Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)

1934-05-27 / 120. (3451.) szám

1964 máfru 87, nwéraap. 0>lWxAI^V\A&YAR-HlKÜAB — A fu thallvUá^b^jnokságOik a rádióban. A prágai rádiójournal vasárnap 16 óraikor kezdi közvetítőm a csehszlovák—román méikőzéet, míg a budapesti rádió és a négy magyar közvo- titöál'Iomáo 15.50 óraikor adja le a magyar— egyiptomi találkozást. — Börtön helyett (egyházat kapott két lelebbeafi betörő. Nyitrai munkatársunk Jelenti: A kerületi btróeág annakidején nyolc havi börtönbüntetésre ítélte Ceipó látván magylehotai munkást, aíci Ké­mem betörést követett el a környéken. Ceipö íeleb- bezése folytán az ügy a felső bíróságihoz került, amely most súlyosbította az ítéletet éa két évi {egy­házra Ítélte a visszaeső betörőt. — Hasonló módon járt Juzl Miklós morvoországi származású csavargó, aki lopások miatt szintén nyolc havi börtönt kaipott Nyitrán. ö is íelebbezett a a felsőbíróság tegnap kihirdetett Ítélete szerint két évi fegyíházra emel­ték fel büntetését. Mindkét elitéit sem-mieégi pa­naszt jelentett be. — öngyilkossági ,4árrány“ Lóvá vidékén. Tudósítónk jelenti: Az öngyilkossági esetek legújabban feltűnő módon gyakoriak a ga- ramvölgyi falvakban, alhol azelőtt nagy ritka­ságszámba ment az önkéntes halál. Mráz, Já­nos felsöalmási harmincéves földműves az elmúlt napokban felakasztotta magát, mert felesége családjának ösztönzésére összeve­szett vele. Másnap Ujbans községben történt . öngyilkosság, itt Póka Eszter hatvanéves földmüvesasszony akasztotta fel magát. A be­teges asszony már három hónappal ezelőtt is lugkőoldatot iivott öngyilkos szándékból, de akkor megmentették. Hrusó községben Fas- sang Mihály 72 éves földműves az erdőben egy fára akasztotta fel magát és csak másnap találtak rá holttestére. — Elmebeteg ember garázdálkodik a pozsonyi gyermekkorzón. Pozsonyi szerkefiztőségünik jelen­ti: Egy pozsonyi polgár közlése szerint a napok­ban délután egy rokonának négyéves gyermeke a Duna-parti gyermekik orz ón futott végig gyenmek- hajtámnya-l. mikor egyezer csak tohkon ragadta egy férfi, felemelte és megfenyegette, hogy a Dunába dobja. A gyermekkel levő gyeim ekkertész- nő segítségért kiáltott és az ©lesiető rendőr szaba­dította. ki a gyermeket a nyilván elmebeteg ember kezéből, Hir szerint egy szabadon járó őrültről van fzó, akit a pajkos gyerekek -bosszantani szoktak és ilyenkor az őrült a legközelebb elérhető gyer­meken All bosszút. Nem ártana, ha a délutáni gyermekkorzó rémét elmegyógyintézetben helyez­nék el. xx Bágyadt, levert, dolgozni képtelen egyé­neknél réggel éhgyomorra egy pohár termé­szetes „Ferenc József* keserűviz a bélmoz­gást csakhamar -megélénkíti, az emésztőcsa­tornában összegyűlt salakot kiüríti, a vérke­ringést szabaddá teád és a gondolkodó- és munkaképességet emeli. SzroHÁz-Körrtv-KabTORA Lépjünk be a Magyar Szinpártolóba! A Sdorenedróa Magfar Szinpártoló Egyesü­let pozsonyi választmánya felhívja a magyar közönség figyelmét arra, hogy a S®inpártoló tagjainak különböző kedvezményei vannak a pozsonyi magyar előadások látogatása során. Aki be kíván lépni a Szlo/venszkói Magyar S®in pártoló Egyesületbe, szíveskedjék mi­előbb bejelentetni ezt a szándékát Mindszenty Béla válaaztmányi tagnak (Ró®aa ucca 9, tel. 917), ahol felvilágositást kap a tagdíjról, a kedvetaményekről és a Szinpártoló tagjait ér­deklő minden kérdésről. Kívánatos, hogy mi­nél többen jelentkezzenek! — Lezuhant egy francia utasrepülőgóp. pá­rtéból jelentik: Marseille közelében egy utas­repülőgép a Rihonba zuhant. A pilóta szörnyet halt, egy utas életveszélyes sérüléseket szen­vedett. A katasztrófa oka ismeretlen. — Dinamittal akart halászni, szétszakította karját a felrobbant töltény. Beregszászi tudósítónk jelenti; Dobrav Rkó 19 éves sziked munkás ba­rátjával együtt dinamittal akart halászni az Hóé­vá patakban. A dinamittöítény időnek előtte fel­robbant és sz-étronceolta a fiatal munkáé jobb karját és barátját is -mege-e-beoite-tte. Mindkettőjü­ket beszállították a be-iemszászi kórházba. színéé -leirá&a érdekes olvasmánnyá teszi a könyvet, ezek közül a vezekényd csatáé, ahol négy Ester­házy halt meg hazájáért. Amikor Köprili Ahmed nagyvezér 1663-ban megtámadta Magyarországot, Léva vára is kezére esett, de 1664 -nyarán De Sou- c-hes komáromi főkapitány visszafoglalja. Átmene­tileg ismét török kézre kerül Léva vára, de a győ­zelmes lévai csatában megint visszafoglal ja a keresztény sereg és De So-u-ches diadalmasan vo­nul be a várba. Császári őrség tanyáz a várban, majd 1678-ban Thököly s erege s z ál l ja. meg. Ettől kezdve Léva sorsa a kuruc és labanc -malomkövek -között való őrlödés. A törökök kiűzése után a Csákyaktól Esterházy Pál herceg, az ország nádo­ra vásárolja meg a lév-ai váruradalmat. Az 1703-ban kitört. Rákóozi-ezabadságharc alatt Ocs-k-ay László csellel foglalja el Léva várát- Lévára ismét -nehéz napo-k következtek. Léva. környékén Bottyán Já­nos végez sikeres hadműveleteket. 170','-ben el­hunyt Bottyán, -de fellépett az országosan pusztító pestis, mely még 1711-ben, -a szatmári békekötés -idején is szedte áldozatait. A várat Bottyán kuru- i cai rombolták le. j Dr. Haiczl Kálmán a történetíró éles szemével | figyeli és csoportosítja az eseményeket, ezeket j érdekesen beezéi el. A viszontagságos évszázad Lé- i vának történetében mindenkor emlékezetes ma- j rád. Haiczl Kálmán könyve nem lett. volna teljes, i ha a XVII. századról, a vallási küzdelmek száza­dáról lévén szó. azt ki nem egészíti ezek leírásá­val. Ebben számos ismeretlen adatot -sorol fel, mellyel munkája alapvetővé válik. Szerettünk vol­na a város múltjából művelődéstörténeti adatokat is olvasni, Léva város levéltára azonban ujabb- kori keletű, Bare. vármegye levéltára pedig, ahol esetleg lehetne forrásokat találni, másfél évtized i óta zárva van. Ettől eltekintve Haiczl könyve Lé- { va -történetének összefoglaló képét nyújtja, mely- ! ben a hálás utókor gyönyörködhetik. A munka nagy nyeresége monografia-irodam-un-knak, mert ' szerzője vérbeli historikus. A könyv ára lő K, az előző füzetei együtt 25 K és megrendelhető a szerzőnél, (Szögyény, párká­nyi járás). Dr. ALAPY GYULA. A magyar filozófiai irodalom aj termékei Dékány Irtván: A táxsadalomfiloxófia alapfogal­mai. Kiadta a Magyar Tudományos Akadémia. Szer- xő világosan áttekinthető gondolatrendszert alkok Végigvizsgálja mindazokat a társadalmi eszméket, melyek korunkat mozgatják: a szabadság, egyenlő­ség, a szervezés, társadalmi felemelkedés eszméit stib., megméri mindenkinek súlyát, kideríti igazi ér­telmüket. Nem agy helyen meglepődünk, hogy a jellemek alapfogalmait nem lelhat tisztán értékess- mék beállítódása (gazdaság, politika, igazságkula- tás, eflztétikai érték, vallás, erkölcsi érték) szerint megállapítani, ezért csak három alapforma (tech­nikai, szociális és értékekre irányzott alaptípus) van. Korunk uralkodő típusa; a technikai jellem mellett kiemelkedik a szociális embertípus és az „idealista" típusa, melyben ismét két összetett tipus emelkedik ki: a missziós lélek és a reálpolitikus. Dékány kritikai megvilágításai bele világi tanak a mai élet, a társadalom egyik legnagyobb nehézsé­gébe. Mig a -múlt század — az egyenlőség hitében élve — azt hirdette, hogy a társadalomban minden­ki egyenlő helyet igényelhet, addig a mai jellemlu- domány rávilágít arra, hogy minő alapvető különb­ségek választják el az embereket és igy az uj vi­lág csakis egy ülj rend alapján képzelhető el. Dékány István: Az emberi jellem alapformák Kiadja a Magyar Filozófiai Társaság. Szerző uj ala­pon mutatja ki, mennyire homályosak a közkézen forgó eszmék. Egyik egyenesen semmitmondónak bizonyul, a másik pedig mértéktelen túlbecsülés tárgya, -mint éppen a sokat emlegetett szervezés (racionalizálás) gondolata. Egy egész uj tudomá­nyosság bontakozik ki ebből a munkából, melynek a külföldi irodalomban nincs előzménye. Tele van aktuális kérdésekkel: igy, hogy csak egyet említ­sünk, kifejti, hogy miiért van iua bajiam sok ország­ban arra, hogy diktatúrát léptessenek életbe, mi­nő viszony van a nemzeti és nemzetközi világnézet között, sbb. Éles megvilágítás és szigorú rendszere­zés jellemzi e könyvet. Griinhut László: Metafizikai világnézet. Szerző kiadása. E kis füzet olvasása élmény azoknak, akik még át tudják élni a lélek sorsának döbbenetes nagy fontosságát és ez Isten keresésének nagy­szerűséget. Nincs egyetlen mondata, mely ne a leg- bensö-bb átélésből fakadt volna. Grünihut szemébeu az egyetlen szükséges dolog a lélek találkozása Is­tennel, hozzávaló hazatérése a Semmi partjairól. Griinhut kis füzete, melyet a filozófiába bevezető rövid tanulmánynak szánt s más érdekes témákkal folytatni szándékozik, tiszta sugára annak a fény­nek, melynek forrása Buddha, Laotse, Platón és Ekehart misztikájában buzog. Kecskés Pál: A bölcselet története főbb vonásai­én. Stephaneum. A szerző kitünően emeli ki egyé­nek, népek, korok és iskolák bölcseleti rendszeré­nek alapgondolatait s állítja össze ezekből az ember világmegismerésre törő küzdelmének fejlődéstörté­netét. Az a szilárd meggyőződés vezeti, hogy a folytonos alakulás forgatagában a görög és ker-esz­(A Ba-re különlenyomata^ Léva, 1904. Nyitrai és Társa Írod. és nyomdai vállalata. 8o 127 lap, 4 mü- melléklettei) Dr. Haiczl Kálmán ma legtermékenyebb uiono- grafusaink sorába tartozik: másfél éven keresztül negyedik könyve hagyja el a -sajtót. Igaz, hogy ezek közül egyik Léva -történetét tárgyalta a XVI. század végéig é« a mos tani könyv© ennek folyta­tása. Léva vára a XVI. század végén a Ruiszkai Dobó- család birtoka. Az egri hősnek fia, Dobó Ferenc Léva várának ura, aki euly-os pénzen vásárolta vissza atyai örökségét -a mohó udvari kamarától nem eejtve, hogy halála után örökösei ugyanerre a sorsra jutnak. Regénybe illő az örökség sorsa, Rudolf császárnak pénz-éhsége, melyet úgy elégített ki, hogy eljárása és a rablás -közt c-sak árnyalati különbségek voltak. E-gyik Dobó-örökös volt. Pe­rcnyi Zsófia. Székely Jakab özvegye, akit Rollo- nich Szigfrid báró vett feleségül. A fiatal házas­párt alaposan megk-o-ppászto-t-ta ,a -bécsi udvar, mire Léva várába, beülhettek 1604. év farsangján. A mézes hetek nem sokáig tartottak, mert 1605. ele­jén Bocskay felkelése zavarba azt meg. A zavaros időket Haiczl Kálmán, részletesen beszéli el és itt a helyi monográfia országos történetté szélesük 1606. elején Kollonich özvegységre jut és elkez­dődik a hálátlan bécsi udvarra,] való viask odása. Léva várát és tartományát annak e'lenére, hogy az udvar százezrekkel adósa KoEonichnak, idegen­nek adományozza, csakhogy hűséges emberei meg. védik vagyonát, mig ő a 'bécsi börtönben sínylő­dött. Lévát és tartományát az uj földesiur, Altban János -teljesen kifosztotta és csak hosszú per után kapta vissza a vitéz Kollonich, aki 1623 őszén el­hunyt. Vele történt meg az, hogy holttest© tizen­öt évig maradt temetetlen és koporsója ott poroso­dott a lévai vár nagytermében. A királyhoz jutott jelentés után intézkedett, hogy éjjel és pap nélkül temettes-se el a legnagyobb hősök egyikét a