Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)
1934-05-16 / 111. (3442.) szám
2 követeli. S ha őtőle függ a követelés sorsa, a követelés teljesítése, akkor mire való a követelés? S miért van az, hogy amit a párt Beregszászon követel, azt ugyanez a párt Prágában nem adja meg? Azért, mert az agrárpárt két politikát követ. Mig odalent tele van ellenzéki hangú követelésekkel, addig odafent nyugodtan állja — a sajátmaga ostromát. A ké tikul acsos politiika szereposztása szerint. Erre a kettős taktikára csak még egy kárpátaljai vonatkozású példát. Az agrárpárt lapjai Szlavenszkón és Podkaupatszká Buszban — azaz pardón, csak a magyar nyelvű lapjai — elsősorban a zsidók részére, a zsidó olvasók meghódítására Íródnak. Az agrárpárt kárpátaljai és szlovén szkói filoszemiitizmusA- val egyidejűleg ugyané párt prágai lapja, a Veőer, már egészen más húrokat penget. Jellemzésül, ime, itt a Vecer április 11-én megjelent első cikkének első pár sora: „Ha most végagmégy Prága uccáin, sétányain vagy kávéházain, meglep a már szinte provokatív német szó. Ez a jelenség meglepő és — sértő (zarázejici — a urázejiei). Ha a gyökerére nézünk ennek a jelenségnek, megállapíthatjuk, hogy akik oly alaposan és provokatív módon németül beszélnek, azok zsidók, akik elfelejtették, hogy nem Berlinben vannak, sem Bécsiben, akik úgy látszik már semmit sem tudnak arról, mit „mértek ki" számukra Németországban, hogyan menekültek hitsorso- saik Németországból, mintha égett volna." A cikk ilyen hangnemben folytatódik, majd a következő sorokkal fejeződik be: „De a prágai közönség, amely figyelmünket felhívta orré a jelenségre, kijelenti, hogy türelmünk a végsőkig van feszítve. Ezekben az időkben az emigránsoknak és zsidóknak van a legkevesebb joguk igy terpeszkedni és szándékosan provokálóan viselkedni akár villamosban, akár cukrászdában, akár kávéházban. A németül beszélő zsidók eme osztenta- tiy szemérmetlen föllépése tulhág a méretelven és meg kell, hogy szűnjön! Kell, hogy igy legyen, mert az államunkat nem azért építettük, bőgj* holmi németkedő zsidók vagy emigránsok terpeszkedjenek itten." — így ir a Veéer. Már azt is furcsálhatjuk, hogy egy európai fővárosban kifogás esketik a német nyelv nyilvános helyeken való használata ellen, de most nem erről szólunk. Ám, ha meg is engedjük azt, hogy az agrárlap kifogást emelhessen a túlsók német beszéd ellen, semmiképpen sem tudjuk megérteni, miért kell ebbe a zsidóságot is bele keverni, hiszen azok a németül beszélő prágai zsidók nem azért beszélnek németül, mert zsidók, hanem azért beszélnek németül, mert németek. Ezt a Szlovenszkón és a Kárpátalján annyira filoszemita agrárpárt prágai lapjának is illene tudnia és tapintatosabbnak kellene lennie még akkor is, ha odalenn nem játszaná oly nagyon a filoszemitát. Most már csak az a kérdés, hogy a két kulacs közül melyikhez lesz az embereknek több bizalmuk? Azt hisszük, egyikhez sem1984 május 16. szerda* Magántanácskozások Genfben Az olasz-angol-francia delegátusok közös ebédje - Csütörtökig nem tárgyal a népszövetségi tanács • G e a f, május 15. A nép s zö vetsé gi tanács kedden délelőtt titkos ülésen számos töíbibé- kevésbé fontos kisebbségi problémát tárgyait le. A tanács tagok elhatározták, hegy csütörtökig nem tartanaik újabb ülést. A szünetet magánjellegű tárgyalások töltik ki. amelyek főleg a Saar-kérdésre és a lefegyverzési konferenciáira vonatkoznak. Suti eh olasz külügyi államtitkár kedden délelőtt hosszantartóan tárgyalt Bartbou francia külügyiminis zterrel, aki később