Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)

1934-06-16 / 136. (3467.) szám

^RKGAI-MAGtABL-FTTKL^ 1934 fonime 16, nomfc«A Fontos gazdasági kérdések a fzloventzkői tartománygyülét napirendién Egymilliárd koronás alaptőke kellene a szlovenszkói országos pénzintézet számára ■ Alapy és Jaross közérdekű felszólalása Javasolja, hogy az országos képviselőtestület ragaszkodjék ahhoz, hogy a törvényjavaslat előkészítő tárgyalásainál Szlovenszkó orszá­gos képviselete is képviselve legyen. Dr. Alapy Gyula országos keresztényi* szocialista párti támogatja a javaslatot, de felhívja a képviselőtestület figyelmét arra, hogy a létesitendő intézetnél a magyarság érdekeit se hagyják figyelmen kivül, ne úgy, mint ahogy az a mezőgazdasági tanács­nál történt. Poasony, juuitus lő. Beszámoltunk tegnap; számunkban a szlovenszkói országos kép­viselőtestület ülésének délelőtti munkájáról. Alább röviden ismertetjük az ülés délutáni eseményeit. Dr. Geller János magyar nemzeti párti lar- tománygyülési képviselő egyik interpelláció­jában kifogás tárgyává tette, hogy a vasut- igaagatás a Kritika — Zólyom — Losonc — Pelsőc vasútvonal Zólyom — Losonc — pelsőci részén ez év május 15-től megszüntetett két gyorsvonatot. így az utazó közönségnek Zó­lyomban személyvonatra kell átszálinía. Ez az intézkedés sérti Nógrád és Gömör utazó közönségének érdekét. Az interpellációt ki­adták az országos választmánynak. Dr. Kállay József (agrár) a beruházási köl­esön és a további kiutalások engedélyezése Ennek fejében az ország részvényeket fog kapni. Ezután ót. Jánoska György képviselőtestü­leti tag javaslatát tárgyalják. Dr. Jánoska szlovenszkói országos pénzintézet létesí­tését javasolja. A javaslat abból indult ki, hogy Szlovenszkó lakosságának jórésze földműves, akiknek bir­tokát mintegy hatmilMrd korona jelzálog­kölcsön terheli. Ezek a kölcsönök eleinte rö- vidlejáratu kölcsönök voltak, de a lakosság elszegényedése folytán hosszúlejáratúvá vál­toztak át, mert az elszegényedett lakosság a kamatokat sem volt képes fizetni, mégkevés- ibé a tőkét törleszteni. A javaslat ezen az áldatlan helyzeten ugv kíván segíteni, hogy a* ország egymilliárd korona alaptőkével bíró országos bankot létesít, amely mögött az egész ország tel­jes anyagi és erkölcsi vagyonával állana s igy a bank lehetővé tenné egyrészt a mostani kölcsönök konvertálását, másrészt újabb hitelek nyújtását. A javaslatot dr. Dusek Viktor szlovák nép­párti képviselőtestületi tag ismertette, majd dr. Zsirkó szlovák néppárti szólalt fel. Hang­súlyozta, hogy az országos képviselőtestület­nek kötelessége a javaslatot beható tárgyalás alá venni, mert a kormány éppen most koszit törvényjavas­latot, amelyben egy ilyen országos bank létesítése is kilátásba van helyezve. A magyar lakosság, úgymond, mindig és min­denütt teljesíti kötelességeit, ezért számará­nyának megfelelőleg követelheti, hogy a köz- intézményekben is helyet kapjon. Az országos képviselőtestület a javaslatot magáévá teszi. Dr. Salkovszky Jenő magyar nemzeti párti tartománvgyülési képviselő két javaslatát — amelyek közül egyik a földteherrendezés kér­désével foglalkozik, a másik pedig kötelezővé kívánja tenni, hogy a szlovenszkói posta- hivatalok a pozsonyi terménytőzsde jegyzé­seit hirdetményben tegyék közé a kisgazda­közönség érdekében — az országos választ­mányhoz utalták át. A tartománygyülés déli tizenkét órakor fejezte be munkáját. iránti kérelmeket referálta. Itt a vita során dr. Alapy Gyula (országos keresztényszocia­lista) azt kérdezi, hogy Komárom mennyit kapott a munka- kölcsönbol ? Az országos elnök válaszában azt mondja, hogy ez részletkérdés, amit csak később álla­píthatnak meg. Nagyobb vitára adott okot Dérer Gyulának az a javaslata, hogy az országos kórházak dro­gériákban és gyárakban vásárolhassák gyógy­szerszükségletüket. Ugyanis 1929-ben az egész­ségügyi minisztérium elrendelte, hogy a gyógyszerszükségletet a kórházak csak a helyi gyógyszertárakban szerezhetik he. Dr. Teschler Antal (keresztényszocialista) \ kifejti, hogy a gyógyszertárak sem a régi aranybányák már és nagy közterhekkel küz­denek. Ebben a kérdésben az országos vá­lasztmány javaslata mellett van ö is, amely Dérer javaslatát elvetette. A szavazás során Dérer javaslata mellett mindössze heten szavaznak, a többség elveti az indítványt. Nagyobb vitára .került sor a Közép szlovenszkói Villamos müvek azon ké- I relme ügyében, hogy Szlovenszkó tartománya vállaljon kezességet a Prágai Városi Takarék­pénztár besztercebányai fiókjánál felveendő' egymillió koronás kölcsönért. Ezzel kapcsolatban Jaross Andor (magyar nem- zoti párt) felvetette azt a kérdést, hogy a közhasznú villamossági társaságok csupán . áramfejlesztéssel és fővezetékek építésével foglalkozzanak ét> ne történi)essék meg az, hogy a közhasznú vállalatokról szóló törvény paragrafusait át­törjék. mint ahogy ez legutóbb Komáromban és Érsekújvár ott történt, ahol a Délszüovenezkói Villamos müvek, felszerelési cikkek részére külön üzletet rendeztek be. Azután konkrét indít­ványt terjesztett be, hogy az országos képviselőtestület a jövőben csak olyan esetekben szavazzon meg kezességet a villamossági társaságoknak, ha azoknak tevé­kenysége kizáróan az áramfejíesztésre és a fővezetékek építésére szorítkozik és ne okoz­zanak versenyt a villanyi elezerelési iparnak és kereskedelemnek. Ezzel kapcsolatban ugyancsak felszólalt dr- Giller János is, mint az országos választmány­nak ebben a kérdésben delegált tagja és kérdi, hogy lelkiismeretesen vizsgálják meg a javasla­tot. A javaslatot az országos képviselő testül ért; egyhangúan elfogadta. A pénteki ülés Pozsony, junius 15. (Pozsonyi szerkesztő­ké g iánk telefoanjelentése.) Szlovenszkó orszá­gos képviselőtestülete ma délelőtt tiz órakor folytatta tegnap este félbeszakított ülését. A mai ülés iránt az érdeklődés már jóval meg­csappant. A tartománygyülés mindenekelőtt a Mon­tana bányavállalat vezetőségének azt a kérel­mét tárgyalta, hogy az országos képviselő- testület jegyezzen a vállalatnál félmillió ko­rona névértékű részvényt. Dr. Teschler Antal országos kercsztény- •zocialista párti képviselőtestületi tag fel­szólalásában ajánlja a részvényjegyzést, mert a vállalat a szlovenszkói munkanélküli­ség leküzdésében jelentős szerepet fog betöl­teni. A képviselőtestület többsége az országos választmány indítványa szerint dönt, amely­nek értelmében a vállalatnak 100.000 korona segélyt szavaznak meg erre az évre, s a kö­vetkező évben újabb 100.000 korona segélyt. Két halálos ítélet a második berlini Horst-Wessel porban A bíróság nem fogadta el helytállónak az 1930-as nyomozás eredményét Berlin, junius 15. Mint ismeretes, a nemzeti szocialista kormány ujrafelvételt rendelt el a Horst Wessel-pörben. A nemzeti szocialista nemzeti hős gyilkosainak biinpörét még az előző kormányok aíatt letárgyalták ég hosszai fegy­házbüntetéssel sújtották a gyilkost, aki félévvel ezelőtt a börtönben váratlanul meghalt. Ezzel az ítélettel az uj berlini kormány nem volt meg­elégedve, kinyomozta Horst Wes&el gyilkosának felbujtóit Is és bíróság elé állította őket. A több nap óta tartó pőrben péntek délután hozták meg az ítéletet. Sally Epstein és Hans Ziegler vád­lottakat gyilkosságra való felhajtás miatt halál­ra ítélték, míg Peter Stoll vádlottat hét és fél évi börtönnel sújtották. Az Ítélet indokolásában a bíróság megállapítja, hogy nem vehette te­kintetbe az 1930-as Horst Wessel-pör ítéletét, mert a nyomozás eredménye sokban eltért az akkori adatoktól. repülésnek és ugyanakkor áttekintő képe az emberi akarat diadalának, amely „ a kétlábú tollatlan álla­tot" mégis csak az égbolt urává tette. A kiállítás megnyitása előtti napokban jelent meg Linó Piazía pompás könyve a repülésről. Italo Bal- bo előszavával. És alig hagyta el a sajtót a könyv, maga Mussolini máris cikket irt róla a „Popolo dTtalkU-ban. Az eleven, regényszeriien érdekei •könyv valósággal útmutatója a „Mustra azzurrab­nak, a „Kék kiállításnak", amely elénk tárja ez ős­idők legendás repüléseit, kezdve a Kréta szigeté­nek labirintusaiból megszökött mitológiai legendái hősök első repülökisérleteitől, a négyszáz évvel Krisztus születése előtt élt tarantói Archiia gép- galambján át, tudósok, mágusok, kalandorok vak­merőségein keresztül a perugiai Giambattista Dán- fi-íg, akinek mesterséges szárnyakkal már Leonardo de Vinci előtt sikerült a Trasimeno-tó fölött repü- lökiaérleteket végeznie. A repülés ez őskorában tor* mészeíesen Leonardo de Vinci-é a főhely, aki má* felismerte a mai repülés technikai problémáit, tu­dományos alapon és megoldani a valóságban csak azért nem tudta, mert évszázadoknak kellett még eltelniük, hogy feltalálják a robbanómotort. A „Mostra azzurra" bemutatja a repülés történetének egész múltját, amelyet Piazza könyve elmond és úgy ennek, mint a kiállításnak külön fejezete: „a levegőnél könnyebb" rolszerü léghajóik fejlődéiig és története, majd „a levegőnél nehezebb4* gépek megjelenése az égbolton, kezdve LilienthaJtóI, u angol Plichertől, a WrigM-fivére&ig, Chavezdg és — a diadalmas Balbo-ílottáig. Végül a mai rekord- repüléseknek, a le vegő akrobatáinak, az ejtőernyő* mutatványoknak, az éjszakai, sötétben való repü­A milánói repülőkiáílitás szombaton nyílik meg Kék házakt kék virágdíszek a kék flotta ünnepén Milánó, junius. Lombardia fővárosa, Milánó uj szint kap: kék város lesz belőle. Már ültetik a parkok virágágyaiban a kék virágok minden vál­faját, a nefeiejtstöl kedzrve a kék rododendronig, kék szövet- és selyemdiszeket kapnak egész^város­negyedek házai, — de azt a kékséget, amelyet a „kék hetek" jelentenek, mégis csak a repülőkiálli- lástól nyeri Milánó. A kék flotta — az olaszok igy nevezték el repülő-ármádiájukat — külön kiállítás­hoz jut Milánóban, Az első repülőkiáílitás — a vi­lágon. És felöleli magába — az egész világ repü­lését, kezdve Dedalusz és Ikarusz legendájától a legújabb Óceán-repülésekig, Mussolini és az olasz aviatika Az ősi Sforza-vár mögött, az óriási portóban egész munkáshadsereg dolgozott, hogy átalakítsa repülö- kiállilássá a „Triemnale" — a harmad esztendős iparművészeti kiállítás — palotáját és fantasztiku­san modern pavilonjait. Junius tizenötödikén ké­szen kellett lennie mindemnek, mert tiaenhatodikán már megnyílik a repülőkiáílitás és — a hírek sze­rint — .Mussolini nyitja meg, aki nemcsak szenve­délyes apostola a repülésnek, hanem maga is gyak­ran repül családjával együtt, sőt tizenhétéves fiát, Vittoriót is kikópeztette pilótának . . . Olaszország legfiatalabb repülője — éppen a Duee fia. És ezt akár szimbólumnak is lehet tekinteni. Már több, mint egy évtizede hirdeti Mussolini, hogy: „Szárnyakat kell adni Olaszországnak!" Ö volt Itália első .repülőminisztere, sőt, pontosabban: ö rendelte el, röviddel a fasizmus uralomra jutása után, hogy Olaszországban külön minisztériuma le­gyen a repülésnek és ő vállalta éveken át e minisz­térium vezetését, amelynek élére később Italo Balbot, zseniáláa fiatal államtitkárát állította, mint minisztert. Most aztán, hogy Balbot Tripolisz kor­mányzójává nevezte ki, újra maga Mussolini vette át a „Miniaztero deli* Aeronautjca" vezetését és az óceán-repülő Valié tábornokot tette meg államtit­kárának. At a dinamikus erő, amely Muesolimí minden tettét jellemzi, érvényesült az olasz aviatika meg­teremtésében és fejlesztésében. A repülőgépek — a mai, uj római sasok, amelyek az ég urai akarnak lenni. És Mussolini első beszédeiben, amelyeket az olasz repülésről tartott, már olyan képet varázsolt Ibivei lelki szemei elé, hogy: „Az olasz légífloftá­nak, a magasba röppenve, el kell homályositania a napot!" Üres hangároktól — „ce kék flottáig“ Még egyszerű újságíró volt Mussolini, amikor azt irta egv olasz repülőnek, Longoninak: „Irigyellek! És ez nem üres frázis!" Van már vagy húsz eszten­deje, hogy először ült repülőgépbe, majd heteken | át vett rendes repülő-leckéket. „A repülés fanati­kusa vagyok!" — irta még újságíró korában és már akkor vetette papirosra ezt a hitvallását: „Fel kell ébreszteni az olaszok lelkében a repülés vá­gyát, öntudatát és mentalitását. Itália elérheti, te- I hát e! is kell érnie az első helyet a repülésben!" Ez a gondolat vezette a későbbi években, ami­kor az ő akarata révén az olasz repülés első helyre küzdötte magát az egész világ aviatikájában. Ma már az olasz pilóták rekordjai, egyéni képességeik, fegyelmezettségük, ügyességük éppen olyan ismer­tek az öt világrészben, mint gépeik tökéletessége és az egész hadiaviatika szervezetének nagyszerűsége. Pedig, amikor a fasizmus uralomra jutott, szánal­mas állapotban volt az olasz repülés. Düledező han­gárok, — bennük alig egy-két Tozoga gép , . . De Mussolini célul tűzte maga elé, hogy nemcsak az olasz eget, de az olasz lelket is meghódítja az aviatika számára. Ezt a célt szolgálják minden esz­tendőben a „repülönapok", amelyeket a nagy olasz városokban tartanak. De ezt a célt szolgálta Balbo két nagy Óceán-repülése is, amelyekre jóggal lehet büszke nemcsak az olasz hadiaviatika, hanem az egész emberiség, amely ma már valóban — meghó­dította az eget. A repülés története és népszerűsítése A milánói repülőkiállitáson, természetesen, szem­léltető módon érvényesül Mussolini dinamikus ereje az olasz repülés megteremtésében és fejlesztésében. Külön rész mutatja be a Dúcét, mint repülőt, a „Popolo d‘Italia“-t, Mussolini lapját a repülés nép­szerűsítéséért folytatott harcban, a repülést a „Mar- cia su Roma" napján. De ugyanakkor a repülés egész történetét ég minden intimitását is uz ember elé tárja ez a kiállítás, amely nem alkar élettelen rauzeum, sem unalmas, szakszerű technikai kiállí­tás lenni, hanem népszerűsítő eszköze magának a lésnek izgalmasan érdekes fejezeteit és titkait mu­tatja be e „Kék kiállítás" a nagy néptömegeknek. A repülés, ma még, csali a kiváltságosok közle­kedési eszköze, vagy szórakozása. Evvel a kiállitá*- sal Olaszország népszerűsíteni akarja a repülést a legszélesebb körökben, hogy megszerettesse a nép- milliókkal — és hozzá is szoktassa a huszadik szá­zad, a repülés korszakának emberét, a repüléshez. (mg.) mmwmmmmm Félreértés-©k©zta riadalom Léván egy végrehajtás körűi Léva, junius 15. (Saját tudósítónktól.) Tragi­komikus eset történt tegnap Léván a Perec- utca egyik házában. Az állami végrehajtót egy nő rablónak vélte, mert- a végrehajtó a szek­rényben kutatott pénz után. H. vasúti alkalmazott Perec-uccai lakáéin 62 korona állami adótartozás behajtása végett je­lent meg az adóhivatal egyik végrehajtója. A vasúti alkalmazott szolgálatban volt, igy a vég­rehajtót csak a felesége fogadta. A végrehajtó megnevezte magát, elmondta, mi járatban van, azután kinyitotta a szekrényt, hogy pénz után kutasson. Meg is találta H.-né kézitáskáját, amelyben férjének havi fizetése volt. Az assz-ony e pillanatban teljes erejéből kiáltozni kezdett segítségért, mert nem tudta., hogy végrehajtó­nak joga van motozást tartani és azt hitte, hogy rablóval van dolga. Az uccai járókelők közül az asszony kétségbeesett kiáltására néhányon a szoba nyitott ablakán keresztül ugrottak a lakásba, valaki perdig rendőrért szaladt. A végrehajtó igyekezett felvilágosi tani az embereket, hogy miről van szó. de a feiizgult asszony még mindig azt hitte, hogy rablóval van dolga és nekiesett az embernek. Időközben megérkezett egy kerékpáros rendőr, aki hama­rosan tisztázta a helyzetet. A nagy dulakodás­ban, amely a kézi táskáért folyt, úgy a végrehajtó, mint az asszony megsérült és mindkét fél orvosi látleletet vétetett föl. A különös esettel tehát, még a bíróság előtt is ta­lálkozni fogunk. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom