Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)
1934-06-16 / 136. (3467.) szám
T>RSGSI-MAGÍ!aftRTTlJÍ^ 1934 június ’ 16. szouiLai. m«i»ay^.m?maF.'E-«BMBawa de hol vagyunk még attól, hogy ezt a magyar társadalom (kollektív támogatásának tekinthessük? Ez még csak egyesek kötelességtől- jesitése és nem a társadalomé. Igaz továbbá az is, hogy már tizenötezer magyar lépett be tagul a meglévő magyar aportegyesületekbe, de hol vagyunk mi még a sportszervezettségnek attól a telítettségi fokától, amilyenben a csehszlovák nemzet, vagy pláne a német kisebbség van? Háromnegyed milliónyi magyar lakos köziül tizenötezer sportoló, ez alig két százalék. A csehszlovák eportegyesületek ugyanakkor a csehszlovák ajkú lakosságnak kereken a tiz százalékát, egy millió 45 ezer sportolót ölelnek föl magukban. A németek három sportszövetsége 4*24 ezer tagot számlál, tehát a németség eportezarvezetteégi foka fölülmúlja a csehszlovákokét is, mert 18 százalékos aránynak felel meg. Ax országos átlag 10 százalék, azt hisszük, ex az az egészséges standardarány, amelyet nekünk, magyaroknak is el kell érnünk. Sp^rtszervezettségünk akkor éri el a normális országos szín;vonalat, ha hetvenötezer szervezett sportolónk lesz. A mai tizenötezerhez tehát újabb hatvanezer fiatal magyarnak kell csatlakoznia. Ez a magyar sport legsürgősebb, legközelebbi föladata. Hogy ez eddig nem történi meg, ez tisztára annak tulajdonítható, hogy a magyar társadalom széles rétegei még nincsenek kellő tudatában a szervezett testnevelés népi és nemzeti jelentőségének. Pedig ma már mindenkinek tudnia kell, hogy a testnevelés nem oldható meg individualista módszerekkel, hanem csakis együttességben, szervezeti j keretekben. Ha van nemzeínemeeités, akkor i az kétségkívül legelsősorban a nép legszéle- i sebb rétegeinek egészségesebbé, edzettebbé, erősebbé tétele. A testedzés. A sportegyeeü- leti kollektív élet azonkívül a legalkalmasabb tlevelőiskola egy nép testi erényeinek kidora- boritására és kifejlesztésére s hátrányos tu- j lajdonságaraak fokozatos labirására. És ne j feledjük: éppen a legnevelhetőbb, legfiatalabb népréteg az, amely a testedzésre alkalmas és arra rászórni: az uj nemzedéknek kell adnunk ezt a népnem esi tő sportnevelést. Nos, eddig tizenötezren állnak a sorban, hol van a többi, a hiányzó hatvanezer fiatal magyar? Amikor a magyar társadalom megértésére, támogatására apellálunk, akkor ezt a hiányzó hatvanezer fiatal magyart kékjük a magyar kisebbségtől. Hatvanezer uj kisebbségi magyar tornászt. Nem eporthajszára, nem a sportörület mo- lochja számára reklamáljuk őket. A kisebbségi sport célja nem az egyéni éltei jesitmény, hanem az egyetemes népi cél; a sokak egészsége, a tömegek edzése, az egészség- torna. A -kisebbségi sportolás oélja nem sportcsj.Hágok és gladiátor-primadonnák kitermelésié, hanem a névtelen sportolók java. j Hatvanezer épebb testű és épebb lelkű ki- j sebbségi magyart akarunk. Névtelen magyar i tornászokat, a jövő erősebb, teherbíróbb magyarjait. ji-----o —— lí Az uj sajtónovella TUDÓSÍTÁS ELEJE 42 1. OLDALON. tiltása lejártától számított egy éren beiül újból megjelenít. Gyorsított betiitási eljárás Az egyaarer már beszüntetett sajtótermékek újabb beKDÜntetés© egeién a követkeroő büntető perreudi előírások érvényesek: 84 b) §• Ha a* «®5intézkedések sraeriatt betiltott klő- axaká sajtótermékek ismételt kiadását a 'betiltás határidejének lejártától számított egy éven belül ismét megkezdték, úgy etnr© a lapra az ismételt megjelenés kezdetétől számi* tott egy éven át a aaijtóeljárásíban a kővetke, jső intézkedések érvényesek: 1. A bűnvádi eljárás 493. §-a szerinti határozatok s a beszünteti ©tőséget kimondó bírósági határozatok elleni kifogások beadásának határideje 3 nap. 2. Az 1. pontban felsorolt határozatok ellen beadott kifogások nyilvános tárgyalása három napon belül megtartandó. 