Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)

1934-04-08 / 81. (3412.) szám

'j'JKA.uari * tAtakAR’HÁKitAi^ 1M4 ápcriH# 8, vasarnap. sógornője híres leveleiben megírja, hogy a tu­bák milyen nagy bűzt terjeszt és hogy min­den hölgynek piszkos az orra. De máshelyt ma­ga is bevallja, hogy: ..A Fürdés — nem gusz­tusom, egész életemben nem tudtam megérte­ni ezt- a kedvtelést". De mindeueütt igy volt ez. A szépséges kö- migsmarcki Auróra gTÓfnő olyan rettenetes il­latú volt. hogy Ágost szász fejedelem, kit a történelem ..Erős Ágost" néven ismer, minden sz ereim essége ellenére, nem bírta ki ezt a lég­kört, és emiatt hűtlen is lett a gyönyörű Auró­rához. És az ilyen eset egy általán nem volt ki­vételes! Voltak magasrangu és nagymüveltsé- gü emberek, akik elvből még a kezüket sem mosták meg. Leibniz, a nagy filozófus, korának legeszélesebb látókörű szelleme, hírhedt volt tisztátaianságáró 1. Mikor tisztelője. Krisztina svéd királynő meglátogatta, majdnem elájult a királyi hölgy. Szinte érthetetlen számunkra ma, hogyan lehetett ezeket a szokásokat hosz- szabb ideig elviselni. De ez még nem minden. Az arcfestéket akkoriban igen vastag rétegben rakták fel a bőrre. És olyan ügyetlen módon tették ezt, hogy Casanova majdnem nevető­görcsöt kapott Villars herceg láttára, mert az izzadás következtéken szétfolyt vörös arcfes­ték a fenséges arcon is végigfutott, mintha vé­gezne. A tisztességes asszonyoknak ráadásul még élesen körvonalazott foltokban kellett felrak* niok a pirosít ót, mert abban a korban csak a félvilág hölgyei festhették magukat természe­tesen. Martin, a divatos párisi illatszerész gyár­totta a legkedev eltebb ronge-t, melyből egy tégely 60—80 Louisd'or-ba került. Hogy mi­lyen nagy mértékben használták, bizonyítja-, hogy Dupazin asszony. 1781-ben. Mout-Mout- clar illatszer észnél hat tucat tégely pixositót vásárolt, tégelyét hat frankjával. D Ellbée lo­vag csupán a franciaországi fogyasztást évi kétmillió tégelyre becsülte. A festék használa­ta olyan természetes és megszokott volt. hogy j még a hullákat is megfelelően kikészítették. Mrs. Oldfield, a XVIII. század nagyon ismert angol színésznője, végrendeletében pontosan meghagyta, hogyan fessék ki temetésére. Keyesler, a rokokó globe trofter-je, Rómában, Pamphili bíboros holttestét pirosra kifestett arccal látja a ravatalon. Madame de Monaco- miközben •talyigáu a guillotinehöz vitték, még kifestette magát. Mikor Mária Terézia spanyol infánsnő, akit 1745-ben a dauphin-nek kellett volna feleségül vennie, nem akarta magát ki- pirositani, az udvar a legnagyobb zavarban volt, mert azt hitték, hogy a vőlegény megfog undorodni eey kif est-etlen hölgytől. És amellett ez a tiltakozás egyáltalán nem volt oktalan­ság, mert a kendőzésnél alkalmazott anyagok gyakran mérgesek voltak, kiütést, szembajo­kat és fejfájást okoztak. Mindehhez járultak még az óriási mennyi­ségben használt haj púder következményei. A kor divatos frizurái több órai előkészületet igényeltek és igy még előkelő dámák is csak nyolc vagy tizenkét naponként frizuráztatták magukat, szegényebb asszonyok még sóikkal ritkábban. A közbeeső