Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)

1934-06-17 / 137. (3468.) szám

1934 június 17, vasárnap. 7 Iparos-nagygyűlés Léván Léva, junius 16. A szlovenszkói iparosok és kereskedők junius 24-én, vasárnap délelőtt 11 órakor Léván a piarista rendház nagytermében nagyszabású gyűlést tartanak, amelynek napi­rendje a következő: 1. Elnöki megnyitó. 2. Kreibieh Károly szenátor beszámolója az iparosok és kereskedők helyzetéről. 3. Határodat] javaslat az iparosok sérelmei­nek orvoslása, önálló betegsegélyző pénztár lé­tesítése és nyugdíjalap tárgyában. 1,872.000 koronát térítsenek meg Pozsonynak azok a városatyák, akik az iparpalota ügyében a szavatosság vállalását megszavazták! A keresztényszocialista pért nagyjelentőségű indítványénak elfogadása a várost közel kétmilliós kértél mentené meg [ SÜepet a napsugár | 4. Országos ipiarosbizottság alakítása és az iptaros helyi csoportok szervezésének megindí­tása. 5. Esetleges indítványok. A nagyszabású gyűlésen megjelenik Esterházy János, az országos keresztényszocialistn párt országos elnöke és dr. Aixinger László országos pártigazgató is. Varsó mellett lezuhant Cantaeusino herceg, az ismert román sportrepülő Varsó, junius 16. Ma délelőtt halálos repülő- szerencsétlenség történt Varsó mellett. Canta­eusino román herceg, ismert sportíérfiu, Sicdlecka kisasszony lengyel pilótanő társasá­gában sétarepülést tett a lengyel főváros fe­lett. Midőn Varsó környékén repültek, eddig ismeretlen okokból a gép hirtelen zuhanni kezdett és a Varsó melletti mezőkön ért fői­jét. Romjai alól a lengyel repiilőnőt holtan húzták ki. niig a román herceget súlyos sé­rülésekké! szállították kórházba. Állapota aggasztó. Uftisztikart választott a brünni MAKK B r ü n ö, junius 16. A brünni magyar aka­démikusok egyesülete, a MAKK most tartot­ta meg közgyűlését. Szalay Ferencnek, a le­lépő elnöknek búcsúbeszéde után a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét szavazott, hasonlóan a választmánynak is odaadó. munkájukért. Ez­után megválasztották az ujj tisztikart: elnök lett Hegedűs Ödön á 11 atorvostaoíhallgató, alel- nök Bodó Ákos orvostanhallgató, titkár Makó Gyula,: kultur,referens Blá.zsek József, pénz­táros Bálint István s jegyző Rumpler Péter. Az uj elnök. Hegedűs Ödön zárószavaiban felhívta a tagokat, hogy a nyári szünetben a lehetőség szerint kapcsolódjanak be a SZMIvE munkájába. Az egyesület keretében működő állatorvosi szeminárium is megejtette a tisztujitást. A választmány maradt a régi, elnök: Mitske Gyula, jegyző: Lovász József, könyvtáros és pénztáros: Bieber László- A szeminárium szünidei pályázatot tűzött ki a következő té­mával: ..Mikép tartjuk megalakít ha tónak a szlovénszkód magánállat orvosok ny ugdijinté- ze.téí". A három legjobb pályázat dijat kap. Pozsony, fttniní 16. (Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti.) Dr Neumann Tibor keresztényszocialista városi képviselőtestületi tag az iparpalota megvá­sárlásával kapcsolatiban Pozsony városát, ért kár Garázs az éjszaka névszerinti szavazást rendelt el, hogy a várost ezen ügyből esetleg érhető károsodásért azok, akik a kérelem kedvező elintézése mellett sza­vaznak, saját személyükben anyagilag is felelős­sé legyenek tehetők. A névszerinti szavazásnak eredménye az lett, megtérítése, illetőleg behajtása érdekében szenzá­ciósan érdekes és nagyjelentőségű indítványt nyúj­tott be a városházán. Az inditványbon elmondja, hogy Pozsony város képviselőtestülete 1928 január 26-án megtartott ülé­sén — a közgyűlési jegyzőkönyv tanúsága szerint az iparpalota építkezési szövetkezetéért a Zemská Bankával szemben dr. Sípos Leó pártoló hozzászó­lása után, a második helyen bekebelezett 6,400.000 korona összeg erejéig szavatosságot vállalt. A köz­gyűlés ezen határozata ellen dr. Förster Viktor felebbezést adott be, de ezt a felebbezést az országos hivatal elutasitotta. Az említett építkezési szövetkezet 1929-ben azzal az újabb kérelemmel fordult a városhoz, hogy további 1,872.000 korona összeg erejéig vállaljon érte ugyancsak a második helyen bekebelezett Zemská Bankával szemben szavatosságot. Az elnöklő polgármester az előírások szerint, mert vagyoni kérdésről volt szó, ^Kristálytiszta a oiz | 20. Mikeska Lajos és 30. Leóiéi Adolf. Mindezt az 1929 devemíber 16-án megirt közgyűlési jegyzőkönvv tanúsítja. Az építkezési szövetkezet, köztudomás szerint, fizetésképtelen lett és csődbe került. A város kény­telen volt a Zemská Bankával szemben kötelezett­ségét teljesíteni és az 1934 június 91én megtartóit árverésen 12,943.000 koronáért a Búzapiacon lévő Iparpalotá megvenni. Nyilvánvaló, hogy hogy a városi képviselőtestület szótöbbséggel az iparpalota építkezési szövetkezete kérelmének helytadott és újabb 1,872.000 koronáért szintén sza­vatosságot vállalt. A szavazás alkalmával a kérelem mellett a kö­vetkezők szavaztak: 1. Stefunko Lípót, 2. Cérnák Vladimír, 3. Kroma József, 4. Jebavy Ferenc, 5. dr. Rethák Géza, 6. dr. Vondrich Alajos, 7. Singer Jenő, 8. Kolár Antal, 9. Chovan Rudolf, 10. Maoher Gottfried, 11. Fehér Mátyás, 12. Józsa Ferenc. 13. Korén Henrik, 14. Bauer Károly, 15. Kalmár Henrik, 16. Jasa Milos- lav. 17. Buzek Václav, 18. Fidrmuc Ferenc, 19. dr. Markovié Iván, 20. dr. Krausz Ferenc. 21. Pospisil Hynek, 22. Pikala Ferenc, 23. Ivellner Ignác, 24. dr. Beukó István, 25. dr. Bálent Jenő, 26. dr. Skalsky József, 27. dr. Kostlivy Stamislav, 28. NedJbal Emil, | fKlánooice fürdőn I mmmaammmmmammaammKBmmms^amunmxssxamvaamimm ebből a várost több milliós anyagi kár érte. Minthogy a városisak — az érvényes jogszabályok szerint — a fentiek alapján módjában van kárának meg­térítése végett azok ellen fordulni, akik szava­zatukkal a várost ért károsodást előmozdították Neumann dr- azt indítványozza: hogy a városi jogi ügyosztály az 1,872.000 korona, behajtása vé­gett r<evezettek ellen a kártérítési keresetet ké­szítse el és a peres eljárást haladéktalanul te­gye folyamatba. Pozsony város adófizető polgársága érthetően nagy^ érdeklődéssel várja az életbevágóan fontos in­dítvány tárgyalását. 1935-ben a magyar fővárosban emlékmű fogja hirdetni Madách Imre örök dicsőségét Két hónap alatt 30.000 pengőnél nagyobb összeg gyűlt egybe a Madách* szoboralapra ■ 200.000 pengőt remél a szoborbizottság összehozni p^sfraai iée§»arfait9 A természet csodálatos szépsége. -Autóbusz és autoközlekedés. Mindennemű felvilágosítást: Moíel Felér, Dobsina, ad. Telefon 21. — HOLLYWOOD A LEGSZEGÉNYEBB VA­ROS FÉRFIAKBAN. A legújabb statisztika sze­rint Hollywoodban háromszor annyi a nő, mint a férfi. A vacsorákon egymás mellett ülnek a nők, pedig nem győzik összetelefonálni a fér­fiakat. Az ünnepelt, százezreket kereső csilla­gok nem találnak séta- vagy cukrászdapart- nert és kétségbeesésükben a titkárjukkal, vagy a sofőrjükkel mennek kirándulni. A világhires- ségek unalmukban egymás társaságára fanya­lodnak és a néhány hollywoodi férfiről plety- káznak, mint a kávénénikék. Legnagyobb ré­szük nem talál férjet. A filmszínésznek túlnyo­mó többsége — hajadon. Ezzel szemben a fér­fiak hihetetlenül népszerűek és elkényeztetet­tek- Mikor megérkeznek a filmvárosba, rend­szerint kedves, szeretetreméltó, szerény fiatal­emberek, de a fantasztikus siker láttára hamar elromlanák. Hiúk, szeszélyesek, kényeskedők lecfick. Rengeteg köztük a házasságszédelgő és a szegény primadonnák még csak panaszt sem tehetnek bíróságnál, mert akkor lecsnk- nák őket s ezzel is kevesebben lennének- A bá­jos naivák és a perzselő varázsu démonok szó­rnom magányban élnek és várják a mesebeli herceget. így hervadnak el a hires nők, akik lázba hozzák az egész világot. Legalább is ezt irta <'gy francia riporter személyes tapasztala­tok alapján. Úgy látszik ez lehetett a jelszava: Hollywoodról vagy újat, vagy semmit. \ Budapest, junius 16. (A Prágai Magyar Hír­lap munka társálób) Ez az esztendő Magyaror­szágon Madách géniuszának ünneplése jegyében áll. A Magyar Nemzeti Színház 500-ik jubiláns Madách-eilőadá* -a öt nappal a Lécei Burg-Tbea- ter, Európának legelőkelőbb színháza tűzte ki műsorára a hallhatatlan remeket e a bécsi soro­zatos előadás nagy dicsőséget szerzett nemcsak a költő m é gd ive őül t (szellemének, hanem az egyetemes magyar kultúrának is, amely ilyen világraszóló 1 lángészt tudott, kitermelni .ma­gából. A Madách-kultuez a magyarság körében min­dig eleven volt. annál csodálatosabb azonban, hogy a hallhatatlan szellemű írónak idáig a ma­gyar nyelv területén, sem Magyarországom, sem az utódállamokban, nem emeltek méltó emlék­művet, — habár mindenkinek érzésében benne van az a felismert igazság, hogy Madách a ma­gyarság együk legnagyobb teremtő zsenije volt. Ezt a mulasztást most fogja helyrehozni a ma­gyar társadalom. Magyarországon országos mozgalom indult meg, amely a legrövidebb időn belül méltó em­lékművet, monumentális szobrot ak^r felállí­tani az ország szivében az Ember Tragédiája szerzőjének. Ravasz László református püspök hangoztat­ta el a Budapesti Hírlap hasábjain a riadót amelynek páratlan visszhangja volt a magyar társdal ómban. Ez a cikk minden magyar lel­ket megrázott s hatása valóban a kunyhótól a palotáig ért. „Nem neki van szüksége szoborra, nekünk van rá szükségünk" —hangoztatta ebben a cikkben Ravasz püspök és. ez a jelige elfogadott igazság lett egyszeri­ben, szerte az egész magyarságban. Néhány cikk íródott még és egyszeriben megalakult az országos szoborbizottság, amely jelszavává Ra­vasz református püspöknek idézett mondását választotta. Április hetedikén alakult meg az országos Madách I mre-szobo rbi zottság. Fővédnökévé Magyarország kormányzóját. Hor­thy Mi'Móst kérte fed, védnökei József (kit. her­ceg, Serédi Jusztinján bibo r os-h e rcegpr im ás, esztergomi érsek és Gömbös Gyula, Magyaror­szág miniszterelnöke. A bizottság elnökévé Ho­nnan Bálint kultuszminisztert választotta, a vég­rehajtóbizottság elnöke Ravasz László reformá­tus püspök, ügyvezető alelnöke Horánszky Ba­jos igazgató és Liber Endre alpolgármester, ál­éi nőké Ottlik György, a Budapesti Hírlap fo- J szerkesztője, főtitkára dr. Pacher Béla tan ács - | jegyző lett. A megalakulás utáu a bizottság az összes ma­gyarországi lapokban megjelentette H-arsáuyi Zsoltnak, a regényes Madáeh-biográfia szerző­jének tüzes hangú félhivasát: — .Madách Imre megalkotta a világirodalom egyik legnagyobb müvét, — mondja a felhívás. — Vele egy magyar lépett az emberi művelődés történetének legnagyobb nevei közé. Ezzel vi­lágraszóló, örökkévaló emléket emelt nemzeté­nek. A nemzet ezt mindeddig nem viszonozta. Ha az idegen megkérdezi tőlünk, hogy hói az a bizonyára méltó és nagyszerű szobor, amelyet nagy fiának emlékezetére állított, a hálás ma­gyarság, zavartan hallgatunk. — De a halála óta eltelt évtizedek eemmiitsem jelentenek az eljövendő évszázadokhoz képest, amelyek alatt ez a nagy név zászló gyanánt fog lengeni a -magyarság életének épületén. Hogy egy szobor, amelyet ál'litói időtlen időikre szántak, hetven évvel korábban vagy későbben emelkedik-e fel. közömbös. Ha eddig elmulasz­tottuk, most majd megcsináljuk. Az idő talán még alkalmasabb most. mint az eddigi évék let­tek volna. A lángelme .hátrahagyott nagy müve most érkezett el ahhoz, hogy a világ érdeme szerint érteni és becsülni kezdje. A világ m-ost kezd felfigyelni arra, hogy akitől ezt a hatalmas ■ajándékot kapta., az magyar volt... Eszmeileg a szobor eszméje most igazán megérett a megvalósításra. De va; m a mostani nehéz időkben, a társadalom elszegényedésének napjaiban össze lehet-e hozni azt a. hatalmas alapot, ami egy Madách szelleméhez méltó mo­numentális szobormű létesítéséhez szükséges, erre a kérdésre kell feleletet hoznia az elkövet­kező hónapoknak. Az eddigi jelek, az adakozás ■mértéke biztató. Valóban a kunyhótól a palotáig hatolt el a szoborbizottság szózata és egymásután érkez­tek a bizottsághoz a nagy és kis adományok. Ver,ejt ékes fillérek és nagy összegeket jelentő bankjegyek. Két hónap műit el a bizottság for­mai megalakulása óta és már 30.000 pengőnél nagyobb összeg gyűlt egybe. A magyar képvi- selőház és a felsőház a napokban szavazott meg 10—10 ezer pengőt a szoborra. Különben Gömbös Gyula miniszterelnök 500 pengős, a Kereskedelmi ée Hitelbank 1000 pengős, a, Bu­dapesti Hírlap 1000 pengős, a magyar rádió 1800 pengős és Lewin Miksa igazgató 3000 pen­gős ajándéka nyitotta meg a nagy adományok sorát. A 30.000 pengőn felül az egyik törvény- hatóság már megszavazott egy 5000 pengős hozzájárulást, Ha a társadalom és szervezetek, intézmények áldozatkészsége hasonló lendü­lettel nyilatkozik meg a jövőben, akkor a bi­zottság terve valóra válik és 1935 augusztusára egy begy ül az a hatalmas összeg, amely egy monumentális szobor fel­állítását lehetővé tenné. 150.000—200.000 pengő között mozog az az összeg, amelyet a bizottság egybe akar hozni. Ha a nemzeti gyűjtés sikerre vezet, a jövő év augusztusában már ki is írnák a szoborpályá­zatot és akkor talán két esztendő múlva Buda­pest. egyik legszebb helyén, valahol a belváros­nak esry parkká képzett részletén álltam fog az a szobor, amely időtlen időkre hirdeti Madách géniuszát a magyar főváros lakóinak, az egész magyarságnak és a magyar fővárost látogató külföldinek. BRISTOL.... BRISTOL.... BRISTOL Szálloda Budapest Dunapart árban és szolgálta- I fásban vezeti Szoba teljes ellátással I személyenként napi I 12 pengőért

Next

/
Oldalképek
Tartalom