meglátogatta Éden angol lord- pecsétőrt; Délben a három államférfin együtt ebédelt. A bolíviai delegáció kedden két jegyzéket nyújtott be a népszövetség titkárságán és felhívja az államférfiak figyelmét a Ohaco területen uralkodó kritikus helyzetre. A francia és az angol delegációk ma délelőtt főleg a Ohaco-konfliktussal foglalkoztak. Tizenhat milliárdot fordítanak Franciaországban közmunkákra A munkabizottságban egyetlen képviselő sincs Paris, május 15. A ma összeülő minisztertanács foglalkozni fog azzal a nagy beruházási programmal, amelyet Marqnet közmunkaiigyi miniszter dolgozott ki. A munkákat hat évre osztották el és a reájuk fordított összeg 10 milliárd frankra, csaknem 16 milliárd csehszlovák koronára rúg. A tőkét a szociális biztosítás alapjának mozgósításával teremtik meg. A közmunkák első részét több vasútvonal villamositása alkotja. Ezeknél a munkálatoknál százezer munkást alkalmaznak. Abban a bizottságban, amely a munka keresztülviteléről dönt, egyetlen képviselő sincs, ami érdekes jele annak a bizalmatlanságnak, amely a Stavisky-botrány után Franciaországban a parlamenterek megbízhatóságával szemben megnyilvánul. A keresztéflyszodaüsta párt mindent el fog követni, hogy a katasztrofális szárazság károsultjai támogatásban részesüljenek Esterházy és Fedor a párt jókai népgyülésén Pozsony, május 15, (Saját tudósítónktól.) Az országos keresztényszooiaiistia párt vasárnap nagysikerű népgyiiléet rendezett Jókán a nagy magjaira, kismagyari és illésházi szervezetek impozáns részvételével. A megnyitó beszédei Gregorovits Lipót plébános, volt nemzetgyűlési képviselő mondotta nagy hatás mellett- Majd Esterházy János országos pártelnök emelkedett szólásra. Esterházy beszédéiben melegen méltatta Gregorovits munkásságát s Jóka község kulturális fejlesztésében eléírt áldásos eredmé-. nyelt, majd az általános politikai helyzetről adott beszámolót. A koranáinylöbbség, mondotta egyebek közt, hibát hibára halmom Nekünk ezekre a hibákra rá kell mutatnunk s ebben áll ágazságkereeő politikánk önzetlen erkölcsi hivatása- A ránk kirótt terhek teljesítésével tizenhat éve járulunk hozzá az állam megszilárdításához s ennek ellenére még nem vagyunk teljes birtokában ama jogainknak, melyeket a nemzetközi szerződések biztosítanak számunkra. Senki sem rábaija föl bűnünk gyanánt, ha magyar kultúránkhoz ragaszkodunk s azt nemcsak megtartani, hanem fejleszteni is akarjuk s erre minden rendelkezésünkre álló törvényes eszközt megragadunk. • A nagy válságnak és ezzel, együtt a munka* niéüküliségtnek egyik főoka az, hogy válágszeov te csak beszélnek a leszerelésről, ugyanakkor azonban a hadiköltségek a büdzsék tekintélyes részét emésztik föl. Nem csoda, ha ilyen körülmények közt a produktív termelő munkára nem telik. A pártelnök ezután Benes kárpátaljai kőrútjának vonatkozásaival foglalkozott. Majd rátért arra a nagy szárazságra, mely ezekben a napokban éppen a magyarlakta vidékeket sújtja a legkatasztrolfálls abban. Kijelenti, hogy " . pártja mindent meg fog tenni törvényhozói és tartományi képviselői utján, hogy a kormányzat segítségére siessen az állam és a tartomány anyagi erejével a katasztrofális szárazság károsultjainak. Ez a csapás egyenesen aktuálissá teszi a régi követelés teljesít és ét Jl ogy az adóügyi kormányzat leírja a gazdák azon tartozásait, amelyeket azok nem tudnak megfizetni. Fölhívja a gazdákat, hogy maguk is írják össze kárukat s részletezett, pontos adatokat bocsássanak a hatóságok rendel ke®é- sére. A községi és járási képviselőtestületekben a magyarság képviselőinek ügyelniük kell arra, hogy a segélyakció ne válhassak egyes kormánypártok körted eszközévé, hanem pártatlanul szolgálja szociális célját. A pártelnök végül arra utalt, hogy a csallóközi magyarság vetette meg annak idején a magyar néppárt alapját, amelynek világnézeti tekintetben mintegy folytatása az országos keresztényszocialista párt. Percekig tartó éljenzés fogadta a pártelnök nagyhatású beszédét, majd Fedor Miklós nemzetgyűlési képviselő beszélt. Éles szavakkal ostorozta az opportunista, megalkuvó magyarokat, akik. Jánosként két arccal néznek jobbra-balra. A gerinces magyarság azonban veleszületett becsületességgel viseli a politikai nehézségeket és kemény ellenzékiséggel harcol jogainak kivívásáért. Éles iróniával bírálja a kormánypártok kisebbségi politikáját s találó megjegyzései nagy derűt és sok tapsot váltottak ki. Utána Galambos Béla országos pártvezetőségi tag, hidaskürti plébános mag a s szárny a- lásu beszédben fejtegette a keresztény etikára épülő politika szükségességét. Furdanich Aladár kirívó politikai sérelmeket tárt a hallgatóság elé, végül Gregorovits elnök emelkedett hangulatú szavaival ért. véget a szépsikerü népgyülés. , ; — Emelkedik az idegenforgalom Pöstyén- ben. Tudósitőnk jelenti: Múlt év októbere óta május 15-ig 3102 vendég fordult meg Pöstyénban az előző évben összeszámolt 3085 fürdővendéggel szemben. Jelenleg 1124 fürdővendég időzik Pöstyénban, 126-tal több, mí.nf ítfvfllv Ü Második sveeeposvtás Regé* Ida: T-aiik Baidwú* — Nem. Értelek, anyáin. Téged ebbe bele- kényszeritettek a körülmények, az én őrültségein, az én -.. Ö, én nem hibáztatlak, dehogy is, de őt... őt nem tudom megérteni. Hogy vállalta ezt a szerepet! Olyan dolgokra gondolt, melyekről azt hitte, csak ő és Mary Lou tud róluk senki más. A lány szemére gondolt, mikor megmondta neki, hogy szereti. — Az is csak színjátszás volt? ... Csak a szerep? Éppen csak végigvinni a dolgot valahogy? Mathews nyugodtan mondta: — Ha ez az elhatározásod, nekünk nincs jogunk rá, hogy eltérítsünk tőle, még az édesanyádnak se. Ha pedig haraggal gondolnál! Mary Lou Thuirstomra, akkor nagyot vétenél ellene. Mert ő is csak belekényszerült ebbe a játékba. Ne gondold, hogy szívesen csinálta. Az a lány nagyon őszinte, becsületes teremtés. De a szerepét meg kellett játszania a te érdekedben és meg is játszotta becsületesen. Mindent néki köszönhetsz. Neki köszönheted még ezt a végső őszinteséget is, a sötét, össze- I.ii. /áll )évkié|/zoteknek tisztázódását. Még az erődet k neki köszönheteű, amivel most főműiéi ;j csalódást, szembenézel vele és meg* oldod a kérdéseket. Margauethoz fordult: ______1 ;íz, uk-mo__.__mondta - horrv Travers eg yediül határozzon saját dolgában. Nem lehet cl megakadályozni ebben és nem is -szabad. Ha ez a házasság nem ás az lesz, amit maga kívánt neki, akkor is igyekeznie keli, hogy beletörődjék és szívesen fogadja, Margaret. Maiga még sohasem hagyta cserben Traveirst. Ne hagyja cserben most se. És... — De hiszen olyan légen volt — zokogott az asszony. — Ma már nem is ismeri a lányt és a lány se őt. És nem szeretik egymást! Kimondta. Lorrimer elsápadt, keményen Öeszeszoiritatta a fogát és egyszerűen felelt: — Valaha szerettem... De ma már nem szerette. Soha nem fogja szeretni többé. Valaha szerelmes volt abba a lányba, amilyen Delight akkor volt. De sokkal szerelmesebb volt abba a képbe, amit Mary Lou adott Delight Harfoirdról Világosam tudta most már, hogy az a Delight, akibe szerelmes volt, mindig csak az ő képzel etében élt: de megelevenedett attól, amit Mary Lou felfogása vitt bele a szerepébe. És Travcirs ebbe a szerepbe volt mélységesem szerelmes, hiába tudta most már, hogy színház volt, komédia. .groteszk játék. —■ De mi volt hát igaz ebben a játékban: mennyi volt benne az őszinte, eredeti énzés és mennyi a tehetséges, ihletett’ játék? ... Sok minden jutott most az eszébe, hMyzoték, melyekből a lány ügyesen kimenekült, óvatos elhúzódások, kikerüléseik I Meg kell keresnie a lányt. Meg kell tudnia tőle az -igazságot. Tatám meg is kell köszönnie neki, amit érte tett. Meg kell találnia a lányt, látnia kell, hogy milyen is tulajdonképpen bele kell néznie a szemeibe, amelyek olyan őszintéknek látszottak, olyan odaadással néztek rá és meg kell tudnia, hogy mind ebben mennyi volt a játék és mennyi a valóság. És eszébe jutott ez a másik nő — aki most már teljesen idegen neki — hogy ennek vászon l lekötötte magát testesítő1-lelkestő 1. Ha ő is úgy alkarja, Travers örökké az övé. De — bizonyos feltételekkel. Deliighté a neve, minden birtoka és övé a hűsége is — de a szerelme... nem! Mathews és Margarel közben Mary Louról beszélgettek. — Hová ment vájjon? — kérdezte az orvos. — Nem szabad engedni, hogy igy elmenjen, eltűnjön, akár Hamupipőke a mesében. — Tálán Oakdaleba mént — vélte Marga- írét. — Megpróbálok telefonálni... Igaza van: nem szabad megengedni, hogy igy elmenjen— Maga haragszik rá — mondta, az orvos és hangjában több volt a megállapítás, mint a kérdés. — Igen... Nem. Csak haragudtam. Borzasztóan ha ragud tani. .Megígérte, hogy hallgatni fog és nem tartotta meg az ígéretét. De most már kicsid^világosabban látok. Úgy cselekedett, ahogy helyesnek látta. Nem ő tehet róla, ha balul ütött ki a terve Ügy .látszik. saját lelki ismeretének a szavát kellett követnie, meri azt tartotta helyesnek. Ezért kerüli össze ütközésbe a nekem fogadott hűséggel. — Óriási becsületesség van ebbén — jegyezte meg Mathews mert tudom* hogy, I vég teleimül szereti magát. Csak az igazán bátor és becsületes ember meri megkockáztatni annak a haragját és rosszalását. akit szeret, csak azért, hogy megőrizze erkölcsi érintetlenségét. — Szerette volna még azt is hozzátenni: „És ő nemcsak azt kockáztatta meg, hogy megharagszik rá, akit szeret, hanem kockára vetette saját boldogságát is." Mary Lou részéről voltaképpen több is yol't ez, mint kockázat. Bizonyosság volt. Igen, a lánynak volt bátorsága. De volt Lorci mernek is. Ment- Lorrimer is csak saját lelkiismerete szavát követte, még ha az idősebb, bölcseb b férfi azt gondolta 'is, hogy téves az irt, amelyre tért. Mangánét fölment Mary Lou szobájába. Hosszú ideig ült ott és nézte a lány hirtelen elutazásának nyomait. A szekrényben ott függtek a ruhák, a rekeszekben sorban álltak a cipők, az Íróasztal tele volt azzal a sok aprósággal, amit Margarettől kapott ajándékba. A gyönyörű bunda ott lógott a helyén, ott volt a coboly sál is és az Íróasztalon a karkötő óra, amit Margarel adott. neki. Margaret ujjáu pedig, ahogy öntudatlanul ráhúzta és ott felejtette, ott csillogott Lorrimer zafir- gyürüje. A vize kék volt, tiszta és mély, mint Mairy Lou szeme. A lány nem vitt magával mást, mint egyet-mást a régi nem viselt holmikból, amiket eredetileg magával hozott, azt a ruhát, ami ép]>en rajta volt., meg a kalapot és könnyű kabátot, a hálóingót és papucsát, és az éjjeli köpenykék közül a legegyszerűbbet. A könyvei mind itt maradtak. Csak néhány •gészien személyes ' apróság hiányzolI: rokonainak fényképei, amiket az Íróasztal fiókjában tartott... Folytatjuk'.
