Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)

1934-05-25 / 118. (3449.) szám

-------­19 34 május 25, péntek. Masaryk elnök ezután autón a nemaetgytüilée ülésére hajtat a mini szt értelműik társaságában. Az uj elnök leteszi az esküt Tíz óra ötveai perckor az elnök az ülést új­ból megnyitotta s nyomban ezután belépett a terembe Masaryk G- Tamás elnök dr. Riha képviselőházi háznagy, dr. Safarovics szená­tusi háznagy, MaJypetr miniszterelnök, Samal kancellár, Bartos min isztenelmökségi osztály főnök, Sbrimpl szertartásra ester és Hiába tá­bornok kíséretében. Az elnök a részér© fenntartott emelvényen foglalt helyet. A törvényhozók felálltak, 3 az ehiököt vi­li áros tapssal ünnepelték. Valamennyi jelenlevő állva maradt az ülés végéig, az újonnan megválasztott elnök is fel­állt « csak Stanek képviselőházi elnök és Soukiup szenátusi elnök maradt ülve. Stanek házelnök néhány mondattal üdvözölte az elnököt, hangsúlyozta annak történeti jelentőségét, hogy a választás az Ulászló-teremben, a cseh királyok rálasztótermébem zajlott le, majd felkérte az uj elnököt, hogy tegye le az alkotmánytör vény által előirt elnöki fogadal­mat. Masaryk elnök most a* előoivasott fogada­lom teljes szövegét elmondotta, míg a múltban az előoivasott szövegre mind­össze a „fogadom" szót mondotta ró. Stanek ezután újabb üdvözlő szavakat in­tézett a hivatalába lépett uj elnökhöz s be­szédét „Sláva“-kiéltással fejezte be. Erre a jelenlevők hosszú éljenzéssel reagáltak- Sta. nek bázelinek ezután az elnöklést Stivin kép­viselőházi alelnökinek adta át s maga a távo­zó elnök kíséretéhez csatlakozott, s elsőnek fejezte ki szerencsekivánatait az elnöknek. Masaryk elnök ezután újabb taps között el­hagyta a termet, mire Stivin az ülést bere­kesztette Masaryk elnök ezután kíséretével gyalog ment vissza az Ulászló-teremből a Szent György udvaron át a lakosztályába. A Szent György udvaron az elnök fogadta a nevéről elnevezett 5. gyalogezred egyik századának tisztelgését. A disz-saázaddal szemben a lé­gionáriusok foglaltak helyet, távolabb a cser­készek állottak. Az elnök Prága uccáin Déli tizenkét órakor a köztársasági elnök az ismeretlen katona sírjához vonult s ott ko­szorút helyezett el. A Hradzsinból levezető utón katonaság sorfala mögött a közönség ezrei sorakoztak s éljenzéssel üdvözölték az elnököt. A felvonulást egy szakasz lovasrend­őr nyitotta meg. A lovasirendő-rök után kocsin polgári ruhában Prága r ondŐ!’igazgató ja ha­ladt, majd egy szakasz dragonyos iovagoílit, ezek nyomában a köztársasági elnök kato­nai irodájának főnőké, Bláha tábornok kocsi- zott az elnök háziorvosával dr- Meixnerrel. A következő kocsi Samal kancellárt és Strímpd követet vitte. Majd az elnök loyas diszőrsége következett az elnökii zászlóval., végül at elnöki hintó haladt az elnökkel, aki a iwimisBterelnük jobbján ült. A menetet egy szakasz dragonyos, egy sza­kasz lovasnendiőr zárta le. Becs. május 24. Csütörtökön reggel kilenc órakor Jenő volt főherceg a bázeli gyorsvonat- Bécsbe érkezett. A főherceg sehol sem szállt ki és az osztrák határtól egy vonalban tette meg Géni, május 24. A népszövetségi tanács május 30-án kezdődő rendkívüli ülésszakának napirend­jére a következő három tárgyat tűzték ki: 1. Bolívia és Paraguay viszálya. 2. A Saar-vidék népszavazásának előkészítő intéz­Az Óvárosháiza téren a 28. gyalogezred disz- százada tisztelgett az elnök előtt. Tizenegy órakor Prága város képviselő tes­tületé ünnepli ülést tartott, amelyen Baxa pol­gármester méltatta Masaryk negyedik meg­választásának jelentőségét. A kommunista képviselőtestületi tagok itt is elszavalták kar­ban mondókáikat. Az ülés végén a polgár­mester a Városháza-térre ment fej kíséreté­vel s ott fogadta az érkező Masaryk elnököt, aki a polgármesteri üdvözlés után koszorút helyezett el az ismeretlen katona sírjára. A Városháza-tériről az elnök kíséretével a az utat Bécsig. Hivatalosan nem fogadták. A kormány nevében egyedül Schönburg Harten- stein hadügyminiszter jelent meg a pályaudva­ron és röviden üdvözölte a főherceget. A pálya­kedései, és 3. A magyar-jugoszláv határesemények ügyében benyújtott magyar panasz tárgyalása. Népszövetségi körökben általános feltűnést kel­tett, hogy egyes hatalmak kívánsága ellenére a ma­gyar panaszt mégis sürgősen letárgyalják. Oeletnó uocán, a G,rabomon, a Nemzeti kör­úton, majd a Masaryk-parton vonult végig, vé­gül a Károly-hódon e a Noruda-uccán ált visz- szament a Várba. Délután egy órakor kezdetit oszladozni a közönstég, de még félkettőkoir iái meneteltek a különféle katonai és egyéb egyenruhás alakulatok, légionáriusok, cserké­szek, iskol ásgyeirmekek, akik a felvonulásnál kordont állottak. Két óra tájban helyreálott a mintegy három óráig szünetelő villamos- forgalom is és két óra után már csak az uc- cák ünnepi zászlód!eze tanúsította, hogy ma elnökválasztás volt. udvaron megjelent Habsburg Antal főherceg fe­leségével, Ileana román hercegnővel és Max Ho- henberg herceg. Amikor Jenő főherceg kilépett a pályaudvar fogadóterméből, a két-háromszáz- főnyi tömeg lelkes ovációban részesítette. Jenő főherceg első útja a Szent István-templomba ve­zetett, majd a német lovagok rendházába hajta­tott. A vendég csak néhány napig tartózkodik Bécsben, majd a gumpoldskircheni lovagi rend­házba költözik. A nagynéniét párt Dollfuss ellen Innsbruck, május 24. A nagynémet néppárt pártvezetőségi ülésén Poppá pártvezér élesen elítélte Dől Kuss rezsim jót. Végzetes tévedésnek nevezte, hogy a kormány a hazafias frontot az, egypárt-rendsz-er alapján akarja kiépítem. Hely­telenítette Dollfuss erőszakos eszközeit és a bé­ke mellett foglalt állást. Véleménye szerint a legújabb ausztriai terrorcselekedotekböl kitű­nik, hogy titkos nemzetközi érőik munkálkodnak Ausztriában a bizonytalanság és a zavar at­moszférájának megteremtésén. A kormány és a nemzeti ellenzék közötti feszültséget ugyancsak titkos erőik akarják kiméöyiteni, hogy a német­osztrák ellentéteket végzetesekké tegyék. — Nyugalombavonulás. Aknaszlatináról irjálk: özv. Fehér Lajosné. szül. Bucsinyi Irma. az ak­nász Latinai magyar tannyelvű állami elemi isko­la tanítónője 37 évi működés után nyugalomba vonult. A kiváló tanítónőt — aki most töltötte be hatvanadik életévét — hálás tanítványainak őszinte tisztelete kiséri a jól megérdemelt nyu­galomba. Lton Binm győzött a francia szocialista tensrs§$isis®it Toulouse, május 24. A szocialista kongresszuson León Blum határozati javaslatát 3600 szavazattal 237-tcl szemben elfogadták. 