3- Az a körülmény, hogy a kifogásokat benyújtó személy a nyilvános tárgyaláson bármilyen okiból nem jelent meg, vagy hogy a« illető személynek nem sikerült kikézbeeitenl az idézést, nem akadálya a nyilvános tárgyalás megtartásának. 4. A határozat-ok elleni panaszok határideje mindig három nap és mindig a határozathozatal napjától Számítódik. A kolportázslog abszolút megvonása A novella második része az 1933. évi 1*26.; j számú sajtótörvényt módosítja, illetve égé-! j ezltá kiAzoc lapokra, vona.tkoz.01ag, A/mélyeikitőfl a kolportázejogt megvonták, a kormány elrendelheti ax árusítási tilalmat, azokban a heflyieégeik- bem. ahd! dohánynémüeket és poetaértéket vagy okmányloéíly egeket árusítanak. továbbá a közié- i kedósűgy épületeiben (állomásokon). Az ilyen nyomtatványoktól megvonhatok a postai és szállítási kedvezmények, illetve általában a posta és vasat ut ján való szállítás Joga Is. $ Az .időszaki nyomtatván y'tói a «rá®itás joga legfeljebb két esztendőre vonható «J. Ugyanezek a rendeffikezések vom&bkosaíak a* úgynevezett pótlapokra is. Egy laphasáb a kormány- tényezők rendelkezésére j A javaslat szerint a- köztársaság ekükéinek i vagy helyetteséinek. a. kormány elnökének és | tagjainak jógiikban áll olyan helyreigazít ást. küldeni a lapoknak, mely túllépi a szokásos j helyreigazítás normális terjedelmét, de nem haji adja túl a nyomtatvány egy hasábjának felét. Olyan körülményeket is közzétehetnek a hely- zerigaaátásbain, amelyek összefüggnek az eredeti közlés tárgyával, bár nem jelentik közvetlen cáfolatát az eredeti közleménynek. A hetenként legalább ötizben megjelenő lapok kötelesek díjmentesen olyan megnyilatkozásokat közölni, mélyeket a köztársaság elnöke, helyettese, vagy a kormány nevében a kormány elnöke vagy egyik tagja a maga hatáskörébe vágó ügyben tesz, ha a közlést a köztársasági elnök ügyeinek ellátását vég. ző hatóság, vagy a kormány hatóságai közvetlenül, vagy pedig a csehszlovák sajtóiroda közvetítésével a törvény eme rendelkezésére hivatkozva kívánják. Az ilyen közlés terjedelme legfeljebb egy hasábot tehet ki 6 olyan formában kell közzétenni, mint ahogy az ilyen közléseket általában közölni szokták. Ha a lap a közlést mégtagadja, a közte köte- lezŐsége tekintetéiben a bíróság dönt kihágásért folyó büntető eljárás keretében-. A bírósági határozat elten benyújtott felfólyaTnodás .nem bír halasztó hatállyal. A bizalmas iratok közlésének tilalma Vétség miatt 3 aaptó! 3 hónapig teriedhe- tő fogházzal vagy 300 koronától 5000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújtható az, aki nyomtatásban közli egy törvényhozó testület vagy egy közigazgatási hatóság vagy bíróság tárgyalása céljaira szánt akta tartalmát, ha az a törvény szerint titkos, vagy kimondottan bizalmasnak nyilvánított irat, vágy ha. az illető bírósági, illetve fegyelmi bizottsági •tárgyalást ismertéit, amelyből a. nyil- vánoisságöt kizárták, vagy ha közlést, tesz a bíróság,. illetve egy fegyelmi bizottság szava.zás-ár ól. Ugyanez a büntetés éri azt, aki a kormány- tényezők megnyilatkozásait, intézkedéseit, hirdetményeit nyomtatásban közli, holott tudja, hogy azok részben vagy egészben valótlanul vannak visszaadva, vagy elegendő oka volt arra, hogy azokat vaSótlanoknak tekintse. A szenzácIAItajhásZat büntetése Ugyanezt a büntetést topja az, aki a lapban a napi