Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)

1934-05-16 / 111. (3442.) szám

TM<MMAO^ARHlRLATf 7 Tizennyolcezer koronás betétkönyvért gyilkolták meg a prágai hadirokkantat A feljelentő asszony hurkolta nyakára a kötelet és hat hétig a tűzhely mellett »száritottaa a holttestet Megdöbbentő részletek az egy évvel ezelőtt elkövetett prágai gyilkosságról Prága, május 16. Legutóbbi számunkban 'beszámoltunk arról az egy évvel ezelőtt el­követett gyilkosságról, amelynek feljelentés alapján most jutott nyomóra a prágai rend­őrség. Mint közöltük, Vylefálek Mária jelen­tést tett a rendőrségen, hogy férje egy évvel ezelőtt, pontosan 1933 március 22-én, vesze­kedés köziben agyonütötte nála lakó édesap­ját, Tyl Kajetáin Józsefet. A rendőrség a holttestet meg is találta a Babylon-mulató házának pincéjében az asszony útmutatása alapján. A gyilkosság elkövetésének módja még mindig .nem áll tisztán a rendőrség előtt és a vizsgálat folyamán egyre bonyolultabb körülmények merülnek fel. A rendőrség eddig öt személyt tartóztatott le eb'bén az ügyiben és nics kizárva, hogy még további letartóztatásokra fog sor kerülni. Az asszony előadása szerint 1931-ben, több évi özvegység után feleségül ment Vylefálek Jaroszláv 29 éves lakatoshoz. Édesapja, aki harctéri sebesülése folytán nyomorék volt és mankóval járt, hozzájuk költözött a Maié Stranán lévő lakásukba. Az öreg ember iszá- kossága miatt gyakori volt a veszekedés közte és veje között. Az említett napon újra civakodni kezdett a két férfi, miközben A boncoláfe megál'Japát-otba, hogy az áldozatot legalább két Halálos sebesülés érte, egyik homlokán, a má)sik a nyakán. Az orvosi vizsgálat szerint Vyietálekné előadása a holt­test elrejtéséről helytálló. A letartóztatott Vyletálők vallomásában el­mondta, hogy részeg volt, (autókor feleségének házasságot ígért *A házasság ideje alatt napirenden voltak a ■veszekedések, különösen az apa éfc leánya kö­zött. A takarékkönyv, amelyet taz ásszony Zeniiau- nótól ki csalt, voltaképen apjának tulajdona volt A kedd délelőtt folyamán változatlan eróhyel folytak a kihallgatások a rendőrségen. Vytetálek- né, akiit azzal gyanúsítanak, hogy egyedül követte és a pénz körül voltak állandó viszálykodások. Vyletálekné végül is •apja aláírását hamfeitotta egy levélre és ily 'módon csalta ki a fakrfrékköayvet npgy- uénjétőL, Akinek sejtelme sem volt arról, hcfey fivére, Vytetáleklré édteeapja, ebbein az időben már régen halott volt Az asszony ugyanis elhitette nagynéniével, hogy apja falun tartózkodik. A Vyletále.k- házaspáron kívül letartóztatták Kristóf Annát, az asszony volt albérlőjét és ennek Málria nevű leányát és rajtuk kívül még egy személyt, A rendőrség azzal gyanúsítja őket, hogy tudtak 'hogy a férfi volt az, aki a haltával halálos csapást mért apja fejére. Az ütés után az öregember élet­telenül feküdt a földön, de .mivel a fejsebböl tovább ömlött a vér, az asszony azt hitte, hogy apja még életben van s ezért kötél- hurkot kötött a nyakára és azzal fojtogatta hosszabb Ideig. A hurok mély nyomokat vágott a nyakba és a sebhelyeket még a boncoláskor is megtalálták. Beismerő vallomást tettek a letartóztatott albér­lők, Kristóf Anna és leánya, Mária is. Elmondták,, hogy . valóban segédkeztek Vyletáleknénak a holttest becsomagolásában és elszállításában. A gyilkosság lefolyását egyébként ugyanugy mondják cl, mint Vytetátekué. Az asszony apja holttestét először lizollal öntötte le ée a lakók, valamint a szomszédok hónapokon ke­resztül érezték az erős lizolszagot a lakás környé­kén. Vyietálekné a gyilkosság elkövetése éta harminc kilót fogyott és az utóbbi időben gyakran kapott hisztérikus rohamokat Ezért utaiták 'be — mint említettük — megfigyelésre a prágai német klinikára. Zemamné, Vyteilákné nagynénje bemutatta a lé- .veíeíkct, amelyeknek segítségével írnok almi ga ki­csalta tőle a banbbetétkönyvet. Kiderült, hogy a meggyilkolt nevében irt leveleket alig néhány héttel ezelőtt hamisították. Megtalálták a gyil­kos szerszámot, a baltát is, « Vvletátekné lakásához tartozó padláson. Ugyan, itt vérnyomokkal borított lepedőket is találtak, amelyekbe közvetlen a gyilkosság után a holttes­tet burkolták. A lakásban megtalálták a meggyilkolt ember három mankóját, továbbá két gyűrűjét. Vyletálek állhatatosan tagadja, hogy bármi rész© Is lett volna a gyilkosságban és valamit is tudott volna a holttest elrejtéséről és elszállításá­ról. A körülmények ellene szólnak © vallomásnak, mert a férfinak okvetlenül keltett tudnia apósa eltűnésének valódi okáról Teljesen valószinütten, hogy feleség© őt is félre­vezethette volna a különböző mesékkel, hogy apja a 'gyilkosságról éte segédkeztek a holttest elrej­tésében. A férfi leütötte, az asszony megfojtotta el a gyilkosságot, már részben beismerő vallomást tett. Férjének tagadásával szemben azt hangoztatja, vidéken vagy kórházban tartózkodik. Vylefálek felkapott egy baltát és egyetlen csapással megölte öreg apósát. Az apa holtteste mellett Rövid tanácskozás után elhatározták, hogy a holttestet a tűzhely melletti benyílóba rej­tik, amelyben fát és szenet szoktak tartani. Két takaróba burkolták a holtfestet, szoro­san átkötözték és a kis kamrába dobták. A hulla ott feküdt hat hétig, egészen ápri­lis 4-ig. Az asszony apjának holtteste mel­lett főzött a tűzhelyen és a holttest a nagy hőség következtében valósággal megasza- lódott. Állítólag sem a házaspár, sem a két albérlő, akik a lakásban laktak, nem érezték a hulla­szagot. Költöztetik a hullát Április 4-én, amikor a melegebb időjárás kezdődött, elhatározták, hogy elszállítják a lakásból a holttestet. Az asszony a Provazniebá ul'icában lakó nagynénijét kérte meg, hogy pincéjében öreg holmikat helyezhessen el és nagynénije, Ze­ni anné, bele is egyezett, ebbe. A házastársak egy mosóteknőbe fektették a holttestet, levetkőztették, hálóinget Öltöttek rá, majd a holttestet leöntették oltott mésszel. — Ezután ágyneműt raktak a hullára, át­kötözték a te km ö t, egy hordárt hívtak és azzal elszállittatták a mosóteknőt a Baby- 1 oji-mulató házába, a nagynéni pincéjébe. Az elhagyott asszony bosszúja Ez év márcme 17-én Vyletálek elhagyta fele­ségét és anyjához költözött. A felesége több­ször felkereste és kérte, hogy térjen hozzá vissza. Tegnapelőtt újból megjelent nála az asszony és megfenyegette, hogy jelentést tesz a (rendőr­ségen a igyiilkoisteágról, ha nem tér vissva hozzá. A férfi azt válaszolta, hogy nem fél a Mjkftemtéstől. Vyletáleket még tegnap délben letartóztatta a rendőrség, de a férfi mindeddig állhatatosan tagadja, hogy bármi részje fs vol­na a gyilkosságban. A nyomozás eddigi állása szerint valószinünek látszik, hogy az asszony maga követte ej a gyilkosságot, de férjének segítségévei igyekezett eltüntetni a nyomokat. Az asszonyt eddig már többször el­ítélték lopásért, legutóbb pedig nagynéniétől csalt ki egy 18.000 koronás be- ítéflkönyvet és a pénzt felvette a bankban. Az utóbbi időiben feltűnt egy rokonának, hogy az asszony rendkívül ijedő* és rémképeket lát. tanácsúra Vyietálekné el is ment egy ideg­orvoshoz, aki Sztoh ÁzKönyv-KaLTOPA A népszámlálás eredménye veszélyezteti a nyitrai városi magyar könyvtár fejlődését Nyiíra, május hó vége. (Saját munkatársunk­tól.) Néhány évvel ezelőtt hosszú, kitartó .küz­delemül után megszervezték a nyitrai városi •magyar könyvtárt, mely azóta örvendetesen fejlődött. A könyvtár megteremtését elsősor­ban az országos keresztónyszocialista párt képviselőtestületi tagjainak lehet köszönni. •Már 1924-ben követelték, hogy a törvény ér- itelmében szervezzék me;g Ny'trán is a kisebb­ségi magyar könyvtárt. Hosszú huza-vona kö­pette a javaslat benyújtását, de a kérdés végre unégis a városi képviselő testű let napirendjére •került. S a városi közgyűlés el is határozta a ikii&ebbeégi magyar .könyvtár felállítását. E ha­tározat ellen azonban vétót jelentett be a vá-°; Tos főjegyzője, minek következtéiben éveikig mem lehetett érvényt szerezni a törvényes ala­pon nyugvó határozatnak. Csak 1929-ben alaikulllatott misig a magyar kcifnyvtá^bizottság dr. Turchányi Ödön ügyvéd elnöksége mellett. Amikor igy az 1929. évben megvetették a magyar könyvtár alapját, .mintegy 140 kötetből állott az .állo­mány, mély később a nyitrai Kathollikus Kör 'nagylelkű adománya révén köze". 200 kötettel bővült. Újabb vásárlás azután már csak 1932- ben történt, amikor is 570-re szaporodott a magyar könyvtár könyvállománya. A könyvtár iránt az élső évben érthető ér­deklődés nyilvánult meg annak ellenére, hogy anyaga rendkívül sovány és a könyvek nagy része nagyon régi kiadású, teljesen közismert volt. A későbbi évek során az érdeklődés le­lanyhult, aminek kézenfekvő magyarázata az volt, hogy a könyvtár első állományát hamaro­san kiolvasták az érdeklődők. A később ado­mányozott kötetéhez hosszú hónapokon 'ke­resztül nem férhették hozzá, miután késett a — cenzurásás. Pedig a cenzúra élé utalt köny­vek legtöbbje olyan régi kiadású ajándék- könyv volt, amely addig más nyitrai könyvtár tulajdona volt, amelyet tehát az ádamfo'rdulat óta is 'mindenki szabadon olvashatott. Már 1929-ben 650 esetben kölcsönöztek ki irtagyiar könyvet a nyitrai olvasók s kétség­telen, hogy ez a száim lényegesen jelentéke­nyebb lett volna, ha a könyvtárnak módjában lett vftlna uj könyveiket beszerezni. Nem szenved kétséget, hogy amennyiben már 1924-ben szervezték volna meg a magyar könyvtárait, — amikor először merült fel a jogos kívánság, — úgy ma már sokkal na­gyobb fenne a könyvállomány és ezzel pár­huzamosan az olvasók érdeklődése is egyre jobban emelkedett volna. A város évenkint 1900 koronát áldozott a könyvtárra, (minden magyar lélek után 70 fillért számítva), s a ma­gyar könyvtárnak a maigyar lakosság szám­arányához 'képest kellett volna az elmúlt évek során gyarapodnia. Mivel azonban 1924 helyett csaknem hat évvel később került sor a. magyar könyvtár 'megszervezésére, 1929-ig m,agyar íkinyvtár colját szolgálni hi­vatott összeget is szlovák könyvek 'bevásár­lására fordították. A magyar könyvtár ilyformán érzékeny kárt szenvedett. Most lenne itt az ideje annak, hogy a város kárpótolja a nyitrai magyar könyvtárt ezért a kárért. Az 1920-as népszámlálás több mint 11 százaléknyi magyarságot mutatott ki Nyitrán, ezzel szemben a legutóbbi népszámlálás sze­rint a nyitrai magyarság már csak négy száza­lékát teszi az összlakosságnak. Ez a könyvtár- kérdést illetőleg gyakorlatiban annyit jelente­ne, hogy a magyar könyvtárt már csak a négy százalékos arányban illetné meg a városi hoz­zájárulás. Oly jelentéktelen összegre zsugorod­na tehát a magyar könyvtár 'fejlesztését szol­gáló összeg, hogy abból alig lehetne beszerzé­seket eszközölni. Helyénvaló lenne tehát, ha a város — arra való tekintettel, hogy a főjegyzői vétó foly­tán éveikig elhúzódod a trmagviar könyvtár szjervezéiséiuik ügye és ez idő alatt a könyv­tár egyetlen egy fillért sem kaphatott — kár­pótlásul most továbbra is olyan összegeiket fosditana a magyar 'könyvtár fejlesztésére, mint eddig és igy lehetővé tenné a nnagytex könyvtár szükségszerű fejlődését. A beszedett olvasási dijak hatvan százalékos emelkedése a múlt évi kimutatós adataival szemben, ékes bizonyságot jelent arra nézve, hogy a magyar könyvtár megérdemli a város In­tenzivebb támogatását. A nyitrai magyar könyvtárban a magyar irodalom nagyjai közül számos kötettel szere­pe'! '.Jókai Mór, Mikszáth Kálmán. Móricz Zsig­mondi, Csathó Kálmán. Krúdy Gyulai Kóbor Tamás, Gárdonyi Géza, Uerczeg Ferenc, Ady Endre, Petőfi Sándor, Komáromi János, Rá­koey .Viktor, Szomaházy István stíb. Érdekes, hogy a szláv enszkói íróik közül mindössze Mécs László ée Egri Viktor szerepel egy-egy kötet­tel. Helyénvaló ■ lenne, ha ia legközelebbi kön yvb e v ás áriáé okn ál beszereznék az elismert nevű szlovenszkói magyar írók (Méqs László, I rSzombathy Viktor, Darkó István, Sziklay Fe­renc, Rácz Pál, 'Jankovics Marcell, Tamás La­jos, Egry Viktor, dr. Haiczl Kálmán, ’dr. A1apy Gyula stb.) müveit is. Nyíltra város magyar könyvtárát Riutkoiv- szky Ilona kezeli nagy hozzáértéseél. Pontos-’ ság és rend honol a könyvtárban, kétségtelen .azonban, hogy az agilis könyvtárkezelőnő, ak­kor is rendet tudna tartani kis birodalmában, ,ha jelentékenyen megszaporodna a mai so­vány állomány. (d- l) (*) Pünkösd másodnapján: országos dalosünne­pély Beregszászon. A beregszászi országos magyar, dalos ünnepély rendezőség© közli: Május 21-én,- hétfőn est© 8 órakor a beregszászi református és római katolikus dalárda országos dalos-ünnepélyt ■rendez a beregszászi reálgimnázium udvarán. A ■dalos ünnepélyen mintegy tizenöt kárpátaljai ma­gyar dalárda vesa részt, körülbelül 450 tag közre-;' működésével. Ez a második ilyen dalosünneipélv, amely nemcsak a magyar nemzeti daldsultura tér- hódítását van hivatva előmozdítani, de- egyben a kárpátaljai magyar lelkek testvéri összefogását is; szolgálja. Öslakós testvéreink! A beregszászi ren­dezőség nemzetiségi és vallásfelekezet! különbség nélkül magyaros szeretettel hiv Benneteket erre az ünnepélyre és egyúttal szeretettel kér, járulja­tok az ünnepély sikeréhez megjelenésetekkel és filléreitekkel! Beléptidij: I-ső hely 10 Ke, II-iik 8 Ke, Ill ik 5 Ke, állóhely 3 Ke. Felülfizet-éseket birlapiilag fogjuk köszönettel nyugtázni. A betétkönyv miatt gyilkolt az asszony? IKét hét elteltével ,az asszonyt mint egészségest I elbocsátották a klinikáról. megfigyeilésre beutíalta íz eJnegyógyászati klinikáim. BRISTOL... BRISTOL... BRISTOL Szálloda Budapest Dunapart árban és szolfálta- tásban vezet! Szoba teljes ellátással személyenként napi 12 pengőért

Next

/
Oldalképek
Tartalom