300 delegátus tartóz­kodott a szavazástól. A határozat kimondja, hogy a francia szocialista párt tartós mozgósítást jelent a reakció ellen és főfeladata a fasizmus elleni küzde­lem. A szocialisták a kamara föloszlatását, az uj választások kiírását s a katonai kiadások csökken­tését követelik. Ezenkívül hathatósabb rendszabá­lyokat várnak a krízis elleni küzdelemben. A kon­nuilustákkal rokonszenvező szocialista balszárny te­hát mindössze 232 szavazatot kapott és a nagy francia szocialista párt zártan León Blum mögött áll. A népszövetség már május végén tárgyalja a ju­goszláv határinddensek ügyében benyújtott magyar panaszt Jenő főherceg csütörtökön Bécsbe érkezett Háromszáz ember fogadta a gályaudvaron ■ A főherceg első útja a Szent István-tempjomba vezetett Második sztCCp&S'ziás Tíefyénfy Ida: hűik — Nem! Hál persze, hogy uem! — Akkor mondta Delight közvetlen, na- j gy ón kedves egyszerűséggel akkor boldo- i gan elfogadom azt, amit adni akar. És hálás j is vagyok érte. Nem vagyok már gyerek. Na­gyon nehéz időket éltem át Nem szeretném újra kezdeni. Valahogy- kiment már belőlem az a szívósság, amely sötét hónapos-szobák­ban is elviseli az életet, szűkös élelem mel­let!, egyetlen pár selyemharisnyával, nap­hosszat a színházi ügynökségeken rimánkod- va. Talán végül mégis kimegyek Ausztráliá­ba. Megpróbálnám még egyszer Har,ryval — mondta elgondolkozva — azóta mindkettőnket megőrölt a malom, talán elnézőbbek leszünk egymáshoz. így hát Delight visszament Angliáiba, na­gyon békén, kényelmesen, pénzzel a zsebé­ben és azzal a megnyugtató tudattal, hogy az egyik londoni bankban is tekintélyes összeg várja. Mrs. Lorrimer átutalása jóval több volt, mint amennyi ahhoz kellett, hogy Lon­donban, akár hosszú időn át is, nyugodtam várjon megfelelő szerződésre és jóval több annál is, amire akkor lenne szüksége, ha mégis az ausztráliai utazás mellett döntene. Végül mégsem így döntött. Hónapokkal később hallották, hogy fellépett Londonban, kitűnő szerepet kapott egy operettben. — Egyike volt az úgynevezett „jasszlány" sze­j repeknek, gondtalan, szívós, mulatságos lány, j tele cinikus bölcseséggel. A szerephez nem j sok szüksége volt megmaradt szépségére. A I kis londoni rabszolganő szerepében egy ked­ves seprő-lapát tánca is volt, meg egy szem­telen, jókedvű dalocskát is énekelt és „Diana Hackett" óriási sikert aratott. Akkor irta Mrs. TiOrrimelmek: „Hát mégis sikerült — annyi sok év után. Nem tudtam volna megcsinálni, ha maga nincs a segítségemre és nem ment meg a gondoktól. Jó ruhákat vásároltam, csinos lakást béreltem és az ügynökségeken nagyon unottan viselkedtem. Csak a kopott, megviselt színésznők nem kapnak szerepet. És Írtam Harrynak is. Felszámolja az ottani dolgait és hazajön. Talán megpróbálkozom ezzel a szereppel is újra------ Mrs. Harry Rl anchard ...“ Furcsa, ugy-e?“ De ez csak sokkal később történt. .Amig Westwood Housebam volt, Delight nagyon keveset látta Lorrimert. A vallomását kö­vető napon a férfi felutazott Adiromdaclcsba, hogy meglátogassa Macet, aki már annyira jól volt, hogy izgágán kezdett viselkedni. „Nem ártana, ha ideutazna, Mr. Lorri- mer — irta a főorvos — és rábeszélné, hogy maradjon itt még egy darabig. Mert Mac azt mondja, hogy olyan egészséges már, hogy altár kovácsnak vagy zsákihordónak is elmehetne.". Lorrimer örült az alkalomnak és meg­látogatta Macet, hogy paranccsal, könyörgés­sel és enyhe káromkodással maradásra bírja. Aztán úgy érezte, hogy nem kiván addig hazamenni, amig mélyebben bele nem pillant saját szivébe és napvilágra nem hozza, ami a mélyén rejtőzik. Még északabbra utazott tehát és megállt a Big Woods erdőségben, ahol Wynnenek volt vadászháza. Ide bár­mikor el lehetett jönni, mert az erdőkerülő gondját viselte a háznak. Lorrimer sürgöny- zőtt Mr. Wynnenek: „Megszállhatok-e Moose Camp-ban?"........ am ire Wynne azt felelte: „Ameddig csak jól esik" Itt az erdőben, a magányok kék tó paliján, melyen barázdát szántott, a vad tavaszi szél, itt, a magas, léiekgyógyitó fák alatt, Lorri­mer végiggondolta az elmúlt hónapok tör­ténetét. Mikor elbúcsúzott DeLighttől, zavartan da­dogta: „Ha bármikor is tehetek valamit..." Ezt nagyon komolyan gondolta. Akármilyen kevéssé kivánt mellette maradni, valahogy mégis hiányzott neki. Azelőtt szinte része volt a saját énjének. Most úgy érezte, mintha soha nem is létezett volna. Az asszony vidá­man ránevetett és azt mondta: „Hát persze, hogy magához fordulok. ügy ismernek en­gem, mint aki elutasít egy kedvező ajánlatot? Nos, egyszer megtörtént, de hát a körülmé­nyek ellenem voltak. És már is van valami, amit megtehet a kedvemért." —. Mit? —- kérdezte örömmel a férfi.--- Keresse meg helyetteseimet., mondja meg neki, hogy én visszaadom a szerepet és Írja ki az ő nevét szép világitó betűkkel a színházra, Lonry! A férfi akkor nem felelt. De most már tudta a feleletet. Bolyongott a fenséges erdőben, pipázgatva ült a kék tó partján, álmodó szemmel követte a madarak szárnyalását, figyelte a tóhoz osonó őzeket, éjjel, mikor hideg tavaszi homály borult a földre, a kandalló nyitott füzénél ült. ahol viliódzó lángok emésztették a nagy hasáb- fákat és gondolkozott, tűnődött, vágyakozott. Tudta, hogy Mary Lou az, akire ő vágyik, tudta, hogy őt szerette és ma is őt szereti, tudta, hogy az eltűnt Delight váratlan meg­jelenése az életében semmit sem változtatott a szerelmén. De mégis elképzelhetetlen ne­héz volt hozzászokni az élet uj képéhez és még sokkal nehezebb: szembenézni azzal a ténnyel, hogy talán minden szó, amit Mary Lou kiejtett, szeret ötének minden megnyilvá­nulása, amit a férfi úgy őrzött a szivében, mint drága kincset, nem volt más — mint ahogy hozzá való visszatérése sem volt más — mint színjátszás, ámitás, pénzért vállalt szerep, szükséges gyógymód, komédia. Nem lehet! Hisz olyan becsületes volt a lány szeme! Ha nem szerette volna, ugyan vállalta volina-e ezt a rengeteg gondot, bajló­dást vele? És a lány mindig vidám és boldog volt mellette! Az életét tenné rá, hogy ez valóban, igy volt! Sugárzott róla a boldogság, valahányszor kettesben voltak, lovagoltak, olvasgattak, sétáltak együtt, tréfálkoztak, 1, beszéltek minden kérdést a föld kerekén. Vissza fog menni és megkeresi a lányt. Megtalálja, lia fen ekestül fel kell is Forgatnia a világot. Akkor megfogja a kezét, újra a szemébe néz és úgy kér választ a kérdésére. A lány felelni fog — őszintén. *• v ■ ■ Folytatjuk. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom