Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)
1934-05-15 / 110. (3441.) szám
4 <roi£<3a«MAG^®^rreto? A mm# név MMféka Ida: SMfyftut ACadac Büszke magyar vágyóik én, Keleten nőtt törzsöké fámnak — irta valaha Kölcsey Ferenc, a legtisztább szivek és legnemesebb jellemek egyike a magyar közélet múltjában. Gyönyörű az, ba valaki ilyet mondhat magáról, de ugylátszik nagy teher annak, aki érzi ennek az ősi származásnak a büszkeségét, de nem érzi magában a képességet arra, hogy az örökölt nagy névhez méltó életet élhessen. Ez a teher nehezedhetett annak a debreceni Kölceey-fiunak a szivére, aki most öngyilkos lett, mert — mint búcsúlevelében irta — méltatlannak tartja magát a nagy névhez, amelyet ívisel. Ez a 20 éves fiú bizonyára túlságosan, mondjuk ki, betegesen 'érzékeny és önmagát túlságos önkritikával ellenőrző fiatalember volt. Amit tett, az magában álló eset, én legalább sohase hallottam hozzá hasonlót. A nagy nevek viselői szoktak hivatkozni a nevükkel járó kötelezettségekre, de ilyen halálos komolyan venni nem szokták. A családi hagyomány súlyának kétségtelenül szélsőséges példája ez. Komlós Aladár irótársunk, akit sokan ismernek Szlovenszkón is, irt egy tanulmányt „A toll" cimü lapba Bródy Sándorról. Behatóan elemzi benne az évek előtt elhunyt írót, látszik, hogy gondolkozva olvasta el minden müvét. ítélete róla érzésem szerint kissé ridegen ivan formulázva, de lényegében nem sokat 'különbözik olyan kritikusok Ítéletétől, akik Bródy szoros baráti köréhez tartoztak s emlékét kegyelettel őrzik. Fejtegetésedbe belevonja Bródy bizonyos személyes ügyeit és emberi tulajdonságait is, ami ebben az esetben elkerülhetetlen, mert hiszen Bródy bizonyos írói tényei és tulajdonságai csakis emberi természetéből magyarázhatók. Nincs még egy író, akinél akkora szakadék lett volna aközött, amire képes lett volna és aközött, amit alkotott. Csak emberi mivoltával magyarázható, hogy tagadhatatlan rendkívüli képességei mellett miért alkotott olyan kevés időálló értékűt s írói pályája miért olyan egyenetlen. Komlós Aladár, mikor célzásokat tett Bródy bizonyos karakter-tulajdonságaira, csak azt tette, amit minden kritikusnak meg kell tenni, aki erről a szeszélyes és egyenetlen írónkról Írni akar. Viszont érthető, hogy Bródy Sándor fiainak, akik egy nagy név örököseinek érzik magukat, ez a kritika rosszul esett. A fiák az Íróban is az apjukat látják, fáj nekik kritikusi bonckés alatt látni azt, akire ők szeretettel és kegyelettel gondolnak. Családi hiúságuk, általános emberi tulajdonság, szintén megszólalhatott. Felháborodtak és felháborodásuk nem maradt meg a líránál, hanem pert akartak indítani Komlós Aladár ellen, sőt hirek szerint lépéseket tettek arra, hogy Komlós Aladárt, aki a budapesti zsidó gimnázium tanára, a hitközség ebben a minőségében rendszabályozza meg. Erre, amennyire tudom, nem ikerül sor, maga Hunyady Sándor is, aki szintén fia Bródynak, sőt írói szellemének egyedüli örököse, nyilvánosan felhívta testvéreit az akció elejtésére. A családi hagyomány óvásának ez a másik szélsőséges esete. Minél a két esetben, a debreceniben is, a budapestiben is egy érdekes probléma rejlik: a nagy név viselőinek különleges helyzete. Nagyon szép dolog, minden önérzetre méltó, hírneves ember ivadékának lenni, de nem mindig kényelmes dolog. A nagy névnek megvan a maga árnyéka. Nyomasztó is lehet az emberre, mert ha érzi nevének értékét, akkor fokozott követelményeket kell támasztania önmagával szemben s mások is fokozott követelményeket támasztanak vele szemben. Neon lehet kellemes az sem, ha az ember apjának, öregapjának, esetleg dédapjának a magánügyei nyilvános tárgyalás alá esnek, ha élete nyitott könyv a világ előtt, bizalmas leveleit nyilvánosságra hozzák, kortársak pletykáiból adatokat csinálnak, családi titkait, bajait leleplezik. Nem lehetett példáuil kellemes Madách fiának, hogy apja családi tragédiáját, anyja hűtlenségét és későbbi veszendő sorsát az életrajz-irók részletesen kiteregetik. Szendrey Júlia utódai annak idején többször is tiltakoztak az ellen, hogy anyjuk -somát, emberi alakját, életének egyes adatait irodaImilag nyilvánosságra hozzák. Mindenki magától értetődőnek tartja, hogy a hires ember életének minden részlete, akár fényt vet rá, akár árnyékot, közkiucs, — csak éppen azok nem, akik testileg legközelebb állnak hozzá. A családi érzés összeütközik az irodalom jogával s természetesen az utóbbi marad győztes. Hires ember ivadékának lenni nem csupa gyönyörűség. Át kell adnia elődjét a nyilvánosságnak. Ezt néha már maga a hires ember is érzi. Neki sem lehet kellemes gondolat, hogy valaki majd könyvben fogja megírni életének mindenféle ügyeit, emberi gyengeségeit, éleBerláu, május 14- A Berliner Dörsetn- zeitungban Mussolini egy cikket iir ..Lefegyverzés vagy felfegyverzés54 címen. — Utoljára foglalkozom a lefegyverzést kérdéssel, a lefegyverzési konferenciával és annak kilátásaival — írja az olasz miniszter- elnök. — A helyzet ma az, hogy a lefegyverzési konferencia befejeződött és megkezdődött a felfegyverzési konferencia. Ha nem sikerült kellő időben szabályozni a fegyverkezést', megkezdődik a fegyverkezési verseny, amely katasztrófához vezet. Senki nem gátolhatja meg Németországot abban, hogy fegyverkezzék, Franciaország jól tudja, hogy a preventív háború lehetetlen, mert Paris ez alkalommal nem számíthat arra a szolidaritásra, amely a világháborúban diadalra vitte a franciák ügyét. A háborúban a mariiéi stratégiai győzelmet csupán Olaszország s emlegess égi nyilatkozata ffette döntő eseménnyé. Ma a preventív háború nagyon hamar világháborúvá változna és rengeteg áldozatot követelne mindeniMé. — Véleményem az — ínja Mussolini, — Budapest, május közepe. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától.) A budapesti nemzetközi vásár óriási anyaga olyan sok értékes látnivalót nyújtott, hogy a látogató igazán alig tudta beosztani idejét, mit -és hogyan nézzen meg. Minden foglalkozási ág, minden, érdeklődési kör megtalálta itt a tanulmányozásra érdemeset. Nagy sikere volt annak a pavillon- nak, amelyben a Magyar Vöröskereszt mutatta be célszerűen összeválogatott és kiiálli- itott anyagát. A szürkére és kékre festett pa- villonban a Vöröskereszt ezen a vásáron a nagyszerű méretekben kibontakozó országúti első segélynyújtás anyagát tárta az érdeklődő közönség elé. Láttuk ebből, hogy az orzságuti segélynyújtást Magyar- országon az elmúlt években intézményesen megszervezték és az egyre fejlődőben van. Amikor Magyarországon mindinkább fejlődőben van az idegenforgalom s a belföldi autósokon kívül egyre nagyobb számban járják keresztül-kasul a külföldi autósok is az ország területét, az osrzáguti segélynyújtásnak igen nagy jelentősége van. A segélynyújtás megszervezése nemzetközileg elfogadott elvek alapján megy végbe. Ezeket az elveket a Vöröskeresztek tizennegyedik nemzetközi kongresszusa fektette le, amelyet Brüsszelben tartottak meg. A magyar Vöröskereszt azon nyomban hozzálátott, hogy ezeket az elveket a gyakorlatban is érvényesítse s a mostani kiállítás éppen azt mutatja, mekkora előrehaladás történt ezen a téren. Elsősorban azon a fontos transzkontinentális útvonalon szervezték meg az első segélynyújtást, amely a kora középkorién ek olyan eseményeit, melyeket jobb volna eltitkolni. S védtelen az indiszkréció egy külön fajtájával, az életrajzíró indiszkréciójával szemben. A svájciak nagy Írójáról, Gottfried Keller- ről maradt fenn egy idevonatkozó anekdota. Kellerről