Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)

1934-05-06 / 104. (3435.) szám

'■Jfc'itAGAW * tACrtARH IRLAK 1934 május R rásámftip. Ms lenne a férfiakkal, ka nem volnának szép nők? Elvitathatatlan, hogy megőszülnének és csömört kapnának a szürke, örömtelen élettől. Szerencsére azonban ez a veszély nem fenyeget. Ellenkezőleg, amióta Kitien-puder létezik, a szépségek már nem különlegességek nálunk. Azon hölgyek, akik kipróbál­ták a Kitien-pudert, azt állítják, hogy a Kitien-puder sokkal jobb minden más púdernél azért-, mert legalább ötször olyan sokáig tart az arcbőrön, de ami a legfontosabb, hogy ez az első és egyetlen Bpzmetikai púder, mely úgy a zsíros, mint a száraz bő­rön alkalmazható. Most ugyanis kétféle Kitien-puder létezik. Egy száraz arcbőrre, melyet Heavy-nek (olvasd hevl) ne­veznek, viszont zsíros arcbőrre is készítettek speciális Kitien-pudert, amelyet Llght-nek (olvasd Iáit) neveznek. Ez minden hölgynek lehetőve teszi, hogy olyan puderfajtát használjon, mely bőre állapotának teljesen megfelel, ami viszont bőrére rendkívül jótékony hatással bir. Puderezze be bőrét még ma a speciálisan az ön bőrének megfelelő Kitien-puderrel. Egyet­len kísérlet úgy meggyőzi önt kiváló tulajdon­ságairól, hogy soha más púdert nem fog használni. ASSZ6HUÓJL ÍAPAA A hagyományos vendégszeretet a vendégszoba fakult tükrében Főlerakat Szlovenszkó és Podkarp. Rus részére: R. P1TSSS #s fisa, fiúsra. van. Valami versengésiéin remeg a levegő­ben •.. Kihangsúlyozott „ki bkja jobban?" Sok a „frul“ rajtuk. Tuldiszes. Túldimen­zionált... Vanitas ivanitatum. Csalódott va­gyok, de szinte nem merem bevallani ma­gamnak. Egyszerre megtorpanok. Mélyen, a fák közé elrejtve egy pompás bronzszobor. Egy­szerű sir. Fölötte hajlotthátu, roggyanttérdii, fáradt vándor. Talán épp Griagnek „Ein- samer Wanderer‘''-je, akivel régóta meghitt jóba rá te ágban vagyok s akit már oly régen nem idéztem a zongorám fehér csontbillen- tyüin ... Ide érnek „haza" az egyedül ma­radt vándorok. Ez is, lám, — ni, milyen is­merősnek tűnik az arca. Vájjon kiről mintáz­hatta Panzer szobrász, akinek a nevét olva­som a szobor alján? ... Ezek a fáradt, meg­békélt szemek... S a hátizsákjában az élet alamizsnái, a kevés öröm, a sok kin, a sok izmus, a Minderwertigkeitsgefühlök és más komplexumok, a sok defektus ... És nagy csöndet, áhitatot érzek a lelkem ben, amikor kilépek a Cimitero kapuján. Mi­lyen jó filozófiára oktatott ki az a bronz­szobor! HAZAFELÉ Milánótól egy kis bocsánatkéréssel búcsúzom. Teszem ezt jó Attila atyánk, az „Isten ostora" nevében, aki ezt a várost 452-ben komplett lerombolta. De azért lehet, hogy ennek és a sok függetlenségi harcnak köszönheti ez a vá­ros, hogy annyi ívirágzást tudott felszínre hozni, annyi kulturmüvet, szépséget, erőt, ér­téket. És eszembe jutnak Bor,roméi szent Ká­roly, meg szent Ambrosius ténykedései, meg eszembe jut a Palazzo Sforzesco, meg eszem­be jut Milánó sok-sok szépsége ... (Milánó, április havában.) P- Magyar Kató. Csiba László: Sok ma az Isten** Sok a hamis isten, sok a hazug felelet, mert tankokkal dekorált színpadon vigyorog a Szeretet. Rossz a sok isten. Rossznak is időtlen bűn, beteg, de ha Jót akarsz látni, jer, mutatok én Istent neked. Nem palotában. Nincs ott már se jó, se hit sem, másnak örökség az öröm, nékem örök a Nyomorom. A más ruhája rendes, pompában dús, selyem, csak nékem rongyosak ruháim és rongyos az Istenem. Ha más eldobja rongyként mit az idő elver, én felveszem, mert a rongyból több látszik ki, ami Ember. Ha más dúskál, én annak szemetét kotorom, másnak mammon az isten, nékem Isten a Nyomorom. Lehet csábos csengése a más istenének én nem adom el az Enyémet, én nem, én nem cserélek. Sok ma az isten, milliók istenét ismerem, de igaz Isten csak egy van: s az az én istenem! *) Mutatvány a fiatal költő most megjelent ha­sonló című verskötetéből. * Falun kedves a szállóvendég, változatosságot hoz. Ott él' még a vendégszoba szép intézmé­nye. Azé a szobáé, amely fehér ággyal, virág­csokorral készen várja a vendéget. Milyen a falusi vendégszoba? Van egy fajtája, amely gyakori öcsika ágy áll -benne. Gyenge lábú szék a szalón garnitúrád bÓl, szekrény, amely naftahnszagot áraszt, té- ümhákat őriznek benne, fotöj, amelyből fájó derékal ugrik fel, aki félóráig benne felejtke­zett, felfordulással fenyegető , toalett asztal. A falakon a háziasszony tévelygései az olajfestés berkeiben, mellette a férj érettségi csoportké­pe, falióra, de már régen nem jár. Szóval: min­den, ami nem fért el egyebütt, vagy nem ítél­tetett ezalónképesnek. Kimustrált szőnyeg, szemrontóan ízléstelen porcellánváza egészíti ki az együttest. Len róluk, hogy azzal a fel­kiáltással vonultak he ide: „Jó llesz a vendég­szobába!" Esetleg a pálma is itt téléi. Nem szereti a. fű­tött szobát. A vendég -egész napját a háziakkal töltötte. Sokat és jól evett, becsületére vált a. falusi konyhának, sétált, csevegett és ózondus leve­gőt szitt telitüdőveh Estére holtfáradt. A szo­bájába vonul és örül az egyedüllétnek. A kály­hában pattog a tűz. vagy csillagos tavaszi ég tekint be az ablakon. Jól esik a csend, a falusi hangok. A lámpa fényénél vizsgálat alá veszi uj kör­nyezetét. Az ágy huzata friss és hívogató. De honnan kerülhetett ide az a különös ágy. Olyan komor, nem illik a többi bútor közé. Miért áll itt. Talán meghalt benne valaki, ötlik a vendég eszébe. Különben nem is volna barátságtalan szo­ba. De az a. kártyavető bandzsa cigányasszony a szemközti falon, kibírhatatlan. Mit akar az a hegyesbajuszu ur a rámában, miért száműzték ide. És vájjon miért éktelenkedik ez az ízlés­telen terítő. Biztosan tintafoltot takar. Tény­leg. így persze a gyerekszobáiba sem1 kellett az asztal. A vendéget különös érzések lépőik meg. Va­lami sért ődöttsé'gfélét érez a tinrtafolt miatt. Másrészt régi 'emlékeket vél sérteni, amikor szétrakja holmiját a múlt terhes bútorai kö­zött. Másutt a vendég az előbb említett pálmával keveredett összetűzésbe. Az okot a pálma szol­gáltatta. Széles leveleit szemtelenül terpesztet­te, látszott rajta, hogy nem szívesen osztja Az uj szövefruhák — Vasárnapi divatlevél — A szövetmihák, mint az idei tavasz minden da­rabja, egyszerű tenidemeiájualk. Szinte úgy látszik, mintha Pária az előbbi évek szintén egyszerű di­vatjából gondosan kiválogatta volna az igazán praktikusat. Egyetlen modellen seim lehet felesle­ges diiezt vagy komplikált kidolgozást felfedezni. Minden ruha sima, egyszerű szimhatásu és amel­lett nőies is. A szabásuk kényelmes, de a kényel­messég mellett erősen érvényesíti a nőies vonala­kat. Tehát minden híresztelésre rácáfolva: a karcsú vonalak tovább dominálnak. így a fűző vagy csí­pőszorító még szükségesebb mint eddig, ügy lát­szik, hiába helyezték el a fűzőt a kényelme tlen sé- gek múzeumába, — mert az idén úgy a síma szö- vetrubák, mint a tapadó nyári imprimé-toalettek alatt viselni fogjuk ... Mert az alig disz titett, trikkóhoz hasonló kel­mékből szabott szövetruháknál a diszkréten ki­emelt alak pótolja a hiányzó díszítéseiket. Akik­nek meg van az uj divathoz szükséges „vonaluk", bizonyára örömmel fogadják e hírt. Amellett még más előnyei is vannak. Például: az ilyen újszerű szövet-ruhához kevés amyag szükséges. A ruhák szabása egészen leegyiszerüsitett. El­tűntek a katonásan kiszélesített váLlaik, a túlzot­tan bő, húzott ujjak. E helyett a váltakat minden disz, behúzás vagy k i tö més nélk ül dolgozzák. Sőt ügyelnek rá, hogy a váll nőiesen gömbölyű vonalát a gallér vagy a díszítés ne takarja el. Az ujjak vállbán hasonlóan mérsékelten szűkén készülnek. A kibővülések és jellegzetes bedolgozások c&ak egy jó arasznyival a váll alatt kezdődnek. Még a ragl-ánvállas ujjaknál is. Természetesen ez a sza­bály csak a szővetruh,ikra vonatkozik. A könnyű nyári ruhákat az organdi és a tatftruhákat az ed­diginél is bővebb, 1895-ös stílust utánozó ujjakkal fogják készíteni. Ezt az ötletet Maggy Rouíf del­in eg birodalmát a ‘jövevénnyel. Itt is 'bosszút áll a vendég. Addig kerülgette a pálmát, amíg elöntötte a méreg. Legszebb le­véléit nevezte iki ruhafogasnak. A felöltő,, a pizsamakabát a pálma legyezőjére került. Utó­lag sóikat 'törték a fejüket a háziak, mi lehetett az oka, hogy a dédelgetett pálma legegészsé­gesebb hajtásai elfonnyadtak. A vendégszoba legyen friss, világos, tiszta. Nem pompás, de barátságos és főleg személy­telen. Olcsó bútorok is jók a vendégszobába Nincsenek állandó használatnak kitéve, nem fontos, ha tartósság tekintetében nem veszik fel a versenyt a nappali szobák berendezésével. Egyszerű, világos, derűs kretonhuzat. mintha a virágos mezőről hozták volna, fehér falak, talán tegnap meszelték őket uijra, akár frissen súrolt padló, parkett helyett, most száradt fél a súrolókefe nyomán, peckesen mosott-vasalt függönyök, virágcsokor, amit Isten-hozott ké­pen áliá toltak be, — ez a falusi vendégszolba. Vártunk, örülünk neked, érezd jól magad, akárcsak otthon, pihenj, aludj, örülj a levegő­nek, a fénynek, a virágoknak, a lombnak. Ez­zel fogadjon a vendégszoba. A vendég kipakolja apró, megszokott hol­mijait. Ide a gyerekek fényképe jön, az éjjeli szekrényre az óra. egy flakon, kefe, fésű. tü­kör. körül rak ja a szobát saját holmijaival, egy­szeriben otthonosan érzi magát. Csak a falak fehérebbek, a bútorok derűsebbek, csak a nagy csend uj, a falusi hangok és a lomihsátor az ab­lak előtt. De ez jól esik, ol yanf éleképpen. mint a friss 'túró, tej és gyümölcs, a jó, egyszerű fa­lusi konyha, zsurszendvicsek és libamáj-vacso­rák után. Sokkal kevésbé pénz, mint leleményesség dolga az efajta vendégszoba. Nem képzeljük úgy a berendezkedést, hogy a buitorkereske- désből hozatjuk mindezt. Aki teheti, az magá­tól is igy fog cselekedni. De a régiből, a meg­lévőből is lehet JÓ falusi vendégszobát össze­állítani. Kimustrált; képek helyett egy-két re­produkció a falon. Ez nem (kerül sokba, nem is kell sóik belőle. A bútorok közül, ami nem megfelelő, inkább a padláson húzódjon meg. Jól ihatnak a vendégszobában a modern szin-es- butoTok. Nagyon tiszták, vidámak és nincs ide­je a vendégnek, hogy megcsömőrödjön a szí­nüktől. A régi brunolinos, faragott, ízléstelen kor­ból származó bútort akár a falusi ács vagy asztalos is megfoszthatja cirádáitól. A befesté­süket magunk ős megkísérelhetjük. Ha nem is lesz tökéletes, mégis fiatalabb lesz világos ru­hájában. A tarka kreton nem drága, akár ma­gunk szabhatjuk a bútorra. Megéri a fáradtsá­got. Aranyosak a magyar bútorral berendezett vendégszobák. Ezek is kevés tanulmányozás­sal, ízléssel házilag készülhetnek. A vendég szerfölött stílusosaknak fogja érezni őket és egészen 'biztosan dalolva öltözködik közöttük. A népies kézimunkák és szőttesek igen ideva­lók. Olyan legyen, ahol szívesen elül egy-■két órát a vendég, ha szükségét érzi annak, hogy magában maradjon. Antik bútorokból is állíthatunk össze stílu­sos enteriőrt. Ezért nem fog méltatlankodni a vendég. De ha meisseni figurákkal tesszük pró­bára. elővigyázatosságát, már nem fogja jól érezni magát. Hát még ha — Isten őrizzen — borotválkozás közben könyökével földTelöki a rózsalovagot, ő fog neheztelni reánk és egész biztosan utoljára tisztelte meg házunkat láto­gatásával. — cs. — t. Veszedelemben az angol családi élet Angliában, ahol a gazdasági helyzet nem olyan nyomasztó, mint a kontinensen, mégis felütötte fejét a gond, amelyet, mi. a házasság válsága néven soroztunk be napi gondjaink közé. Még a Times de -panaszkodik, hogy a családi élet, amely rózsás arcú gyermekekkel töltötte meg a gyerekszobát, veszélyben forog, pedig Anglia hatalma, a családi élét talapzatán épül. A születések száma és a, há­zasságkötések száma megdöbbentő mértékben esett. 1932-ben a lakosság iő.3 százaléka volt há­zas, 1918-ban az újszülöttek száma 24.2 százalék volt ezer fő után, 1932-ben már csak 15.9, ezzel szemben a válások száma óriási módon megnöve­kedőit. A válások száma hatszor olyan nagy, mint volt a háború előtt és tízszer nagyobb, mint, a kilenc­venes években volt. Ebhez az egészségtelen álla­pothoz nagymértékben járult hozzá a válás meg­könnyítése. A fiatalok ma aránylag igen korán házasodnak, nem mérlegelik lépésük bordere jé t s nem rendelkeznek a szükséges feltételekkel. A házasságokat nem hajlam és becsülés szerint, csa­ládalapítás céljából kötik, egyszerű flörtöket, aportbarátságokat szentesítenek az anyakönywe. zető előtt, érthető tehát, ha ez a kapcsolat hamaT szétszakad. A válás megkönnyítésén kívül még számolni kell azzal a propagandával, amelyet a polgári gondolkozás ellen, erkölcstelen célzattal űznek, különösen az angol egyetemek diákjai kö­zött. Az angol közvélemény máris felemeli tiltakozó szavát ez ellen a propaganda ellen, mert tudja, hogy a családi élet összeomlása után a brit hata­lom is végzetesen meggyöngül. gozta fel kollekciójában. A bemutatón a vállak alatt húzott berakásokkal és húzott fodrokkal ki­szélesített sonkaujjak szoíka t,lanságukkal olyan sikert arattak, hogy a többi divatház is átvette divatjukat. A szövetruha ujjak jellegzetes díszítése a váll alatt kezdődő és az ujj hosszában futó plisséfodor. Ezt a nem kimondottan angolos ruhákon feltétle­nül megtaláljuk. Érdekesek a. kombinált ujjak. Ezek könyökig szültek és a ruha anyagából sza­bottalt. Innen mély berakásokkal bővített vagy pliisisérozott, elütő színű és minőségű alsóujjakba folytatódnak. Különösen élénkszinü anyagokat al­kalmaznak. Drapp ezövetruihát vörösbarma cnépe sátánnál, a kéket narancssárgával vagy fekete szí­nű alsóujjakkal kombinálják. A ruha felsőrésze sima és hogy testhezálló le­gyen, kétoldalt bevarrásokkal szűkítik. A felső­részt ellentétesen futó hajtókáikkal, plissó bedol­gozásokkal vagy, sűrű gombozáseal díszítik. Kti- lönÖ6eu a gombd-isz játszik nagy szerepet. Leg­újabb párisi modelleken nemcsak egyféle gombo­kat látni. Egyik Marcel Rochas-féle sötétkék jer- seyxuhát váltaktól kezdve egészen a szoknya al­jáig kétoldalt sűrűn egymás mellé varrott gomb- sorok diezitették. A gombok azonban nem voltak egyeziinűek, sárga gomb után cinóberpinos követ­kezett. Csak a gombok formája és anyaga egyfor­ma. A szoknyarészek legtöbbször simák és közepes bőségüek. Egyes ruháknál az aljat két egymásra gombolt darabéi készítik. Különben mélyen leva­salt berakásokkal bővülnek. A harang-beállítások nagyon ritkán szerepelnek. A franciás jellegű szö- vetruhák alját plisséfodrokkal szegélyezik. A legkedveltebb uccai ruhatipusok a kabátruha és az elálló derókré&szel dolgozott ruhák. A derék, rész, melyet köznyelven „Seköschem" néven isme­rünk, a tavaszi szezónban erősen módosult. Már nem csak simán dolgozzák a derékra., hanem pilissé- rozva és berakásokkal bővítve. A „Sebőseben‘‘ harmonizál a ruha díszítésé vei, például olyan ru­hán. melynek plisséfódros ujja és pliwsével bővített szoknyája van, a derék részt iis plissérozott. anyag­ból szabják. Hogy tartós legyen és kitágulva a derekat ne szélesítse, •centiméteres távolságokban szélességben levarrják. A kabátruhák kimondottan angolosak marad­tak. Fazomk'ihajtóval, sima ujjakkal, pár mély be­rakással bővített aljjal készülnek. Díszük a gomb- díszítés, a diszescsattu széles bőröv és a nagy ol- daltzsebek. A leírás mutatja, hogy szabásuk — ez egyszer — valóban az angolos kabátokéhoz igazodik. A különböző stílus,u szövetruháknak közös saját­sága, hogy a kivágásukat fehér gallérok vagy sottiss taft szalagos,ökrök élénkítik. A ruhákfölé pedig elől nyitott derékon aluldg érő kabátkákat vagy körpele,rímeket viselnek. Az utóbbiak a sze- zón szenzációd. Úgy a könyökig érő rövid, mint a térdig érő hosszú változatban divatosak. Többnyi, re a ruha szövetany,agából készülnek, de nagyon mutatósak — különösen egyszínű ruihák fölé — a középnagy kockákkal mintázott schot,tÍ6s peleri- nek is. Szabásuk inkább szűk, mint bő — csupán annyira bővek, hogy a karokat mozgatni lehet bennük. Körgallérral vagy angolos fazonnal ké­szülnek és egy, esetleg két gombbal zárulnak. Az uj sző ve truhakelmék a divatirányhoz alkal­mazkodnak. Azaz lágy esésüefc, vékonyak és az alakhoz simulnak. Első helyen az angérával átszö- vött jersey áll. Majd a kaska, a gyapjukreppek, a vékony nyári amgóra szövetek és a vigoureux — egy uj szövetfajta, amely trikkószerüen szövött, de könnyebben dolgozható és sűrűbb, mint a jer­sey. Kedveltek még a gyapjú szállakkal ke verten szövött vászonanyagok is. Akár a kabátoknál és kosztümöknél, a szövet- ruháknál is kék a divatszin. Különösen a liláéba hajló levendulák éket. és a búzavirág kéket alkal­mazzák. A kéket, fehérrel. — a halványkék árnya­latokat feketével díszítik. Divatosak még a közép- szürke, a rózsaszínbe hajló drapp, a sárga, az oliv- zöld és — a világosarcbőirü egészen ifjú generáció­nak, ezek közül is csak a karcsuaknak — a La Francé rózsa sárgás tónusú hueszinü rózsaszínje. A fekete — mint ruhásain — egyelőre eltűnt a ruha. horizontról; Csak a nehéz-e ly érni délutáni köpe nyékét szabják továbbra is fekete ripszból vagy marokénból. Radványi Magda. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom