Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)

1934-04-06 / 79. (3410.) szám

4 TO^<M-MaGÍ£A'&-HIRLA& iiii8iiininiiift»i'nv <iii in i i mm 1934 április 6 péntek. Államsegélyt kapnak a spanyol papok Páris, április 5. A spanyol parlament rend­kívüli viharot? ülés után elfogadta az alsó papság pénzügyi (megsegítéséről szóló tör­vényjavaslatot. A törvény értelmében mind­azok a papok, akiknek jövedelme 7000 peze­tánál kisebb, régi jövedelmük kétharmadát az államtól kapják meg segély formájában. A szeszélyes április Prága, április 5. A húsvéti ünnepékel beállott tavaszi időjárás, amely szokatlanul nagy mele­get hozott, nem sokáig tartott. Az északkeleti légáramlat Magyarországon és Nyugatszío- venszkón már tegnap a hőmérséklet csökkenésére vezetett és eze­ken a területeken erős havazás állott be. A csapadékzóna ma éjszaka átterjedt Cseh- és Morvaországra is. Prágában és Csehország több részén ma egész nap havazott. Ezzel szemben a köztársaság keleti részein: a Kár­pátalján enyhe az idő. Ma délelőtt Ungvárott a hőmérséklet maximuma 11, HuSzion pedig 15 fok Celsius volt. Közép- és Délszlovens'zkóró'l kisebb-nagyobb csapadékot jelentettek. A legkisebb hőmérsék­letet Égerben mérteik —5 fokkal. Mintán dél­kelet felől kisebb légnyomási zavarok nyomul­nak elő, a változékony időjárás egy-két napig tartani fog. mim Cs®Sisi?0yák-r®raáp vs 5 isti tárgyalásik Kassán Kassa, április 5. Tegnap vették kezdetüket a csehszlovák és a román vasutak kiküldötteinek tár­gyalásai a román közvetlen személykocsiknak Csehszlovákia területén keresztül való forgalma ügyében. A románok ugyanis Csemovicból Kolozs­várra csehszlovák területen át közvetlen kapcsola­tot akarnak kapni, mert az eddigi összeköttetés Bukaresten keresztül rendkívül nagy kerülőt je­lent s 35 órás időveszteséggel jár. Régebben heten-, ként három román vonat közlekedett Ruszinszkón | keresztül Romániába, de ez tulköltségee vállalkozás j volt Románia számára s ezért ehelyett most a ro- ! mánok csak egyes közvetlen kocsikkal szeretnék- lebonyolítani ezt a forgalmat olyasformán, hogy! Kőrösmezőtől Királyházig a csehszlovák személyvo-; natokhoz egy-egy román kocsit csatolnának. A ro--. mánok azt kívánják, hogy e kocsik utasait a cseh­szlovák hatóságok ne vessék se vám-, se útlevél­vizsgálat alá. Az utasoknak eszerint vizáimra sem : volna szükségük. Csehszlovákia idegenforgalmának keresztmetszete: Németek, otztrákok, magyarok 78.8, jugoKlávok, románok, franciák 5J százalék Idegenforgalmi klsantant helyett reális közép­európai idegenforgalmi politikát kell csinálni Prága, április 5. Tanulságos képet nyújt a statisztikai hivatal legújabb kiadványa Csehszlovákia 1932-es idegenforgalmáról. 1932-ben, amikor az idegem forgalmat gátló intézkedések hatása először kezdett mutat­kozni, Csehszlovákiát 564.175 külföldi láto­gatta meg. A külföldiek közül 338.587-en Csehországot, 89.546-an Morvaországot, 77.388-an Szlovenszkót s 8.666-an Podkarpat- szká Ruszt keresték föl. A három első helyet a németek, osztrákok és magyarok foglalják el, negyedik helyen a lengyelek szerepelnek, azután az ameri­kaiak jönnek s csupán a hetedib-nyolcadik- kilencedik helyen jelentkeznek a szövet­séges jugoszlávok, románok és franciák. Számszerűleg az idegenforgalom a követ­kezőkép oszlott meg: Németország: 283.066, vagyis 50.1 százalék, Ausztria: 102.860 (18.2) százalék, Magyarország; 64.941 (41.5) száza­lék, Lengyelország: 26.780, Északamerikai Egyesült Államok: ip.263, Jugoszlávia: 13.468 (2.3) százalék, Románia: 11.105 (1.9) százalék, Franciaország: 7546 (1.3) százalék, Anglia: 5227, Olaszország: 4562. Ha összehasonlítjuk a szövetséges államokból jött utasokat, akkor a jugoszlávok, románok és franciák együt­tesen 82.088-an voltak, vagyis az idegen­forgalomnak mindössze a 5.5 százalékát tették. Míg egyedül Magyarország több mint kétannyi látogatót adott Csehszlová­kiának. Még érdekesebb tünetet látunk, ha a nemszövetséges három szomszéd állam­Megvalós?^! a Szlovenszkót Prágával összekötő középső transzverzális vasútvonal Prága, április 5. A félhivatalos lap szerint rövidesen megvalósul a Rafa Tamás által propagált középmorvaországi—szlovenszkói transzverzális vasút. Az uj vonal Kranicénél kapcsolódik be a Prága—odérbergi vonalba s Vsetinen át Felső-Lidecig vezet, majd Li- dectol a szlovenszf-ói Puháig fogják kiépíteni. A hranice-lideei rész már régebben megvan, mindössze egy vágányuról két vágányura kell kibővíteni, a. megépítendő uj vonal Li- dec és Puhó között mindössze 25 kilométer hossza lesz, de azért nehéz föladat, mert a Fehér-Kárpátokon kell átvezetni, a kimérési munkálatok már javában folynak s a félhiva­talos lap jelentése szerint rövidesen hozzá­látnak a tery realizálásához. Az uj vonalnak az a jelentősége, hogy ez lesz a legcentráli- <*abb összeköttetés Prága és Szlovenszíkó kö­zött, mert, mint ismeretes, az északi vonal Oderberg és Teschen mellett a lengyel határt érinti, a déli vonal pedig Lumlenburgnál az osztrák határt közelíti meg. A hranicc-puhói vonalnak közvetlen összeköttetése lesz Zsol­na és Pozsony felé. A tery eredetileg Bafa Tamás fejében fogamzott meg, mert Bafának az volt a célja, hogy a félreeső Zlin városa, ahol Bafáék nagy gyártelepe van, az uj transzverzális vonal révén fővonalra kerüljön- Bafa céljának elérésére a leendő vonal két vicinális szakaszát előre megvásárolta s most a vállalat a birtokában lévő Vizovioe—Felső- Lidcc, valamint az Otrokovice—Zlin—Vizo­vioe közti szakaszt saját költségén két vágá­ny ura építi át. — Ausztriából kitiltottak két csehszlovák német lapot. Bér-hői jelenítik: A kormány ;i Prágában rriftf/j"!euö Wdirhoit ejjiif.i hdi Folyóiratot bú om hón; nra a Póz-onyban megjel-Miő Volkslini <’• ;> djg egy éyí ffii iarnni kií illőt In A v■-/áriából. Késmárk, április 5. Hétszáz éves a ezepeeeégi .bányászat, négyszáz éves a vasjpar. Hosszú év­iszázadok minden veszedelme, háborúja, elemi i csapásai nem tudták a gölnic-, hennád- ésbodva- ! völgyi bányaipari elpusztítani, amely mind vi­rágzóbb és hatalmasabb lett: ° ­1880-ban 558 bányatelepen termelték a vas­ércet, mangánt, higanyt és piritet, 1912-ben 152 vashámor és 21 vasmű dolgozott a Sze- pességben. Messze vidékeikre: Németországba, Lengyelor­szágba, Ausztriába, a Balkán-államokba, Elő- ázsiába és persze egész Magyarországra szállí­tott a szepességi bányaipar, amely a háború előt­ti esztendőkben évente 54 millió kilogramm bányaterméket hozott napvilágra. A munkások és alkalmazottak ezreinek adott ez az ipar kenyeret és megélhetést, jólétben és bő­ségben éltek az emberek, megelégedettek voltak és kultúrát teremtettek. Mindezt tönkretették a legutóbbi válságos esztendők. 1931-ig még dolgozott a szepességi bányaipar, ha nem is olyan mértékben mint an- nakelőtte, hiszen a hibás csehszlovák gazdasá­gi politika miatt, — mely nem gondoskodott gazdasági szerződésekről azokkal az államokkal, amelyek a szepességi bánya- és vasípar vevői voltak, — piacának legnagyobb részét é!veszí­tette. Mégis: 1931-ben még havi 400.000 koronát fizetett ki Kotíerbach munkabérekre, Bindt 200.000, Ros- toky 50.000, Korompa 350.000 koronát és így tovább. Azóta azonban a hét szepességi bánya­városban: Gölnicbányán, Merányben, Svedlé- ren, Szepesremetén, Stószon, Szomolnokon és Korampán, valamint a környező bányákban igen csekély kivétellel teljesen megállt a munka, se a bányák, se a vashámorok nem dolgoznak és ahol valaha jólét uralkodott, oda bevonult a legnagyobb nélkülözés. Nyomorvölgye: Így hívják ma a Gölnic, Her- nád és Bodva folyók völgyeit, ezt a természeti kincsekkel bőven megáldott szép vidéket, amely egykor a Szepesiéig kincses­tára volt és ahol a tavalyi nyáron az emberek legnagyobhréeze már csak abból táplálkozott, amit az erdőben — vadgyümölcs, bogyók és gomba alakjában össze tudott szedni. Számtalan jajkiáltásból ismeretes már a hely­zet amelyben ez a vidék van. A Prágai Magyar Hírlap is többizben foglalkozott a szepességi bányaipar újjáélesztésiének kérdésével. De kü­lönösen a Szépeeeég képviselőjének, Nltsch An­dornak parlamenti beszédei és energikus akciója, •audy'd a mailé,, érdekében megindított,, terelték a l;ö/ .-éin <•.. a kormánykörök figyelmét a ., j . kő 1 '<ny. és \ asipar kórdéftére. Két év előtt hosszabb tanulmányutat tett Nitsch kép­viselő a három folyó völgyében és ennek nyo­mán indította meg akcióját, amelynek folyamán elsőként mutatott rá a mentés útjaira és mód­jaira is. Bizonyította, hogy a szepességi bánya­ipar versenyképességét a tulmagas termelési költségek tették tönkre és ezért követelte a produkció olcsóbbá tétedét, a vasúti tarifák mák ércre és a feldolgozáshoz szükséges anyagokra, valamint a tüzelőanyagra vonatkozó lényeges le­szállítását, a robbanószerek árának a felére való csökkentését, a szlovenszkói bányaipar részére a monopóliumi dijak elengedését, a szociális terhek és a villanyáram árának leszállítását. Ezek az intézkedések alkalmasak lennének arra, hogy a szepességi bánya- és vasiparban leg­alább részleges munkát tegyenek lehetővé, meg­mentenének számos bányát és ipartelepet és több ezer családot a végpusztulástól. Nitsch képviselő komoly és céltudatos ak­ciója arra késztette az illetékes minisztériumo­kat és a szepességi bányák legnagyobb tulaj­donosait: a wittkowit-zi müveket és az ostra.ui Berg- und Hütten-Geseüschaft-ot, hogy a Zdpser- földön levő bányák üzembehelyezésének kérdé­sével behatóan foglalkozzanak. A bányatársa­ságok annak ellenére is. hogy a vasvilágpiacon, amelynek válsága szintén egyik oka a szepes­ségi bányaipar teljes letörésének, a helyzet még nem javult és annak ellenére is, hogy úgy Witt- kowitzban, mint Tíinecben még évekre elegendő ércmennyiségged rendelkeznek, hajlandóknak nyilatkoztak a munkát újra megkezdeni, ha a kormány teljesíti azokat az előfeltételeket, ame­lyek a termelés olcsóbbá tételét lehetővé teszik. Ilyen irányban, — mint annakidején a Prágai Magyar Hírlap ás jelentette, — tárgyalásokat is kezdtek a kormánnyal, amelyek eredményéről a sajtóban különböző hirek láttak napvilágot. Pozitív tényként jelentették azonban a lapok, hogy a munka a szepességi bányavidéken a ta­vaszi hónapokban újból megindul. Ni'tsch képviselő akciójának ez az eredménye , Nyomorvölgyében“ természetesen nagy örömet keltett ée uj reményeket ébresztett. A Szepesség képviselőjét azonban nem elégítették ki az új­sághírek, sem pedig a közmunkatlgyi miniszter­nek az az ígérete, hogy mindent meg fog tenni a bányaüzemek újbóli megnyitása érdekében, ha­nem — mint két év előtt — a helyszínén kí­vánt meggyőződni a tett intézkedésekről,, azok hatásáról és arról, hogy mit várhat a Gölnic, Hernád és Bodva völgye a jövőben. A képviselő járt Márkusfalván, Kotterbachon, Koronipán, Máriahután, Gölnicbányán, Prak­falván, Szepesremetén és Szomolnokon és mindenütt érintkezésbe lépett úgy az üzemek vezetőivel, mi,ni a lakosság képviselői ved, hogy tapasztalá­ból, Németországból, Ausztriából ég Ma­gyarországról jött vendégeket vesszük. Ez a három állam a csehszlovák idegenforga­lom 78.8 százalékát adta! E számadat beszédesen magyarázza, mely irányiban kell orientálódnia a csehszlovák idegenforgalmi politikának. Sajnos, az egész csehszlovák idegenforgalmi politika az ide­genforgalmi kisantant és a francia orientáció eszmekörében él. Mikor fognak egyszer felébredni az idegenforgalom irányitói a po­litikai délibábkerge tésíbőd? Csehszlovákia egyedül olyan idegenforgalmi politikát követ­het, amelyet a számokban is kifejezett meg­cáfolhatatlan közép európai valóságadatok determinálnak. talt a Szepesség érdekében -akciója nyomán, — amelyet természetesen tovább kíván folytatni, — felhasználhassa. N. V. (Folytatjuk.) Áljechin első győzelme a sakkvilágbajnokságon Baden-Baden, áprilie 5. A sakkvilágbajnokságért folyó Áljechin—Bogoljubov párviadal tegnapi, má­sodik játszmáján Áljechin vezette a fehér bábukat. Bogoljubov merán-i védekezéssel élt A világbajnok csakhamar jelentős helyzeti előnyt ért el. Bogolju- bov az ellentámadás elérése céljából egy figurát áldozott. Áljechin az ellentámadást sikeresen ki­védte és a 37. lépés után megadásra késztette Bo- goljubovot. Állás: 1.5—0.5 Áljechin javára. A har­madik játszmára ma este kerül sor. Se pénz, se sorsjegy..* Tipikus sorsjegy vásárlási bünpör a pozsonyi kerületi bíróság előtt. Pozsony, április 5. (Pozsonyi szerkesztőségünk­től.) Egy tipikus sorsjegyvásárlási bűnügy foglaL- koztatta szerdán a pozsonyi kerületi bíróság Mazal- tanácsát. A vádlottak padján hárman ültek: Omasz- ta Cirill 38 éves „igazgató** 1 * *. Hovorka József 40 éves utazó és Szuchánek Bohdán 48 éves utazó, vala­mennyien brünni lakosok. Nevezettek a Pekárek a Spol prágai sorsjegyárusitó iroda alkalmazottai vol­tak és — a vád szerint — fondorlattal tévedésbe ejtették Adamek Ignác felsönyárasdi, valamint Farkas János bazini erdőkerülőket, akikre jóval több sorsjegyet sóztak rá, mint amennyit valóban rendeltek. Adameket ilyenképpen 4000, Farkast 7000 koronával károsították volna meg. A főtárgyaláson a károsultak előadták, hogy a sorsjegyügynökök husz-husz darab építkezési sors­jegyet- adtak el nekik s ők ezért a jó pár ezer ko­ronát le is fizették, de egyben jóhiszeműen aláírták az ügynökök által eléjük tett rer.delőla- pot is, amely kétszáz darab sorsjegy rendelésé­ről szólt tizenkét havi részletre. A sorsjegyet természetesen csak az utolsó részlet kifizetése utón adja ki a banküzlet és már az első havi részletnél rájöttek az erdőkerülők végzetes „tévedésükre". A kétszáz sorsjegy havi részlete ugyanis háromezer korona volt, ami szegény erdé­szeinknek tolán egész évi készpénz jövedelmét teszi ki. Természetesen siettek a csönd őrségre a magu­kat becsapottnak érző emberek. A cseudőrség meg is indította az eljárást, vádirat ie lett a dologból és a szerdai főtárgyaláson Mazal bírósági főtaná­csos eleget pattogott is az egyszerű emberek jóhi­szeműségére utazó ügynök urak ellen, de a tényt nem lehetett megváltoztatni: a károsultak aláírták a kétszáz darab sorsjegy megrendeléséről szóló la­pot. Váltig azt hangoztatták, hogy a „direktor urak" azt mondották: — Minden rendben van, csak az első részletet kell lefzetni, a többivel ne törődjenek, majd ak­kor esedékes a többi, ha megnyerjük a főnyere­ményt Az ügyönkők ezzel szemben természetesen azt hangoztatták, hogy ők teljesen korrektül jártak el és csalás nem terheli a lelkiismeretüket. A bíróság végül is felmentő Ítéletet hozott, ami ellen az állom ügy ész felebbezett. Tanulság ebből az esetből: ha sorsjegy-ügynökkel szóbaáll vnlaki, mielőtt aláírja a rendelést, ponto­san nézze meg, hány darab sorsjegyet rendel és milyen havi részletre, nehogy úgy járjon, mint a két naiv erdész- akiknek most se pénzük, se sors­jegyük , , , ü Siepcsstft 1934-ben „Nyomorvöiaye*4 — igy nevezik ma a Gölnic-, Hernád- és Bodva-folyók völgyeit, ahol szünetel az ipari és bányamunka ■ Nitsch Andor újból a világ elé tárja szepességi hazájának fájó sebeit

Next

/
Oldalképek
Tartalom