Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)

1934-04-08 / 81. (3412.) szám

T>RA:GAlA\\G^AkHIRLAg helyezni óhajtott. 1228 robamtólövés kellett ahhoz, hogy a hegy mélyében megépítsék a magyar szentek Pantheonját. A kibővítés munkája során ismét egv nem várt hatalmas barlang tárult fel, amely a sziklatemplom főhajója lett. A templom bővítése teljesen elkészült 1931 pünkösdjére, amikor is Zichy Gyula gróf kalocsai érsek és Horváth Győző felszentelt püspök fényes papi segédlettel felszentelte a templomot, így alakult ki a sziklatemplom megépítése amely két főrészből, egy felső, barlangszerii és egv alsó, sziklába vájt templomból áll. A felső templomnak ismét két része van és pedig egy teljesen fedetlen, szabad ég alatti részből, mely a sziklatoknak a Dunára ki­ugró forraszán foglal helyet és amely tulaj­donképpen a felsőtemplom hajója. Itt áll a külső szószék és itt vannak az ülőpadok. A második rész a felső templom barlangszerr része, amely a tulajdonképpeni szentélyt képezi. Ebben van a dr. Lux Kálmán mű­építész tervezte, szabadon álló s fehér mész­kőből faragott, ókeresztény motívumokkal díszített kegyoltár. A szentély északi sziklafalából ajtó nyílik a sekrestyébe, amely zárt barlangi reg s lép­cső indul fel a felső kórusba. Innen a felső kórusból festői kilátás nyílik a Szent Gellért- térre, mint azt képünk — a mai Képes Hét­ben — mutatja. Ez a kórus négy méterrel fekszik magasabban, mint a szentély fel­színe. Rendesen itt tartják a szentbeszédet, melyet megafón közvetít az alsó templomba és a külső hajóban ülő híveknek. A felső kórus felett van a kőbe faragott főoltárkép, a felajánlási csoporíozat. A szentély keleti oldalán egy kicsiny, de a sziklák közé mé­lyen benyúló barlang van négy méter ma­gasságban. Ebben Yastagh György szobrász- művésznek ruszkicai márványból faragott Lourdes1! szüze áll. Előtte a MÁY-géygyár készítette vasveretii, magas gyertyaállvány, amelyen állandóan égnek a hívek áldozati gyertyái. A kórus alatti-nehéz vaskapuval elzárt- alaguton át jutunk be a földalatti templomba a magyar szentek Pant.heonjába. Hideg idő­ben az istentiszteletet kizárólag ebben a templomban tartják. Itt a föld mélyében for­rongó melegvizektől átmelegszenek a dolo­mitsziklák és kellemes meleget árasztanak a templomban. Misztikus világítását a folytonégő és a bol­tozatokban láthatatlanul besülyesztett villany- lámpákon kívül három Dunára nyíló kis ablakból nyeri, amelyeknek festett üveg­ablakain szüremkezik be a külső fény. A földalatti templomnak két hajója van, amelyek egy szakaszon két és fél méter ma­gas sziklafallal vannak elválasztva. Először a kisebbik és alacsonyabb, háromszögalaku hajóba érünk, melynek közepén három szikla- pillér között áll Szent Erzsébet feldebrői oszlopokkal kiképezett s műkőbe faragott oltára. Tőle jobbra Szent Imre haraszti mész­kőből faragott oltára, mellette a szentnek fehér műkőből faragott szobra. A kisebbik hajóból három sziklaboltnyüá- son juthatunk a földalatti templom főhajójá­ba, a Boldog Margit és a Szűz Mária kápol­nába. Az első boUnyPáson át a Margit kápol­nába jutunk, amelyben Boldog Margit műkő­ből faragott oltára és színes kerámiái szobra áll. Ebiből a kápolnából két boltíves nyíláson jutunk a főhajó szentélyébe. A kisebbik hajóból egy sziklábóltozatu folyosón át juthatunk egy sziiklabarlangba, amely Szűz Mária kápolnája. Itt van az alsó templom kórusa is, ahonnan megafónvezeté- kek futnak mindkét hajóba s onnan a felső­templom kórusában és a szabadban lévő hangszórókhoz. A kórusból az alsó templom főhajójába jutunk. Ennek három oltára van, a Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és a limpiasi Krisztusnak felajánlott főoltár. Az István- oltár felett márványszobor, a László-oltár felett pedig remekművű képmás van. A két oltár közötti kijárat a pálosok sziklakolosto­rába vezet. A sziklatemplom 1927 szeptemberéig a ferencrendiek lelki gondozása alatt állott, azóta az esztergomi főegyházmegye ákal ki­küldött adminisztrátor végzi a lelki gondo­zást pünkösd ünnepéig, amikor a magyar pálos szerzeteseknek adják át ünnepélyesen a kolostort és a templomot. Tör.éneimi jelentőségű esemény lesz a ma­gyar pálosok visszatérése. Ezért ismertettük részletesebben Magyarország egyetlen szik- latem^Iomát, — amely különben egész K "..épeurópában párját ritkítja, — mert eb­ben a templomban fejtik majd ki a „vörös b vátok" áldásos tevékenységüket. A kolostor készülő épületéről lehulott a faváz. Legközelebbi cikkünkben végigvezet­jük az olvasót a kolostor folyosóin és celláin, ahová az újságíró most még beléphetett. Két hónap múlva ez a zárda a szigorú klauzura alatt fog állani. Oda akkor már képzeletben sem juthatunk. AZ UJNEMZEDÉK ÚTJA A Prágai Magyar Hírlap — az egyetemes magyar kisebbség lapja lévén — helyet ad hasábjain a köz­életi munkára jelentkező ifjú nemze­déknek is. A fenti gyűjtő dm alatt vasár naponkint Rlgy-egy értékes fo- iskolás-irást fogunk hozni. Ezzel is elő akarjuk segíteni az uj nemzedék minél tökéletesebb belekapesolódá- sát a kisebbségi magyarság nemzeti életébe. Á brünni ankét után mely közte és a magyar társadalom közölt tá­tong. Megszűnt a maga materialista világné­zetével az ifjúsági életben hatóerő lenni, s azóta már világnézete is elavult. A másik csoport a Magyar Munkaközösség volt az, amely szintén kimúlt a diáktörténés- ből. Tagadhatatlan szép programmal ind-uít útra. Táborába akarta gyűjteni az ossz m agyar ifjúságot, de nem volt korszerű világnézete, amely a hirdetett egységet megteremtette volna. Hátsó politikai célok szolgálatában állt és így mint mérges fekélyt kivetette ma­gáiból a magyar kisebbség. A program csak program maradt, a közösségből csak néhány ember érdekközössége lett. Amit a két csoport kimúlásával bizonyított, azt épen fennmaradásukkal, sőt virágzásuk­kal bizonyítják a katolikus főiskolások egye­sületei, a Proházka körök. A katolikus főis­Irta: Czve Februárban rövid beszámolót olvastunk a brünni főiskolás ankétről. Ezzel az ankéttel újból az érdeklődés előterébe' került a főis­kolás ifjúság problémája. Megvalliuk, hogy az ügy mindig aktuális, akár van érdeklődés, akár nincs, hisz a jövő intelligenciájáról van szó. Már pedig a társadalomra nézve nem lehet közömbös, hogy hogyan készülődik fel az egyetemi ifjúság a kisebbségi életre. Ma általános a vélemény, hogy a főiskolás berkekben csend van. Nincsenek kongresszu­sok. cikkek, polémiák, de még csak hangos, viták sem. Mit jelent ez? Talán az ifjúság el­vesztette életerejét? tán letargiába süllyedi? Vagy tán vége a „mozgalmasdi“-ra való ját­szásnak, vagy tán bizony a szép frázisokat belső komoly munka váltotta fel? A kétkedés érthető, hisz oly keveset hallóink az ifjúság­ról, hogy azok, kik az egyesületi életben nem vesznek részt, a külső látszaton Ítélve ko­molyan keseregnek az ifjúság sorsa fölött. Ma az akadémikus ifjúság problémái mások, mint 5—6 évvel ezelőtt voltak, ma már más­kép kell megítélnünk az ifjúság küzdelmeit, mint azelőtt, a körülmények is változtak és az ifjwág is változott. Ha visszatekintünk az elmúlt 10 éves fő­iskolás életre, úgy találjuk, hogy az sokkal mozgalmasabb és élénkebb volt, mint a mai- Jellegzetes tulajdonsága volt a lázas keresés, tapogatózás a ohaotikus társadalmi viszonyok között. A főiskolások érdeklődése a falu, a magyar nép, a világnézeti problémák és szo­ciális kérdés körül összpontosul. Az ifjúság hosszú küzdelme meghozza az egyetemeken a magyar tanszéket, megalakulnak az első fő­iskolás szervezetek. Egy csomó kezdeménye­zés és nagy lelkesedés Püti az ifjúságot. A világnézetek pergő füzében kezd kialakulni az ifjúság szellemid el kj struktúrája. A SairlÓ a maga egyoldalú materiális világszemléle­tével felkorbácsolja a diákközvéleményt. El­indul a kristályosodás folyamata. Rövidesen ink László szembetalálkozik a Sarló a katolikus főisko­lások Proházka körével. Egy-két évvel ké­sőbb megalakul a Magyar Munka közösség. A vitákban és munkáiban dagad az ifjúság ön­tudata, erősödik az akarat, élesednek a szel­lemi fegyverek. Hamarosan megjelennek azonban a „hivatásos kritikusok", akik nem értik meg az ifjúságnak ezt a küzdelmét és jajveszékelve siránkoznak az erők szétfo-rgá- csolódásán- Természetesen nem vették észre, hogy mindez csak átmeneti állapot, amely meghozza a tisztulást. Az ifjúságnak ez a küz­delme teljesen érthető. Gazdasági és társa­dalmi összeomlás napjait éljük, máról-holnap ra rendszerek buknak meg. Ennek a válto­zásnak és mondhatnánk válságnak a hatását többszörösem érzi a kisebbségi sorsban élő ifjúság. Lázasan kutatta, kereste a megoldó sokat, amelyek feleletet adnak korának mar­cangoló problémáira. Tehát világnézet. Tehát világnézet kellett, — nagyon helyesen, — mert csak egy egységes életeiv ad az ember­nek erőt, ez határozza meg a célt és csak ez ad a munkánknak értelmet. Tgv tolódott az ifjúság érdeklődése tisztán elméleti térre. Ez volt az „absztrakt forradalom" ideje. Az élet azonban -nem marad meg az elvek­nél, hanem realitásokat követel- így kerültek az egyes ideológiai csoportok a magyar ki­sebbség mérlegére, s amelyek könnyűeknek találtattak, tűzre tétettek. Tehát az elvekből le kellett vonni a praktikus következménye­ket. A Sarló materialista elveinek praktikus megvalósulását természetesen csak a kom­munista párttól várhatta, belépett a pártba. Ezáltal bebizonyított a, hogy nem tud bele­kapcsolódni a magyar társadalom munkájá­ba, mert oly világnézetet vallott, amely min­den következményével igen távol van a ma­gyar leikétől. így hát a sarlós ifjúság minden energiája feloldódott a világforradalmat áb­ránd ózó k illúzióiban. A további fejlődés útját szegte a pártfegyelem 'és az a szakadék,! kolások munkájuk és világnézetük révén be­le tudtak kapcsolódni a kisebbségi magyar társadalom életébe. Megteremtették a társa­dalom és az ifjúság közötti kapcsolatot. Az ifjúság az európai politikai és társadal­mi irányzatok gyors iramú változásainak lát­tára kissé megkavarodott és meghökkent ön­magától, mikor tudatára ébredt, hogy két vi­lágnézeti csoport már elvérzett. Rövid stag­nálás állott be. Ennek a stagnálásnak végét jelentette a februári brünni ankét, ahol az ifjúság a 15 éves múltból levonta a tapaszta­latokat. Világosan meglátta először, hegy az ifjúsági munkának a.z alapja csak olyan vi­lágnézet lehet, amely korszerű-volta mellett az egész magyar társadalommal közös. Azok a csoportok ugyanis, amelyeknek világnézete idegen volt a magyar társadalom számára, megbuktak. Másodszor látta az ifjúság, hogy a közös világnézet a társadalom mai való szorosabb kapcsolathoz vezet, vagyis a fiataloknak szer­vesen bele kell kapcsolódni az egész magyar társadatom munkájába. Ez a felismerés hozta létre az ifjúság egy­séges állásfoglalását, amelynek kifejezője az egységes munka .és az egységes közös világ­nézet. Világnézetünk csak 'olyan lehet, ame­lyet determinál a kisebbségi sors, amely minden magyar számára közös, vagyis: krisz­tusi, magyar és korszerűen- szociális. Ebből a I világnézetből folyó ifjúsági munkának szűk-1 ségszeirü folytatása a társadalmi munkába va­ló bekapcsolódás. így talán az egyetemi ta­nulmányokat elvégzett fiatalok nem fognak szétszéledni a társadalomban, megtalálják azt a munkakört, amely ma minden magyar fia­talít vár. Végre talán szabadulni fogunk az örökös újrakezdés átkától, uj frázisok, uj mozgalmak helyett igyekezni fogunk meglévő társadalmi és kulturális kereteinket tar la j lommal megtölteni. Ezáltal uj élet, uj vér ke-j ringés jut a magyar társadalomba- Főiskolás 1 kereteink nemcsak keretet, de tartalmai is j fognak jelenteni, feladatuk előkészíteni az 1934 április 8, vasárnap. —ma—■—i—a— Klára pensio O-TátrafQred. Legkedveltebb családi pensio. Kitűnő konyha. Mérsékelt árak. Bővebb lelvilágositást ad: KLÁRA PENSIO, STARY SMOKOVEC. egyetemi ifjúságot a társadalomban végzendő kulturális és társadalmi munkára, amely bő­ven van úgy a falun, mint a városban. Úgy véljük, hogy az ifjúság egységes állás­foglalásával szilárd alapot nyert a máról- holnapra változó áramlatokkal szemben. — Végleg leszámolt a világforradalmat álmodozókkal, mert tudatában van, hogy a nemzeti értékeket át kell menteni újabb jövő számára, vagyis meg kell őrizni a nemzeti élet k-ontiuutását. Az ifjúság világnézetében számolt az Európát átformáló nacionóiis új­raéledéssel. Megtartotta az őszinte önkritikát: sokat beszéltünk és vitatkoztunk, de keveset cselekedtünk. Ma már kell, hogy vége legyen a frázisok­nak, ma .tartalmas, felkészült és munkára vállalkozó ifjúság kell. (Következő vasárnap Őnody Zol­tánnak, a prágai Protestáns Baráti Kör elnökének cikkét közöljük.) i§Msé§d Immík Már az szentül bizonyos, hogy Komárom városá- i :':i igen sok biróuisitó ember akadt, akik a ma­guk kis aprőcseprő dolgaikkal terhűkre voltak az „uraim“.nak, mini székülő biráik őkegyelmeiket egyszerűen nevezték. Még a tisztelendő lelkipász­tor urak dolga is rájuk szakadt, az is igaz, hogy velük nem igen mert packázni sem Fazekas Péter, de még külömb céhbéli ember sem. Sűrűn fordult elő, hogy a házasfelek a maguk bajait is tanács­béli uraim előtt öntötték ki. Ha goromba volt az ember (így hívták a férfit) és meglépett mellőle a menyecske, az uraim olyan törvényt tettek, hogy fele sem volt tréfa. Mert az urát elhagyogaíó me­nyecskének hamar ráolvasták, hogy ha még egy­szer megesik, akkor törvénye lészen és feje véíe. tik. Fazekas Péterné dolga nem volt ilyen komoly. Az ura néhanapján megborosodott, de hiszen irva maradt ránk, hogy ebben az időben sok bor fogyott Komáromban és kevés férfi-ember volt boraeai- isza. Vasárnap szent napján már délelőtt el elláto­gattak a csaplárszékekbe és itton itták a balatoni, meg a jó szerémi borokat, melyeket a rác és török kereskedők hozlak. Ez ártott meg Fazekas Péter­nek is olyan mértékben, hogy felesége Győrig iü- tamodék tőle. Az uraim azonban szépen összeboro­nálták őket ily módon; Fazekas Péter és felesége között való Delibe- ratio. Eiö álíván Fazekas Péter feleségestül egymás ellen való panaszolkodásokat meg értvén és rumi- nálván megbizonyosodott és világosan meg is tet­szett, hogy Fazekas Péter felesége az ö urához en­gedetlen volt, urát úgy nem hallgatta nem bcasul- lötte az mint kivárhatott volna: Sőt az ki lég na­gyobb jámbor urától minden ok nélköl hazakivöl el íu'.amodott és hiti melöl Győrre föl ment és majd más fél hétig ottan mulatott, az mely ö el meneteli ura hire és engedelme nékö egy tisztességben jám­bor házos asszonlíoz sem illenék és nem tartoznék. Annakokáért holott egyik fé’hözis mindazonáltal nem tapasztaltatok olly vétrkr.ek neme, az melly egyéb aránt az ö házasságoknak és egyben való menéseknek ellene volna és egymástól törvény sze­rint el válhatnának. Hanem az mint az menyesske magában meg térvén bűneit meg ismerte, és előt­tünk vallást tölt. hogy az ö uráióí semmiképpen el nem akar válni, hanem egy üt élni halni akar, sőt az után mint jámbor asszony szokta jámbor urát hallgatni, böcsü’leni és tisztességben tartani, úgy öis tiszteli, böesii li és hallgatja, ha p:nig ez utánazon vétekben tapasztaítatnék és meg lüta- modnék, vagy az urát nem tisztelné és nem h:.’I gaütá, mint az féle személy mindgyárást az tör­vénynek nehéz sen leniiája legyen fején s úgy bün­tetessék, «z mint érdeni'endő lészen. Minthogy penigh Fazekas Péíeris azonképen fe­leségestül el nem válhat az meg nevezett fogyat­kozásokért, azért öis mint jámbor házos íirfiu, ma­gát böcsiiletesen viselvén az ö feleségét jámborul tarcsa, feleségét tapasztalható vétkéről érdeme sze­nem tartozik háborgatni, az büntetésben pen'g az mértékletességet meg tarcsa, hanem úgy tanécsa és oktassa s büntesseis, az mint az tisztességbéli házos firkákhoz illik, feleségeknek szomorúságá­ra ne legyenek, öis az jámbor céh béli mester em­ber lévén haza kivöl ne hállyon felesége botrán- kozására. Ha penig ezen dolgok mind az két félben meg. tapasztaltainak, ugyan azon törvény szériát, az mit érdemlendök jeszrek, meg hint ehetnek. (Komárom város III. jegyzőkönyve, 1634 április 19.) Dr. Alapy Gyula. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom