Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)
1934-06-13 / 133. (3464.) szám
2 1954 joitius 13. Mforda. ^RXGM-MAGteR-mRMB szabályozása nem jelentene mást, mint a sajtó jelen tőségén ek és erejének aláásását. Kinek használna ez? Az államnak és a nemaet- nek sémin leseire! Voltakép kimos dolog rá- mutatni arra, hogy a pártok több védelmet kapnának, mint a nemzet. Vájjon talán a pántok adták nekünk a szabadságot? Hát nem a nemzet vo.lt-e kénytelen a pártok ellenére kiharcolni a nemzeti önállóságot? Nem a nemzet késztette a pártokat az állam- fordulatra? Szerencsére a javaslat még nem térvény. Mert könnyen megtörténhetne, hogy Kramár három napi fogházat kapna a Benes-féle uj legendáról irt vasárnapi kritikájáért! Mert hiszen mondhatnánk, hogy Benes a petkával szemben védelmezte a demokratikus-köztársasági kormányt!'ormát, s Kramár most emiatt kritizálja. Hol van a megengedett és meg nem engedett kritika közötti hatér?“ * A kormányban levő cseh néppárt lapja, a Lidové Listy az alkotmányos tényezők megnyilatkozásainak kötelező közlésére vonatkozóan ekkép nyilatkozik: ,.Szabad legyen megjegyeznünk, hogy e híradás hitelességét kétségesnek tartjuk. Nincs sok ideje annak, hogy az egész koalíciós sajtó a németországi sajtó gleichschaitolását elitélve ama spontán nézetének adott kifejezést, hogy azok az intézkedések a diktatúra legdurvább megnyilatkozásai. Nincs sok ideje annak, hogy a mi sajtónkat hatalmi szóval késztették olyan cikkek és megnyilatkozások közlésére, miket a. kormány küldött meg. De ez a háború alatt volt s ezt a gyűlölt bécsi kabinet csinálta velünk. És hiába csinálta. A kitűzött célját ezzel nem érte el s a csehszlovák közvélemény mindeddig a becsület kérdésének tekinti, hogy ne engedje magát ilyen módon befolyásoltatni s a csehszlovák 'történészek ezt a tényt az osztrák rezsim legdurvább erőszaktételeinek gyűjteményéhez sorozzák. A sajtószabadságot Csehszlovákia valamennyi pártja a demokrácia alappillérének tekinti. A sajtószabadság védelmének szentelte képviselői tevékenységének nagy részét Masaryk professzor is. Nem tudom, hogyan képzeli a sajtótörvény ilyen „reformjának “ kezdeményezője a dolgot, de a kormány tagjainak megnyilatkozásai, hacsak nem hivatalos megnyilatkozásokról van szó, mindig telítve vannak párt-ideológiával és sokszor ellentétes világnézetre támaszkodnak, úgyhogy az ellenfél lapjában való közlésük csak erőszakot jelent s ennek az állam szempontjából nem volna haszna. Nem érdemli meg a demokráciát, aki a demokrácia legszebb virágát tarolja. Üldözzétek a felforgató elemeket, büntessétek őket, ha vétenek a törvény ellen, de emellett ne menjetek túl a demokrácia elveinek határain. Semmi körülmények közt! Nem hiszünk a Ceské Slovo híradásának hitelességéin és sajnáljuk, hogy ezzel a hírrel a rezsim ellen hangolták a közvéleményt. A demokratikus Csehszlovákia nem gleichsclhaltolhatja a sajtóját, ha demokratikus állam akar maradni!” Hí őgyaltai járás keresifényszocialislái lelkes lefolyású nagygyűlésen tüntettek a párt vezetői mellett Esterházy, Jabloniczky ál Alapy beszélt a tzentpéteri gyűlésen Komárom, június 12. (Saját tudósítónktól.) Vasárnap fényesen sikerült népgyüilést tartott az országos kér észtén yszocialista párt az ógyallai járás legnagyobb községében, Szentpéteren. A lelkes lefolyású gyűlésen — amelyre jóval több mint ezer lelkes párttag felvonult — Tészt- vett Esterházy János országos pártelnök, öt. Jabloniczky János nemzetgyűlési képviselő, dr. Alapy Gyula tartománygyülési képviselő és Derfinyák Gusztáv párttitkár. A község határában Holecz János kisgazda vezetése mellett ötven biciklista-ifjú fogadta a pártvezéreket., majd a község közepén felállított s gyönyörűen felvirágozott diadalkapunál Molnár Mária a magyar leányok és asszonyok, Gerencséry Sándor a legények, Németh Ignác s Molnár Vilmos községi ,biró a párt községi képviselőtestületi tag'jai nevében üdvözölték a közszeretetben álló országos pártelnököt ég a képviselőket. Igor Vilmos helyi pártvezető elnök megnyitó szavi után Esterházy János országos pártelnök emelkedett szólásra s nagyszabású beszédben foglalkozott az aktuális politikai és gazdasági kérdésekkel. A kormánypártok kisebbségi politikájával szemben részletezte a magyarság kisebbségi követeléseit mgy politikai, kulturális, közigazgatási, mint közgazdasági térem Leike© helyeefléeeel gyakran megszakított beszéde végén mélyhatáeu szavakkal hívta fel a magyar anyákat, hogy gyermekeiket keresztény és magyar szellemben neveljék. Szűnni nem akaró éljenzés és taps követte beszédét. Majd dr. Alapy Gyula tartomány- gyűlési képviselő hosszabb beszédben a különböző társadalmi rétegek válságos gazdasági helyzetével foglalkozott s ismertette azokat a követeléseinkét, amelyek a munkanélküliség és a mezőgazdák eladósodottságának enyhítését célozzák. A lelkes helyesléssel kisért felszólalás után dr. Jabloniczky János nemzetgyűlési képviselő mondott általános érdeklődéssel kísért, közérdekű beszédet. A kül- és belpolitika, minden aktuális eseményére és fontos kérdésére kitérő 'be- ezéd lelkes viszhangert váltott ki a közönségből. A képviselőt beszéde végén lelkes éljenzéssel és tapssal ünnepelték. Végül Derfinyák Gusztáv körzeti párttitkár a szervezkedés folytatására és a párt iránti hűségre buzdította az emelkedett hangulatú nagygyűlés közönségéi.. Szent-lvány, Jabloniczky és Törköly rariitiíiéiiFis igyál a mentelmi bizottság előtt Prága, juináus 12. A képviselőháiz mentelmi bizottsága ma déliben háromórás ülést tartott, amelyen összesen húsz kiadatási kérelmet intézett fi. Szövetkezett ellenzéki pártjaink képviselői klubja részéről a bizottsági illésein dr, Holota János képviselő vett ré«®t, aki valamennyi tárgyalt ügyhöz felszólalt s természetesen minden esetben a kiadatás ellen foglalt állást. A bizottság dr- SchoUioh képviselő kiadatását három esetben indítványozza. Sliwka, Valló és dr. Jabloniczky képviselőt egy-egy esetben javasolja kiadni a bizottság. Jabloniczky képviselőt amiatt, hogy az 1861. évi osztrák törvényben előirt határidő előtt nyilvánosságra hozott egy vádiratot. A bizottság Szent-lvány József képviselőnek öt mentelmi ügyében és dr. Törköly képviselő egy mentelmi ügyében is döntött. Szent-Jvány képviselő tavaly tavasszal a budapesti Magyarság-ban cikket irt ,,A prágai műhelyből” címen, amelyben különösen Benes külpolitikájával foglalkozott. Röviddel ezután a Pesten Lloydsban jelent meg Szent- lvány képviselőnek egy cikke, amelyben a csehszlovák-m agyar kul túr ka pcsolatok kérdésével foglalkozott Kéthly Anna budapesti szociáldemokrata képviselőnőnek amaz interpellációja kapcsán, amelyben a szlovák nemzeti színháznak Békéscsabán való szereplésének megakadályozása tétetett, szóvá a buda. pesti parlamentiben. Az ügyészség mind a két cikkben a közAG / — ...—il llllMilllllllJliiHininilllHInlHiHUiIlllniiIiilliflli ggagffBfcw HniunuiiiiiiiKiiMiiiiiimimiimimiiuiiiiiniinai OitllJflIlíillllílllíllllllliln fi rA«e pál ■ " “ • 6 " v E ii[[[1III1IIIIIIIiiiíiiiiiiii!í!II1II1IUIIiiiiíiiiiiiiíiiíiiiiiiiiiííííií;iiii^ ...........................mii.... <»> Má r tudta, hogy kik. Az élen Péter jött. Otti elsápadt. Péter nem számított erre a találkozásra. Rővidnyelü baltáját lekapta a válláról és a lábaszára mellett csöngette. Egymáshoz értek. Határozatlan moraj zúgott ivégig a kétszáz emberen. Otti azonban felkapta a fejét. A bátyjára nézett. Az pillanatra megállót!, mintha a következő lépés irányát keresné. Ki akart térni. De aztán nekivágott. Otti elé lépett. A keskeny mély utón egyiküknek a szegélyre kellett hágni. Péter nem mozdult. A terhes némaságban csak a főmérnök szólalt meg. — Térjen ki nekik, Ottika. Ée karonfogta. Gyengéden ölelte át a karját és a szegélyre segítette. Az Otti orreimpája kipirult. Péter is szólni szeretett volna valamit. De mindketten nagyot nyeltek. Péter \ hátrakapta fekete haját és a baltát ismét a vállára lökte. Az emberek szemlesütve, egy hang nélkül topogtak el mellettük. Egy se köszönt. Miért? Úgyse parancsol nekik a főmérnök. Már messze lent kanyarogtak a völgy árnyékában, amikor a férfi megszólalt: — Az első volt? — Az,., — Nem merte megszólítani? — Nem akartam. — Fél tőle? — Nem, ő fél tőlem. — Rossz ember? — Rossz. — Izgatja a népet? — Izgatja. — Nem tud rá hatni? — Nőm tudok... Még nem tudok, de megpróbálom ... — Talán ha vissza ven nők a gyárba. — Isten mentsen! — Miért? — Felforgatná a gyárat. — Miért? — Ellensége a népnek .. A főmérnök elmélázott. — Nem is tudom, miért lehet valaki ellensége a gépnek? Micsoda szép, fenséges dolog az, mikor az ész teremtő ereje egy-egy gépet megalkot, világra hoz! Látja Ottika, én nem is azért alkotom igazában a gépet, mert az dolgozik nekem, mert az hasznot hajt, hanem csak azért, mert ez az alkotás nekem gyönyört okoz. Ottj ránézett, — Maga akkoT igen boldog ember lehet. f A főmérnök a fejét ingatta. — A boldogság és gyönyör, az kettő. A boldogság magasabb rendű érzés, a gyönyör izgató. Én nem is arra gondolok, mikor rajzaim fölé hajolva a géprészeket alkotom, hogy azok egy vagy kétszáz, vagy kétezer ember kenyerét fogják elvenni, hanem arra, hogy ez a holt anyag megmozdul majd s őrjítő pontossággal, lelketlen engedelmességgel fog dolgozni. Tökéletesebben és biztosabban, mint a megbízhatatlan emberkéz. Nincs érzékem a szociális bajok iránt, amiket a gép okoz, mert én rajongója vagyok a gépnek és megbocsátok neki minden rosszat, mivel engedelmeskedik nekem és gyönyörűen végzi el mindazt, amire én megalkottam. A számítás és a költészet pá- loaodása a gép. Nem bánnám, ha sohase hozna hasznot, csak járjon. Osak dolgozzék, amikor én akarom. Egy gombnyomásra engedelmes szolgám legyen minden aoélporcikája. Otti megállóit. — Szóval nem maga a bűnös. — Hogyan érti ezt? — Úgy, hogy nem maga a bűnös abban, hogy ebben a faluban kétszáz család éhezik. — Erre igazán nem gondoltam. Nekem a rajzoló-asztalom a mindenem. A többi a gyár- igazgatóé. Az ő gondja. Az én feladatom csupán az, hogy a termelést minél olcsóbbá tegyem. Ezért fogadott fel a cég és ezért fizetnek Azért vállaltam ezt magamra, mert csak igv tudom e nemes szenvedélyemet kiélni. Egy tisztáson letelepedtek. Nem messze felettük a déli napban komorodott az Oltár hatalmas kőteste. A bükkös belsejéből vékony füst. szivárgott elő. Otti odámutatott. — Látja, ott vannak a szénégetők. Csúnya, fekete emberek. Gyerekkoromban mindig társaság védelmiéről szóló törvény 14. paragrafusába ütköző vétség tényáUadékát látta fenforogm. A mentelmi bizottság elfogadta Markoviéi előadónak a kiadásra vonatkozó indítványát és Szent-lvány kiadatását a plénuronak javasolni fogja. A bizottság eaenM'vűl Szent-lvány kiadatását indítványozza Markovira előadmánya alapján a rendtörvénjy 15. paragrafusába ütköző bűntett miatt (felhívás törvényes kötelességek nemteljesátésére s bűncselekményekre) , amiyet Szent-lvány állítólag a Bérc- tetőn — Tornaija közelében — mintegy ötszáz ember jelenlétében egy népünmepen elhangzott felköszöntőre adott válaszával köve- tett el. A feljelentést ebben az esetben Szent- lvány József képviselőnek egy elbocsátott kanésza tette meg. A bizottság végül nem javasolja Szent- lvány képviselő kiadatását a lévai pártna- non és Rimas®écsen tartott beszédei miatt és agyán csak nem javasolják dr. Törköly kiadatását sem a szepsi nép gyűlésen tartott beszámolója miatt. Hí u! bsüga kormány Brüsszel, június 12. De Broaueville ma délelőtt megalakította kormányát. A miniszter- elnök helyettese Deveze lett, külügyminiszter Jaepar. A kabinett mögött áló többség nem változott, A katolikusok ismét 5 ás a liberálisok ugyancsak 5 tárcával bírnak a kormányban. Olasz barátságét ajánl Bartbou a Párisban időző Jefticsnek P á r i s, június 12. A L‘Oeuvre valószínűnek tartja, hogy Barthou francia külügyminiszter Jeftics jugoszláv külügyminisztert Párisban nyomatékosan figyelmeztette arra, hogy Jugoszlávia keressen közeledést Olaszország felé. A pillanat ma rendkívül kedvező a közeledés megkezdésére. Nem lehetetlen, hogy Francia ország visszatér régi tervéhez és szorgalmazni fogja a francia-olasz-jugoszláv baráti szerződés megkötését. 1923 óta Olaszország nem hajlandó ezt a szerződési tervet elfogadni, de a jelenleg! európai helyzet olyan, hogy ma esetleg nem ellenzi az uj kapcsolatot. Két milliárd dollár az amerikai munkanélkülieknek Washington, junius 12. Az Egyesült Államok kormánya augusztus elsején két milliárd dollárt folyósít közvetlen munkanélküli segélyként az amerikai munkanélkülieknek. A hivatalos vélemény szerint ezt az összeget 1935-ben még egy milliárd dollárral fölemelik. ezekkel ijesztgetett a mama. Nevetett és végigdőlt a tavaszi kabátján. A főmérnök szemlélődött. Nézte az erdő viharedzett fáit, messzebb, magasabban a fenyvest, a tisztások tarka virágait és a szénégetők fából összetákolt füstös kunyhóit. Aztán a leányra nézett. _ Szép itt minden, de azért maga a legszebb. Otti féloldalra dőlt és fejét hátravetette. — Udvarolni akar? — Ilyen szép tavaszban mi másson járjon az ember esze? Otti elterelte a szót. — Éhes vagyok. — Parancsoljon. — Mi ivan benne? — Bontsa ki és tálalja fel. Maga is a kabát szegélyére telepedett. — Szabad? — Oh igen. Nem is fog állva falatozni. A környékről szúnyogok gyülekeztek. Gyönge zenéjük figyelmeztetőleg szólt. — Gyújtson rá, hogy ne csípjenek. A főmérnök rágyújtott. A csomag aljén Otti cukrot is talált. Kivett egyet és a férfi szájába dugta. A főmérnök elkapta a keskeny (kezet. Ajkához szorította és csókolni kezdte. Mindig mohóbban. Már a csuklójánál járt a szája. Ta- pogatózón kúszott feljebb. Otti pillanatra mámorosán hagyta, majd kényeskedve szólalt meg: — Ne, nee ... A férfi már egészen ráesett a kezére. Feje majdnem a leány ölébe hullt. Otti kitépte a kezét. — Elég volt, főmérnök ur! A férfi felnézett rá, — Folytatása következik. — %
