Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)
1934-05-04 / 102. (3433.) szám
4 19M nrffrn 4 ,**■,-* A vihnyei Kachelmann-bányagépgyár végleg beszüntette üzemét Tragikus fináléval végződött a 115 éves vállalat története Selmecbánya, május 3. (A Prágai Magyar HMa.p munkatársától.) Ballada az, amit itt leírunk, komor, tragikus hangulat vámul végig a történetem, amely egy gyár keletkezését, felemelkedését, virágzását, azután dorékbau roppanását és gyors összeomlását mondja el. E.gy század becsületes', komoly éipitő- munkája semmisül meg rövid méMmy esztemdő alatt, van-e ennél tragikusabb mag. amelyből dráma kiépíthető? Három generáció története ez, az alapítóé, a fejlesztőjé, azután azé a nemzedéké, amelynek önhibáján kívül temetnie kell. De nemcsak egy családnak ügye a vihnyei hányaüzem- gyár szomorú, históriája, hanem ügye egy egész község munkás népének, amelynek ez a gyár száztizenöt éven át bőven kömért kenyeret adott. Ügye egész Szlovenszkónak, amely ismét egy egykor virágzó iparvállalattal lett szegényebb. vállalat annyira megerősödött, hogy kiterjesztette üzemét ,a sörgyártásra isi Ennek a Viknye völgyében történelmi alapja is volt, mert az itt megtelepedett vörös barátok virágzó sörgyárat tartottak fenn. II. József eltörölte a pálos rendet és ekkor a ■vihnyei sörgyár épülete — amelyben a Nyitra felé vonuló Rákóczi fejedelem is megszállott egy éjszakára — elárvult. Ezt a száz esztendő óta szünetelő üzemet támasztotta uj életre a Kachelmanm- vállalat, a régi sörgyárat maiátagyártáera rendezte be és 1894-ben uj sörgyári épületet emelt mellé, amelynek jóhirü gyártmánya hamarosan meghó- ditoitta a barsmegyei piacot és szélesebb körzetben is elhelyezésire talált. A Selmecbányái akadémikusoknak kedvelt itala volt a vihnyei sün Sorvadás..; Megszületik egy gyár A háború utáni viszonyok közt a bányagépgyár egyszeriben elvesztette piacát, az erdélyi aranybányákat és egyedül a szloveaszkól bányák nemde- iésén© volt utalva. Elkezdődött a gyár lassú sorvadása. És ékkor kezdődött meg a gyár tulajdonosának, Kachelmann. Károly mérnöknek hősies harca a kilátás tál ansággal. 1019-be® még mint dúsgazdag ember vonulhatott volna vissza a küzdőtérről. Száz éves jubileuma volt akkor éppen a gyárnak, ez a száz éves kulturmiunka teljes jogcímet adott volna Kachelmann Károlyinak, hogy visszavonuljon ás mannaa vH menthető. De ő vállalta a bizonyt! J IíL.'lJÍí 4 helyién maradt és tizenöt £vi hősies és tragikus harc után úgy elbukott, hogy többé nem állhat lábra. Hiába volt a sok utánjárás, hiába jártak mun. fcásdeputációk Prágában, Pozsonyban, munkát nem sikerült szerezni. Aztán elkövetkezett betetőzésnek az általános gazdasági válság. A ©elmed és körmöd bányák kisebb rendeléseket még juttattak a gyárnak, de ez már nem 'lehetett az üzemi élet alapja. A harmincból négy tisztviselő maradt, a 400 munkásnak csupán a tizede dolgozott már, a többi elszéledt a szélrózsa minden irányában, vagy pedig a munkanélküli segélyből tengeti életét. A vég A gyér .. rendelésiek is hamarosan megszűntek. Nem azért, mintha bányáin vesz ticióra nem lett volna szükség, vagy ilyen invesztícióik nem történtek volna. Ellenkezőleg, az aranybánytowtitfai uj vérkeringést hozott egy forradalmi ujutáé, líé* metországban ugyanis az eddigi eljárás helyett, amely az aranyszemeicskéket fajsuly szedni rá* lasztotta ki, áttértek egy sokkal tökéleteeeöb bt gazdaságosabb módszerre, amely & szemcsékét vegyi utón választja ki. Ehhez azonban uj wod* szerű gépek, berendezések szükségesek, tehát ak* tuáliissá váltak az invesztíciók- És most Kacbef* mann mindent elkövetett, hogy vállalata, amelyaflj egyetlen bányagépevállalat egész C*d:szlovákiá* -bán, ezekből a berendezésekből megfelelő neawteiésá kapjon. Csehszlovákiában is bevezették az uj €é8árás& amelyet fluktuációs módszernek hivtnak. Előszőj a hodxusi bányát rendezték be erre a módszerre 1009-ben. A szükséges berendezést és gépeket még. a Kachelmann cég ez állitóttá és ezek tökéletesen' meg is feleltek. Azután 1930 iban Körmö ebányáp’ vált szükségessé a fluktuációs berendezés. Ennek a terveit is a Kachelmann cég készítette el, de a megrendelést -nem ő kapta-, hanem az általa készt* tett tervek alapján a gépeket más üzemekbeuí rendelték meg és készíttették el. Egymillió korona értékű berendezést invesztáltak Körmöcbányába és ebből a tervező cég egy fillémyd rendelést nemi kapott. Többször ismétlődtek az ilyen ecetek* Kachelmann Károly véglegesen belefáradt az em^ berfeletti küzdelem s pontot tett a balada végére. A napokban csődbement. így végződött be a száz- tizenöt éves szlovenszkói iparvállalat balladája. _j Franciaországban meghosszabbítják a katonai szolgálati isiit Egy pfalzi származású német szakember, Kacihel- maom Károly a múlt század elején, 1810-ben a messze földön híres selmecd bányavidékre jött, tanulmányozta a környéket és kiválasztotta a vih- nyed völgyet. A Gorám völgyéből nyit utat ez a völgy a Selmecbányái hegységen át az ősi bányaváros felé. Az ut gyönyörű vidéken, bükkösök, később fenyvesek között emelkedik 900 méter magasságig, a Vöröskői-g s onnan festői kanyarulatokban, erdők, tavak mentén visz alá a Viihnyé- itől 13 kdömé ternyire fekvő Selmecbányára. A itrachitkőzetek tel éréi értékes érceket rejtenek, amelyekből a kora középkortól kezdve aranyat nyernek. A vulkánikus talaj repedésein vasas hév- víz tör fel és ezért Vihnyén már igen régen gyógyfürdő keletkezett, amely Selmecbánya város tulajdona s a régi időkben élénk forgalmával .jelentős jövedelmet biztosított a városnak, Barsmegye előkelő köreinek pedig kedvelt találkozóhelye volt. Ebben -az Isten-áldotta, természeti szépségben és kincsekben bővelkedő völgy-ben alapította meg Kachelmann Károly 1819-iben gyárát. Okosan számított, hiszen a közvetlen környéken, Selmec- és Körmöcbányán, magán Vihnyén is arany, ésezüstbányák vannak, állandóan szükség van tehát bányamű- velő szerszámokra és gépekre. Berendezte tehát üzemét hányaszerszámok, bányagépek és ércelő- készitő berendezések gyártására. És jól számított. A század derekának politikai zavarai, küzdelmei, az abszolutizmus korszakának letünte után páratlan gazdasági és kulturális fellendülés kezdődött a régi Magyarországon. Szükség volt bányaüzemi gépekre és ezeket nem kellett a külföldről beszerezni. Volt már egy jónevü, tökéletesen berendezett, szolid gyári üzem a Vih- nye völgyében és ez szállította az öss'zes bányaművelési gépeket, alkatrészeket az egész ország bányaüzemeibe, főleg az erdélyi aranybányákba. Az összes magyar állami bányák berendezése mind ebből a gyárból került ki. A gyár virágzik A fejlődés hamarosan nagyüzemmé alakította a Kache í maiin -gyárat, amely ekkor, virágzásának tetőpontján 400 munkásnál többet foglalkoztatott, mind vihnyei szlovákot. Harminc tisztviselőcsaládot tartott el és 1500 embernek adott kenyeret. Piaca nemcsak a-z egész Magyarországra terjedt ki, hanem még Szlovéniába és Törökországba is szállított bányaberenidezést. A nyolcvanas évek nagy ipari fellendülése egy újabb vállalkozást eredményezett. A KachelmannP á r i s, imáJjius 3. A szocialista ég a baloldali lapok jelentik, hogy a kormány meg akarja hosszabbítani a katonai szolgálati időt. A mai tizenkét hónaipos szolgálati időt fokozatos 15—18, majd 24 hónapra hosszabbi- tanák meg. Az intézkedés átmeneti jellegű és azzal magyarázzák, hogy a közeljövőben sorozás alá kerülnek a háborúban született évfolyamok s igy a sorkötelesek száma nagyon csekély lesz, ami miatt a szolgálati időt meg kell hosszabbítani. Hivatalos körök egyelőre nem nyilatkoznak a tervről, de feltűnő, hogy nem cáfolják azt meg. Genf, máj,tus 8. A népszövetség tevékenysége májusban rendkívül élénk lesz. Május 14-én a népszövetségi tanács 79. ülésszakára ül ösz- sze. Tudomásul veszi azokat a jelentéseket, amelyeket a Cacho-területre Délamerikába küldött bizottságók hoztak magukkal és foglalkozni fog Bolivia és Paraguay konfliktusaival. Á népszövetség ugyanakkor foglalkozni fog a Saar-vidék népszavazásáról szóló jelentéssel is. A hónap folyamán öt bizottság tart ülést. A pénzügyi bizotság május 7-től 15-ig ülésezik és Allif&lagss Rémei mozgósítási terv Páris, imájius 3. A német balpártok Strass- burgba emigrált csoportja május elsején felhívást intézett Európa népeihez és ismerteti az állítólagos német mozgósítási tervet, amely április 1'5-én lépett életbe és 145 hadosztályt állított föl háború esetére. A német légi flottát tizenhat brigádba osztották f*öl. A felhívás ezenkívül ismerteti azokat az eszközöket, amelyek segítségével a német kormány háborús szellemmel tölti el a német ifjúságot. foglalkozni fog Bulgária, Ausztria, Magyar- ország, Görögország, Észtország és Danzig szabadváros pénzügyeivel. Az _ egészségügyi bizottság május 11-én ül össze 21. ülésszakára. Az ópium-bizottság május 7-én kezdi meg munkáját, a mandátumbizottság pedig május 30-án ül össze, hogy fölülvizsgálja a Palesztinából, Transzjordániából, Szíriából és Libanonból érkezett jelentéseket. A lefegyverzési konferencia főbizottsága végre niájus 29-én ül össze. A kortez bizalmat szavazott az uj spanyol kormánynak RICARDO SAMPER Madrid, május 3. A kamaira tegnap Síf szavazattal 47-tel szemben bizalmat szavaaoí® Samper uj kormányának, A minisztereinlik -A kortez ülésén kijelentette, hogy a kormány] ugyanazt a programot fogja kéretni, «mi* elődje, a Lerroux-kormány követett. A kof» mány ugyanazzal a többséggel is rendeífce®Ö^ mint Lenroux, amennyiben a radikálisoktól £ jobboldali centrumig ée a jobb pártokig £ képviselők támogatására siettek. — A prágai Proicháaka Kör az eddigiektől eltéröleg szokásos heti vitaűlését pénteken, május 4-én tartja este 8 órai kezdettel a Ciha* ritas menzahelyiségéiben (Kártevő mám. 5), A1 vitafüiléisen Forgádh Lujza ad elő a mő problémájáról. A tar-kérdés a népszövetség előtt A májusi genfi program ■ Május 29-én ül össze a lefegyverzési konferencia Mlá^űdik sztMfMziw 7 TcútU B&ldwU* — Valahol vidékem éltnek, úgy tudom — jegyezte meg Deligfht a lehető legangolosabb kiejtéssel és a legumottahb főúri modorban. ■— Connecticut államban, Westmilliben. Úgy tudom, hogy pompás kastélyuk van ott — sóhajtott Mr. Evamson. — Hisz ammyi a pénzük, mint a pelyva! Hogy némely embernek milyen szerencséje van .. • másnak meg semmi se sikerüli. Vegyük például az én esetemet, Mise Hackett. Két héttel ezelőtt vettem egy kötés Halászati részvényt •., Egyhangúan beszélt tovább, de Delight már nem hallgatott rá. Lustán figyelte a zsúfolt tánctermet, az izzadó néger-zenekart, a memy- myezet felé szálló kék füstkarikákat, hallgatta a csevegést és a kacajt. A szomszéd asztalnál hisztérikusan nevetett egy asszony, Delight asztalánál pedig az egyik színésznő veszekedett a mellette ülő ostolbáskodó diákkal- Delight hallgatta, de a szavak értelme nem jutott, el az agyába. Szóval Lorrimerék gazdag és befolyásos emberek. Megint a nyugalomra és biztonságra gondolt, a szabadulásra az anyagi és egyéb gondok ^lól. Soha nem gondolt rá, hogy valaha még viszontláthatja Travers Lommert.; ha a fiú néha eszébe ifi jutott, ami elég ritkán történt, úgy gondolt rá, ahogy az ember elmúlt ifjúságára gondol, (65) amelyik szivszakasztóan szép volt és soha vissza nem tér. Gondolatában fiatal loarus- nak látta a fiút, aki lobogó lángok közt zuhan a sötét íföld felé, ahol a hősök tiszta, nemes halála várja. De a férfi él. Ha a kikötött hét végén az a furcsa, lelkes kis teremtés — hogy is hívják csak? Thurs- ton? — azzal jönne hozzá, hogy Mrs. Lorrimer változatlanul nem hajlandó tudomást venni róla: mit tegyen akkor? Az egyetlen értelmes dologi, gondolta De light, rátörni Mrs. Lorrimerre, keresztülvinni, hogy Lorryval találkozhassék, szóval behatolni az ellenséges ‘táboriba és várni, mi történik ott. Ha Lorriimer jelleme nem változott meg Időközben, akkor kétségtelenül úgy érzi ma ia, hogy Delighttel szemben szent kötelezettséget vállalt. Rendkívül nagylelkű, lovaglás, ideális gondolkozásu fiú volt, hiába edzette meg a háború, részegítette meg a háborús szabadság lázas tobzódása. Delight halálosan szerette és, részben, elvakult szerelmétől, részben a természetellenes, háborús körülmények hangulatától el kábulva, felajánlotta neki, hogy szabadságidejében együtt él vele. TraverB visszautasította. Nyugodtan magyarázta meg, hogy „igy“ nem akarja őt. A feleségének akarja. Vájjon ma is ilyen idealista-e még és ilyen — hm — kevéssé életrevaló? — töprengett Delight. Tulajdonképpen valószínűinek tartotta, hogy ilyen maradt, mert Marj Lou szinte hihetetlen elbeszélése a férfi hűségéiről, kétségbeesett kutatásáról, vesztesége miatt érzett boldogtalanságáról mind e mellett bizonyított. Delight minden esetire bolond volna, ha nem ragadná meg az elképesztő, véletlen szerencséjét, ami most végre rámosolygott. Ha Mrs. Lorrimer megváltoztatja a szándékát és üzen érte, vagy eljön hozzá, akkor együtt megbeszélik a dolgot. Ha pedig nem változtatja meg a szándékát — nos, Delight úgy képzelte, hogy majd ő rá tudja kényszeríteni, hogy mégis megtegye Talán azért nem ártana kimenni közben Westmillbe és ismeretlenül megvizsgálni a terepet. Lehet, hogy észrevétlenül megláthatja Lor- rimert is. ő maga senkinek nem fogja elmondani, hogy kicsoda, de szívesen győződnék meg róla a saját szemével, hogy Evamson igazat mondotta? Másnap úgyis vasárnap volt, Delight tehát imár reggel nyoldkor felkelt, ami kora hajnali óra volt neki. Kiment a Grand Central pályaudvarra és főiszállt a Connecticut felé induló vonatra. A westmilli pályaudvaron megkérdezte, hogy mennyire van onnan a Lorrimer-kas- fcély. Miikor megmondták, taxiba ült, mert több kilométeres gyalogúira már évek óta .nem mert volna vállalkozni, uniég olyan kedvező körülmények között sem, araimét ez a nap és 'Westmill nyújtott: édes tavaszi verő- fényt és rügyező fákkal szegett, kitűnő sétautat. A sofőrnek azt mondta, hogy ne vigye, egészen Westwood Houseig, álljon meg, mielőtt a kapuhoz érnének. Ezt azzal indokolta,; hogy az ut további részét gyalog akarja megtenni, olyan szép az idő. A sofőrnek nem sok biztatás kellett, útközben ibőbeszédüen ©lm©-: sélt mindent, amit Lorri mer ékről tudott. Beszélt Lorrimer hosszú hetegeskedéséről, váratlan meggyógyulásáról és egészséges, u] életmódjáról. — Még a repülést is újra kezdte — mondta áhítattal a sofőr. — A napokban beszélgettem vele kint a pályaudvaron. Azt mondják, aki egyszer megégette magát, azontúl fél a tüztől. Úgy látszik, ez mégse igaz. Nagyon csinos kislány van most náluk látogatóban. Tavaly ősszel érkezett, nagyon jól elmékszem rá, én ivittem ki Westwood Houseba. Delight alaposan kikérdezte, hogy mekkora a Lorrimer-birtok, aztán kiszállt a kocsiból és kifizette a beszédes kedvű sofőrt. A’ kapukat lehetőleg kikerülte és az országúton ment végig, amelyik a birtok egyik oldalát szegélyezte. A nap forrón sütött, a magas- sarkú cipők pedig igen kevéssé alkalmasak hosszabb vándorlásra. Delight kínosan, kifáradva botladozott, izzadt a meleg télikabát* iban és keserű didivel gondolt arra, hogy som fogja tudni megvásárolni azt az elegáns tavaszi kosztümöt, amit a Fifth Avenue egyik kirakatában látott. Bár — talán hamarosan meg tudja venni!... Egyelőre néni merte elkölteni azt a kevés kis pénzt, ami hot el számláján fölül megmaradt a fizetéséből. Nagyon takarékosan leéli élnie, ha ugyan ez a szeren* os,és alkalom most végét, nem (veti a szűk na* póknak. r Folytatjuk.
