Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)

1934-04-15 / 87. (3418.) szám

BARTHOU VARSÓI ÚT (sp) Prága, április 14. A hadügyminiszter és a belügyminiszter bukását várják Romániában Az európai politika mérlegmyelét ma Len­gyelország alkotja. Amelyik irányban Varsó kileng, abban az irányiban tolódik el az euró­pai egyensúly. A harmincnégy millió lakosú hatalm as állam, amely Pl Is iidski erőteljes ve­zetése alatt kikerült a „lengy elwircsaft.“ le­adó zó légköréből és valóban modern nagyha­talommá fejlődött, elég erős ahhoz, hogy biz­tosítsa annak a hatalmi csoportnak a fölé­nyét, amelyhez csatlakozik. Tudjuk, két ilyen csoport, van Európában: a francia és a német. Lengyelország eddig fen tar tás nélkül a fran­cia érdekeket szolgálta, amiig Paris nem kö­vette el azt az ügyetlenséget, hogy az exklu­zív négyhatalmi paktumhoz, való hozzájáru­lásával megsértette a lengyelek önérzetét. Varsó nagynak és erősnek érzi magát, s nem hajlandó belenyugodni abba, hogy véleményét a francia pátronus meg sem kérdezi, csak rendelkezzék vele, mint valami birtoktárgy- gyal. Bármennyire a francia oldalra vonzzák Lengyelországot érdekei és kultúrája, a sér­tett hiúság a lengéihez hasonló impulziv népnél döntő faktor lehet. A bánásmód, ami­ben Páris Varsót részesítette, nem egyen­rangú félhez volt illő, s igy nem csoda, hogy amikor Beck ezredes megkezdte Varsóiban erélyes és önálló külpolitikáját, első dolga volt megmutatni Parisnak, hogy nem szorul politikai gyámkodásra és nem tűri cl a fran­cia fölényeskedést. A Németországhoz való lengyel közeledés kezdetben mindössze demonstráció kívánt lenni és figyelmeztetés Páris elmére. A né­met-lengyel kiegyezésnek természetesen re­ális előnye is volt: tíz évre nyugalmat bizto­si tott Varsónak, — s tíz év nagy idő. Igen helyesen számítanak a lengyelek, amikor úgy vélik, hogy fiz év alatt a mai korirí dóri helyzet stabilizálódik, a lengyelség megerő­södik ott, bebizonyosodik, hogy Németország Danzig nélkül is megél 'és a világ közvélemé­nye a korridor kérdésében teljesen Len­gyelország oldalára szegődik. Tiz év múlva nehezebb a konridör kérdését felvetni, mint ma, s addigra a szapora lengyel nép már csaknem negyvenmilliós birodalommal fog rendelkezni, azaz eléri Franciaország nehe­zen fejlődő lakosságának számát. A lengyel számítás helyes és kifogástalan. De a németek is jól tudták, hogy igy van, s mégis megkötötték a szerődést. Nem vezet­hette őket más, mint az a belátás, hogy Len­gyelország nélkül soha el nem érik európai céljaikat s e célok sikere megéri a korridort, mint Páris Negyedik Henriknek megért egy misét. A németek a lengyel-német szerződés megkötése után oly hevesen kezdtek udva­rolni a lengyeleknek, hogy a széptevésre min­dig reagáló nép komolynak kezdle venni a németek béketörekvését. A minap olvastam egy varsói lapban, hogy a lengyelek nyugod­tak lehetnek Németország felől, mert a német politika iránya megváltozott. Keleti expanzió helyett a délit választották, s az uj tendencia első lépése Ausztria, majd Magyarország bé­kés megegyezésével a Balkán. Ha igy van, mondják a lengyelek, akkor a német-lengyel kibékülés őszintévé válhat, sőt a két nagy­hatalom közös és egymást kiegészítő politikát folytaiba 1. ami annál könnyebb, mert egy­forma politikai rendszerük van. Páris idejekorán észrevette, hogy a de­Titulescu visszatérése után döntenek a kormányrekonstrukcié kérdésében Bukarest, április 14. A román főváros­ban még mindig nem csendesedett el az izga­lom. A belügyminiszter tegnapi beismerő nyi­latkozata után most már a román lapok is kö­zölnek részleteket az összeesküvés leleplezésé­ről. A jelentésekből azonban csak az derül ki, hogy kiket tartóztattak le. Magán jelentések szerint két külföldi hírlapírót is őrizetbe vettek, Egy londoni lapnak azt az értesülését, hogy LupeScuné a vasgárda provokálásáira kiséret nélkül végigment a bukaresti korzón és egy cukrászdában uzsonnázott, megtévesztésnek tartják. Tatarescu miniszterelnök pénteken este újabb kihallgatáson jelent meg a királynál. Ez alka­lommal állitólag szóba került a belügyminiszte­ri és hadügyminiszteri tárcák vezetőinek ki­cserélése is, de döntés még nem történt. Tata­rescu a be!rendésze<i szempontból fontos két tárca kicseréléséről csak Braíianu Dinu és Ti­tulescu visszaérkezése után akar dönteni. A miniszterelnök addig megkísérli, hogy rend­Kivüli közigazgatási intézkedésekkel elejét ve­gye az esetleges további fejleményeknek. Ma délben rendkívüli minisztertanács ült össze, amely megtárgyalta a helyzetet. A kormány ál­lítólag olyan törvénytervezetet készit elő, amely lehetetlenné fogja tenni a jövőben, hogy az egyetemi ifjúság politizáljon. Szó van állitólag arról is, hogy esetleg felfüggesztik a cenzúrát, ha a lapok hajlandók olyan egye/, ményre lépni a kormánnyal, hogy a sajtósza­badságot nem használják kj rendbontási cé­lokra. A Csel|uszkin megmentő! a „szovjetorosz hősük** elmet kapják Erdemrend-esö Moszkvában • A kormány távirata Moszkva, április 14. Stalin, Molotov, Vorosi- lov és a szovjet többi előkelő funkcionárusa köszönő táviratot intézett LJapidevszki, Eva- nevszki, Molokov, Kamanin, Szlepnev, Vodopia- nov és Doronin repülőkhöz. — Nagy lelkesedéssel töltött el bennünket az a heroikus munka, amellyel a Cseljuszkin le­génységét megmentették — mond,ja a távinat. — Büszkék vagyunk az elemi erők fölött aratott győzelmetekre. Örülünk annak, hogy valóra vál­tották az ország reményeit és nagy hazánk méltó fiainak bizonyultatok. A szovjetunió köz­ponti végrehajtó bizottságánál Javaslatot te­szünk, hogy a hősi bátorság megjutalimazására uj kitüntetést alapítunk és megkapjátok „a szovjetunió hősei*4 címet. Mindazok a repülők, akik résztvettek a Cseljuszkin megmentésében, a jövőben „a szovjetunió hősei** nevet viselhetik. Ezenkívül a repülőket és a mechani kusokat a Lenin-rendjellel tüntetjük ki és mint prémiumot soron kívül megkapják egy évi tel­jes fizetésüket. A szovjet vezérei ugyanakkor Schmidt tanár­nak, Bobrovnak, Voroninnak és Krenkelnek, a Csel juszkin-tábor vezetőinek ugyancsak levelet írtak, amelyben a következőket mondják: — Szerencsét kívánunk és üdvözöljük a Csel­mioustrációnak számi lengy el-német kibékü­lésből a német politikai expanzió határozott irányváltozása miatt őszinte kibékülés, sőt véd- és dacszövetség válhat. A francia kon­tinentális rendszer pedig elvesztené a csatát, ha Lengyelország százszázalékosan csatlako­zik a német csoporthoz, amely előbb-utóöb megegyezik Olaszországgal és több közép- európai állammal. Barthou külügyminiszter feladata, hogy varsói utazásával visszaédes­gesse Lemigyelorszagot, a francia biokba, rámu­tasson a birodalom álnokságára és ígéreteket tegyen Beck külügyminiszternek. A lengyelek most fölvetik a kérdést: „mit tud nekünk adui Franciaország?*' Gazdasági­lag semmit, s a francia morális támogatás meggyengült, amióta a Stavisky-lavina elbo­rította Parist. A többi szövetséges, például juszkin kitartó legénységét, amely bátran meg­szervezte az ellenállást az északi sark természeti erői ellen és legyőzte a jég fogságát. Javasolni fogjuk a szovjet központi végrehajtóhizottságá- nak, hogy a Cseljuszkin legénységét, valamint Usakovot és Petrovot a vörös csillagrenddel tüntessék ki és emléktáblát emeljenek Moszkvá­ban a Cseljuszkin hősi utjának. Ezenkívül az ex­pedíció valamennyi tagja préniimnképen soron kívül megkapja rendes évi jövedelmének a felét. London, április 14. Szombaton este az angol rádió szózatot közvetített a déli sarkról. 23.30 órakor Byrd tengernagy sarki expedíciójának tagjai a Cetiba!-öbölben fekvő Kis-Amerika tá­borból beszéltek, azaz 11.000 mérföld messze­ségből. A leadást rövid hullámokkal a Cethal- öbölből Buenos Airesbe közvetítették, ahonnét továbbították azt Angliába. Csehszlovák láb au csak Daventryn át hallható a déli sarki ráiió- leadás. Iliből kormányválság Spanyolországban Madrid, április 14. Mint. jelen tettük, Spa­nyolországban megkezdődött a köztársaság három éves fönállásának háromnapos ünnep­lése. A három ünnepnapol a kormány gazdag programmal töltötte ki. Többek között kineve­zik a köztársaság díszpolgárait is, többek kö­zött Oossio egyetemi tanárt, az egyik legiré­Románia, ugyancsak savanyú panorámát mu­tat a szemlélő lengyeleknek, míg a német és aiz oiasz forma komoly helyeslésre talál a pu­ritán és energikus Pllsudskinál. Barthou var­sói feladata nem köngiyü. A tizenihároméves francia-lengyel szövetséget nem fenyegeti vesz/ély, s a kölcsönös fogadkozások és ün­neplések között továbbra megmarad, mint ahogy szoros szövetségi viszony létezett 1914- ben a monarchia és Olaszország között, de nagyon furcsa szövetség az, amely párhuza­mosan fut az egyre beísőségesehbé váló né­met-lengyel szövetséggel. Német-lengyel szö­vetség és francia-lengyel szövetség, miközben Németország és Franciaország rosszban van­nak, ez bizony amolyan fáiból vaskarika. Az egyik nem lehet igazi. A lengyel nép ma büszkén gondolhat aura, giibb köztársasági párti intellektüelt. Aiz ünnepségek befejezése után a miniszter­elnök azonnal hozzálát a kormány rekonstruk­ciójához. Alverez Valdes igazságügyminiszter, a liberális demokrata párt vezére lemondott, mert nem azonosítja magát az 1930 decem­berében lefolyt forradalmi mozgalom elítélt­jeinek a mneszti a-rendeleté vei. hogy magatartásától függ az eljövendő euró­pai konstelláció s a kontinens nagyhatalmai versengnek kegyeiért. A férj, Franciaország, aki elhanyagolta és semmibe vette. Barthou személyében sietve indul a kiábrándult fele­ség visszaszerzésére, de a háttérben áll az uj, nagy barát, az erőteljes, a fiatal, aki sze­gény ugyan, s talán brutális és haszonleső is, de akinek formája nagyszerűen megegye­zik a lengyel rendszer formájával Nem tud­juk, hová fejlődik a •különös európai szerelmi háromszög. Csak annyit tudunk, hogy az európai rend és az európai túlsúly függ tőle. Barthou varsói utazása ilyen körülmények között a legnagyobb politikai eseménye a tavasziba borult nyugtalan Európának, $ a bi­zonytalanok joggal várhatják tőle a helyzet politikai tisztázását.. Mr Lapvásárlók ne fogadják el ezt a számot képes melléklet nélkül *V/Vv HM SZÁMUNK « KÉPES HÉTTEL 28 0LM1 Ara a korona ^évf. 87. (3418) • Vasárnap • Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága 11,, Panská évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, SzloVCnSzkÓÍ ÉS rUSZUlSzkÓl mCLgUarság u 1 i c e 1 2. 11. emelet. • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. * *7 * °J ** Prága 11., Panská ulicel2. 111 emelet, fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-valtöbb JJOLltlkCLl JXCLJDlLCLJJJ CL g TELEFON : 303-1 1. a £<rve<i szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—Ké. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRRHB.

Next

/
Oldalképek
Tartalom