ismeretes, hogy szeretett egy zürichi korcsmában borozgatnl s bizony néha fel is öntött a garatra. Az asztaltársaságába elkezdett járni egy Beöbtold nevű derék tanár, a költő lelkes híve, akit Keller is szívesen látott, amíg meg nem tudta róla, hogy meg akarja írni az életrajzát s már gyűjti hozzá az adatokat. Amint ez tudomására jutott, az első alkalommal hangosan kiutasította a tanárt. — Menjen innen. Hiszen maga azért jár ide, hogy följegyezze, hányszor rugók be! Bechtold azért mégis megírta az életrajzot. hogy az a Németország, ahol Hitler kormányoz, nagy ellenfáliást tanúsítana minden katonai akcióval szemben. Abban a pillanatban, amint a lefegyverzési konferencia delegátusai kénytelenek kijelenteni, hogy a leszerelés szép, de veszedelmes utópia, a népszövetség elvesztette jelentőségét és presztízsét. A népszövetségi politika meg akarta gátolni az áililambilokkok alakulását és most mégis a szövetségek politikája uralkodik, más szóval a háború előtti politikaEz a politika pedig csak addig tarthat, amíg az ágyú őfelsége nem kezd beszélni. E szavakat neon írom le mély aggodalom nélkül. Ha sikerülne a fegyverkezést szabályozni, akkor a világpolitika bizonyos stabilitást kaphatna. A konferencia csiődje a bizonytalan előtt nyit kapuit. Esetleg Anglia ki tudja még játszani az utolsó kártyát, azt, amely megfelel hatalmának és presztízsének. A világ várja Anglia szavát, mert jól tudja, hogy most nem kabinetikoaliclókról van szó, hanem milliók életéről és Európa sorsáról. lói kezdve Magyarország derekán vezetőit Nyugateurópából a Balkánra, s amely kezdettől fogva a hadaknak és a kereskedelemnek virágzó útvonala volt. A Bécs—Budapest—Szeged—Konstantinápoly közötti kontinentális jelentőségű útvonalon idáig már 20 segélyállomást létesítettek, amelyek az első segélynyújtásra minden szükséges szerrel el vannak látva. Ezenkívül ilyen segélyállomások épülőben vannak, részben már fel is szereltettek a Sopron—Győr közötti országúton s az idegenforgalom szempontjából különösen fontos Sopron—Sárvár— Tapolca—Balaton közötti útvonalon. Száz méterrel a segélyállomás előtt az országút mindkét oldalán kitűzött zászlók jelzik a segélyállomást. Ezek a zászlók a nemzetközi egyezményben megállapított színűek és jelzésiiek. A segélyállomások megszervezésébe n az a törekvés, hogy cgy-egy állomás tíz kilométer távolságban következzék, tehát a legkedvezőtlenebb esetben is csupán őt kilométernyire vannak a szerencsétlenül jártak a segélyállomástól. A Vöröskereszt azonban nem elégszik meg az országúti segélynyújtás kíépitésével, hanem azt a törekvést tűzte ki maga elé, hogy lehetőleg minden községben legyen egy elsősegélyt nyújtó állomás. A kiállításon bemutatták azokat a kis Báli 11 a-kocsikat, amelyeket az országúti segélyezés szolgálatába állítottak. Láttuk azokat a kétkerekű kocsikat is, amelyeken két-két sebesültet lehet szállítani. Az első segély1934 májas 15, keflif. ^ ERELMESSgSEDBS' ARTÉRIÁK, IDEGEK, MIRIGYEK, CSONTOK megbetegedéseinél CSÍZ JOD-BROM GYOGYFÜRB rendkívül olcsó pausal arak Összköltségek' elöidényben: tftidénybam 31 napra K6 X110-— Kő 1800*— 28 „ Kő 1420 •— Kő 1550*— Prospektust küld a Fürdöigazgatóság Ciz kúpele. állomáson ezekre a kocsikra rakják a kórház*: ba szállítandó sebesülteket s a kocsit aztán az első arrajövő autóhoz csatolják. Autós becsület dolga és autós kötelesség, hogy ezt. a segélykocsit a legközelebbi kórházba bevontassák és a segélyállomásra vissza is hozzák. Nagy érdeklődést keltett a kiállításon az első magyar nagy mentőautó,, amelyet szintéin nemzetközi elvek érvényesítésével vezettek be. Az olasz Ciarolo nemes gondolatának szolgálatában áll ez az autó. Arról van szó, hogy tömegkatasztrófák alkalmával a szomszédos országok Vöröskeresztes mentőkéssültsége is hamarosan a helyszínen teremhessen. Erre a célra kellett megalkotná egy egységes tipusu nagy kocsit. A hordagyak is mind egyenlő méretnek, úgy hogy az egyik kocsiból könnyen átszere'lhetők a .másikba. Nyolc férőhely van egy ilyen hatalmas autóban. Szerencsére Magyarországon még nem kellett igénybe venni. A biatorbágyi borzalmas katasztrófa alkalmával még nem volt meg. Bemutatta a kiállítás a Vöröskeresztnek vihart jelző szolgálatát a Balatonon 'és a Dunán. Ez a szervezet imár teljesen kiépített, de azért egyre folynak a kísérletek, miként lehet alkalmasabb vihar- jelző módszereket a mentés szolgálatába állítani. Hatalmas póznát látunk itt, amelyekre kosár van felszerelve. Amikor a meteorológiai intézet jelentése viharra figyelmeztet, akkor a Balaton partjának megfelelő sziklafokain elhelyezett póznán magasba repül a kosár s figyelmezteti a csónakosokat, hogy térjenek biztos révbe. A Dunán a magasba eresztett vihart jelző ballonokkal kísérleteznek eredményesen, emellett bevezették a sziréna-vészjelzést is. A kiállítás anyaga azt mutatja, hogy a Magyar Vöröskereszt hatalmasan kiépítette azt a szervezetét, amellyel a szerencsétlenségeket meg akarja előzni. — Nagy sikerrel szervezkedik a keres** tényszoeialista párt. Pozsonyból jelenítik: A* országos keresztányszooialisita párt nemcsak népgyülést rendez számos községben, hanem a helyi szervezetek tisztújító gyűlései is most vannak folyamatban a legtöbb vidéken- Mindenütt nagy érdeklődés nyilvánul meg a párt mozgalmai iránt. A pártgyüléseken aragy számiban vesznek részt a párthivek. akiknek tábora egyre növekszik. Cauz községben például most alakult meg a lakosság kívánságár ra Mészáros László körzeti titkár résztvéte- lével a helyi szervezet. A következő vezetőséget választották itt meg: Karácsonyi József elnök, Lévárdi József ügyvezető elnök, Lebo Lajos titkár, Tálas Kálmán pénztáros, Ra* boszky János és Baranyovics József ellen- önök. — Jászfalu szlovák községben a helyi szervezet elnökének Lubusky Mihályt, aWu nőkéinek Pollák Istvánt és Levilk Pált, titkárnak Mártások Józsefet, pénztárosnak' Klisky Pált, s ellenőröknek Chovan Istvánt és Sámuel Jánost választatták meg. — A párt DaJmásd és Lekér községekben is a napokban rendezte a helyi tisztújító gyűléseket, amelyeken a pártközpontot Hámomnyik János körzeti titkár képviselte. Lekéren elnökinek választották meg Papp Gézát, alelmöknek Ka- lita Lukácsot, titkárnak Fotyi Lajost, pénztár rosnak Juhász Jánost, ellenőröknek Mágyed Sándort és Molnár Andrást. A damásdi szervezet elnökének választották meg Porubszky Istvánt, alel nőkének Jóth Jónást, titkárának Országúti Németh Jánost, pénztárosának Tóth Józsefet, ellenőreinek Németh Ferencet és ifj. Kovács Károlyt. Nagykéren értekezletet rendezett a párt, amelyen résztvett csaknem a község egész lakossága. Mészáros László körzeti titkár hosszú beszédben foglalkozott az aktuális kérdésekkel, főképpen a munkásságot érdeklő problémákkal és tájékoztatta a hallgatóságot az adózás és a gabona mór a tórium terén szükséges tudnivalókról. — Végül e napokban tartotta tisztújító gyűlését a párt barslédeci helyi szervezete is Cséfatvay Géza körzeti pártitkáir jelenlétében. A helyi pártszervezet elnöke Fazekas Mihály lett, al- elnők ifj. Hajdiu László, titkár ifj. Barátih István, pénztáros Székely István, s ellenőrök Dubay János és*Varga Imire. Mussolini sötétnek látja Európa jövőjét „Ha igy megy tovább, őfelsége az ágyú fog beszélni" • A versenyfegyverkezés következménye A magyar Vöröskereszt az országúti mentés szolgálatában Mentőállomások az országutak mentén ■ Standardizált nemzetközi autó a szerencéslteniil jártak elszállítására ■ Viharszolgálat a Balatonon és a Dunán
