Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)
1934-05-18 / 113. (3444.) szám
péntek. ^MGM-MAG^ARHTífMr> •A helyzet felfelé ívelő irányzatot mutat« Kánya magyar külügyminiszter expozéjában felgöngyölítette a háború utáni Magyarország külpolitikai problémáit A háború utáni tárgyalások története - A javulás jelei - Megbukott kísérletek - A megegyezés zavaró momentumai Magyarország iüggetlenitette magát a kisantanttól inak megállapod á s&zerüen ilyen engedményeket biztosítanak. Hogy ez a terv még ma is kasért, misem bizonyítja joblban, minthogy a kisantaut egyik vezető politikusa nemrégiben megjósolta, hogy habár csak hosszabb idő. 30—40 év múltán is, de létrejön a kis antant és a többi du- hamenti államok között az uj rendszer, amely biztosítani fogja ez országok politikai és gazdasági együttműködését. Hogy mindezeket a célokat el lehessen érni, szükséges volt a Du- namedemoében előbb fönnálló hatalmi viszonyokat radikálisan módosítani. Ezért határozta el a békekonferencia, hogy a magyarok és osztrákok kezéből ki kell ragadni a vezetést- A legnagyobb ellenállást ezzel a tervvel szemben Magyarország részéről várták. Ezért döntöttek úgy, hogy Magyarország uj határait kizárólag katonai szempontok alapján kell megvonni, amit legújabban meglepő őszinteséggel bevallott Osusky párisi csehszlovák követ is egyik Prágában tartott előadásán. Magyarország keresi a kibontakozás útját Ennek a tervnek esélye eleinte kedvezőinek látszott. Az akkori osztrák kormány mindent helyesnek és célravezetőnek tartott, ami Magyarország ellen irányult. De miniden nyomorúság és nehézség közepette nem halt ki a magyar nép leikéből a reálpolitikai érzés, aminek tanúbizonyságát szolgáltatták azok a tárgyalások, amelyeket A (fisantant és Magyarország — Mindig hirdettük és most is hirdetem, hogy a ki sántán t államaival létesitenjjő normális gazdasági viszonynak részünkről semmiféle akadálya nincsen, sőt hangoztattuk azt is, hogy a normális gazdasági viszony helyreállítását őszintén óhajtjuk. Most is hangoztatom, hogy amennyiben a kis- amtamt a szoros gazdasági együttműködést óhajtja velünk, erre meg kell teremteni a reális feltételeket. Nem változtatunk azonban semmit azon a régóta elfoglalt álláspontunJugoszlávia nem hosszabbítja meg a Magyarországgal kötött kompenzációs egyezményt a háború utáni évek túlságosan feszült atmoszférájának enyhítése céljából több szomszédos állammal folytattunk. Emlékükbe idézem itt azt, — mondotta Kánya külügyminiszter, — hogy Renner kancellárral, majd a huszas évben Benes csehszlovák külügyminiszterrel és 1926-ban pedig a belgrádi kormánykörökkel is tárgyaltunk. Mindezek a tanácskozások nem a ml hibánkból teljes eredménytelenséggel végződtek. Később azonban bekövetkezett a jobb jövő hajnalhasadásia és a külpolitikai helyzet az óta állandóan javul. Az osztrák nép és az osztrák kormány fokozottan több megértést mutatott a két szomszédos ország együttműködésének szüksége iránt. Ez év március havában Rómában összegyűltek a magyar, osztrák és olasz állam megbízottai s tanácskozásaik alkalmával a három nép őszinte közeledése és barátsága ünnepélyes módon jutott kifejezésre. A római hármas egyezmény az első gyakorlati lépés az autaorlda ellen és a gazdasági együttműködés mellett, A Rómában létrejött jegyzőkönyvek valójában azonban nem jelentenek semmiféle eltérést a három ország eddig folytatott politikájától. Gazdasági tekintetben a római okmány a stresai elveket akarja a gyakorlati életben megvalósitani. amiből világosan kitűnik az is. hogy más államok kormányai számára is nyitva hagyja a közeledés lehetőségét. kon sem, hogy az ilyen kereekedelírni szerződéseket bilaterális alapon, vagyis minden egyes állammal külön-külön kell megkötni. Magyarországot, amikor a magyar-olasz-osz- trák barátság útjára tért, nem a bosszúvágy, ! nem a megtorlás gondolata vezette, bár kétségtelen, hogy politikánkat lényegesen el'őse gitette a kisantaut államainak állandó erős politikai nyomása és gazdasági elzárkózása. Most azonban, miután célunkat elértük, külpolitikailag szabadabban mozgunk, gazBudapest, május 17. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Tegnap tárgyalta a képviselőház óriási érdeklődés mellett a külügyi tárca költségvetését. Lakatos Gyula előadó hatalmas beszédben ismertette a költségvetés egyes tételeit. Beszédében egyebek közt kijelentette, hogy a magyar közvéleményben gyakran tesznek szemrehányást a népszövetségnek, mert nem foglal állást Magyarország mellett. A népszövetségnek azonban ahhoz minős ereje, úgymond, hogy érdemi kérdésekben döntéseket hozzon, még kevésbé ahhoz, hogy esetleges döntéseinek érvényt szerezzem. Lakatos beszédében utalt arra a magyar panaszra is, amelyet a jugo- szláv-magyar határsérelmek ügyében terjesztett be nemrégiben a népszövetséghez a magyar kormány. Az előadó csodálkozásának adott kifejezést afölött, hogy a külföld meglepetéssel fogadta a magyar kormánynak ezt a lépését, halott Magyarországnak a népszövetségi alapokmányban biztosított joga volt a panasz benyújtására. Az eliőadó szavai után megindult vitában Örosdy Fülöpné bárónő sürgette a lengyel barátság és a francia ro- komszenv megerősítését és kiméiyitését. Pintér László az Európa-szerte észlelhető nyugtalanító jelenségekről beszélt, Beck Lajos auz európai helyzettel foglalkozott, amelynek központjában még mindig a német-francia viszony áll. Kánya expozéja Vita közben felszólalt Kánya Kálmán külügyminiszter is és hosszabb beszédben ismertette az általános külpolitikai helyzetet. — Nem óhajtok ismétlésekbe bocsátkozni, i— kezdte beszédét a külügyminiszter, — Olaszországtól és Ausztriától eltekintve a többi európai államokhoz való viszonyunkat illetőleg sem akarok részletes fejtegetésekbe bocsátkozni, annyival kevésbé, mert ezt már a minap megtette beszédében a miniszterelnök ur. Ezen a téren az utóbbi időben semmi változás nem állott be, de sikerült továbbra is biztosítanunk azt a baráti jóviszonyt, amely számos európai államhoz fűz bennünket. A közép európai kérdéssel kapcsolatosan visz- szaidézem a Ház tagjainak emlékezetébe, hogy a magyar nép még a legsúlyosabb időkben is megóvta szívósságát és kitartását s emellett mindenkor megmutatta hajlandóságát a békés megegyezésre. Mindezekből a tényekből kiviláglik az is, hogy minden nehézség ellenére ma a helyzet felfelé ívelő irányzatot mutat A békeszer?6dések céljai A trianoni békeszerződések megalkotóinak szeme előtt tudvalevőleg az az elgondolás volt, hogy az osztrák-magyar monarchiát régi formájában semmi körülmények között sem szabad fen.ntart.ani. Ezért a Duna-medence or ganikus egységét uj alapokra kell fektetni Az a cél lebegett szemük előtt, hogy a .régi monarchia területén több kisebb szuverén államot kell létesíteni, de egyszersmind gondoskodni kell arról is, hogy e kis államok együttműködése bizto- sittasséik és külpolitikájuk azonos irányba terelődjék. A békeszerződések ezt a tervet nem valósították meg teljesen- Ennek nyoma megtalálható a trianoni béke 205. szakaszában, amelynek érteimében a szövetséges és társult hatalmak lemondanak a nekik garantált egyoldalii legnagyobb kedvezményről abban az esetben, ha egyrészt Magyarország, másrészt .Ausztria, vagy a csehszlovák állam egymásBudapest, május 17. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A magyar—jugoszláv kereskedelmi szerződés május 15-én éjfélkor lejárt. A szerződés meghosszabbítása érdekében az elmúlt napokban előzetes tárgyalások folytak Budapesten a magyar és jugoszláv gazdasági delegáció között, de a jugoszláv kormány — mint azt a Prágai Magyar Hírlap js jelentette __kedden váratlanul viszsz arendelte Budapestről az ott tárgyaló gazdasági kiküldötteit. A jugoszláv gazdasági delegáció visszahívására állítólag a magyar kormánynak az elmúlt hét végén a népszövetséghez benyújtott panasza adott okot. Miután a tárgyalások igy megszakadtak, május 16-ától fogva szerződésnélküli állapot van Magyar- ország és Jugoszlávia között. A most lejárt kompenzációs szerződést tavaly kötötték meg és az főképpen a jugoszláv fabehozatalra vonatkozott, amelynek ellenében Magyarország iparcikkeket exportálhatott Jugoszláviába. A lejárt szerződés értelmében Jugoszlávia 10.4 millió pengő értékű fát szállíthatott Magyarországra, mig Magyarország 21.4 millió pengő értékű iparcikket vihetett ki Jugoszláviába. Ez látszólagos akti vámnak tűnik fel Magyarország javára, a valóságban azonban ez az aktívum bőven megtérült Jugoszláviának az odairányuló magyar idegen- forgalomból. Évenként ugyanis a jugoszláv fürdőket mintegy 40—50.000 magyarországi vendég látogatta, mig Jugoszláviából mindössze 6—8000 fürdővendég jött Magyarországra. Ez az idegenforgalom most meg fog szűnni, ami azt látszik igazolni, hogy tulajdonképpen Jugoszláviának lesz kára abból, hogy gazdasági háborút kezdett Magyarországgal. Nincs szó vámháboruróll Budapest, május 17. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A félhivatalos g Órai Újság megállapítja, hogy a Budapesten időző jugoszláv kereskedelmi delegáció visz- szahivásával nem tört ki a vámháboru Magyarország és Jugoszlávia között, mert a két állam között kereskedelmi szerződés áll fönn, amely nem érinti a május 15-én lejárt kompenzációs kereskedelmi egyezmény meghosz- szabbitásának elmaradását 3 dasági téren pedig aa. Olaszországgal, Ausztriával, Németországgal és Svájccal kötött megállapodások által erősen függetlenítettük magunkat a kisantanttól, nevezetesen a csehszlovák piactól. Ezt a megjavult helyzetünket egyáltalában nem akarjuk a helyzet további kiélezésére felhasználni, sőt. szívesen közeledünk gazdaságilag azokhoz az államokhoz, amelyekben erre megvan minden hátsó gondolat nélkül a jóakarat Ennek fennállását nem akarom eleve tagadni, azonban nem hallgathatom el, hogy a legutóbbi időben észleltünk bizonyos jelenségeket. — igv egyes szomszédos államok vezető egyéniségei részéről történt igen harcias kijelentéseket, a kisantaut vezérkari főnökeinek tárgyalásait és a revi- zió-ellenes mozgalom szertelenségeit, — amelyek a kisantaut államainak őszinteségét illetően bizonyos kételyeket keltettek bennem. A Balinga1'tűm jelentősége A külügyminiszter a középeurópai kérdéssel kapcsolatban még néhány szóval megemlékezett az osztrák problémáról is, majd áttért a balkán-paktum kérdésére. — A Balkán-paktumnak, — mondotta, — nálunk igen szigorú kritikában volt része. Valóban hiba volna, ha nem akarnánk látni, hogy a Bal kán-egyezmény által tényleg olyan kísérlet történt, amelynek célja a békeszerződések által teremtett helyzet állandósítása. Kétségtelen tehát, hogy a Balkán-egyezmény egy nagyobb, egész Európát felölelő és Magyarország szempontjából nem kívánatos akcióba illeszkedett bele, mégis nagy tévedés volna annak fontosságát túlbecsülni. Benyomásom szerint eredendő hibája a paktumnak, hogy annak megalkotói hamis premisszákból indultak ki és egy nemlétező veszély elten próbáltak védelmet szervezni. A magyar érdekek szempontjából a paktum káros hatását egyáltalában nem látom. Magyarország helyzete a Balkán-paktum megkötése után semmiben sem változott. Baráti jóviszonyunk, amely Törökországhoz, Bulgáriához és Görögországhoz fűz, nincsen érintve a Balkán-egyezmény által. A népszövetség és Magyarország A leszerelési tanácskozásokat ismertette még részletesen Kánya külügyminiszter. — Türelem és szívósság vezetett bennünket eddig a leszerelési konferencia tárgyalásain. Bármilyen döntést is hozzon május 29-én a főbizottság ülése, ki fogunk tartani eddigi álláspontunk mellett, amely a népszövetségi alapokmány 8. paragrafusán alapul és amelynek helyességét a nagyhatalmak 1932 december 11-én hozott határozatukkal elvileg is elismerték. Csak ezen az alapon érhető el a mi viszonylagos biztonságunk is, amelyre époly jogot formálunk, mint bármely más szuverén állam. Csak ezen az alapon küszöbölhető ki a nemzetek között jelenleg fennálló nagy bizalmatlanság és féltékenykedés, amii a jogegyenlőt- leoségnek természetes és elmar adhat atlan következménye. A háborúban alulmaradt országok — állapította meg Kánya külügymi- niszrter — rendesen a szövetségi szerződések és katonai konvenciók megkötésében látják a jobb jövő megalapozásának egyetlen lehetőségét. Mi azonban, mint azt mindenki tudja, más utón járunk. Teljesen tisztában vagyunk azzal, hogy egyenlőtlen eszközökkel és fegyverekkel küzdünk, és hogy ennek következtében még nehéz harcok várnak ránk. Az egysiéges magyar népre támaszkodva a magyar kormány nem fél ezestől a küzdelmektől. A külügyminiszter igen mély hatást keltő beszéde után a külügyi tárca költségvetését általánosságban és részleteiben is elfogadta a képviselőház. ERELMESZESEDES, ARTÉRIÁK, IDEGEK. MIRIGYEK, CSŐN- TOK megbetegedéseinél csíz JOD-BROM GYOGYFURÖ RENDK1 FÜL OLCSÓ PAVSal aRaJ. összköltségek elöidényben- (Öidényben: 21 napra K8 1110-— Kő 1200’— 28 Kő 1420 — Kő 1550-— Prospektust küld a Fürdöigazgatóe&g Ci* kúpele
