Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)

1934-04-05 / 78. (3409.) szám

10 t>ra:gai-MacAarhi rlap SzmHÁzKörrVv-KabTaRA. KöZXíAZDAiSÍÁeP „Amikor a jobbkéz nem tudja, mit csinál a bai“ A ffakereskedelem sérelmei egy cseh lap megvilágításában Prága, április 4 A faipar helyzetét meg­világító alábbi közleményt a Lidové Noviiny Verdi Don Carlosa A magyar Operaház bamuiatója Budapest, április 4- A magyar operai évad­nak (kétségtelenül legkiemelkedőbb esemé­nye Verdi Don Carfosánalk premierje. A Don Cários messze túlnőtte a népszerű Verdi- stilust és a nagy olasz mester életművében (külön hely illeti meg a drámai jellemzés és formálás nagyvonalúsága folytán. Radnai Miklós igazgató bőkezűen biztosí­totta a zenei és színpadi sikert. Failoni Sergio karmester valóságos szenzáció a maga párat­lan sokoldalúságával. A jelenetek fővonalát senki sem rajzolja elénk ily biztossággal, de a részletek zenekari kidolgozása sem maradt észrevétlen. A Don Carlos mesteri átdolgozója Franz Wériéi, a kiváló német iró. Ezt az indokoltan megcenzurázoítt szövegkönyvet fordította ma­gyarra Lányi 'Viktor igazi költői fantáziával. A középkori drámák között kevés izgalma­sabb akad, mint a spanyol királyosaládé- A történelem Don Carlosa súlyosan terhelt, mig a Schiller-dráma és a Verdi-opera librettója eszményibb figurát kovácsol belőle. Az opera hatásosan választja 3d a középkori világot megelevenítő képeket és drámai felépítésben sem hagy (kívánnivalót. A nyolc színpadi kép ifj. Oláh Gusztáv és Nádasdy Kálmán élénk színfantáziáját és rendezői ötletességét di­cséri. Különösen szép a kerti kép, mely már a főpróbán nyiltszdni tapsot kapott. De nem kevésbbé hatásos az eretnekek megégeté&e és a börtönjelenet király elleni lázadásának mozgalmas beállítása. A nagy Verdi-operát kettős- szereposztás­sal készítették elő. Erzsébet királynőt a be­mutatón Bodó Erzsi énekelte bangilag kissé megtörve, ügy látszik a kemény énekmodor máris megbosszulja magát nála és a finom­ságok elvesznek szólamából. A királynői je­lenség és az izzó játék biztositották ezúttal számára a sikert. Báthy Anna Erzsébetjétől többet, várunk. Némethy Ella Eboli herceg­nője tökéletes úgy zened, mint színészi meg­oldásában. Európa egyik első drámai művész­nőjét mondhatja vele magáénak Budapest. Eboli hercegnő a második szereposztásban a lehetséges Tutsek Piroskának jut, akitől be- ( mutatfeozása alapján sokat remélünk. Halmos János énekli Don Carlost nagy lendülettel és : komoly zenei kultúrával, bár ezt a szerepet nem rá szabták. Posa márki megszemélyesi- tője dr. Palló Imre, aki végre egyéniségéhez : illő, nagyvonalú szerephez jutott. Férfias 1 alakja, eleven játéka és pompásan kiegyenli- ‘ lelt éneke valóban faarmónikus produkciót nyújtott. Az ő szerepét tanulta még Svéd Sándor, aki a bécsi Staatsoperben vendég­szerepelvén, a második bemutatóra osztta- ‘ tott be. Fülöp király kétségekben gyötrődő , alakját Székely Mihály formálta meg nagy . színészi képességekkel. Mimikája, mozdula­tai igen kifejezők. Ilyen ideális basszust pe­dig aligha találnánk Európa-szerte. Nehéz * dolga lesz Kálmán Oszkárnak ilyen grandió­zus alakítás után, a második szereposztásban. 4 Félelmetes maszkjával megdöbbentő Lo- ! sonezy főinkvizitora, amely bangilag is első­rangú. Kisebb szerepekben megemlítjük még ‘ Réthy Esztert, Miklóssy Irént, Farkas Sán- * dórt és ifj. Toronyi Gyulát, akik jól megáll­táig helyüket. De Dobay Lívia mennyei hangja bántóan bizonytalan és illuzáótrontó . volt. Végül a pompás kórust és a tüneményes zenekart emeljük ki, mint a siker döntő ré- 4 szeseit. Sanerwald Géza. 1 O A ,,Magyar Figyelő" nj Száma. A csehszlová­kiai magyar tudományos, irodalmi és művészeti tár­saság negyedévenként megjelenő folyóirata, a Ma­gyar Figyelő, most hagyta el a nyomdát. A 260 ol­dalas vaskos, folyóirat elsősorban a mai csehszlo­vákiai magyar szépirodalom keresztmetszetét igyekszik adni Legtöbb, számra nézve is a költe­mény: tizenhárom költő (Antal Sándor, Darvos Já­nos Földes Sándor, Forbáth Imre, Győry Dezső, Kovács Endre, Morvay Gyula, Palotai Borié, Sándor Ernő, Szálainai Rezső, Szenes Erzsi, Vozári Dezső, Wiimberger Anna) negyvenegy verssel szerepel. Aztán tizenkét elbeszélést találunk e számban: Antal Sándor, Bányai Pál, Egry Viktor, Farkas Ist­ván. Fehér Ferenc, Járná József, Juhász Árpád, Neubauer Pál, Sellyéi József, Szabó Béla, Szorn- bathy Viktor, Tamás Mihály tollából. Továbbá Se­bes! Ernőnek egy egész egyfelvonáeos színmüvét és Darkó Ist/rán meglepetésszámiba menő drámájá­nak két pompás jelenetét, találja az olvasó. Sas Andor és Benyovezky Károly Kempelen Farkasról írtak cikkeket. Az elsőé szellemtörténeti tanul­mány, a másiké pedig egy korupozsonyi adatok pub­likálás. Szalatnal Rezső tanulmányéban a cseh- • ziwák-magyar szellemi egyijfit/mllködés történetéi és kilátásait tette mérlegre. Peéry Rezső esszéje Kassák Lajos epikai fejlődését elemzi. A. nagyvá­radi Tabéry Géza cikke az erdélyi irodalom tizen- I öt évéről nyújt képet. Krammer Jenő b csehszlo­vákiai ifjúsági sajtóról ir. A Társaság krónikája ' beszámolót nyújt a Társaság működéséről. A Szem- ■ le rovatban nyolc iró tizenhárom cikke foglalkozik i a magyarországi és csehszlovákiai irodalmi s álta- . láhan szellemi események és könyvek bírálatával. Vezetőhelyen a folyóirat dr. Maiéter Istvánnak, a társaság elhunyt rendes tagjának s a Magyar Fi­gyelő főszerkesztőjének képét hozza 8 nekrológban méltatja érdemeit. A Magyar Figyelő e számának ára 20 korona. (Kiadóhivatal: Pozsony, Káptalan- ucca 13.) O A Toldy Kör seinigárdájának pozsonyi dísz­előadása. Vasárnap, április 8-án délelőtt 10 órakor adja elő a tiz éves fennálását ünneplő Toldy köri szimigárda a pozsonyi városi színházban Jókai „Egy magyar nábob“ cimü színdarabját. A komoly mű­vészi eseményt jelentő előadást Matzon Emőné rendezi, aki tiz éven ét a gárda legkiválóbb ren­dezéseit művészi szakértelemmel vezette és ezzel az előadással válik meg a nagyobhszabásu rende­zésektől. Kívüle még csupa válogatott szereplő működik közre, akiket jól ismer és nagyra érté­kel a pozsonyi közönség. Jegyről a nagy érdeklő­dés miatt ajánlatos előre gondoskodni. 2—18 ko­ronás árban kaphatók a Seifert-féle üzletben (Goeihe-ucca 5., színházzal szemben). (*) A pozsonyi Karitász magyar mükedvelöeló- adásának sikere. Pozsonyból írják: Jeles pozsonyi műkedvelők húsvéthétfőn a Vigadó kistermében a Gseregyerefcek cimü operettet adták elő. A Karitász pozsonyi fiókjának rendezésében színre került da­rabban sok régi ismerőssel találkozott a pozsonyi magyar közönség és néhány óráig igen kellemesen szórakozott. Mindkét főszereplő, Simon Hertha pri­madonna és Nógrády Gyula hősszerelmes kitünően oldotta meg feladatát. Simon Hertha kedves, meg­nyerő jelenség volt s énektudása feltétlen elisme­rést érdemel. Rutinos színész Nógrády Gyula is, akinek hanganyaga és kidolgozott, férfias játéka értékkel gazdagította az előadást. Sándor debre­ceni csikós szerepében Sugár Ityo játszott, akinek nevéhez sok meleg színpadi siker fűződik már. Kari (Búbért PáLfi Lajcsi alakította elhitető erővel és nagy hatással. Németh Béla ezúttal nagyobb szerepben bizonyította be, ho.gy fejlődőképes mű­kedvelő. Sugár Bözsi ügyes mozgása, jellemző szí­nekben gazdag előadása általános tetszést keltett- Nívósán illeszkedett, szerepébe Klement Nubí és Galambos János. A kisebb szereplők közül kiemel­kedett Kollárik Jolán, de a többi közreműködő ás: Koilárik Margit, Klement Cili, Kovács Vali, Kollá­rik Nusi, Mészáros Maca és Iván Böske hozzájárul­tak a szép sikerhez. A rendezés körültekintő mun­káját Hull maim (Rezső végezte, aki már több da­rabot rendezett nagy hozzáértéssel. A látványos táncokat Wenzl Ilonka oki. tánctanárnő tanította be. Külön elismerést érdemel Oswaid Ferenc kar­mester, aki az énékeket tanította be közismert szaktudásával. A közönség sokat tapsolt, e a má­sodik felvonás végén virágajándékokkal halmozta el a főszereplőket. (*) Dr. Ungár Jób könyve: Ahogy én lát­tam őket Kassai szerkesztőségünk jelenti: Dr. Ungár Jób, kassai ügyvéd, * tavaié szó­nok, akinek néhány briliáns beszédéről al­kalmunk volt már beszámolni, könyvet adott ki, amelyben a régi kassai közélet több ve­sse ^egyéniségéinek fotográfiáját örökíti meg egyéni, színes beállításban, kitűnő tollal. A könyv címe: „Ahogy én láttam őket“ s az előszót a könyvhöz dr- Elkán Miksa ügyvéd írta. A régi kassai emberek fotográfiái közül több megjelent cikkét és előadását is közre­adta könyvében a szerző. A könyv a „Cseh­szlovák jog“ kiadásában jelent meg s részle- 'tesebb ismertetésére még visszatérünk. (*) A Nyugat húsvéti számában Babits Mi­hály a kétezeréves Horatiusról, Kosztolányi Dezső Füst Milánról, Joó Tibor Gobineauról és a fajkérdésről, Németh Imre a dunántúli magyarság pusztulásáról, P. Boriak ey Irma a kispolgári regényről, Farkas Zoltán Petro- vics Elek jubileumáról ir tanulmányt. A szépirodalmi közlemények sorában Gelléri A. Endre, Lengyel József és Pap Károly novellá­it, Füst Milán, Gellért Oszkár, Kassák Lajos, Nagy Endre, Rónai Mihály András és Zelk Zoltán verseit találjuk. A nem-magyar iro­dalmak aktualitásaival Rosti Magdolna, Török Sophie, Végh Hanna éts Reményi József cik­kei foglalkoznak. A húsvéti számmal együtt kapják a Nyugat előfizetői Nagy Lajos: Kis­kunhalom c. uj regényét. Kiadóhivatal: Buda­pest, V., Vilmos császár ut 34. AZ UNGVÁRI VÁROSI MOZGÓ MŰSORA: Szerdán—csü törtökön: Szeress és enyém a világ. Sdhneider Magda gyönyörű filmje. A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA ÉRSEKUJVÁROTT: Csütörtök: Helyet az ifjúságnak. Péntek: Áprilisi vőlegény publikálta: „Az elmúlt esztendő augusztusában a faki­termelés mértékét kormányrendelettel két esztendőre 50—60 százalékkal csökkentették, de ugyut'ta! megállapítótták, hogy az illeté­kes hatóságok nem utasíthatják el az ezen a kvótán fölüli kitermelés iránti engedélyre vonatkozó kérvényeket, amennyiben a kér­vényező exiport-oélotora kíván kitermelni. Az elmúlt esztendő során 1.5 millió köbméternél több nyersfát és részben földolgozott fát ex­portáltak. A kiviteli lehetőslégek az idén, a Magyarar országra irányuló export kivételével lényegesen nagyobbodtak. A kormányrende­lettel redukált termelés a belföldi szükségle­tet fedezi, de nem elegendő a kivitel igényei­nek biztosításéra, miértis számos erdőtulaj­donos kitermelési engedélyt kért, hogy kül­földre exportálhasson. A kitermelési engedélyek iránti kérvények elintézetlenül fekiisznek a hatóságoknál. Egyes kérvények már több mint hét hó­napja várnak elintézésre és a hatóságok még mindig nem intézkedtek e kérvények ügyében. A munkások és a fuvarosok több- izben sürgették az erdőtulajdonosokat, akiktől munkát remélnek s ezzel egyide­jűén egyre fokozódott a külföldi megrende­lések száma is és olyan helzet adódott, amelyben immár nőm lehet várni arra, hogy a hatóságok valamikor a jövőben el­intézik ezeket a kérelmeket Egyes erdő­tulajdonosok a kedvező elintézés remé­nyében kitermeléshez kezdtek, ezeket az er­dőtulajdonosokat azonban a hatóságok ül­dözik, Morvaország egyik járási hatósága a kivitelre edkéezftetit fát lefoglalta és büntető eljárást tett folyamatba az erdő tulajdonos ellen, mi­vel annak nem áll jogában a kitermelést meg­kezdenie mindaddag, amíg a hatóság kérvé­nyét nem intézte el. A büntető eljárást folyamatba tették, ám­bár köztudomása, hogy a hatóság köteles a kitermelés iránti kérelmeket kedvezően elintézni. A kormány eszközöket keres a munka­nélküliség enyhítésére, a kivitel megélén- kitésére és a hatóságok ugyanakkor bün­tetik azokat a vállalkozókat, akik munka- alkalmat szereznek a nép számára, akik megélénkítik az állam vasút forgalmát és hozzájárulnak a külkereskedelmi forgalom deficitjének csökkentéséhez. Valóban ugy­A KASSAI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA: Csütörtök délután olcsó mozihelyárakkal: Rridge, vígjáték. Csütörtök este: Tessék beszállni, operett. Pénteken: Csipetke, operettbemutató. Szombaton délután félhelyára’kkal: Doktor nr, Molnár Ferenc vig játéka. Szombaton este: Csipetke, operett. A KÁRPÁTALJAI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA BEREGSZÁSZON: Csütörtök: Doktor Kohn, iránydráma. Péntek: Egy csók és más semmi, operett. Szombat: Egy csók és más semmi, operett. Vasárnap: Egy csók és más semmi, operett. Vasárnap délután mérsékelt helyárak: Zsindelyeik a kaszárnya tetejét, operett. A KASSAI KORZÓ MOZGÓ MŰSORA: Csütörtöktől, április 5-től kezdve Josef Séhmiidt, a világhírű tenor ista legújabb bécsi nagyfilmje: Dalol a vágy. A többi főszerepekben: Lilién Dietz, Szőke Szakái, Ottó Tresazler, Walter Edthoffer. A KASSAI KAPITOL MOZGÓ MŰSORA: Szerdán és csütörtökön reklánihelyárakkal Gaál Franciska nagysikerű filmje: Paprikák isasszo n y látszik, hogy a jobb kéz nem tudja, mit csi­nál a bal és hogy termelési, valamint ke­reskedelmi politikánk zavarban van. Talán egyetlen termelési ág sincs olyan sú­lyos helyzetben, mint a fakereskedelem. A helyzetet a hatóságok eljárása is súlyosbít­hatja és megfoszthatja az érdekelteket azok­tól a kiviteli lehetőségektől, amelyek még fönnállmak. Hónapok óta tárgyalnak a faszin- dikiátus életheléptetéséről. A szindikátus célja a fakereskedelem meg­mentése lenne, de a legutóbbi időben is­mertté vált indítványok alapján föltehető, hogy a szindikátus alkalmas eszköz arra, hogy tönkretegye az erdőgazdálkodást és a fakeresiked elmet. Töhőtermelés esetén az erdőtulajdonos a fa értékének 30 százalékát köteles szindikátusi illeték formájában előre lefizetni. Ez a kö­telezettség akkor is fennáll, ha a többlerme- lés célja a kivitel. A mai viszonyok közepette az erdőtulajdo­nos alig képes azokat az anyagi eszközöket fölhajtani, melyekre üzemének fönntartásá­ra és a termelés lebonyolítására föltétlenül szüksége van s teljesen kizárt, hogy még a szindikátusi illeték lefizetéséhez kellő összegeket kölcsön alakjában megszerezhes­se. Az inditványozott magas szindikátusi illetékek tervezetének megvalósítása ese­tén lehetetlenné tennék a kivitel céljait szolgáló fakitermelést és az érdekeltek kénytelenek lennének a külföldi piacokat ama idegen államok számára átengedni, amelyek előrelátóbb kereskedelmi politi­kát folytatnak. Az erdőgazdálkodás érdekeltijei elhatározták, hogy emlékiratban fogják a kormánytól kér­ni, hogy szűnjék meg az erdőgazdálkodás és a fa kereskedelem megkárosítása, ha már nincsen szándék arra nézve, hogy ezeket -a ■termelési és kereskedelmi ágakat segítség* ben részesítsék" A Csehszlovák Nemzeti Bank kimutatása Emelkedett a bankjegyforgalom Prága, április 4. A Csehszlovák Nemzeti Bank március 31-i keltezésű kimutatása sze­rint a váltóeszkonttárca 66 millióval, a bonok eszkontja 24 millió koronával emelkedett. Lombardszámlára 3 millió koronát fizettek ki. A : hitelműveletek összege 1-160.5 millió koronát tesz ki. Ez a tétel mögötte marad a tavalyi év azonos szakának kimutatásában szereplő 1614 millió koronás tételnek. A de­vizakészlet 4.6 millió koronával csökkent. A devizakészlet és aranykészlet összege 2725 millió koronát tesz ki. Tavaly ilyenkor a devizakészlet értéke 2712 millió korona volt. A zsirószámla 1158.7 millióval csökkent és 696.8 milliót koronát tesz ki. A bankjegyfor­galom 221.6 millióval 5543.9 millió koronára emelkedett. Váltópénz 941.3 millió koroua értékben van forgalomban. A Csehszlovák Nemzeti Bank kimutatása ezerkoronás téte­lekben a következő adatokat tartalmazza: Követelés: aranykészlet 2,660.999 (miuusz 25), külföldi követelések és valutakészlet 64.490 (mínusz 4638), egyéb készpénz 3(>1.624 (mínusz 38.069), eszkontált váltók 865.815 (plusz 66.030), eszkontált értékpapírok 36.671 (plusz 23.971), értékpapírokra nyújtott köl­csönök 659.966 (mínusz 2590), az állami bauk- jegyadősság maradványa 2,144 1 >5 (mínusz 1037), egyéb követelés 444.379 (plusz 47.505). Tartozás: részvénytőke 405.000, tartalék- alapok és tartaléktőkealap 47.010, bankjegy- forgalom 5,543.912 (plusz 225.641), hitelezők zsirókövetélései és egyéb azonnal esedékes összegek 696.838 (mínusz 158.656), egyéb tartozás 445.867 (plusz 24.162). A csehszlovák korona aranyfedezete 42.6 százalék. Március 31-én 567.715.449.20 korona értékű ércpénz volt forgalomban. Papirváltópénr, 373,560.190.90 millió korona értékben volt forgalomban. A papír- és éreválfópénz össz­értéke március 31-én 941,275 610.10 koronát telt ki. ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom