Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)

1934-05-15 / 110. (3441.) szám

4 <roi£<3a«MAG^®^rreto? A mm# név MMféka Ida: SMfyftut ACadac Büszke magyar vágyóik én, Keleten nőtt törzsöké fámnak — irta valaha Kölcsey Fe­renc, a legtisztább szivek és legnemesebb jellemek egyike a magyar közélet múltjában. Gyönyörű az, ba valaki ilyet mondhat magá­ról, de ugylátszik nagy teher annak, aki érzi ennek az ősi származásnak a büszkeségét, de nem érzi magában a képességet arra, hogy az örökölt nagy névhez méltó életet élhessen. Ez a teher nehezedhetett annak a debreceni Kölceey-fiunak a szivére, aki most öngyilkos lett, mert — mint búcsúlevelében irta — mél­tatlannak tartja magát a nagy névhez, ame­lyet ívisel. Ez a 20 éves fiú bizonyára túlsá­gosan, mondjuk ki, betegesen 'érzékeny és ön­magát túlságos önkritikával ellenőrző fiatal­ember volt. Amit tett, az magában álló eset, én legalább sohase hallottam hozzá hasonlót. A nagy nevek viselői szoktak hivatkozni a nevükkel járó kötelezettségekre, de ilyen ha­lálos komolyan venni nem szokták. A családi hagyomány súlyának kétségtelenül szélsősé­ges példája ez. Komlós Aladár irótársunk, akit sokan is­mernek Szlovenszkón is, irt egy tanulmányt „A toll" cimü lapba Bródy Sándorról. Beha­tóan elemzi benne az évek előtt elhunyt írót, látszik, hogy gondolkozva olvasta el minden müvét. ítélete róla érzésem szerint kissé ri­degen ivan formulázva, de lényegében nem sokat 'különbözik olyan kritikusok Ítéletétől, akik Bródy szoros baráti köréhez tartoztak s emlékét kegyelettel őrzik. Fejtegetésedbe belevonja Bródy bizonyos személyes ügyeit és emberi tulajdonságait is, ami ebben az esetben elkerülhetetlen, mert hiszen Bródy bizonyos írói tényei és tulajdonságai csakis emberi természetéből magyarázhatók. Nincs még egy író, akinél akkora szakadék lett volna aközött, amire képes lett volna és aközött, amit alkotott. Csak emberi mivoltá­val magyarázható, hogy tagadhatatlan rend­kívüli képességei mellett miért alkotott olyan kevés időálló értékűt s írói pályája miért olyan egyenetlen. Komlós Aladár, mikor cél­zásokat tett Bródy bizonyos karakter-tulaj­donságaira, csak azt tette, amit minden kriti­kusnak meg kell tenni, aki erről a szeszélyes és egyenetlen írónkról Írni akar. Viszont érthető, hogy Bródy Sándor fiai­nak, akik egy nagy név örököseinek érzik magukat, ez a kritika rosszul esett. A fiák az Íróban is az apjukat látják, fáj nekik kriti­kusi bonckés alatt látni azt, akire ők szere­tettel és kegyelettel gondolnak. Családi hiú­ságuk, általános emberi tulajdonság, szintén megszólalhatott. Felháborodtak és felháboro­dásuk nem maradt meg a líránál, hanem pert akartak indítani Komlós Aladár ellen, sőt hirek szerint lépéseket tettek arra, hogy Komlós Aladárt, aki a budapesti zsidó gimná­zium tanára, a hitközség ebben a minőségé­ben rendszabályozza meg. Erre, amennyire tudom, nem ikerül sor, maga Hunyady Sándor is, aki szintén fia Bródynak, sőt írói szellemé­nek egyedüli örököse, nyilvánosan felhívta testvéreit az akció elejtésére. A családi hagyomány óvásának ez a másik szélsőséges esete. Minél a két esetben, a debreceniben is, a budapestiben is egy érdekes probléma rej­lik: a nagy név viselőinek különleges hely­zete. Nagyon szép dolog, minden önérzetre méltó, hírneves ember ivadékának lenni, de nem mindig kényelmes dolog. A nagy névnek megvan a maga árnyéka. Nyomasztó is lehet az emberre, mert ha érzi nevének értékét, akkor fokozott követelményeket kell támasz­tania önmagával szemben s mások is fokozott követelményeket támasztanak vele szemben. Neon lehet kellemes az sem, ha az ember ap­jának, öregapjának, esetleg dédapjának a magánügyei nyilvános tárgyalás alá esnek, ha élete nyitott könyv a világ előtt, bizalmas leveleit nyilvánosságra hozzák, kortársak pletykáiból adatokat csinálnak, családi tit­kait, bajait leleplezik. Nem lehetett példáuil kellemes Madách fiának, hogy apja családi tragédiáját, anyja hűtlenségét és későbbi ve­szendő sorsát az életrajz-irók részletesen ki­teregetik. Szendrey Júlia utódai annak ide­jén többször is tiltakoztak az ellen, hogy any­juk -somát, emberi alakját, életének egyes adatait irodaImilag nyilvánosságra hozzák. Mindenki magától értetődőnek tartja, hogy a hires ember életének minden részlete, akár fényt vet rá, akár árnyékot, közkiucs, — csak éppen azok nem, akik testileg legközelebb állnak hozzá. A családi érzés összeütközik az irodalom jogával s természetesen az utóbbi marad győztes. Hires ember ivadékának lenni nem csupa gyönyörűség. Át kell adnia előd­jét a nyilvánosságnak. Ezt néha már maga a hires ember is érzi. Neki sem lehet kellemes gondolat, hogy va­laki majd könyvben fogja megírni életének mindenféle ügyeit, emberi gyengeségeit, éle­Berláu, május 14- A Berliner Dörsetn- zeitungban Mussolini egy cikket iir ..Lefegy­verzés vagy felfegyverzés54 címen. — Utoljára foglalkozom a lefegyverzést kérdéssel, a lefegyverzési konferenciával és annak kilátásaival — írja az olasz miniszter- elnök. — A helyzet ma az, hogy a lefegyver­zési konferencia befejeződött és megkezdő­dött a felfegyverzési konferencia. Ha nem si­került kellő időben szabályozni a fegyverke­zést', megkezdődik a fegyverkezési verseny, amely katasztrófához vezet. Senki nem gátolhatja meg Németországot abban, hogy fegyverkezzék, Franciaország jól tudja, hogy a preventív háború lehetet­len, mert Paris ez alkalommal nem számít­hat arra a szolidaritásra, amely a világhá­borúban diadalra vitte a franciák ügyét. A háborúban a mariiéi stratégiai győzelmet csupán Olaszország s emlegess égi nyilatko­zata ffette döntő eseménnyé. Ma a preventív háború nagyon hamar világ­háborúvá változna és rengeteg áldozatot kö­vetelne mindeniMé. — Véleményem az — ínja Mussolini, — Budapest, május közepe. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától.) A budapesti nemzet­közi vásár óriási anyaga olyan sok értékes látnivalót nyújtott, hogy a látogató igazán alig tudta beosztani idejét, mit -és hogyan nézzen meg. Minden foglalkozási ág, minden, érdek­lődési kör megtalálta itt a tanulmányozásra érdemeset. Nagy sikere volt annak a pavillon- nak, amelyben a Magyar Vöröskereszt mu­tatta be célszerűen összeválogatott és kiiálli- itott anyagát. A szürkére és kékre festett pa- villonban a Vöröskereszt ezen a vásáron a nagyszerű méretekben kibontakozó or­szágúti első segélynyújtás anyagát tárta az érdeklődő közönség elé. Láttuk eb­ből, hogy az orzságuti segélynyújtást Magyar- országon az elmúlt években intézményesen megszervezték és az egyre fejlődőben van. Amikor Magyarországon mindinkább fejlődő­ben van az idegenforgalom s a belföldi autó­sokon kívül egyre nagyobb számban járják keresztül-kasul a külföldi autósok is az or­szág területét, az osrzáguti segélynyújtásnak igen nagy jelentősége van. A segélynyújtás megszervezése nemzet­közileg elfogadott elvek alapján megy végbe. Ezeket az elveket a Vöröskeresztek tizen­negyedik nemzetközi kongresszusa fektette le, amelyet Brüsszelben tartottak meg. A magyar Vöröskereszt azon nyomban hozzálá­tott, hogy ezeket az elveket a gyakorlatban is érvényesítse s a mostani kiállítás éppen azt mutatja, mekkora előrehaladás történt ezen a téren. Elsősorban azon a fontos transz­kontinentális útvonalon szervezték meg az első segélynyújtást, amely a kora középkor­ién ek olyan eseményeit, melyeket jobb volna eltitkolni. S védtelen az indiszkréció egy kü­lön fajtájával, az életrajzíró indiszkréciójával szemben. A svájciak nagy Írójáról, Gottfried Keller- ről maradt fenn egy idevonatkozó anekdota. Kellerről ismeretes, hogy szeretett egy zü­richi korcsmában borozgatnl s bizony néha fel is öntött a garatra. Az asztaltársaságába el­kezdett járni egy Beöbtold nevű derék tanár, a költő lelkes híve, akit Keller is szívesen lá­tott, amíg meg nem tudta róla, hogy meg akarja írni az életrajzát s már gyűjti hozzá az adatokat. Amint ez tudomására jutott, az első alkalommal hangosan kiutasította a tanárt. — Menjen innen. Hiszen maga azért jár ide, hogy följegyezze, hányszor rugók be! Bechtold azért mégis megírta az életrajzot. hogy az a Németország, ahol Hitler kormá­nyoz, nagy ellenfáliást tanúsítana minden katonai akcióval szemben. Abban a pillanatban, amint a lefegyverzési konferencia delegátusai kénytelenek kije­lenteni, hogy a leszerelés szép, de vesze­delmes utópia, a népszövetség elvesztette jelentőségét és presztízsét. A népszövetségi politika meg akarta gátolni az áililambilokkok alakulását és most mégis a szövetségek politikája uralkodik, más szóval a háború előtti politika­Ez a politika pedig csak addig tarthat, amíg az ágyú őfelsége nem kezd beszélni. E szavakat neon írom le mély aggodalom nélkül. Ha sikerülne a fegyverkezést szabá­lyozni, akkor a világpolitika bizonyos stabi­litást kaphatna. A konferencia csiődje a bi­zonytalan előtt nyit kapuit. Esetleg Anglia ki tudja még játszani az utolsó kártyát, azt, amely megfelel hatalmának és presztízsének. A világ várja Anglia szavát, mert jól tudja, hogy most nem kabinetikoaliclókról van szó, hanem milliók életéről és Európa sorsáról. lói kezdve Magyarország derekán vezetőit Nyugateurópából a Balkánra, s amely kez­dettől fogva a hadaknak és a kereskedelem­nek virágzó útvonala volt. A Bécs—Budapest—Szeged—Konstantiná­poly közötti kontinentális jelentőségű út­vonalon idáig már 20 segélyállomást léte­sítettek, amelyek az első segélynyújtásra minden szükséges szerrel el vannak látva. Ezenkívül ilyen segélyállomások épülőben vannak, rész­ben már fel is szereltettek a Sopron—Győr közötti országúton s az idegenforgalom szem­pontjából különösen fontos Sopron—Sárvár— Tapolca—Balaton közötti útvonalon. Száz méterrel a segélyállomás előtt az or­szágút mindkét oldalán kitűzött zászlók jelzik a segélyállomást. Ezek a zászlók a nemzet­közi egyezményben megállapított színűek és jelzésiiek. A segélyállomások megszervezé­sébe n az a törekvés, hogy cgy-egy állomás tíz kilométer távolságban következzék, tehát a legkedvezőtlenebb esetben is csupán őt kilométernyire vannak a szerencsétlenül jártak a segélyállomástól. A Vöröskereszt azonban nem elégszik meg az országúti segélynyújtás kíépitésével, ha­nem azt a törekvést tűzte ki maga elé, hogy lehetőleg minden községben legyen egy elsősegélyt nyújtó állomás. A kiállításon bemutatták azokat a kis Bá­li 11 a-kocsikat, amelyeket az országúti segé­lyezés szolgálatába állítottak. Láttuk azokat a kétkerekű kocsikat is, amelyeken két-két sebesültet lehet szállítani. Az első segély­1934 májas 15, keflif. ^ ERELMESSgSEDBS' ARTÉRIÁK, IDEGEK, MIRIGYEK, CSON­TOK megbetegedéseinél CSÍZ JOD-BROM GYOGYFÜRB rendkívül olcsó pausal arak Összköltségek' elöidényben: tftidénybam 31 napra K6 X110-— Kő 1800*— 28 „ Kő 1420 •— Kő 1550*— Prospektust küld a Fürdöigazgatóság Ciz kúpele. állomáson ezekre a kocsikra rakják a kórház*: ba szállítandó sebesülteket s a kocsit aztán az első arrajövő autóhoz csatolják. Autós becsület dolga és autós kötelesség, hogy ezt. a segélykocsit a legközelebbi kórházba be­vontassák és a segélyállomásra vissza is hozzák. Nagy érdeklődést keltett a kiállításon az első magyar nagy mentőautó,, amelyet szintéin nemzetközi elvek érvényesí­tésével vezettek be. Az olasz Ciarolo nemes gondolatának szolgálatában áll ez az autó. Arról van szó, hogy tömegkatasztrófák alkalmával a szomszédos országok Vöröskeresztes mentőkéssültsége is hamarosan a helyszínen teremhessen. Erre a célra kellett megalkotná egy egységes tipusu nagy kocsit. A hordagyak is mind egyenlő méretnek, úgy hogy az egyik kocsi­ból könnyen átszere'lhetők a .másikba. Nyolc férőhely van egy ilyen hatalmas autóban. Szerencsére Magyarországon még nem kellett igénybe venni. A biatorbágyi borzalmas ka­tasztrófa alkalmával még nem volt meg. Bemutatta a kiállítás a Vöröskeresztnek vihart jelző szolgálatát a Balatonon 'és a Dunán. Ez a szervezet imár teljesen kiépített, de azért egyre folynak a kísérletek, miként lehet alkalmasabb vihar- jelző módszereket a mentés szolgálatába állí­tani. Hatalmas póznát látunk itt, amelyekre kosár van felszerelve. Amikor a meteoroló­giai intézet jelentése viharra figyelmeztet, akkor a Balaton partjának megfelelő szikla­fokain elhelyezett póznán magasba repül a kosár s figyelmezteti a csónakosokat, hogy térjenek biztos révbe. A Dunán a magasba eresztett vihart jelző ballonokkal kísérletez­nek eredményesen, emellett bevezették a sziréna-vészjelzést is. A kiállítás anyaga azt mutatja, hogy a Ma­gyar Vöröskereszt hatalmasan kiépítette azt a szervezetét, amellyel a szerencsétlenségeket meg akarja előzni. — Nagy sikerrel szervezkedik a keres** tényszoeialista párt. Pozsonyból jelenítik: A* országos keresztányszooialisita párt nemcsak népgyülést rendez számos községben, hanem a helyi szervezetek tisztújító gyűlései is most vannak folyamatban a legtöbb vidéken- Mindenütt nagy érdeklődés nyilvánul meg a párt mozgalmai iránt. A pártgyüléseken aragy számiban vesznek részt a párthivek. akiknek tábora egyre növekszik. Cauz községben pél­dául most alakult meg a lakosság kívánságár ra Mészáros László körzeti titkár résztvéte- lével a helyi szervezet. A következő vezető­séget választották itt meg: Karácsonyi József elnök, Lévárdi József ügyvezető elnök, Lebo Lajos titkár, Tálas Kálmán pénztáros, Ra* boszky János és Baranyovics József ellen- önök. — Jászfalu szlovák községben a helyi szervezet elnökének Lubusky Mihályt, aWu nőkéinek Pollák Istvánt és Levilk Pált, tit­kárnak Mártások Józsefet, pénztárosnak' Klisky Pált, s ellenőröknek Chovan Istvánt és Sámuel Jánost választatták meg. — A párt DaJmásd és Lekér községekben is a na­pokban rendezte a helyi tisztújító gyűléseket, amelyeken a pártközpontot Hámomnyik János körzeti titkár képviselte. Lekéren elnökinek választották meg Papp Gézát, alelmöknek Ka- lita Lukácsot, titkárnak Fotyi Lajost, pénztár rosnak Juhász Jánost, ellenőröknek Mágyed Sándort és Molnár Andrást. A damásdi szer­vezet elnökének választották meg Porubszky Istvánt, alel nőkének Jóth Jónást, titkárának Országúti Németh Jánost, pénztárosának Tóth Józsefet, ellenőreinek Németh Ferencet és ifj. Kovács Károlyt. Nagykéren értekezletet ren­dezett a párt, amelyen résztvett csaknem a község egész lakossága. Mészáros László kör­zeti titkár hosszú beszédben foglalkozott az aktuális kérdésekkel, főképpen a munkássá­got érdeklő problémákkal és tájékoztatta a hallgatóságot az adózás és a gabona mór a tó­rium terén szükséges tudnivalókról. — Vé­gül e napokban tartotta tisztújító gyűlését a párt barslédeci helyi szervezete is Cséfatvay Géza körzeti pártitkáir jelenlétében. A helyi pártszervezet elnöke Fazekas Mihály lett, al- elnők ifj. Hajdiu László, titkár ifj. Barátih Ist­ván, pénztáros Székely István, s ellenőrök Dubay János és*Varga Imire. Mussolini sötétnek látja Európa jövőjét „Ha igy megy tovább, őfelsége az ágyú fog be­szélni" • A versenyfegyverkezés következménye A magyar Vöröskereszt az országúti mentés szolgálatában Mentőállomások az országutak mentén ■ Standardi­zált nemzetközi autó a szerencéslteniil jártak elszál­lítására ■ Viharszolgálat a Balatonon és a Dunán

Next

/
Oldalképek
Tartalom