Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)

1934-06-17 / 137. (3468.) szám

1Ö34 faarfm 17, T-aaáamap. 1 közeledjünk kulturálisan, mondják más té­nyezők ifi. A magyaf kisebbség szerény ere­jéhez mérten annyit tesz a szlovák kultúráért, amennyit tehet. — ennek első bizonyítéka Darvas János kötete, — de feltétlenül szüksé­ges, hogy a hatalmon lévők is teljesítsék kö­telességüket a kulturális megértés szolgálatá­ban. Az első feltétel: az előbb vázolt vegyes bizottság Ítéletének alapján beengedni Cseh­szlovákiába a kifogásolhatónak nem talált magyar irodalmi, tudományos és szakkönyive- ket. Komoly kulturális közeledésről a kisebb­ség és a többség között nehéz mindaddig be­szélni, amig a kisebbségnek azt sem engedik meg, hogy saját kultúráját megismerje. Pedig a hangulat nem kedvező. Néhány hét előtt terv merüli föl, hogy tisztára üzleti ala­pon, kompenzációs módszerek igénybevételé­vel, néhány kereskedő Prágán keresztül több magyar könyvet behoz Szlovenszkóra. Mon­danunk sem kell, hogy csak olyan könyvek jöhettek volna számításba, amelyek behoza­talát az illetékes fórumok megengedik. S mi volt a visszhang? Több cseh és szlovák lap, a kormánypártok lapjai, élesen megtámadták a kezdeményezést és erélyesen követelték, hogy a kormány akadályozza meg a „merény­letet". Érthetetlen előttünk, hogy vannak ele­mek, akik ennyi animőzitással fordulnak egy kultúra ellen, holott jól tudják, ami ebből a kultúrából átjöhet, csak leszűrt, magasrangu és politikailag ártatlan érték lehet. És szlo­vák lapok is harcolnak a magyar könyvek el­len, bár tudják, mennyit köszön a szlovák iro­dalom a magyar literaturának. Mi, kisebbségi magyarok, visszajöttünk a könyvnapról, ahol sátrunknak szép és igaz sikere volt, ahol a budapesti csehszlovák kö­vet is meglátogatott s most várjuk, hogy tör­ténjék valami a magyar könyvek bejövetele érdekében. A könyivnap sikere, a csehszlovák követ látogatása, az első szlovák—magyar könyv megjelenése után a probléma ismét aktuális lett. Olvasni akarunk, Kiváncsiak vagyunk Babits világirodalmára, Márai kassai önéletrajzára. Erdélyi sorstestvéreink gondol­kozásmódját szeretnék megismerni. Kör­mendi európai nevezetességű regényeit. És sok mást, újat és régit. Tanulni akarunk. Mű­velődni, fejlődni. Befogadni a szellemnek határtalan gazdagságát, amit a budapesti könyvnap tárt fel előttünk. Szomjasok va­gyunk a kultúránkra. Megengedik abban a köztársaságban, amelyet a franciák a taná­rok köztársaságának neveznek, hogy szom- junkat csillapítsuk? A franciák aggodalommal figyelik Göbbelt vartói utjának eredményét Párlmzamss tárgyalás Hitier-Husioiíní és Göfebels-PHsudski között ­A túlzott hivatalos fogadtatás - Hémet-olasz-lengyel hármas szövetség? Párls, június 16. A francia lapok feltűnően sokat foglalkoznak Göbbels Marséi látogatásával és megái lapítható, hogy a prcpagandaminiszter lengyelországi útja nagyobb nyugtfaHanságot kelt a francia fővárosban, mint Hitler látogatása Mussolininál. A baloldali Oeuvre szerint nem ne­vezhető véletlennek, hogy Hitler ugyanfazon a napon tárgyalt Mussolinival, amikor Göbbels Pilsudskival. A franciák kénytelenek tudomásul venni, hogy a német minisztert a varsói repülő­téren az időközben meggyilkolt lengyel belügy­miniszter szeniélye/sen fogadta és nem küldte ki a vendég elé ceremoniauiesterét, mint Barthou elé Beck. A leggytanusabb azonban Pllsudskj és Gcbbels hosszantartó intim megbeszélése volt. Pilsudski napok óta beteg és visszavonult a köz­életi tevékenységtől, de ennek ellenére főkéit az ágyából, hogy Göbbefs-szel beszélhessen. Az Oeuvre fölhívja a figyelmet Lengyelország cseh­szlovákiai és román politikájára s azon a vélemé­nyen van, hogy Varsó játszik a politikával és nincsen külön nagypolitikai irányvonala. Göb- belis varsói utazását ennek ellenére nem szabad dramatizálni, ámbár a német lapok diadalmasan a német-olasz-lengyel hármas szövetség meg­kötéséhez vezető első lépésnek tartják. A jobboldali Echo de Plaiis ugyanúgy ir, mint baloldali társa. Pertinjsx nem akarja ugyan meg­állapítani, hogy a varsói kormány végérvénye­sen