Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)

1934-05-29 / 121. (3452.) szám

HM májro 89, kedd. 'PMCAI-A^AG^ARHTRLSPr 11 . Közgáz da ^AfT1 Franciaország tizennégyszer többet vásárol Németországtól, mint Csehszlovákiától A Lidové Listy szerint „ezek a vi­szonyok tovább tarthatatlanok" Prága, május 28. A Iddévé Li®ty vezető helyen ,yMi és Franciaország giaadiaeágá saem- pomtlból" elmen. Mtiiniést keltő cikkben szá­mol be a oséhszlo vák-tí rancáa kereskedelmi forgalomról. — Jé szövetségesi viszonyunk és mindkét állam hatalmi helyzete nem képzelhető el — inja egyebek között a lap — a gazdasági kap cselatok kielégítő Tendieaése nélkül. Ebiben a tekintetben azonban Csehezdo'Véikia nem le­het megelégedve. Francia oldalon eddig, sajnos, nem volt megértés a szomorú helyzet javítása érde­kében, úgyhogy nemcsak fizetési, hanem kereskedelmi mérlegünk is passzív. Ml ennek ellenére rendesen teljesítjük kö­telezet teégeimiket. Fi r anciaorszügga 1 való ke­reskedelmi kapcsolataink egészben véve szo­morúak. A kereskedelmi szaldó mérni javulá­sa jelentőslég nélkül való. 1929-ben Franciaországgal való kereskedel­mi mérlegünk még 440 millióval volt pasz- sziv, 1931-3.2-beu jelentéktelen aktívummal zárult, 1930-ban a csehszlovák statisztikai adatok szerint ismét 57.2 millió passzívu­mot mutatunk föl- Ráadásul a Franciaor­szágba irányuló kivitelünk ezekben az években egész ki vitel ünkuiek csak 8.6—5.6 százalékát teszi ki. A tframeia statisztika szerint kereskedelmi kapcsolatunk Franciaországgal nemcsak 1932- bteai volt aktív 89-2 millió frankkal, hanem 1933-bain is, és pedig 29.2 millió (frankkal. De ennek ellenére is kihangsúlyozza a francia statisztika a mi /kölcsönös kereskedelmi kap­csolataink jelentéktelen voltát. A francia 'Sta­tisztika szerint a francia behozatalban 1932- ben 1.8, 1933-ban mindössze 1.1 százalék ere­jéig voltunk részesek. A francia kivitél hoz­zánk viszont 1982-ben a francia ösezkivitel­nek 1-2, 1933toan 1.5 százalékára rúgott. An­nál nagyobb mértékben meglep a Francia- és Németország közötti kereskedelmi forgalom nagysága, és még inkább az a nagy passzí­vum, amelyet Franciaország Németország ja­vára könyvel el. 1932-ben Franciaország Né­metországból 3613 .millió frank, 1938-ban pe­dig 3045 millió frank értékű árut hozott be- Ugyanakkor pedig Németországba irányuló kivitele csupán 1699 millió, illetve 1703 mil­lió frankra rúgott. A mérleg tehát mindkét esztendőben passzív volt Franciaországra néz­ve, és pedig 1932-ben 1914 millióval és 1938- ban 1342 millióval. Németország mindkét év­ben első helyen messzire megelőzte a többi beviteli államokat, míg a francia 'áru vásárló­ja a második helyen szerepel a belgaduxem- horgi unió mögött. A német bevitel Francia- országba 1932-ben 15.3, 1938-ban pedig 14 szá­zalékát tette 'ki az egész francia behozatal­nak, mig a Németországba irányuló francia kivitel .ugyanabban az időben az egész fran­cia kivitelinek csak a 12-6, (illetve 13.6 száza­lékát képviselte. Franciaország és Németország kölcsönös árucseréjének terjedelmié tizdizen négyszer nagyobb volt, mint a mi k eres k ©delim for­galmiunk Fmneinországgal. A német kivitel iniimtegy 5 milliárd koronának felel meg s 85 százalékát teszi Csehszlovákia egész ta­valyi kiviteléinek. A lap ezután beható részletességgel veszi sorra az egyes árufajtákat és összehasonlítja, mennyivel többet vett át Franciaország Né­metországtól, mint Csehszlovákiától. így egye­beik között rámutat arra, hogy Csehszlovákia 525 illetve 205 vágón fát szállítóit Francia- országba, ugyanakkor Németország 14-500, il­letve 8200 vagont. Sört Franciaország ebben a két esztendőben Németországból 8966, illet­ve 6022 hektolitert vásárolt, Csehszlovákiából 3021, illetve 2025 hektolitert. Húst és húsárut. Németország 52, illetve 33-5 vágóul, Csehszlo­vákia 20, illetve 24 vágónt. A cikkíró végiül a kővetkezőket jegyzi meg: — Ezek a viszonyok tovább tarthatatlanok. Franciaországgal való szövetségi viszonyúin­kat gazdasági alaipon beül kiépíteni és első­sorban ezzel kell alátámasztani- Meg kell ke­resni azokat az utakat, amelyekkel ezt a problémát megoldhatjuk. Az olasz politika is szerepet keres magának Középeurópában. Hasonló, vagy azonos nehézségekkel találko­zunk más oldalon is, az utolsó időben főleg a jugoszláv ok oldalán- Egy azonban bizonyos: e gazdasági kérdéseknek Csehszlovákia, Ju­goszlávia, Románia, továbbá Lengyelország irányában való megoldása nélkül Franciaor­szág számára nehezen képzelhető el ez álla­mokkal a sikeres politikai kapcsolatok bittó- sitáföa. □ A csehszlovák—magyar tárgyalások foly­tatása. A magyar kereskedelmi delegáció e hét közepén érkezik Prágába, hogy a csehszlovák delegációval tovább tárgyaljon a kereskede­lempolitikai megegyezésről. Az osztrák dele­gáció is megkapta a meghívást, és valószín ti, hogy az osztrákok is Prágába jönnek, hogy itt a magyar delegációval is tárgyalhassanak. A meghívásra Becsből még nem jött válasz. □ A szakszervezetek részesedni alkjainak a kényszerszindikátusok munkájában. A csehszlo­vákiai szakszervezetek központjának tanácsa, utolsó ülésén a kormánynak a kényszerszindi- kátusok felállítására vonatkozó tervével fog­lalkozott. A jelentés megállapítja, hogy ha a ter­melést sikeresen akarják megszervezni, akkor az állami szakszervezetekbe bele kell kapcsolni az érdekelt szakszervezeteket-, tehát a fogyasz­tók és a termelők szervezeteit. A központ meg­bízta gazdasági bizottságát, hogy a kényszer- szindikátusok tevékenységéiben való közremű­ködését illetőleg irányelveket dolgozzon ki. □ A nyári hónapokban szüneteinek a szombati tőzsdék. A tőzsdetanács előzetes jelentése szerint & nyári hónapokban, júniustól augusztusig bezá­rólag, elmaradnak a szombati tőzsdék és piacok. □ A pozsonyi Kábelgyár 5 százalékos oszta­lékot fizet A pozsonyi Kábelgyár Rt. szom­bati rendes évi közgyűlésén, amelyen dr. Sohuefcer elnökölt, jóváhagyták az 1938. évi mérleget. A közgyűlés elhatározta, hogy 5 szá­zalék, azaz 25 k-orona osztalékot fizet. Az igazgatósági tanácsba újra beválasztották Bon- dy Emil központi .igazgatót, elnöknek dr. Sc-hustert. aielnököknek pedig Weiner Sándort és Stodola Kornélt választották meg. □ A júniusi gabona átlagára. A terménytőzs­dén most. tétt-ék közzé a gabonanemiüek ég hü- velyesvetemények átlagárait, melyek junius hó­napra mérvadók. Csehszlovák koronában: búza 140. rozg 100, takarmányárpa 80, merkantil ár- I pa 80. zab 80, tengeri 90. Viktória borsó 210, zöldborsó 220. aprószemü zöldborsó 150, bab 120, lóbab 100. pel-mska 130, nyári bükköny 120. köles 90, rizs 190. □ Felépül a fegyvergyár Resicán. Bukarest­ből ' jelentik: Wiokers londoni nagyiparos, a Wicker-Armstrong fegyvergyár egyik igazgató­ja Resicán helyszíni szemlét tartott, majd pedig Bukarestben a „Resioa-Müvek'' igazgatóságával tárgyalt. A tanácskozások szerint a fegyver­gyárat rövidesen felépítik s a fegyverek és lő­szerek gyártását megkezdik. □ Nyugatcseh Kaolin-, Samotte és Szlovák Magnezitniüvek RT. A társaság folyó hó 25-én Tiíll-e A. elnöklete aa-tt Prágában tartotta meg rendes évi közgyűlését, amelyen az 1988. évi zár­számadást jóváhagyták. A leírások eszközlése után, amá az épületeknél és a berendezéseknél 10,537.575 Kö-t tett ki, az 1932. évi tiszta nyereséggel együtt a tiszta nyereség 22510.959 Kö-t mutat fel Az alap­szabályok érteiméiben elhatározták, hogy a tarta­lékalapnak 79.622.81 Kő_t utalnak át. A tisztvise­lők fizetés] a vitás! alapjára 80.000 Kö-t, az altisztek és a munkások segélyzőaliapja javára 80.000 Kö-t juttattak. A közgyűlés elhatározta, hogy részvé­nyenként 35 Kö osztalékot fizet ki. Az igazgató- tanács tagjaivá Kmuldá-Randát, Ringhoffer Feren­cet és Wlöek Ferencet újból megválasztották. Wo Ilmán Ottokár umbe-rbeirkotwiitzi vezérigazgatót pediglen uj tagnak választották meg. □ A cipészipar foglalkoztatottsága. A cipőszak­ma a következő jelentést adta kii a jelenlegi hely­zetről: A korona devalvációja a csehszlovák oi- pőe(sportra, nem voh befolyással, mert a külföldi piacok b-I. . 1.4 kontingensekkel védik a. saját cipőiparukat. Ezek a törvények Báfára is vonat­koznak és ezért alapított Bata a külföldön gyára­kat. Ez év első három hónapjában a belföldi Cipő­kereslet élénk volt. A raktárak jelenleg még tele vannak, ment az időjárás holbklényhez vezetett, úgyhogy a detanlkereskedelem már most oly csen­des, mint külömben oeak júliusban és augusztus­ba®. Egyébként a cipész iparban jelentős változás állott be, amennyiben a jobb vásárlóközönség a kézzel varrott cipőhöz (tért vissza, úgy hogy a kisüzemek foglalkoztatása kielégítő. A vidéken még minőidig a konfekcióé cipő álH előtérben. □ Emelkedik a lengyel kompenzációs for­galom. (A Prágai Vásár gazdasági hírszolgá­latának jelentése.) A statisztikailag külön kezeit lengyel kompenzációs forgalom az el­ső 4 hónapiban 18.2 millió zlotyt tett ki, amely­ből 12.7 a kivitelre ős 5.5 a behozatalra esett. Lengyelország Bulgáriával és Jugoszláviával bonyolította le a legnagyobb kompenzációs forgalmat, de több tengerentúli állammal is erősen növekedett a kompenzációs kereske­delme. □ A berlini transzferkonferencta tárgyalásai. Berlinből jelentik: A tramstterkonferencia szomba­ton teljes ülést tartott, minek utána a különböző delegátusok részié ttáingy&lá* al némi eredményre vezettek. A konferencia munkálatai előrehaladtak és elhatározták, hogy a tárgyalásokat a jövő héten folytatják. □ Lengyel—román pótkontingensegyezmény. Varsóból jelntik: Bukarestben aláírták a lengyel1— román konfiingeiismegállapodásnak a második ne­gyedévre vonatkozó pótegyeizményét. Az áprilisi megállapodás ezzel ideiglenes jellegűvé vált. Len­gyelország ilyenfajta kontigerusmegáHapodásokat eddig csak Romániával szemben alkalmazott és ennék a többi államokkal szemben követett me­rev kontingens-rendszere felett az az előnye, hogy a megállapodás tartama alatt felmerülő utólagos változtatásokat lehetővé teszi. □ 19.1 millióval csökkent a magyar bank­jegyforgalom. Budapestről jelentik: A Magyar Nemzeti Bank jegyforgalma a május 23-i kimu­tatás szerint a május lő-i forgalommal szem­ben 19.1 millió pengővel 295 millió pengőre csökkent. E csökkenést főképpen a gir©szám­lákra történt befizetések idézték elő. Az állami giroszámiákra 12.9 millió pengő, egyéb giro- számlákra pedig 2 millió pengő folyt be, úgy­hogy a girokövetelések állománya összesen 14.0 millió pengővel növekedett. A váltóbeváltások összege 5.2 millió pengővel haladta meg & vAl- tóbenyujtások összegét. Az érckészlet 0.2 mil­lió pengővel emelkedett. Az „Egyéb követelé­sek 0.4 millió pengővel, az „Egyéb tartozások" pedig 1.3 millió pengővel apadtak. □ Ausztria szabaddá teszi a magyar búzabé­hozatalt. Az osztrák kormány a magyar búzá­nak Ausztriába való behozatalát, július 3-tól kez­dődően teljesen szabaddá fogja tenni. A magyar búza importjánál semmiféle behozatali enge­délyezési eljárásra nem lesz szükség. Ez az in­tézkedés a magyar kormányt arra az elhatá­rozásra bírta, hogy az eddigi métermázsánkén- ti 75 fillér illetékről lemondjon. Ausztria Jugo­szláviának a gabona behozatalára vonatkozó ilynemű preferenciáiig- kérését nem teljesítette és. ebből az intézkedésiből csak ezeT vagon jugo­szláv búzáit, vett ki, amely már megérkezett Bécsbe. □ Folytatják az angol—francia kereskedelmi tárgyalásokat.. A két hónap előtt megszakadt angol1—francia kereskedelmi tárgyal ásókat e héten folytatják Londoniban. A tárgyalásokra francia részről egyelőre csak tisztviselőkből és szakértőkből álló bizottság utazik az angol fő­városba e a, francia kereskedelmi miniszter csak kié légitő eredmények elérése után veszi át a tárgyalások irányítását. A tárgyalások befe- jeztéig a megállapított módus vivendi marad érvényben. □ Japán kiviteli kartelleket szervez. Á ja­pán kereskedelmi minisztérium kényszerkartell- be akarja tömöríteni a kisipari, üvegipari, izzó­lámpaipari, mesterséges gyöngyipar és a disz- müipari exportőröket. Ezeknek az iparoknak különböző szövetségei működtek már eddig is Japánban. A gyapotkendő és gumieipő-kivitel előmozdítás ára a japánok külön kiviteli céhe­ket alakítottak. ÉRTÉKTŐZSDE Nem egységes a. prágai értéktőzsde Prága, május 28. (Pragoradio.) A hivatalos forgalom előtt úgy látszott, hogy a® osztalék kifizetésekre való tekintettel barátságosabb irányzat fog uralkodni. A tegnapi napisajtó közigazdasága nem hozott sehonnan sem olyan hírt, ami a tőzsdét elkedvetlenítette volna. Mindezen kedvező feltételek ellenére a hiva­talos forgalom kezdetén nem volt egységes az irányzat és kis 'üzlet mellett az árfolyamok letöredeztek. Skoda 1, Nordba'hn, Cseh Keres­kedelmi és Sohoeller 5, Cseh Cukor 8, Ajpollo 7 koronával Javult, Kábel 3, Berg é* Hüttem 5, Ringhoffer 3, Cseh-morva 15 és Prágai Mal­mok 5 koronával gyengült. A beruházási piacon 0.50 koronát tettek ki m ánfolyamelto- lódáaok. Valuták: Holland 1024.—, Jugoszláv 51.06, német 902.—, belga 559.—, magyar 503.50, román 17.85, svájci 779.—, dán 588.—, angol 120.87 Yt, spanyol 323.50, oloe?; 207.87 K, északomerikail 28.7214, nor­vég 608.—, francia 158.3214, bolgár 28.90, svéd 623.—, lengyel 45225, ©ewfenálk 4C4AO. DEVIZÁK. Budapest, május 28. Holland 28HU16, jugoszláv 7.82, német 135.80, belga 79J20, román 8.41, dán 77.85, angol 17.424a, olwsa 20.98, énzakamerikád 342.60, norvég 87.58, fwunoda 28.82, caetoettorák 14.07 H, bolgár 4.12 evél 89.86, lengyel 64.85 osztrák (oleariug) 80.454, svájci 110.80.-f- A prágai devizapiacon London és NéWr york változatlan, Berlin 5, Brüsszel 0.75, PA» ris 0.05 koronával gyengült, Montreal 0.04, Stockholm 1 koronával javult. F Üzlettelen a budapesti értéktöasde. •<** Búd;,pestről jelentik: Teljes stagnáció mellett az árfolyamnivó majdnem változatlan maradt. A szi Iáid kamatozású papírok piacán 1— 2ft-ot tettek ki a változások. + Nem egységes a bécsi értéktőzsde. **-* Bécsből jelentik: Csendes üzlet mellett a spe­kuláció nagyfokú tartózkodást mutatott. A korlátban és a kuldszban egyaránt lanyhult az irányzat. Az ár folyam el tolódások jelenték­telenek voltak.-f- Nem egységes a berlini értéktőzsde. Berlinből jelentik: Barátságosabb alapirány­zat mellett az üzlet továbbra is igen szűk határok között mozgott. Az árfolyamnivó 1—2% között változott. Néhány speciális ér­ték ezenfelül is javult. ÁRUTŐZSDE Változatlan a pozsonyi terménytőzsde Pozsony, május 28. (Pragoradio.) A ma! pozsonyi terménytőzsdén részben szilárd irányzat mellett a következő árakat jegyezték: 80/83 kg-08 bnza 138—142, 78 kg.os 134—136, 72/73 kilogramos rozs 90—92, válogatott árpa 84—86, prima árpa 81—82, merkantil árpa 80—81, ipari árpa és takarmányárpa 78—79, 40—43 kg.os zab 87—89, uj sztovenszkói tengeri 88 —90, dunai tengeri ab uszály Pozsony—Komárom 49—50, dunai tengeri elvámolva és megadóztatva ab Pozsony—Komárom 84—86, szárított danái ten­geri ab uszály Pozsony—Komárom 49—50, szárí­tott dunai tengeri elvámolva és megadóztatva Pozsony—Komárom 88—89, régi szlovénekéi ein- quantin© 105—110, uj cinqnantlno 100—105, bolgár és román köles ab uszály Pozsony 80—82, lraza- j dara 240—245, búzaliszt OHH 225—235, nullás 220 —225, 1. számú liszt 210—215, 2. számú 195—200, 4. száma loO—155, 5. számú 188—187, 6. számú 112 —122, 7. számú 102—107, 114 szánra 91—95, 65%-og rozsliszt 128—132, magyar sertészsír 1075—1125, háziszalonna 950—1050, Viktória borsó 130—140, sterilizált borsó 140—160, zöldborsó 87—92, sterili­zált zöldborsó 97—112, kék mák 350—380, répa- szelet 54—55, korpa 74—75 korona. ’+' Nyugodt a prágai cukorpiac. Nyersáru­jegyzés Ajussig loko prompt 52.25—50.75, októberre 52.75—58 korona. + Tartott a budapesti terménytőzsde. —•> Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon:; A mai terménytőzsdén tartott irányzat mel­lett a következő árakat jegyezték: Tisza vidé­ki búza 18.60—18.90, felsőtiszai 18.40—18.55, egyéb származású 19.25—18.45, rozs 7.80—- 7.56, tengeri 11.25—11.46, zab 14.80—15.30 pengő. KőtBtt devizák: májúé 28. május 26. pénz Ara pénz Ara Athén —.— —.— —.— _'—i Bu dapest 548.— 558.— 548.— 552.-1 Tallin 63 L— 639.— 081.— 639.—» Riga 627.— 638.— 827.— 633.-n Szófia ——.— — Bécs 461.— 461— 401.—i 464,-# —E—ö—=

Next

/
Oldalképek
Tartalom