életből .olyan jelentést, ciikiket vagy képet közöl, amely emberélet, testi épség vagy a magántulajdon ellen irányuló bünceelekményre, vagy ezekszuáilis dolgokra vonatkozik olyan címmel, Olyan formában s olyan kiállításban, amely durva ezenzációihajbászajtot vagy szek- szuális ingerlést szolgái. Ilyen cikkeket a lap utolsó oldalán sem szabad közölni. Ez utóbbi tilalom áthágásáért- a lap nyomdai előállítója _ jémm * _ mtmamm fi| éP* pás M| mmmmm JP*w, ^ hHA ..aAce pAl A/ asszony bámult, — Nem értem. — Persze, hogy ue.m. Te sokkal egyszerűbb vagy, ártatlanabb vagy még ma is, mint. én. ' Hátrahanyatlott a széken. Érezte, hogy kimerült. — Úgy érted, hogy ő azt akarja, hogy én neki csak egy esete legyek. Egy esete. — És te? — Én meg azt, akarom, hogy az asszonya. Az öreg Mária elkomorodott. — Az pedig sohase leszel. Otti rábámult az anyjára. — Miért? — Hogy is gondolsz te ilyet? Egy volt gyári munkásnak a lányát, nem fogja elvenni egy főmérnök. — Bizonyos vagy benne? — Egészen biztosan tudom. Otti felállott. Kinyúlt. Olyan volt, mint egy szép, ugrásra kész macska. — Pedig én azt akarom. — Akarhatod kedves lányom, de nem lesz meg. Otti cipőjére kapta két kezét.-- Pedig meglesz! • Sok akadálya van annak. — Akármennyi! A szerelem mindent legyőz! Az öregasszony nagyót, nehezet sóhajtott és nem felelt. Már késő este volt. A léckapun valaki bejött. —- Péter. Otti ijedten nézett ki a függöny mögül. — Az. — Berugatták. — Látom. Péter bevágta az ajtót. Körülnézett a szobában. Tétova tekintete fennakadt Ottín. — Ahá! Itthon vagy? — Amint látod. — Hát mondd csak! Tegnap este miért adtál egy pofont? — Azért, mert olyasmit mondtál. — Olyasmit mondtam? Hát néni igazat mondtam? — Nem. — Hát kivel volt ma is randid az Oltár alatt? — A vőlegényemmel. Péter tántorogni kezdett. Előbb öklével dörzsölt© ki a szemét, majd éktélén hahotában tőrt ki. —’ A vőlegényeddel? Mondd csak még egyszer! Röhögni szeretnék! Hogy ő a vőlegényével. Hallod mama? Otti a vőlegényével volt randin!... A leány nekiugrott. — Hallgass! — Nem hallgatók! — Csitt, te részeg disznó! —- Csitt neked, te ... te ... rongy ... Az öreg Márta, visítva ugrott közéjük, — Jaj, gyerekeim, gyerekeim, ne bántsátok egymást! Otti lerázta magáról az anyját. — Nem bántom, csak rendre akarom utasi- tani. Fogja be azt a részeg pofáját és ne járassa! Reszketett a dühtől és a haját kezdte tépni. — Hogy nekem mennyit, de mennyit kell elszenvednem ettől a 1 in gárt ól! Az asszony csititani kezdte. — Ne izgasd magad, Otti! Csillapodj, édes lányom! Inkább feküdj le és pihend ki magad. Tudod, hogy holnap reggel helyt kell All nőd a hivatalban. A. leány, azonban még hevesebb sírásba fogott. — Miért szólsz bele, anyám a mi dolgunkba? Ha most kedvemre pofon vághattam volna, minden dühöm lecsillapul. Jaj, a fejem! ... Kiszakad a halántékom, jaj!... Péter bambán nézte a húgát. Megtörölte a száját, mert a nyála kifolyt. Odabotorkált a leány elé és megadón tartotta oda az arcát. — ües hát pofon! Üss hát! Ne mondd,hogy nőm jó bátyád vagyok! Úgyis jogod van ná, hiszen te vagy a kenyérkereső ... Otti kitágult Szemmel nézett rá. Pilláin még könny fityegett, de arcán már mosoly vonag-l 5—10.000 korona bírságot fizet » a lap elkobozható. Kedden végez a kénviseldházt A képviselőház a javaslatot az alkotmányjogi bizottságnak adta ki. A bizottságnak nem szabtak határidőt, amikorra el kel! készülnie a javaslattal. Hir szerint a javaslat már a keddi képviselőházi ülésre kerül s megszavazása után a képviselőház megkezdi nyári szabadságát. Mit sxét a sajtó a javaslatitól! A légionáriusok lapja, a Národni Osvolbozeni a javaslattal (kapcsolatban azt Írja, hogy egyes javasolt rendelkezései oly szigorúak, hogy a demokratikus köztársaságban nem lett volna szabad napvilágot látniok. „Csak a nem uniformizált sajtó teljesítheti — jegyzi meg a lap — azt a kötelességét-, amelyet a demokrácia ráruház. E javaslat abban a formáiban. ahogy javalilják. egyszerűen olfogadha- ta illan.“ A Lidové No'viny, a- cseh nemzeti szocialista párt egyik lapja- mely a Hradzsmiboz is közel ál, ■ élesen helyteleníti a novella ama rendelkezését, mely a kormány terveiről szóló valótlan hirek közlését bünteti. Nehéz azt tudni, mely hivatalos irat vagy tárgyalás bizalmas vagy nem bizalmas jellegű. Ezzel a javaslat korlátozza a közvélemény ellenőrző szerepét, amely pedig fontos tényezője a demokráciának. A cseh néppárt délutáni lapja, a Prazskv Ve- éerníik egyebek közt ezeket mondja: — A kormány időnként előáll, olyan, javaste tokkai. amelyek a sajtószabadság szűkítését jelentik: A javaslatok indokolása mindig a rendkívüli időkre hivatkozik, amely rendkívüli $&- tévedéseket igényel. Legyen! Ezt meg lehet érteni. Azonban ezeknek a javaslatoknak mindig tekintettel kelt lenniük arra, hogy a sajtószabadságot a maga lényeges jogaiban érinteni nem szabad, mert a sajtó a közvélemény kifejezője, amely, úgy reméljük, szilárd és fontos szereppel bír a demokráciában. Az olyan sajtó, amely nem szabad, fölösleges. Ha sajtószabadság nem lenne, akkor Francia- ország nemrégiben belefulladt volna a Stavteky- panamák szennyes mocsarába. A lap erősen kifogásolja azt, hogy a kot* mánj más esetekben mindig kikéri az érdekeit szervezetek tanácsát, ez alkatommal azonban az ujságirószerveze teltet nem vonta be a sajtó' novellát előkészítő szaktanáoskozásokba. Az Express a következőket irja: — A sajtónovedla javaslata olyan természetű, hogy nincs lap, amely a védelmér© kelne. A javaslat rosszabb, mint ahogy várták, olyan emberek alkotása, akik abszolúte nem ismerik a mai sajtó technikáját. A cseh nerűmet; szocialista párti Veoernl öcsiké Slovo magatartása különösem jellemző- A lap a sajtónovelláből egyetlenegy dolgot tálal föl: a szenzációhajhászás elleni pontot. lőtt. Ivét kézzel markolt a fiú rendetlen hajába és teljes erejéből ráncigáin i kezdte. — Te, te, haszontalan lingár, hogy én milyen boldogtalan vagyok, milyen boldogtalan vagyok!... A rádió reggeli tornát közvetített. A gyár- igazgatóné izmos, karcsú teste pontosan hajladozott a vezényszóra. Otti a nyitott ablakon át csak gondozott szőke fejét látta, amikor elsietett az igazgatói lakás előtt. Hirtelen arra gondolt, hogy ez is gépirónő volt. A szépsége, meg a szőkesége hozzásegítette a jóléthez. Vájjon milyen lehet az asszonyi élete? Képzelete átszőkött a gyár- igazgatóra, aki őszes volt és mindig fáradt. Tiz év különbéig volt közöttük. Nem volt több ideje, hogy ezekkel a gondolatokkal foglalkozzék, mert már igy le elkésett, Az emeleti irodában senkise ivott, A főmérnök a rajzteremben foglalatoskodott. Sietős volt a munka. Az uj gépeknek hat hónap múlva müködmiök kell. Ezt. onnan tudta, hogy már a gépr-észek pontos leírását és méreteit kopogtatta. Ilyenkor a főmérnök idegesen diktált. Elő vette taszkjából a kis kézi tükröt és belenézett, Szeme fénytelen volt. Egész éjjel nem aludt. Hajnalig a boldogtalanságán gondolkozott. Rémülten állapította meg, hogy szerelmes lett. Nagy katasztrófa, ha egy gépirónő szerelmes lesz. Nem mindenkinek sikerül úgy, mint a gyár igazgatónénak. Eg> kis port dörzsölt az arcára és hirtelen az írógép elé' ült. A főmérnök benyitott. — Jó reggelt! — Folytatása következik. — % 2
