Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)
1934-05-25 / 118. (3449.) szám
M94 », ykMk. _____________________________T>R»aiA\AG$^HnaJiI> Gö mbös: A szociáldemokraták vonják le a változott idők konzekvenciáit s olvadjanak be a nemzeti polgári társadalomit9 A magyar miniszterelnök a képviselőházban bejelentette, hogy a titkos választójogról szóló javaslat már ősszel a parlament elé kerül Payer: Én mindig magyar voltam! Budapest, májút* 24. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A magyar képviselőházban (hetek óta folyó költségvetési vitának tegnap volt a legkiemelked őbb napja. Tegnap került ugyanis sor a miniszterelnökségi költségvetés tárgyalására, amely alkalommal Gömbös Gyula miniszterelnök is felszólalt, s az aktuális politikai kérdések mindem részletére kiterjedő alapos beszédével nagy politikai sikert aratott. Barthou és a királykérdés A miniszterelnöki tárca költségvetésének előadója R u b i m e k István volt, akinek beszéde után Farkas Tibor képviselő kezdte meg a vitát. Farkas beszédében egyebek között megemlékezett Barthou francia külügyminiszternek legutóbbi nyilatkozatáról, amely szerint Francia- ország megállapodott Csehszlovákiával és Olasz- wrezággail a Habeburg-restauráció megakadályozása érdekében. Ez a megegyezés a felszólaló szerirt nem egyeztethető össze a népszövetségi alapokmánnyal és az általános nemzetközi alap- elvekkel. Östör József a nemzeti gondolatról beszélt, amelyet fölébe kell helyezni minden egyéni és pártgondolatnak. Hangsúlyozta, hogy a. magyar kormány helyes utón halad a nemzeti gondolat megvalósításában. Emezt Sándor külpolitikai problémákkal kapcsolatban (kijelentette, hogy helyesnek tartja a miniszterelnök legutóbbi nyilatkozatát, amely szerint Magyarország helyzete a szomszédállamok felé elsősorban a nemzeti becsület kérdése 8 csak azután következhetnek másodsorban a gazdasági kérdések. Sigray Antal gróf legitimista képviselő a miniszterelnökrek a ikiráilykérdéssel kapcsolatban tett legutóbbi kijelentésével kapcsolatban kifejtette, hogy a különbség a miniszterelnök felfogása és a legitimisták álláspontja között csupán az időszerűség kérdése. Sigray is foglalkozott Barthou nyilatkozatával a francia-ceehszlovák-olasz megállapodásról, mire Gömbös közbeszóiólag megjegyezte: — Ez az egyezség Ausztriára vonatkozik, reánk tehát legföljebb közvetve tartozik. Ezután zsúfolt padsorok előtt általános figyelem közepette Gömbös Gyula miniszterelnök emelkedett szólásra. A miniszterelnök elsősorban válaszolt a vitában elhangzott beszédekre. Gömbös beszéde Gömbös Gyula miniszterelnök bevezetőben vázolta az általános magyar helyzetet. A magyar nemzet, úgymond, boldogtalan. Ennek oka sajátságos földrajzi fekvése, kritikus történelmi elhelyezkedése és az, hogy a maga keleti lelki keresztmetszetével nehezen tudott az itteni körülményekbe belehelyezkedni. Araikor pedig őzt megtette, megbürették értő. Nem volt. hálás a Nyugat a magyarságnak, amely a Nyugatot többször megmentette. Farkas Tibor szavaira válaszolva a miniszterem ök kijelentette, hogy Ausztria belügyeilbe a királykérdés szempontjából nem kivan beavatkozni. Majd igy folytatta beszédét. — A római szerződés birálóinak most már kijelenthetem, hogy a római hármas egyezmény olyan buzaértéke- sitési lehetőséget biztosit Magyarországnak, amilyenre a múltban még nem volt példa. — A titkos választójog tekintetében is többször kívánták álláspontom kifejtését. Ez röviden a következő: Titkos választójogot akarunk és a belügyminisztériumban már folynak az errevonatko- zó javaslat előkészületei. A javaslatot minden bizonnyal az ősszel már a ház elé is terjeszthetjük. A szociáldemokraták válaszúton — A ftzociáldemorkatáik kiprovokálták belő- hirn a, szociális kérdésekre vajló választ. Ez a válaszom igy szól: Felkérem önöket, uraim, arra, hogy a változott viszonyokra való tekintettel revideálják álláspontjukat, programjukat, a illeszkedjenek bele a polgáriasam gondolkozó társadalomiba & igy viribus unitié oldjuk meg a súlyos szociális kérdéseket. Ha nehéz időkben azt kivánom minden magyartól, hogy teljes egészében mindenét áldozza a nemzetnek, akkor a mi kötelességünk is az, hogy mindent megtegyünk, hogy a magyar ember szociális egyensúlyba kerüljön. Az az okos politikus, aki a világ arculatának tapasztalt megváltozása után régebben vallott elveit most félreteszi a nemzeti ügy érdekében. A polgári trásadalom baráti jobbot nyújt önök felé, de ha önök képviselni akarják a magyar munkásságot a mai Magyarországon. bele kell olvadniok a polgári társadalomba, amely át van hatva annak a gondolatától* hogy a munkáskérdést véglegesen Igazságosan megoldja. Nézetem szerint a szociáldemokratáiknak el kell Budapest, május 24. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Göring német birodalmi miniszter, porosz miniszterelnök Athénből való vbszautaztá- ban ma délben Budapestre érkezett. Göring útközben Belgrádiján újból leszállt és rövid nyilatkozatot Prága, május 24. Dr. Korláth Endre, a ru- szinszkói magyarság szenátora és törvényhozó- társai a következő interpellációt nyújtották be a belügyminiszterhez: „1933. julius 16-án beadtam egy részletes memorandumot a belügyi, pénzügyi minisztériumihoz és a miniszterelnökséghez a Tisza folyó 1933. julius 10-i áradásával okozott károk megtérítése ügyében Mind a három beadványom a belügyminisztériumihoz lett át- téve, amely viszont az ungvári országos hivatalhoz küldte le azt. Az iratok Ungvárról visszatérve átküldettek a pénzügyminisztériumhoz s úgy értesülök, hogy még a legfelső számvevő és ellenőrző hivatal is betekint azokba a kérdés eldöntése előtt. A károkat okozó áradás óta teljes biz hónap múlt el. Ennek ellenére, fiezaujlak felsegélyezését nem tekintve, a többi község károsultja érdekében semmi sem történt, bár az egyee községek a károkat nyomban összeírták s a kárbecsléseket a belügyminisztériumhoz történendő felterjesztés végett a járási hivataloknak átadták. A terményekben okozott károkat hivatalos összegezések nélkül még megközelítően sem lehet megállapítani. Tény az, hogy ez az árvíz az amúgy is nyomasztó gazdasági válságot még elviselhetetlenebbé tette e ezt súlyosbítja az a körülmény, hogy a károk színhelye Podkarpatszká Rusz, melynek különleges nyomorát éppen a legutóbbi hónapokban a többségi pártoknak több expo- - mse is minősitett nyomornak nevezte. Ez alkalommal i® külön ki kell emelnem dönteniök, hogy kommunista irányban fejte nek-e, vagy pedig a polgárLasodás felé. Ha a kommunista irányban döntenek, vagy pedig a döntést elutaskitják, akikor el kell imerniök, hogy rombad ölnek utolsó támaszpilléreik. A szóéi ál demokrácia az egész világon összeomlóiban van. tehát többé már nem nagyon támaszkodhattunk a nemzetköziségre. Szívesen elismerem, hogy a mi szociáldemokratáink a nemzeti kérdésekben mindig becsületeser szekundiltak, de valljanak nyiltam és őszintén szint a magyarság mellett. Payer szóéi áld emokrata közbeszól; Én mindig magyar voltam! Gömbös: Akkor vonja le ebből a konzekvenciát! A közös sors megköveteli ezt a férfias tettet! A feszes elés kardáse A leszerelési kérdés mai állásából azt látóim, hogy valami nagy bajnak kell lenni adott az újságíróknak. Kijelentette, hogy athéni látogatásénak eredményével nagyon meg van elégedve. Giiring nemcsak mint porosz mini ztereluök, de mint a német nép képviselője időzött Görögországban. Técső és Visk városok lakosainak kárait. E ■két város gazdáinak magántulajdonában levő földeiből az ár mintegy 500—500 kát. hold- nyi területet kavicsolt el olyan mértékben, hogy a humuszt átlag félméter maga*$ kavics- réteg födte be. E területek újból termókeny- nyé tétele, illetve a kavics elhordatása sokkal nabb költséggel járna, mint amennyiért uí földek volnának vehetők. Vagyis ebben a két esetben nem egy évi kárról van szó, hanem létet biztosító szántóföldek teljes elpusztulásáról s igy ez a kár csak száz százalékos teljes kártalanítással volna helyrehozható. A kártérítés kérdését tovább halogatni azért sem szabad, mert az említett két város károsult gazdáinak terméshozama a. bekavicsolt területen már 1934-ben ismételten elmarad, ami a kisgazdákat teljesen anyagi romlásba viszi. / A közöltek alapján kérdem a belügyminiszter úrtól: Van-e tudomása arról, hogy a Tisza folyó 1933. julius 10-i áradásával okozott horribilis károk térítése, illetve a károsultak főlfeegé- lyezése ügyében — Tiszaujlak kivételével — eddig semmi nem történt? Milyen módon kívánja a múlt évi, — a memorandumomban ^részletesen kimutatott — s az összes eddigi áradásokat meghaladó Tisza-ár adásiból előállott károkat nemcsak Tiszán j Lakon, hanem a Tisza folyó mentén fekvő többi, ruszin és magyarlakta községekben ég városokban helyrehozni s ezzel a károsultak létét biztosi tani és uj gazdasági életük fellendítését el ömozd itani ?“ 3 Európa nagyhatalmai között. Nagy betegségek vannak ezen a téren, kicsinyes hatalmi bástyázással veszik körül magukat a nagyhatalmak, mintha a másik fél nem látná ennek a céljait. Most már én is tragikusnak tartom, hogy a nagyhatalmak nem találják meg egymást az egyenjogúság terén. Bennünket nem militarista elgondolás vezet akkor, amikor követeljük egyenjogúságunkat, de nemzeti szuverenitásunkat kötelességünk ezen a téren megvédeni akikor, amikor a másik fél állig van felfegyverkezve. Mi megelégszünk a legkisebb hadsereggel, ha mások is ugyanezt teszik. Degradálásnak tartjuk azonban azt, ha az egyiktől elveszik a modern hadi Pel- zerelést, a másiktól azonban nem. a világ hatalmasai a békét keresik, akkor ;zavuk az igazság keresése legyen. Ila dig az igazságot keresik, a megoldást meg jgják találni. Ellenkező esetben pusztulásba vihetik egész Európát. A királykérdés — Egyesek azt állapították meg a vita folyamául, hogy Benesnek és Titulescumak kellett engem figyelmeztetni arra, hogy a királykérdés milyen fontos nemzeti probléma. Kijelentem, hogy nekem semmiféle injekcióra sem Benes úrtól, sem Titulescu úrtól nincsen szükségem. Én a királykérdőst mint a szuverén Magyarország miniszterelnöke nézem minden vonatkozásban és sem ebben, sem más kérdésben nem hagyom magam befolyásolni sem Benestől, sem Tituleseutól. — Nem is fogok velük vitába szállni, mert ezzel elismerném azt a jogukat, hogy Magyarország be'pólitikai kérdéseibe beleszólhatnak. A magyar királykérdés ma nem aktuális, úgy tartom azonban, hogy a magyar szentkoronával csak egy katolikus ember koronázható meg. A miniszterelnök ezután még a bolgár helyzetről emlékezett meg. Kijelentette, hogy a Magyarország és Bulgária között levő viszonyt a mostani bolgár kormány változás nem befolyásolja. Bármilyen kormány legyen Bulgáriában, a magyar kormánynak mindig az lesz a szándéka, hogy vele a testvériség jegyében a reálpolitika szempontjából baráti kapcsolatokat ápoljon. Vita nélkül nre?szav3z'ák a honvédelmi sássás A miniszterelnök beszéde után még röviden Payer Károly szociáldemokrata képviselő szólalt fel s hangsúlyozta, hogy a szociáldemokraták tulajdonképpen nemzeti alapon állanak és a magyar nép boldogulása érdekében mindig készek harcolni. A képviselőház azután a miniszterelnöki tárca költségvetését általánosságban és részleteiben elfogadta. Majd elfogadta ugyancsak általánosságban és részleteiben a honvédelmi tárca költségvetését is, amelynek tárgyalásánál egyáltalában nem volt vita, mert egyetlen szónok sem jelentkezett. Gömbös Gyula miniszterelnök mint honvédelmi miniszter újból felszólalt s megköszönte a képviselőháznak, hogy a honvédelmi tárca költségetését minden vita nélkül fogadták el. Ezt a megtiszteltetést ő a honvédségre hárítja át. A miniszterelnök beszéde közben és végén hatalmas éljen zúgott fel a ház minden oldaláról, s a képviselők sokáig lelkesen ünnepelték Gömbös Gyulát. JIMMY WALKER, Newyork egykori népszerű polgármestere, akinek ismeretes panamái miatt le kellett mondani — filméainész lett. Állítólag félmillió doháros M szerződést kötött egy fim válla lattal. Göring Budapesten Athéni útiéval meg van elégedve ■ ■ Az első nyilatkozatok Korláth szenátor interpellációban sürgette meg Técső és Visk árvízkárosultjainak kártalanítását
