Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)

1934-05-18 / 113. (3444.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes sxám ára 1.20 KI( vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Matousek tanuságtétele (d) Benes kárpátaljai kőrútjának van egy pozitív eredménye: alaposan ráirányította a közfigyelmet a megoldatlan ruszinszkói problé­mára. Sokan 'belátják, hogy hiba volt Kárpát­alja életproblémáit másfél évtizeden át megol­datlanul heverhetni, még olyanok is, akik a más­fél évtizedes halogató politika irányitói voltak s azért teljes mértékben felelősek. Ilyen érté­kes megnyilatkozás például az a vezércikk, mely a Národni Listy tegnapi számában látott napvilágot s amelyben Matousek volt kereske­delmi miniszter ad komoly diagnózist Kárpát­alja eddigi gazdasági bajairól és fölvázolja a halasztást nem tűrő segítés módozatait. Magá­tél értetődő, hogy a cseh politikus a föladatok fölvázolásában szláv szemszögből ítél és baj- megállapitásában nem mentes a magyar éra ro- yására való elfogultságtól, de nem tagadható meg 'tőle a.z, hogy a kárpátalji gazdasági vál­ság okait és szomorú részlet tényeit egész tár­gyilagosan állapítja meg. Ez az őszinte hang oly ritka a politika mai éktelen hangzavará­ban, hogy rá kell mutatnunk erre a ritka diag­nózisra. A volt kereskedelmi miniszter statisztikai ke- aeeztmetszetet ad mindenekelőtt Kárpátalja gazdasági életéről, majd szóról-szóra ezeket mondja: „Ha a legutóbbi válság a mezőgazdaságot a löld jövedelmének süllyedésével sújtotta, ha a lakosság fogyasztó ereje csökkent s ez­által a honi piac szegényedése révén az ipari és kézműves! termelés szenvedett s ha ez a termelés a kivitel csökkenése által is veszteséget szenvedett: akkor Podkarpatszka Rusz mindeme jelenségeket kétszeresen érzi. Vegyük tekintetbe pusztán azt, hogy Podkar­patszka Busznak a termékeny magyar rónáktól va­ló elkülönülése fölszabadította ugyan Podkar­patszka Rusz lakosságát a magyar rabságból, de egyben azoktól a termékeny vidékektől is elszakítot­ta, ahol a kárpátoroszok előbb minden esztendő­ben munkát is találtak. A kárpátaljai tiszamenti sikság nem elegendő ma a Verchovina szegény la­kosságának eltartására. E gazdasági szeparáció ál­tal a termékeknek Magyarországra irányuló szabad kivitele is korlátozást szenvedett. E viszonyokat még súlyosbította az, hogy a Ma­gyarországgal. való kereskedelmi szerződés fel- mondatott. Megszűnt nemcsak az embereknek mun­kára való exportálása, de a fa, a faszén, az ecet, az aceton stb., szóval valamennyi olyan termelvény ki­vitele is, melyekben Podkarpatszka Rusz régebben és a jövőben mindig kivitelre, nevezetesen pedig a szomszéd államokba irányuló kivitelre van utalva. A köztársaság nyugati részében nem lehetett mindjárt pótló piacot találni. Akadályozta ezt a rossz vasúti és közúti összeköttetés, amelyet a vertifikális irányból nem lehetett mindjárt átszer­vezni horizontális irányúvá (úgy a folyók, mint a hegységek vertikális iránya volt ennek az aka­dálya), továbbá az aránylag magas vasúti viteldij- ezabályzat, amely aránytalanul drágította a kárpát­aljai nyersárukat és termékeket a köztársaság nyu­gati részébe való szállításnál. (A zsolnai cellulóze- gvár Jóval olcsóbb fát kapott Lengyelországból, mint Podkarpatszka Ruszból!) Ha továbbá figyelembe vesszük azt, hogy Pod­karpatszka Ruszban évente 19.97 gyermek születik 1000 lakosra számítva 9 Csehországban csak 6.58, Szlovenszkón 11.06, hogy tehát Podkarpatszka Ruszban az utolsó években háromszorta nagyobb a nópszaporodás, mint nálunk s ihö emellett azt is fi­gyelembe vesszük, hogy a kivándorlás megszűnőben van (1929-ben Podkarpatszka Ruszból 3922, 1932- be® már csak 123 lakos vándorolt ki), akkor azt látjuk, hogy ezek a jelenségeik, amelyek rendes vi­szonyok között kívánatos jelenségek, még tovább ki- élesitették a kárpátaljai gazdasági válságot." Ez Matousek volt, kereskedelmi miniszter diagnózisa a kárpátalji gazdasági válságról. A gyógyítási célzó receptje ugyanilyen váiliá­Az athéni propaganda-kirándulás Göring a Balkán vezető hatalmasságaként ünnepli Jugoszláviát Egynapos belgrádi tartózkodás - Udvariassági látoga­tások - A német-jugoszláv barátság hangsúlyozása Belgrád, május 17. Göring porosz miniszter­elnök szerdán délután hat órakór kíséretével a belgrádi repülőtérre érkezett, ahol a hatóság kiküldöttei fogadták. Göring az éjszakát a ju­goszláv fővárosban töltötte. Újságíróknak ki­jelentette, hogy látogatása magántermészetű. Régóta óhajtotta, hogy a pünkösdi ünnepeket Athénben tölthesse. Utazásánál a politika nem játszik semmiféle szerepet. Belgrádi tartózkodá­sa alatt természetesen mindenütt megteszi az illő udvariassági látogatásokat Ideje azon­ban ez alkalommal nagyon rövid és nem tar­tózkodhat sokáig Belgrádiban. Balugcsics ber­lini jugoszláv követtel azonban megbeszélte már, hogy legközelebbi szabadságát Jugo­szláviában tölti, mert az ország természeti szépségei élénken érdeklik. Biztosíthatja a ju­goszláv népet, hogy az uj Németország a barát­ság őszinte érzésével tekint Jugoszláviára és azt óhajtja, hogy a két nép közötti viszony el­mélyüljön. A miniszterelnök még az est folyamán szá­mos látogatást tett a jugoszláv politikusoknál. Csütörtök délután Göring folytatta ufját Athénbe. Göring belgrádi utazásának politikai céljait, mint tegnap jelentettük, Németországban meg­cáfolták. Ennek elenére feltűnő, hogy a német államférfiak egymásután utaznak Jugoszláviá­ba és keresik az érintkezést az ottani politikai körökkel. Legelőször Frick belügyminiszter tar­tózkodott Jugoszláviában, amikor Palesztinába látogatott el, majd Roehm, a nemzeti szocialis­ta roíhamosztagok vezérkari főnöke tartózko­dó ti egy hétig nagy kíséret tel Dalmáciában és Belgrádiban, most pedig Göring, a német kor­mány gyakori hivatalos kiküldötté, látogatta meg Belgrádot és bejelentette, hogy a legköze­lebb hosszabb időre érkezik. Ugyanakkor a ju­goszláv újságírók egyik válogatott delegációja a német állam meghívására Németországban tartózkodik é6 sorra látogatja a német váro­sokat és intézményeket. Hir szerirt a birodalom ugyanolyan szerződést óhajt kötni Jugoszláviá­val, mint amilyet Lengyelországgal kötött s egyúttal százszázalékosan meg akarja szerezni a jugoszláv piacot a német ipar és gazdasági expanzió részére. Feltűnő az is, hogy Göring belgrádi nyilatkozataiban Jugoszláviát a Bal­kán vezető hatalmasságaként ünnepelte. <S@rit3g belgrádi mma Belgrád, május 17. Göring porosz miniszter- elnök ma bejegyezte nevét a királyi palota vendégkönyvébe. Reggel kilenc órakor felkeres­te Jeftics külügyminisztert, akivel hosszabb ideig tárgyalt. A belgrádi lapok rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítanak Göring váratlan látogatásának és szenzációként közük a porosz miniszterelnök nyilatkozatának azt a részét, amelyben Jugo­szláviát mint a Balkán vezető nagyhatalmát aposztrofálta. Göring látogatásában a belgrádi ! sajtó kétségtelen bizonyítékát látja annak, i hogy a német-jugoszláv barátság egyre jobban J kimélyül. Lettország dlktatiirá la Az országban rend és nyugalom van berendezkedik Riga, május 17. A lett fővárosban és a vidé­ken teljes nyugalom uralkodik. Az uj kormány megalakításának tárgyalásai tegnap a késő éj­jeli órákig elhúzódtak. Végérvényes jelentés még nem érkezett az uj kormánylistáról, de va­lószínű, hogy a régi kabinetből csupán a kül­ügyminiszter, a hadügyminiszter és a belügy­miniszter lép be Ulmanis uj kabinetjébe. A had­ügyminiszter lapja szerint bebizonyosodott, hogy a lett légionáriusok államcsínyt készítettek elő. A kormány akciója egyébként sehol sem ütkö­zött elentállásba. A rendőrség és a polgárőrség sehol sem használt erőszakot. Rigában a háza­kat föllobogózták és az uccákon szokatlan moz­galmasság uralkodik. Járőrök cirkálnak és a fontosabb épületeket katonaság őrzi. A munka az üzemekben zavartalanul tovább folyik. BBS gos: kereskedelem-politikai intézkedésekkel le­hetővé kell tenni a kárpátalji termékek külföldi kivitelét, a termékenyebb vidékekre keld tele­píteni a szaporodó és nem emigráló lakosságot, a mocsaras vidékeket le kell csapolni, hogy uj termőterületeket nyerjünk, fejleszteni kell a népipart és piacot kell keresni számára Cselh- és Morvaországban, a vasúti díjazást le kell szállítani, hogy a kárpátalji fa eljuthasson a cellulózé- és mtiselyemgyáTakig, a folyók és hegységek vertikális, azaz észak-déli irányú akadályait uj vasúti és közúti összeköttetések építésével kel legyőzni, ami szerinte stratégiai okból is szükséges, mert Kárpátalja Csehszlo­vákia számára az egyetlen híd a kisantant felé. Matousek végül a kárpátalji hitelélet átszerve­zését sürgeti, amivel az apró pénzintézetek he­lyett a nagy bankok terjeszkedését érti. Ha Matousek célkitűzéseit sorra vesszük, ak­kor cgy-ikét pontot leszámítva, ahol a nagy- szláv, imperialista és az utolsót, ahol a banlk­trösztemiber szólal meg belőle — a politikai el­lenfélnek kijáró őszinte lojalitással szintén el kell ismernünk róla, hogy jól látja a főteendő­iket. Jól tudja, hogy Kárpátalja főibaja a piac­hiány s a legjobb mentsége az elveszett piac visszaszerzése és uj piac teremtése lenne. A pia­cot viszont kifelé a nagy kivitelt biztosító ke­reskedelmi szerződés, befelé a jobb vasúti ösz- szeköttetés és az olcsóbb vasúti díjszabás ten­né lehetővé. Ám itt meg kell kérdenünk Matou­sek volt kereskedelmi miniszter urat, hogy le-, hét az és miért var az, hogy ezt a tételt csak most látja ilyen nagyszerű világossággal? Vagy pedig, ha már előbb is igy látta a dolgokat, ak­kor miétt van az, hogy kereskedelmi miniszter korában nem teremtette meg Kárpátalja nyers- terményei számára ezt a külső és belső piacot. Miért van az, hogy éppen ellenkezőleg megen­gedte még a legközelebbi, legfontosabb ma­gyar piacnak az elvesztését is a csehszlovák-! magyar kereskedelmi szerződés fölbontásával ? I Vagy ha már ez megtörtént, miért nem kárta­lanították ezért a piacért Kárpátalját más szomszédok, Románia vagy Jugoszlávia felé irányuló nagyobb kivitellel? Mikor tudták, hogy Kárpátalját a válságból három dolog segítheti ki: kivitel, kivitel és kivitel. Miért, miért, miért? Nem akarunk választ e miértre. Tudjuk, hogy Matouseknek van egy nagy alibije. Ő csak ke­reskedelmi miniszter volt s a kereskedelmi po­litikát más csinálta helyette. Csinálta Hodzea és végrehajtotta Benes. És még egy-más alibije is van. Az, hogy az ő követeléseit nemcsak ő hirdeti, hanem sokban — hogy például csak a vasúti díjszabást említsük — Hodzsa is egyet­ért vele. Hodzsa is évek óta követeli a vasúti díjszabás leszállítását. Pedig ő benn van a kor­mányban. S amit követel, a kormánytól köve­teli. Követel, követel. Csak abból az ezerszer követelt követelésből sehogvsem akar valóság lenni. Ennyire őszinték ezek a „követelés ek‘;. Szerkesztőség: Prága 11., Panská u 1 i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága I!., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON: 303-11. «• SÜRGÖNYÖM HÍRLAP, PRflHR.

Next

/
Oldalképek
Tartalom