Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)

1934-05-13 / 109. (3440.) szám

1934 május 13, vasárnap. 'ra^mM^iíSR. HIKLSB 9 IÜ tud vedeltem eltettük? Ida: Vleu&auec fial K'i tóid védekezni a szenzációk ellen, ame­lyekkel a mai emberiséget táplálják ? Loch- nessi szörny után Dillinger szörny, előtte Dia- momd és AJ Capone szörny, szörny és szenzá­ció, amely pótolni hivatalt a romantikát, a ki­veszőiben lévő érzést, a valóságtól való elru­gaszkodást. Mindem nap uj .mintaszerű csoma­golás, egységárak, amelyek egymást, konkur- ráilják agyon, események, amelyek szörnyekről számolnak be, és szörnyek, amelyek esemény­számba mennek, — nem a híres nyári ubor­kaszezonban, hanem a Népszövetség legfonto­sabb ülései közben., és ha már a duce sem vonz, és nem érdekel senkit, milyen konfe­renciára és hol ülnek össze a béke. vagy vál­ság leküzdése érdekében, akkor kivetítenek egy-egy jóképű szörnyet, olyat, amely gyerek­korunkban izgatott, vagy egy legendás bandi­ta vezért, aki egy újszerű Jókai tollára való és hetvenhétszer különvb Rózsa Sándornál: szörnyet és banditát, romantikát, amellyel ugyan az „uj tárgyalágosság" a tegnapi Berlin szerint örökre végzett, és amely ma győzte­sen támadt fel és lehengerelte az uj és a régi tárgyilagosságot., mert ez senkinek sem kell. Minden lehetséges, az is, hogy Diamond és . A1 Capone hőstettei soha meg nem történtek és az amerikai rendőrség a maga népszerűsí­tése szempontjából fújta fel azt, amihez mér­tem Rózsa Sándor valóságos óriás, és lehet az is. hogy Diillingeir tréfái annyi értékkel bírnak a valóság számára, mint a locbnessi szörny. Kell a szenzáció, mert kell az, amiről azt ál­lította egy tutmcdern pszichológia, hogy csak akkor kellett, amikor az emberiség gyerekko­rát élte: az intenzív érzés. Kiderült, hogy nél­küle unalmas a világ, akkor is, ha a sztrato­szférában hatszáz órás sebességgel fogunk száguldani és ha a televízió révén minden pillanatban mindenkit láthatunk, akár hat­száz, vagy hatezer kilométerre van tőlünk Egyszóval kiderült, hogy kell szenzáció, ócska romantika, és a jó filológusnak ilyenkor eszé­be juthat, milyen igaza van a nyelvnek, mert a szenzáció eredeti értelme nem más, mint: érzés., A Iochuéssi szörny és Diliinger azonban kezd elhalványulni, hiszen a legsikerültebb szörnytől sem lehet többet követelni, mint amennyit adni tud- Ezért gondolt Gilevet francia fizikus egy nagyot és igy szólt: Most már csak egy szenzáció van hátra, a szenzáció, azaz az emberi érzés maga. Az, amit eddig keretbe foglalni nem sikerült és ami azért volt mindemkor a legnagyobb szenzáció, mert nem számított annak, és viszont azért nem számított annak, mert megfoghatatlan volt, egyszer a világ, másszor a semmi, de mindig az élet rejtelmes és kiszámíthatatlan, béklyó­ba nem verhető és meg*nem mérhető lénye­ge. Nos, mondotta Gilevet ur, ha Guillotine doktor világhírű lett, mert lenyakazta az ér­zést, éin úgy lehetek híressé, ha a megfogha- tatilant pontosan működő gépbe tudom bele- szorítana. Szólt és kitalált egy gépet, amely­nek segítségével meg tudja mérni az érzést, minőségileg és mennyiségileg- is meg tudja állapítani, ki milyen és mennyi szerelmi ener­giát hord pillanatnyilag magában és készlete meddig fog tartani. Egyszerű szóval: Gilevet ur gépe bemondja, hogy minden embert né­hány pillanat alatt ki lehet próbálni, 'matema­tikailag meg lehet határozni, jövőbeli visel­kedésének grafikonját meglehet rajzolni. Van egy gépünk, amely a többi természeti jelen­ségek után most már magát az embert alakí­totta á« géppé. A szenzációk szenzációja tehát az. hogy minden emberi szenzáció előre úgy határozható meg, mintha pontokról, vona­lakról, vagy egyéb geometriai alakzatokról lenne szó. Be kell vallani, hogy ez a technikai szen­záció túltesz a loohn essi szörnyön és DiJlingeren, márcsak azért is, mert a bandiitizmust meg a szörnyet egyaránt a kiszámít hatatlanság* metafizikájából a geometria sarkijára dobja át. Ez nem rek- Jámtirükk, ez nem felfújt amerikai maszlag, ez nem irtóhadjárata a riportereknek a kö­zönség idegei ellen ez száraz valóság, mate­matikai pontossággal miuKödő gép és az, ami eddig ne,m volt: az uj és a régi tárgyilagos­ság eszménye. Mert az a gép megméri és szá­mokban felvázolja ugyan az emberi érzés in­tenzitását, hasznavehetőségét és tartamát, de nem tud változtatni azon, akit lemért, nem t/ud beleavatkozni a természetbe, és minden ma­rad a régiben, ha megtörtént a szenzációs meghatározás, annyi különbséggel persze,! hogy az, aki a másikról ennyi lén jegeset pon­tosan tud, úgy tagja kormányozni a véle való ér írat kezest és barátságot, üzletet és szerel­met, hogy ne keveredjen azokba a veszélyes kalandokba, amelyek vagyonába, sőt életétre kerülhetnek. Házasságkötés előtt most már nem lesz elegendő, meggyőződni róla, hogy mennyi a hozomány és valóban megvan-e, ha­nem az örömszülők el fognak menni fiukkal és lányukkal az orvoshoz, állítsa a gyerekeket a Gilevet ur készülékébe és minden ködös horoszkóp elhagyásával mondja meg ponto­san, mi lesz a két rajongó szerelmesből egy­két év leforgása alatt. Sokain azt fogják mon­dani, hogy a legtöbb esetben ehhez nincs is szükség Gilevet masinájára, úgyis tudjuk ta­pasztalatból, milyen elemekből áll a rajongás, és az emberi természet vegyi törvényei sze­rint ezek az elemek milyen összetételt mutat­nak egy bizonyos idő után. Nem is ez a szen­záció, hanem az, hogy a technikai felkészült­ség eme uj diadala igen sok életmegmozdu­lást csirájában fog elfojtani és megakadályoz­za a 'felesleges próbálgatást. Ki tud védekezni ez ellen a szenzáció ellen ? Ez a határ, ezen túl nincs tovább. Nem sza­bad összetéveszteni Gilevet ur forradalmasí­tó találmányát a falanszterrendszerrel, mert, mint hangsúlyoztam, a megmért és túl köny- nyünek, vagy túl súlyosnak talált emberen nem lehet változtatni, de az egyed érzésének grafikonba' fogott intenzitása ki vetődik a jö­vőbe. és tudni tagod, jámbor embertárs, kiből lesz gyilkos, kiből szent, kiből művész és ki­ből diktátor. Gilevet gépe ugyanis olyan tö­kélyt jelöni, amely mindezt hajszálnyi pontos­sággal elárulja és feleslegessé teszi a pszicho­lógiai és pszic’hoainaMtikaii tapogatózásokat. Ez az a romantika, amely még nem volt, ez az a Függetlenül a menetrendtől túrára indulni anélkül, hogy időhöz volna kötve, különös varázsa van ennek, amit csak az autó. mobilisták ismernek. Egy kocsi kényelmet nyújt Önnek, meghosszabbítja szabad idejét, növeli mun­kájának sikerét és megkétszerezi az utazásban lelt örömét, ha — mint a Tatra 75 — mindig startra készen és készségesen szolgálja Önt. Kipróbált építési módja és a sok technikai újítás arra hivat­ják az uj Tatra-t, hogy korának legmegbízhatóbb és legbiztosabb kocsija legyen. Fokozza általa sike. rét és kétszerezze meg vele szabadsága örömeit! IIATKA TATRA-WERKE, A. G. PRAG-SMtCHOV. szenzáció, amely után nem kell kitérni holmi tavi szörnyekre és amerikai banditákra, mert egy gép fogja ezentúl meginni azokat a regé­nyeket, amelyek eredetiebbek lesznek min­den eddigi regénynél. Pontosan tudni, ez vagy és ilyen leszel, mert ilyennek kell ma­radnod., tudni, ha százszor szabadulni szeret­nél az előre bemondott élettől és végzettől, nem szabadulhatsz és végig kell játszanod az előirt szerepet, az uj gép kasszaindrás és pi­lláé augunsága. Szenzáció kellett, uj tárgyila­gosság után régi betyánromautiika. Most itt van az, amire legkevésbé számított a szenzá­ciót hajszoló ember: az élet azoin a ponton, ahol az automatizálás folyamata és a gép el­hatalmasodása elérte a kul minációt, megfor­dult és a saját maga ellentétévé változott, a teljes és matematikai bizonyosság káoszává- Nem marad más hátra, várjuk meg Gilevet fizikus ur találmányának döntő rohamát, mert védekezni ellene úgy sem tudunk. Vagy znzzuk össze az uj gépet? A nemzeti ellenforradalom u{j a Magyarországon ■ Ismeretlen adatok kerültek napfényre az 1918 —1919-es eseményekről ■ Hogyan akart a magyar tisztikar „elébe vágni" a bolseviki rémuralomnak? Budapest, május 12. A magyar könyv­piac legnagyobb eseménye Kozma Miklós „Összeomlás" cimü könyve, amely a magyar nemzeti forradalom drámai útját rajzolja meg az 1918— 19-es események zűrzavarán keresz­tül. A könyv érdekessége főleg abban van, hogy eddig ismeretlen adatokat bocsát közre a közelmúlt magyar történelem olyan esemé­nyeiről, amelyek sorsdöntőek voltak a nem­Epekő-, vesekő- és hólyagkőbete- gek, valamint azok, akik húgysavas sók túlszaporodásában és köszvény- ben szenvednek, a természetes „Ferenc József" keserüviz haszná­lata által állapotuk javulását érhetik el. Az orvosi gyakorlat számos kivá­ló szaktekintélye hosszú megfigyelés alapján megállapította, hogy a Ferenc József víz biztosan és rendkívül kelle­mesen ható hashajtó s ezért pros- tata- és végbél bajoknál, valamint vakbélmütétek után is ajánlják. A Ferenc József keserüviz gyógyszer- tárakban, drogériákban és füszerüzle- tekben kapható. zet életéiben. A könyv egyes szereplőiben rá­ismerhet az olvasó a mai magyar közélet szá­mos vezető egyéniségére, s néhány olyan po­litikai pálya kezdetét mutatja be könyvében a szerző, amelyek ugyancsak nem közömbö­sek a magyar történelem szempontjából. Igen érdekes hogyan emelkedik ki a sokféle, akkor még csak kósBa tervekkel próbálkozó politikus és katonatiszt közül Gömbös Gyula alakja, aki erős céltudattal fogja össze az erőket, és határozott programot tud adni ennek az i rány a vesztett társaságnak, amelyet a nemzőii ér-zés forraszt egybe ezek­ben a nehéz preekben. amikor a nemzeti ér­zést a forradalom dübörgő tankjai sárba ta­posták- A mü értéke k-orlörténeti szempontból valóban felbecsülhetetlen, mert annak a kor­mányzati iránynak, amely a mai Magyaror­szágot a nemzeti gondolat jegyében vezeti, forradalmi érzését mutatja be embereken, eszméiken és politikai harcokon keresztül. A bolsevizmus küszöbén A könyv főleg a háborúból visszatért tisztek úgynevezett ellenforradalmi mozgalmával fog­lalkozik, a frontok összeomlásának napjaitól a Károlyi-kormány bukásán és a bolseviki rémuralmon keresztül egészen a nemzeti had­sereg bevonulásáig. A sok érdekes részlet között akad azonban néhány olyan ismeretlen adat is, amelyek ön­kéntelenül is felvetik az „igy is történhetett volna" gondolatát. A szerző ugyanis három olyan puccskisérlettel foglalkozik, amelyek­nek célja a szélsőségesen bátrától ódó politikai kurzus .megváltoztatása és nemzeti irányba való befolyásolása lett volna. Valószínű, hogy ha egyik is sikerül ezek közül a tervbe vett és már élőké szít étit akciók közül, Magyaror­szág elkerülte volna a bolsevizmust és a nemzeti kormányzat — úgy mint Középeu- rópa számos országában — minden meg­rázkódtatás nélkül győzedelmeskedett vol­na, sőt nagyon valószínű, hogy sokkal de­mokratikusabb alapokon rendezkedett vol­na be már tizenötévvel ezelőtt. Előre kiéli bocsátani, hogy az első nemzeti organizáció a Károlyi-forradalom idején az úgynevezett MOVE volt, amely kezdetben a tisztikar érdekvédelmi szervezetének indult, természetesen nem maradt meg a gazdasági érdekvédelem keretein belül, már csak azért sem, mert hiszen ezekben a forradalmi idők­ben a gazdasági érdekvédelem politikai állás­foglalást is követelt. Az első úgynevezett el­lenforradalmi szervezkedések innen indultak ki, és főleg innen indult ki a nemzeti ellen­állás mozgalma, amelynek célja természet­szerűleg az volt, hogy az országot feltartóztas­sa azon az ütőn, amely a bolse-vizmushoz ve­zet. A helyzet, a szerző leírása szerint, ebben a körbe,n január elején mér tűrhetetlennek látszott, a bolsevisták készülődéseiről aggasz­tó hírek érkeztek. A bolseviki fegyveres felkelés küszöbön ál­lott. Ezt az eseményt csak gyors és határo­zott cselekvéssel lehetett megakadályozni. Arra gondolni sem lehetett, hogy a Károlyi- kormány meghallgatja ennek a csoportnak követeléseit, mert hiszen eddig is számos kí­sérlet történt arra, hogy' a kormányt politiká­jának nemzeti irányban való kimélyitésére bírják, azonban hasztalan. Volt azonban a kormánynak egy szárnya, amely nemzeti ér­zésű volt, helyesebben amelyik belátta, hogy azon az utón, amelyen akkor még Károlyi haladt, katasztrófába fog zuhanni az ország. Ez volt a Friedrich-osoport. Friedrioh és hívei a katonatisztek nyomására elhatározták, hogy cselekedni tagnak és megelőzik a kommunista puccsot. Schnetzer tábornok meghiúsult diktatúrája A terv az volt, hogy a nemzeti érzésű csa­patok, szer vezet ek és a rendőrség egy része megszállja a város főbb pontjait, proklamál- ják a katonai diktatúrát és diktátorrá Schne­tzer Ferenc tábornokot kiáltják ki. Ebbe a tervbe be volt avatva a szerzőn kívül Gömbös Gyula, Hefty Richárd, Horváth Dénes, Ma- gasházy László, Rácz Kálmán és még több katonatiszt, akiknek sikerült Friedrichet is rávenni arra, hogy támogassa a tervet, amely, ha sikerül, Magyarország megmenekült a bol- sevizimustól. Az elteufoirradahnáirok január hatodikának reggelén Friedrioh lakásának egyik -mellék-

Next

/
Oldalképek
Tartalom