Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)

1934-06-03 / 125. (3456.) szám

Nat Rádl6mellékl«t ^TVjRr%, Hái SIMM » ÜKS HÍTIE 28 dlDfli ^•FmjrCA 1 Ara a >oro.a BfcL Bmmm V # I xm. évf. 125. (3456) szám • vasárnap rAwARHIIHiM> Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • R képes melléklettel havonként 2.50 Kö-val több. ■gyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— KE. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága 11., Panská ulice 12, JII. emelet • » TELEFON: 303-11. SÜRGÖNYCIM: HIRLRP, PRflHR. FEGYVER ÉS SZÖVETSÉGES Mai SZVATKÓ PÁL Una/muno, a spany k nagy filozófusa mond­ja, hogy az élet a bölcsőtől a sírig örökké agó­nia. A lefegyverzési konferencia két és félévéé története bizonyára folytonos agónia volt. Er­ről kár vitatkozni. S az agóniában most már a (halálibörgóst hallottuk: Simon, Litvinov ég Bár­tól ou beszédeit, amelyek közül különösen az utóbbi aggasztotta el az újságíró-orvosokat, a francia külügyminiszter felvijjogása, ez az ide­ges, sikító, lendületes, elszánt és kegyetlen szó­noklat, amely után nem ringatózhatunk többé illúziókban. oiaország. Egyedül a fegyverekben és a szö­vetségekben bízik, s ámbár tudja, hogy ma a francia fegyver a legerősebb, biztosra veszi, hogy holnap a német fegyver és a német szö­vetségi rendszer lesz a legtökéletesebb. Irtózatos perspektívái nyílnak ennek taz egyforma és egy­másba ütköző számításnak! A lefegyverzési konferencia haldoklik. Mi jön utána? Könnyelműség és ostobaság volna azt állítani, hogy a háború. Ennyire nem vagyunk és nem is lehetünk. Más nem történik, csiak az, hogy újfajta politika indul meg, illetve szórul- szóra visszatér a háború előtti világpolitika, amelynek két sarkalatos tétele volt: először a fegyverkezés, másodszor a szövetségesek kiépí­tése. Amíg a felvonulás nem fejeződik be — s ez hosszú évekig, évtizedekig eltarthat — szó sem lehet, háborúról. A franciák jelentős elöny- nyel indulnak a versenyen. Tényleg az ő fegy­vereik a legjobbak s szövetségeik tökéleteseb­bek, mint valaha. A kisantant hűen követi őket, uj, hatalmas szövetségesük. Oroszom zúg ugyanannyi erö't képvisel, mint a háború előtt, s a legújabb balkáni sikerek Kisázsiáig 'kiszéle­sítették a franciabarátok körét. Ezen a téren Barthou sikerei valóban fölülmúltak minden vá­rakozást. Az angolszász birodalmak ugyan hi­degen visszavonultak, rájuk Paris nem számít­hat, de Berlin sem, s az akció igy teljesen két tengely: Párig és Berlin közé. kristályosodik. A németek azonban réseket látnak a francia rendszeren. Két bizonytalan pont van a konti­nensen: Róma és Varsó. Ma az olaszok és a né­metek között feszült a viszony, de a feszültség­nek külső ég jóformán percek alatt szabályoz­A GENFI CSŐD KÖVETKEZMÉNYEI . A franciák az elmúlt három hónap alatt cso­dálatos fejlődést futottak be. A nemzeti kon­centráció a legtöbbször csodákat müvei Páris- ban, mint a háború alatt Clemenceau, a frank- pánik idején Poinc-aré hatalomrajutáeakor, — e Doumergue megmutatta, hogy ő sem marad el két nagynevű elődje mögött. Februárban Paul-Boncour küMigymintiszternek és a dib-dáb kormányoknak sikerült elrontani mindazt, amit Briand külpolitikája épített. A francia presztizB tűnőben volt, s Európában a többi nagyhata­lom formája kezdett uralkodni Ekkor Barthou néhány ügyes gakfchuzással visszakanyaritott mindent. A három francia külügyminiszter mód­szerének különbségéből láthatjuk a fejlődés tel­jes különbségét, de egyúttal következtethetünk az eredményre is. Briand — Isten nyugosztalja — nemeslelkü ravasz róka volt, aki kifelé a piaciifizálás Circe-lantját pengette, de hévül óvatosan vigyázott Franciaország hegemóniájá- ira és tapodtat sem engedett az erőteljesen ki­épített diplomáciai pozíciókból. Alatta váltig 'lefegyverzésről beszéltek, de sohasem láttak hozzá a szép szavak megvalósításához, mert Briand érezte, hogy kellemetlen helyzetbe ke­rülne, ha a szép szavaikat realizálni kívánná. Mint ahogy a költő is kellemetlen helyzetibe kerülne, ha pozitívan hozzálátna „lelopná a csil­lagokat az égről*', amit oly elbájolóan és hatá­sosan ígér a kedvesének. — Paul Boncour, a pártjából kinőtt szocialista, a briandi kettőség helyett csak az első részt, a pacifizálást, látta lés természetesen elügyetlenkedte a dolgot. Dok- trinés elképzelései csődöt mondottak, Francia- ország presztízse meggyengült, ellenerők dia­dalmaskodtak. Barfchouban megjött a reakció: íő sem a briand-i ügyes kettőség embere, de a Paul-Boncour-i csőd után elérkezettnek látta 3# időt, hogy kizárólag a francia külpolitika másik pólusát hangsúlyozza kii: a kivételes helyzet megőrzésének brutális vágyát, a görcsös ragaszkodást a katonai erőkhöz, mert másban nem bízik a francia jobboldal. Briand szociális és nacionális volt, kitűnő eredménnyel, Paul- Boncour csak szocialista és megbukott, Barthou csak nacionalista — mi lesz az ő eredménye? Az első eredmények kedvezőek voltak. A bel­ső rend helyreállítása, az ügyes középeurópar utazgatások, az erélyes londoni intervenciók, a- német külpolitika próbálkozásainak letörése, Olaszország megnyerése, a szövetségek megerő­sítése után a jobboldali francia külügyminisz- iter alkalmasnak találta a pillanatot, hogy Oonfbe utazzék g ledöfje a konferenciát. * Ezekután a világ népei nem bízhatnak más­ban, csak a fegyvereikben és szövetségeikben. [Franciaország provokálta ki a nyílt és őszinte [állapotot, mert úgy számított, hogy a francia (fegyverek a legtökéletesebbek ég a francia szö­vetségi rendszer a legbizakodőbb. Helyes volt ’2, számítás? A pillanat azt mondja, hogy igen, 'de a kalkuláló lelket gondolkodóba ejtheti, hogy j {N émetország - ugyanúgy számol, minit Fran­Háromezer mHlió frankkal felemelték a francia tiaifÉjiíi költségvetést Pétéin a német példára hivatkozik - i lengyelek Géniben a nagyhatal­mak ellen fordultak •- Barthou junius 18-án indul Bukarestbe és Belgrádira Paris, junius 2. A genfi lefegyverzési konferencia eredménytelenségének hatása máris mutatkozik az egyes országokban. A francia kamara pénzügyi bizottságának teg­napi ülésén Denain tábornok légügyi és Pietri tengerészetiigyi miniszter a léghajó­zási, illetve a tengerészeti költségvetés föl­emelését kérte a fokozott nemzetvédelem érdekében. A bizottság eleget tett kíván­ságuknak. A francia katonai költségvetést 310(1 millió frankkal fölemelik. Az illetékes tényezők föltétlenül szük­ségesnek tartják, hogy Franciaország északi és északkeleti határain az erditési munkála­tokat befejezzék, továbbá megjavítsák a légi flottát, valamint tengeri repülőkikötőket lé­tesítsenek. Ezenkívül olaj- és hajtóanyag­raktárakat akarnak teremteni Franciaország számos helyén és több száz uj tankot és repülőgépet vásárolni. A pénzügyi bizottság ülésén Petain mar­sall, hadügyminiszter fölvázolta azokat az okokat, amelyek munkatársait arra kény- szeritették, hogy büdzséik fölemelését kér­jék A hadügyminisztérium levéltárában pon­tos és részletes titkos jelentések vannak Németország fegyverkezéséről. A birodalom hadseregének átütő ereje napról-napra nő és Franciaország nem zárkózhat el e tény elöl. Petain szerint a hazafias érzésű franciák kötelessége, hogy a katonai költségvetés fölemelését kívánják. Remény és reménytelenség között Genf, junius 2. A lefegyverzési konferencia főbizottságának péntek délutáni ülésén nem következett be a szakítás. A hatalmak remé­lik, hogy a rövid elnapolással megmentik a helyzetet és a konferencia a jövő héten ked­vezőbb előfeltételek mellett tárgyalhat to­vább. A tegnapi ülésen elsőnek Beck lengyel külügyminiszter emelkedett szólásra, aki rö­vid felszólalásában rendkívül élesen szembe­helyezkedett a 'nagyhatalmak politikájával. Lengyelország nem vett részt a nagy­hatalmak magán tanács kozásain — hmm- j dotta s ennek következtében e tanács­kozások határozatai egyáltalán nem kötik. Beck ezután Litvinov terveivel polemizált és megállapítja, hogy az orosz külügyi népbiz­tos a népszövetség teljes átszervezésére és a nagyhatalmiak pozíciójának kiépítésére törek- I szik. Lehetséges, hogy előbb-utóbb sor kerül a népszövetségi reformra, de a lefegyverzési konferencia a mai körülmények között nem foglalkozhat e távoleső dolgokkal. Beck hi­báztatja, hogy a konferencia hnzza-halasztja munkáját. A lengyel kormány aggodalommal figyeli a konferencia tanácskozásait és azt, hogy az elnyújtott tárgyalások mennyire el­térnek az eredeti céllói. Beck után a svéd külügyminiszter beszélt és benyújtotta a semleges hatalmak lefegy­verzési javaslatát, amely összeegyezteti a biztonsági kérdést a lefegyverzéssel. Litvinov záró szavaiban a biztonság állal garantált békéről és szolidaritásról beszélt, majd Tevfik Rusdi bej török külügyminiszter határozati javaslatot olvasott föl, amelyhez a kisantant nevében Titulesou és a Balkán-paktum nevé­ben Maximos görög külügyminiszter csatla­Newyork, junius 2. A Toledo környékén dolgozó munkásság szakszervezetei kimon­dották az általános sztrájkol A pénteki nap utolsó munkaszakasza után a munkások nem dolgoztak többé. a. szakszervezetek még egy­szer Roosevelt elnökhöz fordultak, hogy az utolsó pillanatban közvetítsen. Minden jel amellett szól, hogy hétfőn sztrájkba lépnek a textil munkások is, e»en- | kívül egyéb ipari ágak munkássága is beje- j len tette, hogy későbbi időpontban megkezdik 1 kozott. A kisantant és a balkáni államok kö­zös javaslata a kémiai bábom kiküszöbölésé­ről, a fegyverkezési kiadások nyilvánosságra- hozataláról és az állandó lefegyverzési bizott­ság megszervezéséről szól. Az aktív Bar'.hou Paris, junius 2. A francia-angol viszony a szerdai összecsapás után pénteken újra megjavult. Barthou a közeli napokban való­színűleg Londonba utazik, hogy személyesen tárgyaljon az angol kormány tagjaival. Az Excelsior értesülése szerint a francia külügy­miniszter ezenkívül még a nyári szabadság előtt elutazik Bukarestbe és Belgrádba. — Jeftics junius 10-én és 11-én hivatalos minő­ségben meglátogatja Párisi, maid a hónap második felében Barthou utazik a Balkánra. Junius 18-án indul el Parisból, junius 20-án érkezik Bukarestbe, ahol két napig marad, majd egy-két vidéki kirándulás után junius 24-én Belgrádba érkezik, ahol 28-ig marad és junius 29-én visszatér Parisba. Egyelőre nem lehet tudni, vájjon Barthou utazása közben megáll-e Bécsben, vagy Budapesten. a sztrájkot, A sztrájkolok száma rövidesen eléri az egymilliót, A sztrájk következtében megkezdődik a legnehezebb krízis, amely eddig a Rcoscvelt- kormány uralmát érte. Ha az elnöknek és munkatársainak nem sikerül idejében meg­gátolni a sztrájk kiterjedését, úgy ez nem­csak a kormány munkaszerző programját, ha­nem az egész újraépítési tervet is felborulás­sal fenyegeti. Roosevelt újraépítési tervét felborulással fenyegeti az egyre szélesebb sztréjkmozgaiom

Next

/
Oldalképek
Tartalom