kama­ra tanácsosa. Léva 1624 iben a király tulajdonába kerül, de már 1640-ben Csáky László tulajdonába -megy át. A török—magyar békesség idején folyt harcok őzeplő ellen a lég* beoálicbb szer grmíR.v­créme Szeplő,májfoltob és mindennemű arciisziátalanság azonnal eltűnik. Sffiindenütt kapható 9osfán szétküldi: <Dr. fiad. 9ollák és 9sa, 9ieSfany tégely ára Kő lf — Egy asszonyt és 15 tehenet öltek meg a szunyogcsipés ek Bulgáriában. -Szófiából jelen­tik: Bulgária nyugati ré-széit, kűllöeös-en Trn város környékét apró szúnyogok rajai lepték el, amelyeknek csípése -rendkívül veszedel­mes. Az egyik faluban 15 tehén pusztult el a szunyogcsá'pések következtében és egy asz- szony is belehalt a csípésekbe. A szunyog- raijok a Jugoszláviához tartozó Vardar-Bánát- ból rajzot tűk át Bulgáriába és óriási károkat okoztak a-z állatállományiban jugoszláv terüle­ten is. A szimyogtfajta, amely a pusztulást okozta, kizárólag a Balkánon és a Bánátban ismeretes. Az ellenük való küzdelem azért nehéz, mert rendkívül ellenállóak a külön­böző vegyi szerekkél szemben- A azunyogifajta Romániában is nagyon el van terjedve -és né­hány évvel ezelőtt 30 000 marha esett áldoza­tul e szúnyogok csip esetnék. Ugyanakkor több száz ember halt meg a szunyogosipéselk következtébe©. (*) A meginduló pozsonyi magyar sziniévad és a ; magyar szinpártoló. Pozsonyból jelentik: A Szlo- I venszkói Magyar Szinpártoló Egyesület pozsonyi \ helyi választmánya csütörtökön ülést tartott, ame-1 lyetn elsősorban a junius elsején megnyíló magyar j színié vaddal foglalkozott. Minthogy a szinpártoló i több tekintetben elégedetlen a Földes színigazgató által a lapokban közölt bejelentésekkel, kiküldte a Földessel való mielőbbi tárgyalásra dr. Kárpáthy < Béla alelnöiköt, dr. Prenghy Árpád titkárt és dr. ■ Zatkalik Lajos választmányi tagot, akiket megfelelő i utasitásokik-al látott el. Elhatározta a választmány, I hogy junius elején újabb iil-ést tart, amelyen majd j megszabja állásfoglalását Földes társulatának elő- j adásait illetőleg, junius közepén pedig megtartja a j pozsonyi csoport évi rendes közgyűlését. Ennek elő­készítésére és a jelölések elkészítésére bizottságot \ küldött ki a választmány, amelynek tagjai dr. Aixin- ger László, dr. Ba-csák Kálmán, Rontsek György és dr. Prenghy Árpád. Az elnöki jelentéseket a vá­lasztmány tudomásul vette, úgyszintén a titkári je­lentéseket is. Dr. Aixinger László többek között bejelentette, hogy lemondott a helyicsoport elnöksé­géről, azonban az uj elnök megválasztásáig to­vább végzi az adminisztratív elnöki teendőket. A nagybeteg és munkaképtelen Németh János nyug­díjas szinész részére Rehorovszky Jenőnek, a P. M. H. szerkesztőjének javaslatára e választmány tagjai 100 koronát adták össze. Végül a választ­mány még általános szervezési és propaganda kér­désekkel foglalkozott. (*) „Helyet az ifjúságnak" a kassai szín­háziban. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Csü­törtökön mutatta be a magyar színtársulat a budapesti Belvárosi Színház kétszáz előadást megért nagysikerű kasszadarabját, Fodor László -és Lakatos László „Helyet az ifjúság­nak" című vígjátékét. A mai problémákat ügyes alapötlet kiindulópontjából, kétségte­len vigjátékirői tehetséggel, a szánpadi hatás körültekintő felhasználásával tárgyalják a szerzők. A probléma égetően aktuális és fáj­dalmasan akut a mai fiatalság szempontjából, a vígjáték mondanivalói róla azonban szóra­koztatóak. — A munkanélküli fiatalember szerepében Elekes Ernőnek kitűnő alkalma nyílott -megmutatni szinpadra-termettségét- Lendületesen használta ki ezt az alkalmat, de csiszolatlanul. Túláradó mozdulatokkal és túlzott arcjátékkal, egyébként azonban sike­rültén formálta meg az ügyes munkanélküli fiatalember szerepét. A titkár szerepében Vá-rady Pál nagyon jól jellemezett egy jól átgondolt és megértett alakot. Az elnök leá­nyának szerepében Kis Manyi kedvesen moz­gott, az operett hálásabb talaj a számára. Szécsi Hédy most is megértette szerepe fel­adatait. Vá-g-ó elülhető őszinteséggel játszotta meg az elnök szerepét, Turóczy a vezérigaz­gatóét. A többi szereplők: Némethy, Farkas, Varga, Seress, valamint Lengyel István, Len­gyel János, Pribelszky ügyesen, rutinosan illeszkedtek az együttes munkájába. Az elő­adás sikeréből mindnyájukat rész illeti. (d—ó.) (*) Októberben mutatják be Rómában Az ember tragédiáját. Rómából jelentik: Madách Az ember tragédiáját október 23-án a római színházi világkongresszus alkalmából fogják bemutatni- A római bemutató után legköze­lebb valószínűleg Londonban kerül színre Madách -müve. Rómában Antonio Widmar- nak, a budapesti olasz követség sajtóattaséjá­nak fordításában és Németh Antal rendezésé­ben mutatják be a remekművet ünnepélyes külsőségek között. Az egyes képek között nem lesznek szünetek. Egyetlen szünet sza­kítja meg a filmszerű tempóban pergő cse­lekményt. A szinhelyváltozá-s idejét zenei közjátékok töltik ki. A színpad nyílt, színen iváltozik át. Kettős forgószinpad elégíti ki a modern igényeket. tény eszmevilág érintkezéséből kikristályosodott egy philosophia perennis, egy lényeges vonásai­ban maradandó bölcselet, mely gazdag igazságtar- taLmával időtlen értéket képjel s tanymutató, esz- memditő erejét évszázadok lepergése után is meg­tartotta. A könyv a magyar filozófia részletes tör­ténetét is felöleli. Pauler Ákos emlékkönyv. írták: Bencsik B., báró Branidenstlrn B.. Halasy-Nagy J., Kecskés P., Keré- nyi K., Kornis Gy., Magyaryné Tech&rt M., Mátrai L., Moór Gv., Noszlopi L., Prahács M., Prohászka L., Schiller P., Schütz A., Somogyi J., Tóth D., Varga S. A Magyar Filológiai Társaság könyvtára. Ebben a könyvben a magyar filozófia áldoz a leg­nagyobb magyar filozófus emlékének. A nagy tu­dós munkáját válogatott, sokoldalú gárda folytatja tovább a tudománynak úgyszólván minden terüle­tén s aki nem ismerte eddig, most a hatásából fog­ja megismerni az eredeti, mélyen szántó gondol­kodót. Jámbor Miké; Prohászka Ottokár természetszem­lélete. Pannonhalmi füzetek. Három fejezetre osz­tott müvében a szerző először Prohászka nagy ter­mészetszeretetéről tárgyal és részletesen kifejti, hogy Prohászka nemcsak szereti a természetet, ha­nem benső kapcsolatban, közösségben van vele. A második fejezet Prohászka természetszemléletének a jellegét ismerteti és -megállapítja, hogy természet- szemlélete misztikus, kifejezésimódija szimbőlikus és ennek a szimbolizmusnak a tartalmi tényezője az ő lelkisége. Kimutatja továbbá, hogy Prohászka szimbólumai mélyében ez a meggyőződés rejlik: Isten, aki maga tökéletes, a-bszolut léuy, a maga élettevékenységével ben-ne van az egész természet­ben. Ez a szemlélet Sik Sándor szavaival a keresz­tény pamteizmus. *A teremtett világ csak fátyol Is­ten arcán és a mindenütt jelenlevő isten legszem­betűnőbb sajátsága, hogy ő a teljes, tökéletes élet (actus purus). A harmadik fejezetben — áttekintvén az újabb magyar irók természetszemléletén — megállapítja, hogy Prohászkáé mindenikétől külön­bözik, transzcendentális jellegű, misztikus és a természeti kép minden reális vonása mellei is az ő szemében csak kifejezője Isten szépségének. A KASSAI CAPIT0L MOZGÓ MŰSORA: Louis Trenker osodafiLmje. Vihar a sarkvidék felett. A KASSAI KORZÓ MOZGÓ CSIBI. Gál Francival. MŰSORA: Dr. Haiczl Kálmán: Léva története a XVÍL században

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom