rés zv éti ővele a magyar nemzeti párt parlamenti klubjához. Richter János szenátor elhunyta alkalmából a ma­gyar nemzeti párt törvényihozói klubjához na­ponta érkeznek az újabb részvétnyilvánitá- sok. így többek között részvétét fejezte ki a Klub dér Deutschvölkischen Abgeordneten, dr. h. c. Franz Hód ina képviselő, a nemzeti demokrata párt képviselői klubja, a csehszlo­vák néppárt képviselői klubja s dr. Hovorka Jaroszláv miniszteri tanácsos, a szenátus or­vosa. Továbbá meleg kondoleáló sorokat in­tézett a klubhoz Egry Ferenc volt szenátor, a ruszinszkói magyar pártok szövetségének el­nöke úgy a maga, mint családja nevében. Meghatott hangú levelében a volt szenátor többek között a következőket írja: „Eleget te­szek a szokásnak. Kondoleálok. De kinek? Hová intézzem biztató és megnyugtató sza­vam? Szerető és sirató édesanya nincsen, si­rató testvér sincsen, akinek fájó szivére egv- egy biztató szót, a szeretet könnyének részt­vevő csep'pjét küldh essem. Gondolkodom és lelki szemeim előtt, megjelenik a gyászolók serege, az ő igazi, rajongásig szeretett ma­gyar testvérei, akik közül nem hiányzik senki, se gazdag, se szegény, sem ur, sem szolga és semmi,féle felekezet gyermeke sem. Mert ő mindnyájunkat egyformán szeretett. A mienk volt Ő egészen. Minden óhajtása, minden el­hangzott igaz, gyönyörűséges szava értünk, a mi javunkért hangzott el és mi érezzük mindnyájan, hogy Istenhez szállott utolsó kérése is az volt, hogy minket áldjon és se­gítsen. Ez az igazi, mindenen felül emelkedő nagy lélek itt hagyott bennünket, elment imádkozni értünk. Mi, akik még itt marad­tunk, igyekezzünk nyomdokain járni. Legyen pihenése nyugodt, megelégedett.“ — Bubnics Rozsnyói püspök Gölnicbánván. Tudó­sítónk jelenti: Felejthetetlenül szép egyházi ün­nepségben volt részük a közelmúlt napokban a götnic'bányai katolikusoknak. Bubnics Mihály rozs- nyói püspök mintegy háromszáz leánynak és ifjú­nak kiosztotta a bérmálás szentségét. A megé.kező püspököt a piactéren felállított diadalkapunál nagy tisztelettel fogadták a hívek és a hatóságok. Dr. Céh János járási főnök a járás, Dirner Rezső fő­bíró a város közönsége, Nemesik Pál a római ka toli- * 1 kus egyházközség és Toffler Miksa a zsidó hitköz- ség nevében üdvözölte, míg Gallschneider Anna is­kolás leányka egy üdvözlővers elszavalása után vi- ; rágcsokrot nyújtott át amagas vendégnek. A hívek j tömege azután a tűzoltók sorfala közölt a templom- j térre indult, ahol Znak Rudolf plébános fogadta az j egyházfejedelmet hosszabb üdvözlő beszéddel. A helybeli ág. h. ev. egyház küldöttsége külön tisztel-: gett a püspöknél. A bérmáltak száma körülbelül 300-ra telhető. — Esküvő. Resatkó Ica és Sch miedl Róbert junius 4-én, hétfőn délután fél 5 órakor tart­ják esküvőjüket a kassai Orsolya-zárda tem- , plomában. — Doktorráavatás. Schmitz Károlyt, Sohmitz Sándornak, a volt kassai parketgyár igazga­tójának fiát junius 8-án déli fél 1 órakor avat­ják a prágai Károly-egyetem nagy aulájában az összes jogtudományok doktorává. — Meghosszabbították Krizsán Lajos kiálli- , tását. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti tele- j fonom: Krizsán Lajos festőművész kiállítását i a nagy érdeklődésre való tekintettel junius , 17-ig meghosszabbították. i — Megkezdődött a „prágai tavasz*. A „prágai tavasz* ünnepségei szombaton este ; kezdődtek meg a reprezentációs ház Smetana- 1 termében. Vasárnap reggel az óvárosháza j tornyán harsonák szólalnak meg, kilenc óra- ] kor gyűlnek össze a reprezentációs ház előtt az autón induló zenekarok, amelyek zene­szóval fogják bejárni a várost. A „Na Slova- nech*-templómban reggelenkint ószláv isten­tiszteleteket, esténként pedig hangversenye- - két fognak tartani cseh komponisták müvei- 1 * bői. A színházak is ünnepi előadásokat ren- 1 deznek. A Szláv-szigelen különböző kiállítá­sokat tartanak. Csütörtökön külön vona ton öt­száz látogató érkezett Récéből az ünnepsé­gekre, akik vasárnapig maradnak Prágában. Schmidi professzor a Cseljuskin hőse, Párisba érkezett A betegségből alig felépült tudós újra útnak indul az észa kkeleti átjáró fe Ikutatására Tizennyolc utazást akar megtenni még ezen a nyáron Kiaknázzák a szibériai partvidék természeti kincseit Kommunista tüntetés a párisi pályaudvaron Washington, 'junius 2. Ottó Schmidt professzor, a Oeeljuekln parancsnoka, aki a jégtáblám vaJló vi­szontagságok következtében súlyos tüdőgyulladás iban megbetegedett, hazafelé utaz,fában Alaszka szi­getéről Amerikán keresztül Párisba érkezett. A tudós, aki asszisztensének, Usakovnak társaságá­ban utazik, az United Press egyik szerkesztőjének érdekes interjút adott. A professzoron még meglátszik a betegség nyo­ma, beesett arca sápadt, de mrunkakedvét egyálta­lán nem kezdte ki a hosszú betegség. Kijelentette az újságírók előtt, hogy sürgősen vissza kell térnie Leningrádba, mert még a nyár folyamán több utazást akar megtenni az északkeleti átjáró felkutatására. — Most már pontosan ismerem az átjárót. — gioudja a szakállas, izzószemü tudós — mert a Cseljuskin útnak indulása előtt már egy jégtörő hajón is megtettem az utat. Valószínű, hogy még tizenöt—tizennyolc jegestengeri utat kell megtennünk ezen a nyáron, mielőtt a. tenger újra bei agy Két eddigi uta.m al­kalmával kétségtelen bizonyít,ökokat szereztem arról, boigy ó a sarki átjáró kereskedelmi célokra praktikusan is felhasználható. Júliustól október közepéig járható ez az ut és a felére rövidíti a távolságot Leningrádtól Vladivosztokig. Nyáron valamely jégtörő hajó egész, sor kereske­delmi hajót vezethet át a Jeges tengeren, ami a nyugati sarkvidéken már évek óta 'meg is történik. Schmidt professzor ezután elmondta, hogy a Cseljnskin utazása előtt a-z .észak-szibériai partvidé­ken I huszonöt rádió- és meteorológiai állomást ' létesítettek a hajózás támogatására. Az állomások ! számát még a nyár folyamán negyvenre akarják félémé In i, e zenkivül kiinduló állomásokat létesítenek repülőgépek számára, í hogy megjavítsák az összeköttetést a szárazföld és J a Jeges tengeren haladó hajók között. Schmidt | tanár ezután a keletszibériai partvidék kincseinek | kihasználásáról beszélt és hangsúlyozta, hogy en- | nek lehetősége szintén a keleti átjáró létesítésiétől | függ. A Léna és egyéb nagy folyók torkolatának j vidékién aranyat, petróleumot és egyéb ásványokat rejt a föld mébe. — Már eddig is sikerült, — folytatja a tudós. — különböző nagy gőzösökkel eljutni a folyók torkolatába, amelyeken most. rendes közlekedés in­dulhat meg nagy hajókkal is. Eddig csak helyi gőzösök jártak a folyókon, amelyeket ezen a vidé- I ken építettek Valószínű, hogy ezentúl számos ! nagy hajó be fog jutni a torkolaton keresztül az | Ob és a Léna. folyókba és hozzáférhetővé váik a kihasználás számára ez. a rendkívül gazdag vidék. A kommunisták kisajátítják Schmidt professzort ! Párig, junius 2. A Celjuskin vezetője. Schmidt j professzor, asszisztensével, Usakovval együtt beg- | nap Oberbonngban partra szadit és délután megér- j kőzett Parisba.. A párisi pályaudvaron mintegy i ezer kommunista várta a tudóst. A tömeg elénekel- I te az internacionálét és a szovjetet éltette. A kom­a Kárpátok gyöngye 700 év óta gyógyít páratlan sikerrel Rhe urnát - Köszvényt Isiászt - Neuralgiákat Strand - Sport - Tánc - Zene - Társaság i Dr. Balassa trencsénteplici S I N A- | j győgyszappanának fölerakata munista tüntetők ezután a nagy bulvárokra akar. tak vonulni, de a rendőrség szétszórta őket. Né­hány kommunista tüntetőt letartóztattak, Az ápolószemélyzet állandó derültsége mellett működött a beregszászi közkórházban az orosz menekült ál-orvos, akit három évi legyházra Ítélt a m.-ostraui bíróság Beregszász, junius 2. (Saját tudósítónktól.) A P. M. H. beszámolt néhány nappal ezelőtt arról az ér­dekes tárgyalásról, amely a máhrisch-ostíraui bíró­ság előtt folyt az állítólagos dir. Werson Pál bűn­ügyéiben, aki hamis diplomával mint orvos működött Bereg. szászon is. A máhri sch-ostrajui bíróság az áldok tor W ereo-n Pált — valódi nevén Leoneeics Pált — államellenes bűncselekményekért és csalásért ' bárom évi fegyházra ítélte, negyedévenként bőjtnappad súlyosbítva a büntetést. Az ítélet feleleveníti az álorvos ,, működésének em,lékét a beregszászi kórháziban. Zavaros idők voltak azok, miikor az állítólagos dr. Werson Pál kitűnő ajánló levéllel megjelent a beregszászi kórházban és ott azonnal alkalmazást is kapott. Ebben az időben, 1928 őszén, orosz emigránsok raja lepte el RuszinszkÓt. A kozáksapkás, orosz ingéé, bő csizmája férfiak, báránybundás a&ezonyok egyenkint és csapatosan tűntek fel a városban és igyekeztek állást, kenyérkeresetét szerezni. Az egyikből hivatalnok lett, a, másikból pedagógus, ezenkívül vasúti, mérnöki, ügyvédi, orvosi minő­ségben telepedtek meg az emigránsok. Mint közöltük, Leontice Pál 1899-ben született Ananyievben az odesszai kerületben. Mikor hazájá­ból menekülni volt kénytelen, először Konstanti- nápolyba hajózott, majd Bulgáriában próbált ■ lete­lepedni és mikor ez sem sikerült, Csehszlovákiába került. Sikerült összeköttetést szereznie az egészségügyi minisz- nisztériumban és itt kapta valakitől az ajánló le­velet, amelynek segítségével bejutott a beregszá. szí kórházba. Az áldiplomát saját . bevallása szerint egy máh- risch-ostraui ismerősétől kapta. Dr. Wersont a be­regszászi kórház belgyógyászati osztályán alkalmazták segédor­vosi minőségben. Az orvosok hamarosan rájöttek, hogy „kollégá- juk“ orvosi ismeretei nagyon gyérek és egyedül a gyógyszertanból árul el némi tudást. Gyal«orlati ügyessége is annyira fogyatékos volt, hogy az ápoló személyzet is állandóan mulatott az „orvos* működésén. A betegek kórlapjait is úgy töltötte ki, hogy állan­dó derültséget okozott a nem kvalifikált személy­zet körében is. Szakkönyved sem voltak, sem né­metül, sem csehül nem beszélt még akkor. Az or­voskollégák azzal magyarázták az ál-Werson na­gyon hézagos készültségét, hogy az odesszai orvos­Angol és német internátns le­ányok részére. Reichenberg, Orsoiya zárda. (Egész éven át nyitva.) Gyönyörű fekvésű, a város villanegyedében, nagy parkkal körülvett egészséges modern épület. Az intézet magában foglal! 