időben persze nem lehe­tett, fésülködni. amiért viszont a férgek fárad­hatatlan szaporodással hálálkodtak. A hosszú, aranyból és elefántcsontból remekbe készült fejvakar ókkal csak pillanatnyi enyhülést lehe­tett elérni. A Bavreuthi őrgrófnőt kellemetlenül érinti az a megfigyelés, hogy udvarhölgyeinek hajában ..hemzseg az élet“ és Casanova, kör­nyezetének élesszemü megfigyelője egy angs- fourgi patrícius hölgyről, a szó-szoros értelmé­ben hajmeresztő történeteket beszél eh E kis kultúrtörténeti karcolatból is kitűnik, hogy a régi jó idők mai dicsérő] bizony gyak­ran kellemetlenül éreznék magúkat, ha a le­tűnt arany idők sajátos szokásait — saját bő­rükön kellene végigtapasztalniok. H. Jt napló fontos szerepe a csecsemő életében Nyugateurópában már elterjedt, szokás, hogy a szülők a gyermek megszületésének napjától kezdve naplót vezetnek a kicsi életéről és ezt a naplót folytatják, sokszor egészen nagykorú­ságig. Ez a naplóirás rendkívül hasznosnak bi­zonyult, mert fontos adatokat tartalmaz a cse­csemő szellemi és testi fejlődéséről és leírhatat­lan annak a sok hasznos feljegyzésnek a jelen­tősége, amelyet az anya egy később születendő ■gyermekénél tapasztalatként felhasználhat. Idővel azután ez a napló az anyának leg­kedvesebb emléke lesz. De magának a gyér­ük- ri; is javára válik, ha mint felnőtt átla- ; .' ■ a ró ki szóló írást, mert meghatódó szív­vel hálhatja, hogy mennyi gonddal, fáradság­gá! és ön fel áldozással nevelték fel. De van címek a jó szokásnak más jelentősége is. Ha elolvassa a róla szóló feljegyzéseket, emlékei felfrissülnek, élményei mélyebbeké válnak é.- sofckal könnyebben ismerheti meg saját jelle­mét. Igen sok esetben azonban a, gyermekről vezetett napló kitűnő segítség az orvos számá­ra a gyermek betegesége esetén. Ma már egész sorozat babi-napló kapható a papirkereskedésekben. Ezek a. naplók meg akarják könnyíteni az anya munkáját azokkal a rovatokkal, amelyek az állandó feljegyzések számára szolgálnak. Ilyen naplót azonban min­den intelligens ember maga. is készíthet. A nap­ló természetesen keményfedelű és jóminőségü papirosból készüljön. A feljegyzéseket már csak azért is érdemes tintával Írni, mert a ce­ruza vonásai hamarosan elmosódnak. Legal­kalmasabb nagyság 20X26 cm. Az első 'hat hónapban egy oldal elég egy hét­re. Az oldalt két egyenlő részre oszthatjuk és fent megcsinálhatjuk a rovatokat a napifel­jegyzések számára: hőmérséklet, fogyasztott ét elsül y és egyebek. Lent írjuk fel a gyermek testi és lelki fejlődésére vonatkozó feljegyzé­seinket, például mikor nevetett először, mikor ült fel először egyedül, miikor mosolygott elő­ször és hasonlókat. Idetartoznak azok a meg­figyelések is. amelyeket a szülő a gyermek be­tegsége során tesz. Fel jegyzendők az orvos lá­togatásai, fontosabb utasításai és magának a 1 'vtogségnek gyógykezelése. A fontosabb események is. mint utazás, vagy .-z ápolószemélyzet változtatása, feljegyzésre kerülnek. A második hat hónapban már felesleges fel­írni az elfogyasztott folyadék menyiségét, he­lyette a baba heti étlapja kerül bejegyzésre. Igen kedvessé teszi a habi-naplót, ha minden hónapban a kicsinek egy fényképét ragaszt­hatjuk be. Aki már vezetett, illetve vezet ilyen1 habi- naplót. azt mondja: a napló írása legkedvesebb szórakozása. wmmmií Magyar orvos feltalálta a gázmérgezés ellenszerét Budapest, április 7. Dr. Weiss Imre feltűnést keltő előadást tartott a bécsi orvos- egyesületben. A szqJbolesmegyei származású magyar tudós megtalálta egy ismert anyagnak w. összetételét, amelyből egyetlen befecsken­dezés még a haldoklókat is visszaadja az élet­nek. Előadásában ismertette a „methyl-kék“ nevű festékanyagot s annak olyan természetű alkalmazását, amely a szervezetet, a haláltól megmenti. Kísérletezéseinél a legsúlyosabb gá zméirgezé -ekel. <vgyszeri befecskendezéssel teljesen hatástalanokká tette- Világitógáz, ejá.u-gázinérgezés után az injekció teljesen meggyógyította a beteget. Az uj találmánnyal, amely a gáz mérgezés hatásos ellenszerének bizonyult, most Európa minden fővárosában ki-( rjctozni fognak. Heti étlap HÉTFŐ. Ebéd: Tárkonyos b arányié vés., töl­tött káposzta., rántottbárány burgonya- és zel- lersalátávál’, dobostorta. Vacsora: Házisonka keménytojással és tormával, narancskrém. KEDD. Ebéd: Újházi-leves, tejfölöskocka formában. Vacsora: Bécsiszelet sárgarépái őz e- iékkel, narmcssaláta. SZERDA. Ebéd: Tarhonyád zöldségleves, boTjupaprikás galuskával, mákosmetélt. Vacso­ra: Tormás-virsli, idei juh túró, hónaposretek. CSÜTÖRTÖK. Ebéd: Kelbimbóleves, felsár­szeletek rakottburgonyával és fejessalát-ával. ischli fánk. Vacsora: Füstölt sertésnyelv ece- testormával és sóskával. PÉNTEK. Ebéd: Szegedi halászlé, turóscsu- sza. Vacsora: Heringsatáta. sültburgonya vaj­jal. vegyes befőtt. SZOMBAT. Ebéd: Gombaleves, sonkás-bur­gonyapudding. almáspite. Vacsora: Sajtösma- k a róni pár a d i cs ómra ál. mogyorós csók. VASÁRNAP. Ebéd: Almaleves, vesepecse­nye hálóban, burgonyapürével, salátával és fi­nom főzelék, gesztenyepüré. Vacsora: Hideg vagda'thus. majonézes burgonyával, ősziba­rackbefőtt. Takarékos konyha HÉTFŐ. Ebéd: Tárkonyos bárányleves, töl­tött káposzta, rántottbárány burgonya- és zel- tormával és keménytojással, narancs. KEDD. Ebéd: Rizsleves, bécsiszelet. sárga­répa-főzelékkel. Vacsora: Gombásrizs. párolt- alma. SZERDA. Ebéd: Parajleves, fehérpecsenye, keik ápos z t a fő z elékkel. V ac«or a: Paradicsomos tojás. CSÜTÖRTÖK. Ebéd: Gulyásleves, turóscsu- sza. Vacsora: Husospalacsinta, amerikai mo­gyoró mézzel. PÉNTEK. Ebéd: Zéllerk rémi eves. sóska tü­körtojással. Vacsora: Rakottburgonya fejes- salátával. narancs. SZOMBAT. Ebéd: Májpüréié vés, rántottbá­rány sóskával. Vacsora; Velő tojással, mustá- ros uborka. VASÁRNAP. Ebéd: Karfiol leves, párolt ser­téscomb zöldbabfőzelékkel, krémeslepény. Va­csora: Rántottszafaládé bnrgomyasalátáva!. Jó SZAKÁCSNŐ — A szakácsnőm ugy főz, mint ogy téglahordó... De azért nem küldjük el, mórt tánolockókot ad nő­kéin, inog a férjemnek. ('SÓ NA KKIR AN 011 HASON Mondja. Évike, ha maga most a vizbo eme és én kimenteném, hozzám jönne feleségül? — Miért kell ezért előbb a vízbe Miiem? ios kihajtó helyett matrózgalilérxa emlékeztető négyszögletes kihajtóval vagy sima, keskeny gallérral díszítettek. A középen- zárulnak. Ez az 1934-es tavasz paletója: bő, egyenes szabá­sú, minden feltűnő díszt nélkülözően egyszerű! A díszítés a váltakra és az ujjakra összpon­tosul. Jellemző, hogy a tavaly annyira- ked­velt, szögletes, katonásan dolgo-zott vállak tel­jesen eltűntek. Ezek helyett ujja a normális váltakat készítik, melyek érvényesítik a vállak nőies vonalát. A puffos ujjak is a háttérbe szorultak. Elő­re várható volt, hiszen majdnem két éven át viseltük! A puffos ujjak helyébe a raglánujjak kerül­tek. Egyidejűleg háttérbe szorultak az eddig annyira kedvelt húzások és széles epaulettek 'S. Sima ujjakat és st-eppeléseel díszített válta­kat készítenek, melyek a vállak gömbölyű vo­nalát nem takarják el, hanem a maga termé­szetes lágyságában kidomborítják. Ez első­sorban a palet ókra vonatkozik. Itt kevés kivé­tellel a raglán-vállak és -bő ujjak dominálnak. A vállvarrások bedolgozására és kidomlbori- tására fordítják a fősulyt. Kettős levarrásokon kívül színes posztóval és elütő színű bőrrel paszpolirozott varrásokat látni. Újdonság, hogy a, steppelés nemcsak vízszintes vagy füg­gőleges irányú. Látni hullámos levarrásókat- is. Mintha- a, szabás egyszer éhségét a- gombokon akarnák behozni, úgy hatnak az újszerű gom­bok. Mert a megszokott gömbölyű forrnák a legritkábbak köztük. A négyszögletesek is a „tulnormálisak" közé tartoznak és keveset szerepelnek. Annál többet a- gyökérből és b a mbusznae zárából faragott oválisak, a csillag- alaknak, az egzotikus rendjelekre emlékeztető, égetett fagoimbok és a gömbalaku. szint-játszó ■kristálygombok. Ezekkel ellensúlyozzák a pa- let ók egyszerűségét. — Vasárnapi divatlevél — Mindig újabb és újabb példák igaz óljaik, hogy a megállapítás, amely szerint- a divat a kor be­hatása alatt áll és minden változására reagál, nemcsak puszta szóbeszéd, hanem bebizonyít­ható igazság! Nézzük például a messzi 'békeidők viseletét. Az agyondiszitett, sok anyagot emésztő és ne­hezen előállítható ruhák magúikon viselték a gondtalan és pénzbő kor jellegét-. Viszont a háború utáni „sovány" esztendők nemcsak uj divatot, de egy merőben uj nötipuet eredmé­nyeztek. A „dolgozó nőt", akit a megváltozott szociális helyzet, főleg a megváltozott gazda­sági viszonyok termeltek ki és kényszer!tették rá, hogy a védett otthont elhagyva gyakorlati pályákon mint önálló kenyérkereeő próbáljon boldogulni. A „dolgozó nő" feltűnésével egy­idejűleg a viselet is megváltozott, A hosszú, sejtelmesen suhogó, bő szoknyáik helyett tér­dig érő, fiúsán egyszerű, egybeszabott kis ru­hákat, hordtak, melyeket- alig két méter anyag­ból. házilag lehetett elöállitani. A divat, teljesen a kor szegénységéhez idomult... Viszont ma — a csőd. a, kényszeregyezsé­gek, a fizetéscsökkentés esztendejében — a di­vat gyakor latias kényszer - megoldásokkal igyekszik a szokásos párhuzamot megtartani. Parisban takarékos, többféle célt szolgáló öt­leteket dolgoznak fel. Olyan estélyi ruhákat készítenek, melyek hosszú-ujjas kabátkával az uccára is viselhetők. Fantasztikus ötletek he­lyett a le-e gye zerüsitést- fokozzák. A régi idők viseletéből is csak az egyszerűt és a kényel­meset elevenítik fel! Ilyen például a tavaszi kollekciók favoritja: a paletó, amely a hosszú kabát és a- rövid, an­gol kosztüm közötti átmenetnek nevezhető. Nem rendelkezik évszázadokra visszatekintő múlttal — az 1900-as évek elején anyáink vi­selték, de mert annyira, leegyszerűsített- vál­tozatban elevenítették fel, hogy valóban gya­korlati célt szolgál, megbékülve üdvözölhetjük gyors visszatértét! Minden valószínűség szerint, a, palotó lesz a. tavaszi és nyári szezón legnépszerűbb ruhada­rabja-. Megvan hozzá minden alapja: egyszerű, nem kell hozzá sok szövet, szabása olyan komplikáltatlan, hogy még a kis háziv-irrónöink is könnyen elkészíthetik. Egyszóval olcsón, amellett az uj kabátot, és kosztümöt egyaránt pótolja; a mai viszonyok között pedig mi sem fontosabb ennél __ A hosszuk háromnegyedes, a válluk bő és de- rékvonal nincs rajtuk. Zsákszerűén bő a sza­básuk, söl, a kényelmesség fokozására egyes modelleket berakott háttal készítenék. Augo-j A paletókat- ■ nemcsak sima, de halszálka- mintás. nagykockáé schotiisch. átlós és pepita­mintás szövetekből készítik. Természetesen a mintásakat csakis a paletó színezésével harmo­nizáló egyszínű ruhák fölé viselhetjük. A si­ma szövet-paletók viszont inkább mintás ru­háiéhoz illenek. Később, nyáron, már a vászon, a félselyem, a könnyű jersey és crepp paletók lesznek divatosak. Az általam látott, nyárra készített paletó-modellek közül praktikus volt egy fehér jersey-modell, mélyet nagy aranyo­zott fagombok diszitettek. RADVÁNYI MAGDA, Vigyázzunk a szemünkre A mesterséges világítás sohasem jó a szem­nek. A szem az emberi test. legfinomabb szer­ve. fontos tehát, hogy lehetőség szerint meg­kíméljük, mert ha a látás meggyengül, fékuiy- nyit ér a-z ember. Dolgozni csak a legjobb világításnál dol­gozzunk, mert annyival kevésbé romlik a sze­münk. Télen át természetszerűleg többet va­gyunk a szoba meleg tempera-túrájában, de ez a meleg igen sok nedvességet von el a szem­től. Ennék következtében szoktuk érezni, hogy ég a szemünk. Ez az érzés egyszersmind vész- csengő. ami azt- jelenti, hogy vigyáznunk kell. Időről-időire hűvösebb helyre kéül mennünk, hogy a szemünk égése megszűnjön. Sápodig a szemgyulladás mégis beköszönt, akkor óva­kodnunk kell az erős levegőtől, különösen most tavasszal, mert. a szél különösképpen ár­talmas a szemnek. Érzékeny szemet védeni kell a tulgyors hő mérsékletváltozástól. Könnyen ki­fárad a. szem, ha sokat olvasunk lámpa-fény melllett, annál is inkább, mert a mesterséges vi­lágítás amugyie gyöngíti a szemet. Legkevésbé fárad a szem a nappali világítás mellett. A kím- pafény vörös és sárga sugarakat- tartalmaz, ezek izgatják a szemet. Ilyenkor nagyon is jól tesszük, ha idönkint pihentetjük, még pe­dig úgy, hogy a távolba, nézünk. Ez meg­nyugtatja, A lámpa-világosságnak sohasem szabad élesen a szerűibe tűzni és rendkívül ár­talmas a napba tekinteni. Ettől óvjuk szemün­ket. Kerülnünk kell az éles világítást, és a fé­nyes papirost. Este hagyjuk abba a kézimun­kát, mert ártalmas. Nagyon helyesen ' (esszük, ■ha, bánni fájdalmat érezünk, nyomban orvos­hoz fordulunk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom