Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)

1934-05-13 / 109. (3440.) szám

-f3S4 máim 18, vasárnap. lő A vonat alá vetette magát a tardoskeddi „tékozló fiu“ Érsekújvár, május 12- (Saját tudósitónlktől.) Tragikus körülmények között önszántából (ve­tett vétget életének egy tardoskeddi „tékozló fin", Zsilinszky Gyula. A 27 éves fiatalember évek óta lelki zavarokkal küzdött és mind­untalan összeütközésbe került családjával. Az erkölcsi határokat nem ismerő fiú ismételten meglopta szüleit. A megtévedt családtagot többször elkergették hazulról, de a szerető szülők hamarosan min­dig visszafogadták. Az elmúlt 'héten Zsilinszky Gyula ismét 500 koronát tulajdonított el otthon és a pénzzel megszökött hazulról. Az 500 ko­ronát csakhamar eltékozolta és amikor elfo­gyott a p'énz, vissza tért Tardioskeddre. Arra már nem volt bátorsága, hogy hazamenjen szüleihez, bizonyára súlyos le lkiismer etíurda- lások is elfogták és a szerencsétlen fiatalember elhatározta ma­gát, hogy véget vet életének. Hosszabb ideig a vasúti sínek mentén bo­lyongott, majd Alsó,jatté és Tornóc között az elhaladó gyorsvonat elé vetette magát. A vonat a felismerhetetlenségig szétron­csolta testét. A szerencsétlen sorsú ember nem hagyott hátra búcsúlevelet, csupán cipője talpára irta föl krétával nevének kezdőbetűit. A köztisz­teletben álló család tragédiája iránt nagy részvét nyilvánul meg az egész vidéken. — Halálos szerencsétlenség egy kladnói szén- hányában, Kiadó óról jelentik: A közelii Emgertih- bányában tegnap este Rúd olt Stipek és Anion Kuc&era az egyik bányász akaszban dolgozott, mikor hirtelen — valószínűleg földlökés követkéz, lében — beomlott a bárnya egyik fala. Stipeket tel­jesen betemette az alázuhanó szén törmelék é* mire a ment öcs apa. t kiszabadította, már halott volt. A másik munkás súlyos sérüléseket szenve­dett, de állapota nem életveszélyes. Élvezze 9 gyönyörű napsütéses napokat, keresse fel e zöld réteket és erdőket, látogassa a fürdőhelyeket és tekintse meg a régi várromokat, Mindeme helyeket köze­lebb hozza Önhöz egy autó, amely a tavaszt és a nyara' még szebbé s életét kellemesebbé tudja tenni. Kérdőn meg csak az „Erős négyes" tulajdonosait, mit jelent számukra a szombati vagy vasárnapi autőkirénduiá , milyen élvezettel „fogyasztják" a kilométereket és milyen kényelmesen, gyorsan és biztosan jutnak weekend-jük színhelyére. Az „Erős négyes" az úrvezetők ideális autója. A legújabb technikai vívmányok szerint van előállítva, :ezelése egyszerű, karosszériája gyönyörű. A Z-4, az első csehszlovák elsőtengelyhajfásoa autó. kis, de tágas becsi, adója, üzemanyagícgyasztása és ára csekély, Kérje érdekes prospektusunkat vagy mulattassa be ma­gának kötelezettség nélkül az „Erős négyes“-t CECHOSLOVAKISCHE WAFFENWERKE A. 6. BRÜNN Gyári ferafeat: Prahs XII., Sázavská 3?, képvisele d: Sratisistra, ftuteceniráls^ 6 urkevicsová-Usztova 919. &§3íi-se: &&5$©ser¥s«e Spitra, FíöriSKsUá 4. SzmHÁzKörAvKabTüRA Smetana halálának 50-ik évfordulófára Smetana történelmi jelentősbe nemcsak abban merül ki, hogy népének nemzeti mű vészeiét nem- aetkőzá érvényre juttatta, hanem valódi jelemtó- ftége a®, hogy művészi alkotásában univerzális volt. A múlt évszázad közepe táján Smetana mű­ködése zenei és ezzel szellemi központot terem­tett, amely szoros összefüggésben állott Schumann, Liszt Ferenc és Richard Wagner tevékenységével. Ez a három nagy művész erős hatással volt Sme- tanára, aki azonban pillanatra sem hagyta el azt a talajt és népet, amelyből kisarjadzott: Smetana hü maradt önmagához és a szláv elemhez, — 1821-ben született és már hét éves korában mini zotngotramüvész hangversenyt adott. Apja akarata ellenére teljesen a zenének szentelte életét és né­hány tucat zengőrakompozidóval 1843-ban érke­zett meg Prágába. Hosszai küzdelem és nélkülözés után a prágai arisztokrácia szalonjaiban felkarol­ták és a következő’ három évben rengeteget dol­gozik, hogy elsajátítsa a kompozíció elméletét. Ezután hangversenyeket ad, hogy fen tarthassa magát, de olyan súlyos helyzetbe kerül, hogy Liszt Ferenchez fordul, neki ajánlja legújabb zon­goráim napoz! dóit cs egy azóta nagyon teressé vált levélben ecseteli sorsát, Liszt, aki mindenkin segített, négyszáz forintot küldött neki. Smetana zeneiskolát nyit és megnősül. 1856-bán Svédor­szágban működik és öt éven 'keresztül a göteborgi filharmónia dirigense. Ebben az időben mint kom­ponista Liszt Ferenc szimfonikus költeményeinek nyomdokain halad. 1861-ben visszatér hazájába. Itt végre első helyre kerül és cseh hangversenye­ket rendez. Mint a Národni Listy zenereferense előkelő szerepet biztosit magának és ekkor kezdi meg nemzeti operák omposicii óit. Az első két év­tized igen gad ag: ny olc operát irt Smetana ez idő alatt. Közben Beethoven sorsa éri őt Is és teljesen inegsüketül. Azonkívül ellenfeleivel is állandóan hadilábon éi, mert azt vetik szemére, hogy Wagner művészeti elveit átvette és alkalmazta a cseh ze­nére. ami az akkori időiben nagy vétek volt. Sme­tana máig leghíresebb müve „Az eladott meny­asszony". amelynek sikerét Smetana már nem élte meg. A prágai bemutató ugyan nagy sikerrel járt és első dirigense lett a cseh színháznak. Következő müve a „Dalibor1* a külföldöm már nem járt ugyan akkora sikerrel, de szintén Smetana elsőrendű müvei közé tartozik. Igen híres lett .Hazám" című szimfonikus költeménye és ..Életeimből" című vo­nósnégyese. Smetana 1884 május 12-én halt meg a prágai elmegyógyintézetben. Könyvalakban jelennek meg a „Regélő romok" Prága, majái* * 12. Jelentettük már röviden, hogy Dien.es Adorján „Regéld romok" gyüj.tő- cimü salovensakói és ruszioszkéi várrom-írásait rövidesen könyvben adja ki. Most kerülnek for­galomba az elüti zetögyüj tűi vek, amelyeken az illusztris szerző a következőkben mondja ed, hogy miért adja ki nagyértékü irássorozatát könyvailakban is: „REGÉLŐ ROMOK ...“ — Ez az összefog­laló cim nem ismeretlen a magyar oK'aeóközön- eég előtt: sokszor találkozott azzal a P. M. R. hasábjain, ahol egy-egy várro-mn-a'k színes re­gékkel aláfestett és könnyed, de mindég szigo­rúan a való történelmi háttérre támaszkodó le­írását hoztam. Banális kiszól ás lenne, ha azt mondanám, hogy a. „REGÉLŐ ROMOK" könyv- lalakban vadó megjelentetését egyediül a iP. M. H. egyes olvasóinak és ismerőseimnek ösztökélésére határoztam el. Ámbár erre nézve fis garmadával fékiidnek előttem a bel- és kül­földön kell Írásbeli óhajtások és utón-útfélen •Ihangzik felém a szóbeli kívánság, mely a'szét­szórtan megjelent várak regéit összegyűjtve s könyv all alkjában szeretné látni. Azonban ettől eltekintve a kornak, a viszony okinak és magyarságunk speciális helyzetének nógató szfevát is hallom. Ez pedig már nem ódaj: ez parfencs, tmellynek tel jesiftése a köteflesfiég. A „REGÉLŐ ROMOK" \égig vezetiil< az olvajPót egész Szlovenszkón, kezdve Mámmá roh megyétől Pocosony me­gyéig, Húsát várától Dévény váráig. Végig uflazunk a Tisza, Bodrog, Hennád, Tiarca, Pop­ról!, Dunajec, Sajó, Rima, Garam, Vág völ­gyein- É)S eközben 80 várnak romjai beszélik el hol pauzám, hol tanullságos, hol csevegő szavak­kal a hozzájuk fűzött szépiségtes regékeit s a bennük élt régi emberek küzdelmeit, örömeit, hibáit, erényeit. Nincs az a vidék Szlovenszkón, melynek lakó­ja ne mondhatná majd el kedves meglepetéssel: Nini, a mi várromunk is itt van a könyvben, .nézzük csak ... És nincs az a mozikép, mely­nek e romjaikban is büszkén fölvonuló várak­nál változatosabb, Színesebb és okuilásosalbb perspektívája lehetne s volna Midőn tehát „REGÉLŐ ROMOK" címen s eddig szétszórtan a P. M. H.-ban, külföldön, sőt Amerikában is megjelent és szívesen fogadott írásaimat össze­gyűjtve könyvaliakban szándékozom a magyar családok asztalára, tenni: arra kérem e sorok •oilvasój,' értse meg magyar leikének a múltból táplál­kozni vágyó ösztönök óhaját, mely óhaj kielégítése önmagának is sok-sok szellemes órát. és tanulságos szórakozást, fog szerezni, ha elöfizetögyüjtő iv aláirásá-vaí elő­segít engem abban, hogy a „REGÉLŐ ROMOK" ■könyv alakban megjelenhessenek. A könyv értékének és szépségének kiegészítő része lesz külső köntöse, amennyiben címlapját és 80 szövegképéit Nyiresi-Tiohy Kálmán művészi raj­zai fogják ékesíteni. Az előjegyzések vagy hoz- j zám vagy a rozfeavai (Rozsnyó) „Sajó-Vidék" j nyomdának küldendők. — Az illusztrációkkal : "llátott 350—400 oldalas könyv ára 40 Ke lesz. j Velkykevezd-Nagyköveed, 1934. május hó. D1ENES ADORJÁN. Értékes Giorgíone*festményt találtak Budapesten Budapest, május 12. (Budapesti szerkesztő- ségünk tclefonjclentése.) Gombossy György magyar művészettörténész a budapesti Szép­művészeti Múzeumban röntgensugarak segit- ségévcl egy értéktelen másolat alatt nagy ér­tékű festményre bukkant. Giorgione világ­híres festményét, „Paris születését" fedezte föl. A kép a XVII. században a Habsburgok brüsszeli gyűjteményében volt, később azon­ban eltűnt s most sikerült megtalálnia a ma­gyar tudósnak. (*) 301 pengős napi fellcpti dijat kap Rökk Ma­rika a Vígszínház nyári előadásain, amelyet a Beketow-cii.rkus7.bau tartanak majd meg. A Víg­színház cirkuszid arabját Bús Fekete László írja és zenéjét. Komjáthy Károly szerezte. Rökk Marika- a nagy érdeklődéssel vári darabban egy cirkuszi lo­varnőt játezik. 301 pengős fellépti dija rekordot je­lent a magyar ez tárgázsik történetében, ameny- nyiben Gaál Franci 300 pengős rekordját 1 pengő­vel lépte túl. A cirkiu?z-darab 30-ik előadása után Rökk Marika napi gázéi ja 60 pengővel emelkedik. Szeplő ellen a lég* beoáltabb szer gjmsRV­créme Szeplő, májfoltok és mindennemű arcfisztátalanság azonnal eltűnik. üJTlindenött kapható 9ostán széikilldi: ®r. Gad. 9ollák és 9sa, 9ieSfany I tégely ín Ki ií íTtoeé STtesto nad Oáhom (*) A Nagyszőllösi Dulegyc&ület e napokban -tartotta meg szokásos évi dal estély-ét- a körvet­kező műsorral: Réívffy „Jelige" cknrii daliának előadása után Engi Sándor Dr. Lampé-rtih Gézá­nak „A magyar nóta" cumti költeményét sza­valta. Ezután a dal-egyesület Horváth Károly „Népdalegyvelegét" adta elő. Szabó Márta, P. Nagy Albert. „Feketehegyi emlők" cimii ma­gyar ábrándját adta elő zongorán, mély átér- zéssel és nagy felkészültséggel. Szabó Sándor igazgató, a dalegyesület karnagya „A XVI. szá­zad históriád énekei" címem tartott nívós, élve­zetes. ismeret terjesztő zenetörténeti előadást, amivel párhuzamosan’ az énekkar 400 éves ma­gyar históriáé énekeket adott elő. Befejezésül Lányi Ernőnek „Régi nóta, híres nóta ...“ kez­detű összkari darabját- adta elő finom színe­zéssel s a dinamikai .megszakítások pontos betartásával. A darabokat Szabó Sándor kar­nagy tanította be nagy hozzáértéssel s fárad­ságot- nem kímélő munkával. (*) Magyar tanítók énekkarának nagysikerű mű­soros est je Gálán tán. Tudósítónk jelenti: A szűn­ve néz kői általános tanítóegyesület énekkara nagy­sikerű műsoros estélyit rendezett Galántán. A ta­ni tóegyes üle-t országos elnökének. Kovács Alajos .igazgatónak hatásos bevezetője után a tanítók ve­gyes kara Borosa Béla vezény létével Schubert-: Mi szép az ej! és Tbern: Dalünnepén cimü darabjának finom árnyalatú, srines bemutatásával osztatlan .tetszést aratott. Ga-rai Anna ügyes szavalómiivész- n-ökénl mutatkozott be, amikor nehéz Ady-verse- ket ho'zo-tt közel a hallgatók leikéihez. Bariba Kál- jnáríhé lágy mezoszopránjáv&l adta elő Sehubert- nek „Az én tanyám" és „Ébresztő" című dalait Orosznc Páldá Maci elegáns zongorakisérete mellett, Ezután ismét a vegyeskar műsoré zárna követke­zett. A kar Smetana: „Bö]esőd'aJa"-bóL „Az -eladott me.nyasszony“-ból részeket adott elő. A zeneművé­szet iijabbkori mesterénetk e nehéz gyöngyszemeit a- kar tökéletes előadásban mutatta be. Az elisme­rés felzugó ta.p&orkánja úgy a vezénylő Borosé Bélának, mint a kar tagjainak szólt. Az estély mű­sorának fénypontja volt Dvonák: Humoreszkjé­nek előadása. A pinán tett tagjai: Szőke P-cber (I. hegedű), Horvátovieh György (H. hegedű). Szalav .Páí (gordionka). Krug Béla (zongora), a vidéki mű­kedvelők megszokott s-zinvonalát magasan felük haladták e tökéletes egvhejátszásuk .gyakoriott mű­vészeket mutatott be. Waskó Lenke Mécs László- naJk hár-oim gyönyörű költeményét szavalta. A sza­valat, után Bartók Béla- népdalainak díszes csok­rával kedveskedett újból a vegyeskar. Majd Békeffv László egyl'elv-orásos vág játéka, a „Lajcsi bácsi" követte az énekkar szereplését. A .műked­velők igyekezete elismerésit érdemmel. Az estély utolsó számaként a vegyeskar kurc nótákat 'éne­kelt. a már előbb említett tökéllyel. Az előadás vé- ge®tével táncmulatság következett, amelyből vi. .szent az addigi hallgatók \rették ki alaposan ré­szüket. (*) Biller írén visszautazott Amerikába. Buda­pestről jelentik: Tegnap került utoljára színre a Magyar Színházban a „Tisztiéit Ház" című operett, amelynek mérsékelt sikere vo'lt. Az operett prima­donnája, B-iller Irén ina már visszautazott Ameri­kába, ahol hamarosan férjhez megy — faarmadszoi. ÉLVEZZEHTÜWmSZT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom