Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)

1934-04-05 / 78. (3409.) szám

Ázsia leggazdagabb fejedelme: a sziámi uralkodópár Európában vendégeskedik Prajadhipok császár százötven főnyi kísé­rettel sorra látogatja az európai fővárosokat Prága, április 4- A „Képes Hét” együk szá­mában, a római történelmi napok címen közölt sorozatban érdekes képet látunk: Mussolini Róma előkeld vendégeivel, Gömbös magyar miniszter- elnökkel s Dollifuss kancellárral megtekinti a római lovasiskola gyakorlatait. Az előkelő tár­saságban szinte kontrasztképen hat a kép jobb oldala, három kis termetű, cigányos képű em­ber s ha nem olvasnék a kép magyarázó szöve­gét, szinte feltolakodna bennünk a kérdés, mit keresnek ezek az előkelő környezetből annyira ki­rívó emberek a diszes társaságban. A kép szö­vege aztán mindent megmagyaráz. Rómának a középeurópai államférfiakkal egy- időben királyi vendégei is voltak, egy exotikus fejedelmi pár. Sziám császára fele­ségével és a kis trónörökössel. Néhány hete annak, hogy Európába érkezett .— Amerikán át — Prajadhipok sziámi császár, a felesége, Rambaábarni császárné s az ifjú Chulalonkorn trónörökös. Az uralkodó családot mintegy 150 főnyi császári kiséret követi. Pra­jadhipok császár most Rómában az olasz ural­kodó pár vendége. A császár nyilatkozik a fehér elefántok birodalmáról Rendkívül érdekes ember a.z ifjú 6ziámi csá­szár. Európai öltözetet visel, alakra kicsiny, még Dolliiménál is alacsonyabb s megjelenése feltűnően igénytélen, egyszerű. Mégis mikor 1925 november 25-én — Chulankorn és VI. Ras- na király után Sziámbán átvette az uralkodást, trónralépése a távoli Keleten óriási eseményt Jelentett, mert tudták róla, hogy Európában nevelkedett s Európában készült az ázsiai uralkodásra. Pra­jadhipok ugyanis Etonhan és Woo'lwickben vé­gezte főiskolai tanulmányait. Tökéletesen elsajá­tította az angol, francia s német nyelvet. A vi­lágháború alatt a francia vezérkarihoz volt be­osztva. Szabad óráiban Párisban golfozott és futballozott. Majd a világháború után nemcsak az európai városokat, hanem Amerika s Ausz­trália metropolisait is sorra felkereste. — Ami talán az európai fül számára ma még kissé furcsán hangzik — mondotta a kontinensre érkezésekor a fogadására egybegyült újságírók­nak Prajadhipok császár — Sziám teljesen modern állam. Bangkok, a császárság fővárosa, ma egyik leg­érdekesebb keleti nagyváros. Mig Bangkok ha­tárában az óriási fehér elefántok, a sziámi nép legféltettebb bálványai, mint élő, mozgó szob­rok, szabadon járkálnak, ugyanakkor bent, a város falai között egymillió bamásbőrü sziámi polgár éli kényelmes, mozgalmas nagy­világi életét. A rengeteg tornyos sziámi templom körül pedig ezer és, ezer autó tülkölése zavarja meg a keleti pagodák párját ritkító szertartásainak ünnepé­lyes csendjét. Prajadhipok császár elmondta az újságírók­nak, hogy mindegyik sziámi miniszter herceg és minden herceg egyben — miniszter is legyen. Újra szervezte a bangkoki minisztériumokat, fel­építette a sziámi képviselőház diszes, kupolás palotáját 6 lemondott arról, hogy egyszemélyben törvényhozó e végrehajtó hatalom legyen. Vizen, levegőbent szárazon Sziámból Párisig Gyönyörű sziámi nő a császár felesége. Ram- baiharni őfelsége most van először Európában. Férje oldalán eddig csak a keleti nagyhatalma­kat látogatta meg. ö is kitünően beszél fran­ciául!, angolul. Az ifjú trónörökös, Chulankorn fő­herceg a gimnázium második osztályát végzi. Természetesen most szabadságot kapott s neki különösen nagy örömet okoz az európai láto­gatás. Január első napjaiban a „Pranuang" sziá­mi hadihajón indult el több hónapos útjára az uralkodópár. Először Szumatrára hajóztak. Itt a holland- indiai alkirály nagy pompával fogadta Ázsia leg­gazdagabb uralkodóját. Majd Indiából a „Meo- ;nia“ amerikai páncélos San Franciscoba vitte őket, innen diszes különvonaton Washingtonba utaztak, majd az uralkodópárt s kíséretét tizenhét repülőgép Newyorkba röpítette. Európába már angol hadihajó hozta át Sziám uralkodóját, aki a Riviérán, Villefrancheban a, ,La Lovraine“ francia hadihajóra tette át szál­lását. Ha pedig a Riviéráról Európa belsejébe utazik a császár — rang?????? járt már Páris­ban, Brüsszelben s most Rómában időzött állan­dóan Pozsony, április 4. (Pozsonyi szerkesztő­ségünktől.) Axel Mimibe híres regényében, a San Miehele-ben különös szeretettel ir a svéd király egykori háziorvosa a kutyákról. A könyv cimképe is magát Muinthét egy hatal­mas, szép kutya társaságában mutatja. A re­gény végén a szerző látnoki szemmel meg­írja a halálát és menybemenetelét. Műkor a menyország kapuján kopogtat, Szent Rókus kel a védelmére, mert „nagy barátja volt a kutyáknak és egyszer egy beteg kutyáit meg­mentett az életnek” — Szent Rókus protek­ciójára kerül a menyországba. Aki Axel Munthe regényét elolvassa, bizonyos, hogy kutyabarát lesz. A teljesen megvakult orvos még ma üs él Oapri szigetén, elvonulva a vi­lágtól. Kerüli az embereket, csak kedvenc kutyái vannak körülötte és kutyatemető is van kastélya kertjében. Sírkövek alatt nyu- gosznak kedvenc kutyái. Ez a kutyatemető specialitása Oapri szigetének és minden ame­rikai, meg angliai miss kötelességének tartja a meglátogatását, mert még a Baedecker is felemlíti. A pozsonyi hutyakultusz Ez a regény jutott eszembe, amikor olvas­tam a Prágai Magyar Hírlap vasárnapi szá­mában azt a Montecarlóből keltezett hirt, hogy ott kongresszust tartott a Nemzetközi Ebtenyésztő Szövetség, amely nemzetközileg rendez minden kutyakérdést. így megállapí­totta, hogy a kutyáknak mosogatólével való etetése idejét múlta és a kutyáknak rendes ételt kell adni, amelyet erre a célra létesült gyárak állítanak elő. Munthe doktort az Eb­tenyésztők Nemzetközi Szövetsége bizonyára diszelnökévé fogja választani, hálából azért, hogy regényében úgy megvédte a kutya- érdékeket. Általában most az egész világon nagy a 'kutyabarátság, elmondhatjuk, hogy „jól megy a kutyáknak” (annál rosszabbul az embereknek). Párásban például gyönyörű, kies liget közepén rendes kutyatemető van, ahova a párisiak kedvenc ölebecskéiket em­lékköves sírokba temetik. Kiváncsi voltam, hogyan áll a kutyák ügye Pozsonyban és ezért fölkerestem a Dóm-tér 7. számú házban Reznik Gyulát, a pozsonyi kutyák nagy barátját és nyirómesterét, a tu­lajdonképpeni pozsonyi kutyaszanatórium tu­lajdonosát, aki már régebben foglalkozik a különféle pincsik, foxik, drótszőrüek nyírásá­val, ápolásával és gyógyításával. Hangos ku­tyaugatás fogad a bejárónál. Ez stilszerü is egy kutyaszanatóriumban. Reznik ur az Ál­latvédő Egyesület választmányi tagja is, tehát üllő respektussal léptem át küszöbét. Moso­lyog, amikor hallja, hogy kutyaszanatóriumot keresek, mert ő csak szerény barátja a ku­tyáknak, „akiket” nyír, ápol és gyógyít, de mindezt dr. Henrik állatorvos ur felügyelete alatt és receptjei szerint teszi. — Hogy hogy lettem kutyabarát? — azt is megmondom kérem. A háború alatt a 2-es várlüzéreknél szolgáltam, ahol kutyával, ló­val elég dolgom akadt. A háborúban a hadnagyom kutyája men­tette meg az életemet. Ettől kezdve a kutyák barátja lettem. Lesze­relés után a Sohuokert-müveknél dolgoztam. Jött az „abbau”, nekem is menni kellett Fog­tam egy olcsó, piszkos kutyát, vettem az Um­lautnál egy ollót. A kutyát megny írtam. Meg­látta egy ur az uccán ­ötven európai detektív, negyven polgári ruhás sziámi testőr, egész sereg titkár, adjutáns és szolga kiséii. Egyébként Párig, London, Hága és Bérűn ápri­lisban fényes katonai parádéval is fogadni fogja Prajadhipok császár e felséges hitvesének ünne­pélyes látogatását. A sárga és barnabőrü kommunisták legnagyobb ellensége Érdekes, hogy Prajadhipok császárnak olyan hordozható leadó- s felvevő rádiógópe van, me­lyen — bárhol is van — minden pillanatban beszélhet Pavapáhol ezre­dessel, a miniszterelnökkel, aki a császár távollétében Bangkokban vezeti Sziám ügyeit. Ugyanis Bangkokban sokszor szükség van az európai nevelélü, intelligens sziá- |mi császárra, aki — Hol nyiratta meg a kutyát? — Én magam — feleltem. Az övét is megnyirtam. Aztán jött a többi. Már hét éve kutyanyiró vagyok. Nem a leg­szebb foglalkozás, de én kedvvel csinálom. Az Állatvédő Egyesület beválasztott a választ­mányba, mert kérem, én szeretem a kutyát. A nyírást vagy itt végzem a háznál, vagy ház­hoz is jövök. Persze sokszor humoros jelene­tekre kerül a sor egy-egy kutya nyírásánál, ami elég „komplikált” dolog. A félkilós pin­csit a nagysága, a cselédje, meg a fiú is a ke­zében tartja, öt-hat kéz is fogja egyszerre, úgy, hogy nem tudok hozzáférni. Aztán szé­pen átveszem én, az ölembe fogom és megy a munka. Már többször megharaptak bizony a „pácienseim”, de föl se veszem. Egészséges kutyaharapástól nem-igen kell félni. Pozsony kutyakedvelő társadalmáról a de­rék kutyabarát igy nyilatkozott: — Pozsonyban általában szeretik a kutyá­kat. Nagy akadálya a kutyatartásnak a magas kutyaadó. Miért kell például egy luxus­kutyáért évi 200 koronát fizetni, amikor Prágában, Brünnben jóval kisebb az adó. A pozsonyi városi tanács urai, úgy látszik, nem nagy barátjai a kutyáknak, pedig most tagja lett az Állatvédő Egyesület­nek egy tanácstag is. Talán ennek révén le­szállítják az adót... — Hogy milyen fajtájú kutyákat kedvelnek a pozsonyiak? — Erre is válaszolhatok. A legtöbb és legjobban „elterjedt” a farkas­kutya, aztán a dobermann, a selyem-pincsi, a tacskó, a kínai és japán pincsi, a sima foxi és a drótszőrü foxi, a fekete törpe patkány­fogó, a spitz és a tiszta fehér ,ykönigsbudl”. (A kutyaneveiket főként németül tudja.) És mi a legnevezetesebb élménye? — Az, hogy némelyik kutya okosabb, mint sok ember. Egy pozsonyi urnák a Védcölöp- uton van egy pudlija. öt-hat ajtó vezet az elő- szobábóL Ha megmondják neki, hogy a fürdő­szobáiba menj, a világért sem menne a sza­lonba. Elhozza a gazdája papucsát az éjjeli szekrényből, sőt naponta reggel elküldik a standra újságért. A nyakravalóján van egy kis pénztárca, abba teszik az újság árát és a kutya szépen elhozza gazdájának a reggeli kávéhoz a Prágai Ma­gyar Hírlapot... Azt a farkaskutyát az egész város ismeri, amelyik félláibu asszonya szá­mára reggelenként a bevásárló-szatyorral a piacra megy, sőt még a kanna tejet is szépen 'ha zaj viszi anélkül, hogy hozzányúlna ... Van-e Pozsonyban kuiyatemető? volt az utolsó kérdésünk. — Nincs, mert nem is szabad. Ha a kutya eLköltözik az árnyék világból, a vágóhídon a gyepmesternek kell átadni, aki azt a hulla- feldolgozóban elégetteti. Ha valaki a kertjé­ben elássa a kedvenc kutyáját (mert erre is volt már nem egy példa) és feljelentik, 300 korona büntetést fizet kihágásért. Egyetlen kutyateinctőt láttam egy Pozsony melletti községben nemrég elhunyt földbir­tokos kastélya kertjében, ahol kedvenc ku­tyái, lovai emlékkövek alatt nyugodnak, a kastély szobájában pedig rendes, berámá- zott gyászjelentések lógnak a falakon az ősök , partéi mellett.. 1934 április 5, csütörtök. trónralépése óta négy kommunista forradalmat győzött le s különös rátermettséggel tud rendet teremteni a kommunista eszméktől megmételyezett ke­leten. — Prajadhipok császár őfelsége a sárga és barnabőrü kommunisták legnagyobb e/llensége Ázsiában, — mondotta Diskal Damrong báró, a császár főudvarmestere. Valóban Anglia és Franciaország nagy elismeréssel adózik az Ifjú uralkodónak, hisz a kommunisták Angol- és Hol- land-Indiában, továbbá a francia Indokinában már sokkal több bajt okoztak volna az angol és francia kormányzóknak, ha az Angol-India s az Indokina közé ékelt Sziámbán véglegesen ke­zükbe ragadhattak volna a hatalmat. A fiatal császár azonban kérlelhetetlen a kommunisták­kal szemben s már csak azért is érthető, hogy látogatását az európai államok most oly szíve­sen fogadják. Bucsuzásul a derék kutyanyiró megkért rá, hogy az Állatvédő Egyesület április 7-iki „Vig estélyére” okvetlen eljöjjek és arra hí­veket toborozzak, mert a tiszta jövedelmet egy „Tierschutzhaus” javára akarják félre­tenni. Ilyen még nincs Pozsonyban és a vá­rostól szeretnének ingyen telket e célra. A Vig Estély a Vigadóban lesz április 7-én este y3 8 órakor és szereplői a következő ismert személyek: Dr. Bukvay Eríkné, Hölzl Teri, Éende Pál, Kluch Jenő, Lositzer Magda, Soltau Ottó, Tanka-Dütsch Viola, Tarján Rózsi, Stöger-Chovanecné, dr. Thon Henrik, Wellisch Tivadar és mások. Megígértem, hogy ott leszek! Rchorovszky Jenő, Eleven és mozgalmas hasvét volt a Magas-Tátrában Ötátrafüred, április 4. Husvét előtt ragyogó, meleg nap vette át tavaszi birodal­mát a Magas Tátrában, sugaraival bearanyoz­ta az egész tájat és mindmáig változatlan erővel tartotta meg uralmát. A vakítóan fe­hér hóval borított csúcsok, fölöttük a tiszta­kék égboltozat, a hegyek lábainál elhúzódó végtelen fenyveserdő az állandó napsütésben fenséges látványt nyújtanak és szinte megba­bonázzák azt, aki a természetnek ezt a cso­dás ezinjátékát, a szépségnek ezt a szimfó­niáját nézi. A Tátra internajoionális húsvéti közönsége ki is használta a ragyogó időt: százával men­tek sideszkákkal a hegyekbe. Mindenütt nagyszerű porhó várja a síelőt, akit a tavaszi sietésnek a gyönyörűségei, a táj lenyűgöző szépségei bőven kárpótolnak azért a kis fá­radságért, hogy a deszkákat egy darabon, — hol egy félóráig, hol egy óráig, — a vállán kell vinnie. Igazi síelő ezt meg se érzi. A ho­telben és az országút aszfaltján, meg a park­ban, ahol már rügyet hajtanak a lombok, ugyan kissé groteszkül hatottak a siruhás, nehéz sicipős hölgyek és férfiak, de ez a lát­szólagos ellentét mindjárt megszűnt az ide­gen számára is ellentmondás lenni, amint a drótkötélpálya felvitte a Tarajkára és ott kö- közetből nézhette azokat a hó töm egeket, ame­lyek a hegyek lejtőin elterülnek. Ilyen hó­viszonyok mellett nem csoda, ha a Kárpát- egyesület húsvéti alpin lesikló versenyének alkalmából dr. Szontágh Miklós elnök a díj­kiosztásnál tartott beszédében örömmel kon­statálhatta, hogy az elért eredmények rend­kívül jók és hogy az a két perc és 59 másod­perc, amelyben a három kilométeres magas­hegyi pályát a budapesti Kőváry befutotta, egyike a tátrai 1 esik lóversenyeken elért leg­jobb időknek. A Tátra húsvéti élete eleven, mozgalmas és változó volt. Az elmúlt hét csütörtökjén és szombatiján bál volt a Gr and Hotelben- Hus­vét vasárnapján bridzsverseny volt, amelyet Silberberg őrnagy, a csehszlovákiai bridzs- szövetség titkára készített elő. A verseny iránt igen nagy volt az érdeklődés, a páros­verseny győztesei az észak-déli vonalon L- Tugendhat-házaspár (Brünm), 2. Vága Anica (Ujtátrafüred) és dr. Nitsoh Miklós (Tátra- széplak), 3. Bertalanné (Budapest) és Schwarz Éva (Lőcse), — a kelet-nyugati vo­nalon 1. dr. Haviár járási főnök (Poprád) és Szemző Béla Pozsony, 2. Markovitsné és dr. Pollesek (Kassa), 3- dr. Ne meny Vilmos (Kés­márk) és Pollák igazgató (Prostejov) voltak. A díjkiosztást a Grand Hotel bárjában vidám este követte. A legnagyobb meglepetést azon­ban az a szepesi este keltette, amelyet a Grand Hotelben hétfőn este rendeztek és amelyre nem csupán a Tátra vendégei, de a szepesi városokból is nagyszámú nézősereg kereste fel a Grand Hotel nagytermét. Látogatás a pozsonyi kutyaszanatóriumban... Resnik Gyula, a kutyák pozsonyi barátja és nyirómestere beszél élményeiről ■ Újság vásárló és piacra járó kutyák J ____

Next

/
Oldalképek
Tartalom