5 osztályú elemi iskolát, 4 osztályú polgári iskolát, egy éves háztartási iskolát, iparművészeti tanfolyamot. Elsőrangú nyelv és zeneoktatás. Prospektust és felvilágosítást, válaszbélyeg ellenében küld a Zárda vezetősége. képzés áll íg!en alacsony nívón és Werson mint há­borús szigorló könnyen szerezhetett diplomát. Különösen feltűnő volt a latin nyelvben való járat­lansága,. a mikroszkópia vizsgálathoz pedig egyáltalán nem értett. A belgyógyászati osztály főorvosa rábízta a tüdő­betegek vérképleteinek elkészítését. Az álorvos a szolga segítségét vette igénybe és Primulának, a kórház öreg tapasztalt szolgá jának segítségével egy ideig sikerült is megfelelni a megbízatásnak. Leontk* Pál Beregszászon naigyon visszavonul­tan élt, a kórházban lakott és étkezett. Ha az or­vosok társaságba hívták, mindig kimentette ma­gát, szűkös anyagi viszonyaira hivatkozva. Csak a kórház egyik akkori tisztviselőnőjéhez járt el látogatóba, valószín üteg azért, mert az asszonynak három felserdült leánya volt. Félévig tartott, amig az ál-Werson felettesei meg­győződtek arról, hogy a „kolléga*4 teljesen hasz­navehetetlen és ekkor a kórház igazgatója — 1923 tavaszán — menesztette állásából. A kónházban nem szívesen emlékeznek vissza az ál-Werson működésére. Az orvosi kar és a sze­mélyzet akkori tagjai legnagyobb részt már nin­csenek is a kórház szolgálatában és érthető, hogy a még ott levők is alig akarnak már emlékezni rá. i Ha Leontice biinperében nem dicsekedett volna el a beregszászi kórházban töltött napjaival, talán örökre feledésbe merült volna „dr. Werson* be­regszászi szereplése. — A magyar nemzeti párt elnöki tanácsa junius 10-én Tornaiján ülést tart. A magyar nemzeti párt elnöki tanácsa junius 10-én dél­után 3 órakor Tornaiján a „Fehér ló* szállo­dában ülést tart, melyen a politikai helyzet, valamint a párt szervezési ügyei kerülnek tárgyalásra. — Halálozások. Id. dr. Rárósy Gyuláné, született Benkovits Vilma életének 71-ik évé­ben Rimaszombatban elhunyt. Temetése a gyász és részvét impozáns megnyilvánulása mellett szombaton délután a r. katolikus egy­ház szertartása szerint ment végbe. A meg­boldogultban id. dr. Rárósy Gyula ügyvéd, a Gömörmegyei Nép- és Iparbank volt ügyésze nejét, ifj. dr. Rárósy Gyula ügyvéd és Rárósy Aranka édesanyjukat, Benkovits Gyula, la­punk rimaszombati munkatársa pedig nagy­néniét gyászolja. — Dr. Andor Pálné, szül. Molnár Ilonka 33 éves korában, boldog1 házas­ságának negyedik hónapjában, május 29-én Budapesten elhunyt. A megboldogult tetemét junius 1-én Gálszécsen helyezték örök nyu­galomra. — Hegyi Andor nyugalmazott Máv.- felügyelő életének 64-ik évében Miskolcon elhunyt. Temetése május 26-án ment végbe a református sirkertben nagy részvét mellett. — Dr. Levatics Kálmán nyugalmazott tábla- biró Pozsonyban 81 éves korában ma reggel elhunyt. Hétfőn temetik a Szent Márton- temetőben. Az elhunytat előkelő rokonság gyászolja. ______*BRgBgMAfi4HRHIiaigB ■B Ea———■T"-'-’ --, tm

Next

/
Oldalképek
Tartalom