a germán politika útjára lépett, ele annyi tény, hogy Varsó egyetlen alkalmat sem mulaszt el, hogy tüntessen a szövetségeseivel való szo­lidaritás ellen. Senki nem akarja megtiltani Lengyelországnak, hogy fantáziája szerint iga­zodjék, de annyi tény, hogy Lengyelország poli­tikai irányvonala nem egyezik meg a francia politika irányvonalával. A közeljövőben az ese­mények kényszeríteni fogják Lengyelofózágot, hogy nyíltan és határozottan állást foglaljon az egyik, vagy a másik politika irányvonala mel­lett. Kommentárok és kombinációk a német-olasz tárgyalásokhoz B-é cs, jiumius 16. A Neue Freie Presse ve­lencei jelentése szerint a lidói összejövetel nem teremt uj paktumot vagy szerződést. A legfontosabb az, hogy a két államférfin meg- egyezett Ausztria függetlenségének biztosító­sában. Ilyen körülmények között a mérnek osztrák feszültség valószínűleg hamarosan enyhül­ni fog. A lefegyverzés tekintetében is javult a hely­Szullö Gálái beválasztották a nemzetgyülét állandó bizottságiba A köztársasig fennállása óta először jutott be magyar törvényhozó az állandó bizottságba Prága, juniut, Í6. A képviselő'ház tegnapi .ülé­séinek utó Ifió napirendi pontja az állandó bi­zottság ik épv is e lő ta g j ainak meg választása volt. Az állandó bizottság, mint ismeretes, 16 kép­viselőből és 8 szenáitorbóí, tehát összesen 24 tagból áll, akiíket a képvíselőház illetve a sze­nátus egy-egy esztendőre, választ, A tegnap megválasztott állandó bizottság politikai jelen­tősége azért nagyobb a szokottnál, mert a képviselőház ciklusa lejáróban van s ha az uj választást ia jövő év nyaráig lebonyolít­ják, atkkor a házféloszlaíás napjától az uj nemzetgyűlés megalakulásáig ez iá bizottság • fogja gyakorolni ia nemzetgyűlés törvényhozó hatalmát. Az állandó bizottság tagjai tehát la nemzetgyűlés feloszlatása titán is mentelmi jogot élveznek. Reánk, ina gyúróikra a tegnapi választás azért bír különösebb jelentőséggel, mert az állam fennállása óta most történt meg először, hogy az állandó bizottság tagjai közé magyar törvényhozó is bekerült A választás az (aránylagos képviselet elve alapján törté­nik s törvényhozóink a német ellenzékkel együttműködve az ejgyiik rendes tagságot dr. Szüllő Géza kép viselőn éli. szövetkezett ellen­zéki pártjaink közös klubja elnökének bizto­sították. Az állandó bizottság tagjai a- következők: Beran, Masata, Stanek agrárok; Dolans'ky csel: néppár­ti; Hampl és Remes szociáldemokraták; Majmán iparospárti; Zeininova, Tuony cseh nemzeti szo­cialisták; Taub német szociáldemokrata; Hodina zet, mert Németország hajlandó visszatérni Genfibe, ha fegyverkezési egyenjogúságát el­ismerik. A londonii Daily Telegrapliban Vemen Bartlett azt. írja, hogy Hitler és Mussolini kö­zös erővel az ujj francia-orosz politika ellen fordult. Ezenkívül a két diktátor megegyezett abban, hogy gazdaságilag támogatni fogja Középeurópát • Hitler értékes szövetségest talált Mussoliniban. német, agrár: Gottwald kommunista: Tiso szlo­vák néppárti; Luetíhka keresztényszocialieta: Hodác nemzeti demokrata. Szüllő mellett póttag KalKna, a német népklub tagja. Frauenfeld helyettesit! HabicMot Innsbruck, június 16. Münchenből érkezett jelentés szerint Habiéi]tót, Ausztria müncheni „országos felügyelője"-! nem mozdították el állásából. Habieht hosszabb üdülési szabad­ságra megy s távolléte alatt Frauenfeld he­lyettesit!. Emelkedik Anglia fegyverkivitele London, junius 16. A Daily Express ma közli az angol fegyverkivitel statisztikai ada­tait. Az Összehasonlítás megállapítja, hogy mig 1933 első öt hónapjában 1,925.642 font értékű fegyvert exportált Anglia 1934 első öt hónapijában ez az összeg 2,482.263 fontra emelkedett. Az emelkedés tehát jelentős. ___ lllllllillllllllllilllllllllllll .. nn ■ íÉl IP RÁCS PÁL Sl!!!S£!ii!iiijiíiM w Hideg volt és kimért. — Kezdhetjük? — Igen. Végigsétálta a szobát és jegyzeteit vizs- gálgatta. — Hol is hagytuk el? — Ott, hogy e géprendszer teljesjtőképes­sége ma még kiszámíthatatlan gazdasági elő­nyöket rejt magában a termelés olcsóbbá - tétele (erén ... — Igen ... Egészen a kis asztalkához, ment és Ottira nézett. — Azt hiszem, tegnap megértett. A leány felnézett rá. — Mire céloz, főmérnök ur? — Arra, hogy azt. mondtam: nincs kedvem meghalni. — Megértettem. — Éfi ezzel elrontottuk a tegnapi kirándu­lásunk hangulatát. — Az enyém jó volt. — Lehetetlen. Ha maga megértette a hely­zetet, akkor remegnie kellett belül. Hiszen az a szénégető fellázította az embereket elle­nem. Azt mondotta nekik, hogy aki pedig gé­pet talál ki, az az ördöggel cimborái... Nem folytatta. Elsápadt kissé, .mért sohase érezte magát ilyen közel a kiszámíthatatlan ember tömeg leikéhez. Otti se szólt. Ujjai vé­gigszaladtak a billentyűkön és várta, hogy mikor kezdődik a munka. A főmérnök azon­ban az ablakhoz állt és kinézett a hegyek felé. Fel, az Oltár tetejére, ahonnan most az izzó napfényben fekete felhőgomolyag gurult alá a völgynek, ügy képzelte, hogy igy jön a halál Visszafordult. — Magának nincs semmi mondanivalója a tegnapi napról? Otti felállóit. Ajka táncolt. A reggeli fény bőrét átjárta. Sokkal szebbnek látszott most, az álmatlanságtól árnyékolt szemével, mint máskor. Úgy nézett a férfire, mint még soha. Nagy erőfeszítésébe került, mig egy lépést tudott tenni feléje. Azután még egyet. A férfi csodálkozással vegyes bámulattal nézle a kápráztató jelenséget. A leány mintha a le­vegőben lebegett volna. Még egy lépés kel­lett és már egészen elébe kerül, amikor a telefon csengője idegrontóan berregni kez­dett. A főimérnök odaugrott és füléhez emelte a kagylót. — Halló? ... Igenis igazgató ur ... Azon­nal ... Nyomban ... Máris ... Zavartan tette le a kagylót és Ottihoz lé­pett.--Siessen, az igazgató ur hívja. Otti télován kereste elmaradhatatlan ta- sakját és kitántorgott az irodából. A földszinten, az igazgatói iroda előtt mun­kások tömege állott. Kihívóan néztek a leányra, ahogy utat engedtek neki. Hátul moraj keletkezett. Valaki megjegyzéseket tett rá. Az irodában néhány munkás élén Péter ál­lott az igazgató előtt. Hevesen járt a keze, ahogy beszélt. Az igazgató türelemre in­tette: » — Nézd csak, Péter fiam, ezt nem lehet igy elintézni. Sajnálom, hogy kétszáz mun­kást kellett elbocsátanom, de ez a részvény- társaság rendeletére történt. Éji nem lehetek róla. Azért leghelyesebb lesz, ha kívánságai­tokat most mindjárt gépbe diktáljátok és fel­terjesztitek a vezérigazgatósághoz, ahol bizo­tt vára figyelembe veszik, hiszen kétszáz csa­lád sorsáról van itt szó, nemde? A munkások bólintottak. — ügy van. — No, ogy-e! Hát azért mondom ... Otti, üljön a géphez és tegyen belé papirt. Otti a géphez sietett. Arca már ekkor ki­fejezésiben volt. Bán' 41 Péterre, aki a te­kintetét ki nem állta. Lesütötte a szemét. Félt, hogy nekiugrik ez a leány és odalesz a tekintélye a munkások előtt. Otti azonban falfehéren ült és várta a pa­rancsot. — Tehát hogy is legyen csak? Péter felkapta a fejét. Körülnézett társain, aztán diktálni kezdte: — A részvénytársaság kétszáz munkást bo­csátott el, pedig ennek a kétszáz munkásnak is joga van az élethez... úgy, mint a rész­vénytársaság urainak, akik idegenből ide­jöttek, elvették a mi drága, jó kenyeret termő kövér földjeinket és gyárai építettek rá... Bepiszkították a mi kristálytiszta patakun­kat, melynek vize oly csodálatos szépen csa­csogott és kövér pisztrángokat hintáztatott... Dögletesse tették a mi kincsekei érő tiszta hegyi levegőnket, mely nagyapáinkat az em­beri kor legvégső határáig éltette... és tele- kormozták... A gy ári ga zga tó félbeszakította. — Hát megállj csak. Pétéi', ez nem lesz jó igy! Ebnek meg kell adni az illő formáját, hogy eredményes legyen. Mert ha ilyen hang­nemben fogtok beszélni, az igazgatóság el se olvassa kérvényeteket. Valahogy igv kellene, hogy hát... írja csak, Otti: — Az elbocsátott munkások megjelentek a gyárigazgató ur előtt és arra kérték, tolmá­csolja azt az alázatos kérésüket: állítsa vissza a (vezérigazgató ur az ütem teljes termelését s ezzel adjon ismét munkát kétszáz dolog­nélküli munkáskéznek és adjon kenyeret kétszáz éhező családnak ... Folytatjuk 2 ________________________________________

Next

/
Oldalképek
Tartalom