Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)

1934-05-20 / 115. (3446.) szám

19M májfria 20, Ttriawg. Hubay Jenő (Vázlat egy tanulmányhoz) E magyar mester éLetmüv© hatvan évre te­kint vissza: hatvan év alatt annyit alkotott, hogy igen nehéz feladat ennek az életműnek a rövid keresztmetszetét adni, és a magyar zene történetírójának hálás, de egyben súlyos feladata lesz Hubay Jenő kiváltságosain gaz­dag életét és alkotásának képét megrajzolni. Egy kis írásban nem vállalhatja senki ezt a feladatot és csak az egész egy részével fog- 1 alkothatunk, de mégis azzal a szándékkal, hogy a közönség a résziből az egészre követ­keztethessen, Nem szólunk Huibayról, a pedagógusról; ez szánté felesleges, mert helyette Vecsey, Szi­geti, Telmányi, Geyer Stefi, Szentgyörgvi és számtalan más nagy hegedűs mutatja be év- adrél-évadra BuJbayt, a pedagógust. — Nem szólunk a hegedű mesteréről, aki már kilenc éves korában elragadta a zenei világot és az­óta egyre csak nőtt. Nem szólunk az ember­ről, aki egyénisége nagyszerű varázsával egymaga olyan szellemi központot teremtett, mint. magyar művészek közt csak Liszt Fe­renc és akiinek zenedélutánijai a rádió révén az egész világ szeretett közkimcseá. Nem szó­lunk arról sem, hogy mit tett Hubay Jenő a magyar név kulturális csengéséért külföldön és hogy milyen szívügye volt, zeneművészet révén a nemzeteket közelebb hozni egy inas­hoz és igaz humanizmussal elegyengetni az ellentéteket, amelyek egyre végzetesebbekké válnak. Minderről nemcsak most emlékezett meg bőven a sajtó, amikor a mester születé­sének hetvenötödig fordulóját ünnepelte a nemzetközi zene világ, hanem ez átment a mű­velt emberek köztudatáJba már 'évtizedekkel ezelőtt, úgy, hogy felesleges volna megismé­telni, amit nemcsak a zene barátai tudnak, hanem mindenki, akinek a kulturális élethez köze van és aki a mai megszitajult és elva­dult Európában még kitart a jobb belátás mellett. Szólni kell Hubay Jenőiről, a zeneszerzőről, mert a rengeteg Hubay - tanul arány dacára még senkii sem adta kellő ismerettel és elem­ző éleslátással a magyar mester komipozi- cióiuak még csak a felületes ismertetését sem. Hubaynak, a zeneszerzőnek fellépése előtt, tehát 1900 előtt, a magyar zenei élet hű szolgája és másolója vol a kül­földön beidegzett formáknak és a hang­versenytermekben szóhoz sem jutott ma gyár müvek, amelyek amúgy is igen kis szá­mnak és szerény értékűek voltak, a rondo-, dal-, a szonáta-formákat tartották be, úgy, mámt ahogyan az iskola tanította és a régebbi mesterek előírták. Hubay volt az első, akt akkor, amikor a zene forradalmasításáról még sehol sem esett szó, legkevésbbé Ma­gyarországon, merészen elhagyja az előirt formákat és zenei leleményének megfelelő uj formákat teremt magának. Ezek az uj formák azonban uj zenekari készséget és színezést követeltek meg és Hubay páratlan reformá­tort rátermettségével ezt a technikai felada­tot is megoldja és egészen egyéni zenekart formál a maga szellemi képére. Elég a Pe­tőfi-szimfóniára gondolnunk, hogy fonetiku­san és analitikusan egyben megértsük ezt a zenetörténeti és fejlődési megállapítást: eb­ben a szimfóniában vagy szimfóniái költe­ményben a zenekar az énekszólamokkal és a karral oly egyéni és újszerű módon forrt egy­be, hogy egyik nem szolgál a másik aláfesté­sére, hanem, mint a modern operában és oratóriumban, de a kamarazenében is, mind­kettő úgyszólván egy-egy szólamot képez, a két szólam egymás mellé rendelt jelentőségű és egymást kiegészítve, hatalmas újszerű egy­séget alkot. Ugyanez áll a Vita nuova cimü kompozícióra is, amely már csak azért is nagyjelentőségű a zene és különösen a ma­gyar zene fejlődésének szemszögéből, mert ma már régen elfelejtette a fiatal nemzedék, amit 1900-ban még nagyon meglepetten ész­leltek: azt az egyszerű tényt, hogy Hubay ze­nei zsenije újat és valóban forradalmit hozott. Persze, vele is úgy vagyunk, mint például St.rauss Richarddad; ma Hubay is „klasszi­kus" muzsikus, és a történész nyugodt felüle­tességgel a romantikus zene továibbmüvelő­jéül állítja elénk. Gondoljunk azonban arra, hogy mi volt a romantika abban az idő'ben, amelyben Hubay szerzeményei uj magyar muzsikát indítottak útnak. Harminc évvel ezelőtt Wagner Richár- dot uralta a zenei, sőt a filozófiai és etikai vi- lá# éö romantikába visszaesni, dallamra kor molyon gondolni, bel camtat merni és operát írni a germán zemedmámával ellentétben, — épp olyan hálátlan, mint amilyen nehéz vál­lalkozás volt. Hiszen uj dallamokat és a dal­lam uj érvényesülése számára uj zenekari módszert és uj hangszerelést kellett alkotni. Állapítsuk meg, hogy Hubay Jenő a magyar zenében ezt elsőnek alkotta meg és ezzel kap­csolatban gondoljunk arra, hogy abban az időben nem volt modern magyar muzsika, nem volt Bartók és Kodály, akikre rámutatni nemcsak divat, de zenei politika. A modem magyar szimfónia terén Hubaynak nincs előd­je; ő vállalkozott erre a feladatra és meg is oldotta. Zenekari művei uj belső elrendezést, uj szint és uj ritmust jelentettek és ennek megfelelően uj kifejezési lehetőségeket és uj tartalmat. Drámai müvei viszont a romantika világá­ból szöktek elő és ezekben is uj romantikus hangot üt meg. Azt mondták egyszer, hogy Bizet dallamos és egyszerű Carmen-je mint­egy a wagneri hatás tudatos ellenhatása és a dallam védelmére íródott, a motivumos drá­mai parlaudo-zenével ellentétiben: az egysze­rű opera a német zenedrámával ellentétben- Ennek elemzése és pontos megállapítása nem tartozik ide, bár fontos lenne Hubay operái­nak tüzetesebb elbírálása szempontjából is és nem mehetünk él Bizet mellett, ha Hubay operáiról akarunk rajzot és értékelést megkí­sérelni. Mégis el kell hanyagolnunk ezt. a fontos mozzanatot, mert ez a párhuzam már egy nagyobb monográfiába tartozik és meg kell elégednünk Hubay operairodalma helyé­nek pontosabb meghatározásával. A nyolcvanas években még ragaszkodtak az Erkel-féle pátoszhoz egyrészt, másrészt a wagneri deklamádóhoz, mint ezt Oscar Bie a „Die Oper“ cimü kitűnő könyvében kifejti- Szerinte a Bánk bán után alig mutatkozott fejlődési lehetőség a magyar operazenében, mert ritmus és folklóré egyaránt ki volt me­rülve, azaz Erkel ennek a két mozzanatnak tovább nem fejleszthető mértékét adta. Nos hát, Hubay már a Cremonai hegedűs című operájával az uj és — mondhatjuk bátran, —■ a modem magyar romantikát teremti meg és úgy tűnik fel a magyar operairodalom ed­dig nem éppen ragyogó egén, mint az üstö­kös, amely nem törődik azzal, hogy megzavar­ja a zenei csillagászok számításait és néhány bolygó pályáját más irányba tereli, hanem rákényszeríti az égbolt bámulóit, hogy hódol­janak meg egy zenei zseni üstökös szerűen szabálytalan, de éppen azért uj törvényszerű­ségeket teremtő megnyilatkozása előtt. Igen, a Cremonai hegedüs-sel Hubay visszarántja a zenei romantikát az örvény széléről! A romantikus zene teljesen eltávolodott volt a való élettől és ez minden művészet veszte: Hubay értett hozzá, hogy olyan ro­mantikus zenét alkosson, amely reális volt, mint a való élet és mégis telve megváltó, a való élet minden bajától megváltó 'romanti­kával. Minden leirt sora az életet, az igaz, meg nem hamisított életet szolgálja; zenéjé­nek ereje, leleménye, a daliamibőség, a rit­mus és a vonalvezetés, az egész uj zenei be rendezés ennek a nagy és szent célnak a szol­gálatában áll. Ez a lírai belsőség azután az élet drámai iskolájában megedződve felfoko­zódik a Karenin Anna és az Álarc drámai fortisszimójáig. Hubay alkotásai a magyar talaj ritmusából és a magyar folklóré elvitázhatatlan hatásá­ból nőttek ki, éle ami Liszt zenéjében még a magyar cigány és a magyar zenei különleges ség, az Hubay szerzeményeiben a népdal, amely természetes melegágya az európai ze nének, mint ahogy Wagner zenéje a maga teljességében csak a német lied alapmotivu maiból érthető meg. Egy párhuzam megvilá­gítja ezt a felfogást: ha Liszt európai szellem­től áthatva komponál, akkor magyarságát Wagner zenéjével keveri és ruiind kevesebb eredeti népdal-magyarság marad meg belőle, azonban annál több Wagner. Hubay nem hagyja él soha a magyar népdalt és nem hasz­nálja fel, hanem kielemzi belőle mindazt, ami benne időtálló érték és európai zene: kerté­sze a magyar népdalnak, aki rábízza magát a népdal évszázados erejére, mert tudja, hogy belőle sarjadzik minden országban a nagy nemzeti muzsika. Hubay sohasem magyar ci­gány, — még a Csárda jelenetekében sem, amelyek „cigányosan" variálnak egy-egy ma gyár nótáit. ÉJ 1. LéghQtés Z. Lengő tengelyek 3. Csőváz l Csendes 3. menet 5. Szübadonfuto 6. Olejnyomásu fék 7. Központi kenés B.SzilánkmentesLuüwg Ezek a legfontosabb műszaki adatok, melyek az uj 75-ös Tatra-tipust jellemzik. Ilyen felszerelés­sel ós minden tekintetben kényelmes beren­dezésével, sok kocsi teljesítményét haladja túl ez az uj Tatra-vivmány. Uj utazási érzetet kelt Önben, a biztonság érzését a nyugodt, rázkódás nélküli utazás alatt s ez a legnagyobb sebesség mellett is könnyen kormányozhatóvá teszi a kocsit. Szívesen látjuk próbautazásra. Rendel­kezzék velünk, mert csak igy ismertethetjük meg Önnel az uj 75-ös Tatra által nyújtott kelleHMs utazási érzetet. 1AIRA - W.ERKE,, A- O. PR A. G - SMÍCHOV. Hubay zenei életművének elemzője ezen a I ponton kell, hogy megfogja a. megfoghatat- lant, mert ebben a sajátosságban gyökerezik Hubay zenei tevékenységének eredetisége és történeti fontossága. Ideje volt, néhány vonással megrögzitemi I azt, ami nem a hivatalos Hubay, nem a peda­gógus és a hegedűművész, nem a nagyszerű ■ember, hanem ennél is több és Hubay lénye­ge: a zeneszerző, aki a magyar zenét eladdig ismeretlen módon gazdagította és aki zseni­ális alkotásokkal meg tere intette a modem magyar drámai zenét. (* *) Egy hónappal lesz rövidebb a kassai magyar szini-szezón? Kassai szerkesztősé­günk jelenti: A napokban az országos hivatal kívánságára a kassai rendőrigazgatóság épü­letében ankétot rendeztek, amelynek tárgya a kassai városi színház szezónbeosztása volt. A dr. Jungwirtih rendőrtanácsos elnöklete alatt tartott megbeszélésen részbvettek Kassa városa, a városi közművelődési tanács, a szlovák és a magyar színház kiküldöttei. Az ankéton a szini-szezónok olyan értelmű be­osztásáról tárgyaltak, hogy folyó év szeptem­ber 1-től október 7-ig Kassán magyar szezon legyen, október 8-tól 1935 április 7-ig cseh­szlovák szezon. 1935 április 8-tól május 31-ig ismét magyar szezon és junius 1-től junius 31-ig a szlovák nemzeti színház opera-együt­tesének a szezonja. 1935 júliusában és augusz­tusában a színház üresen állana. A beosztás­nak ez az uj terve érzékenyen megrövidíti a magyar szini-szezónt Kassán, amennyiben az eddigi egész évi négyhőnapos szezon helyett csak ősszel öt hetet és tavasszal hét hetet, összesen három hónapot helyez kilátásba a magyar színház kassai szereplése számára. Az ankéton eben az ügyben nem történt végleges döntés, a tárgyalásokat legközelebb foly­tatják. xx Ha a dohányzásról nem tud leszokni, bár érzi a NIKOTIN-MÉRGEZÉS jeleit, ugv szívjon nikotinmentes dohányt és rendszere­sen igyon CIGELKA jódos vizet, közérzete ismét jó lesz. Megrendelhető: CIGELKA forrásvállalatnál, Bardejov. (*) Dr. Haiczl Kálmán: Léva története a XVII. században. Két év élőit jelent meg a szerző tollá­ból Léva története a XVI. század végéig s ennek folytatása a most sajtó alól kikerült második rész, mely Léva történetét II. Rákóczi Ferenc szabadság­harcának lezajlásáig tárgyalja. A kuruc harcok alatt Léva várát lerombolták s azóta csak romjai emlegetik öt százados mozgalmas múltját. A 17. század történetére és a béosi udvar magyarellenes politikájára különösen jellemző adatokat szolgáltat­nak a Dobó-örökségért való küzdelemről és a tra­gikus sorsra jutott Kollonidh Szigfrid báró dunán- inneni generális főkapitány életéről szóló fejeze­tek. melyek az akkori magyar főúri világ küzdel­mes életére élénk fényt vetnek. A 126 8° lapra ter­jedő és képekkel illusztrált könyv kapható a szer­zőnél. Szőgyémben (párkányi járás). Ara 13 koro­na. Az I—II. rész egybefüzve 25 korona. — A ki­váló mii méltatására legközelebbi vasárnapi szá­munkban visszatérünk. (*) Érsekújvárod tölti a pünkösdöt Földes társulata. Érsekújvárt tudósítónk jelenti: A háromhónapos téli főszezónnak s a nyolcna­pos húsvéti pótszezónnak nagy anyagi és er­kölcsi sikere arra indította Földes színigaz­gatót, hogy a lévai szezón befejezése s a ga- lántaj megkezdése előtt háromnapos pün­kösdi pót.szezont tartson Érsekujvárott. Szom­baton este a husvétkor nagy sikert aratott „Helyet az ifjúságnak" című vígjátékot adták elő. Vasárnap délután a „Zsindelyezik a ka­szárnya tetejét" cimü operettet játsszák Csil­lag Hússal, Gergely Irmával, ifj. Mihályi Er­nővel, Nagy Gáborral, Gábor Györggyel, Re­ményi Jánossal a főszerepekben. A délutáni előadás egyik eseménye, hogy azon — tán- cos-kómikus szerepben fellép Zórád Aladár. Zórád Aladár érsekujvári szereplése szenzá­ciósnak Ígérkezik. Vasárnap és hétfőn este a budapesti Kamara-Szinház ujdonságát, a „Papuci, Mamuci, Bábud" cimü — csak fel­nőttek számára alkalmas — zenés bohózatot játszák. Hétfőn délután az „Áprilisi vőle­gény" keiül előadásra. I5©®! Alapítva 1850 PiflSSf ECO PETai ZSIG^ONDésFiA, JO ecet-, I6k©ir- és sseszáragyéra, Vráble (*) Legújabb filmhirek. Moszkva filmspe­cialistát küldö'tt Páriába,akinek az lesz a fel­adata, hogy a francia filmgyárakkal közvetlen kapcsolatot teremtsen. — Jirnmy Walker, Newyork volt vidám polgármestere beállt filmezi nesznek és nemsokára angol filmben fog szerepet alakítani. — A .Krisztina ki­rálynő" cimü Ujj Greta Garbó-film kizáróla­gos bemutatási jogáért a párisi Empire-film­színház 700.000 frank garanciát fizetett. — Jamnings kijelentette, hogy júniusban Salz­burgban két szerepben fog fellépni és lemond a honoráriumról. — Reinhardt szeptemberben Hollywoodba utazik és az ottani szabadtéri színpadon a „Széntivánéji álmot" fogja insz- cenálni. Reinhardt levelet kapott Chaplintől, amelyben a legnagyobb filmszínész azt Írja, hogy nagyon szeretne ebben a darabban sze- ■repein! ha Reinhardt elég tehetségesnek tartja őt a színpad számára. Most vau huszon­kilenc éve annak, hogy Chaplin színpadon szerepelt. — Hollywood legnagyobb kilenc gyára éhben az évben tiz százalékkal több filmet fog gyártani, mint tavaly. Május köze­péig 129 filmet készítettek. A Fox-gyár francia filmeket angol szöveggel újra fog for­gatni. Az Umiversal-gyár pedig Gaál Fran­ciska Csibijének elkészíti az angol változatát. — A franciák kitalálták a háromperces fil­met amelynek témája egy-egy aktuális ese­mény. # Irtai N e ttb áttér Pát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom