Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)
1934-04-04 / 77. (3408.) szám
Nagyszőllős vörös husvétja Ismeretlen tettesek hat helyen rakott tűzzel akarták lángba borítani Nagyszőlőst Kéf ház porig égett — négy esetben sikerült az oltás ■ A tüzifecskendő különös sorsa 1934 április 4, szerda. ^rxg.m-A\\o^arh!rlai> Nagyszőtlős, április 3. (Saját tudósítónktól.) Lelkiismeretlen gonosztevők Nagyszőllős hu/vét'át gyalázatosán megzavarták. A város hat helyén tűz tört ki és minden jel arra vall, hogy a tüzet gyújtogatás okozta. Nagyszőlősön ma is órád izgalommal tárgyalják az idei husvét borzalmas incidenseit. Az első tűz vasárnap éjjel 10 és 11 éra között a református egyház házában elhelyezett református asszonykor és dalegyesület termében tört ki. Szobatüz volt, amely egy lezárt szekrényben keletkezett. A szekrényben a kör kézimunkamintáit, a teaestély rendezésére szánt evőeszközöket, csészéket és tányérokat tartogatták. Zseblámpás idegent látnak a szomszédok A. szomszédos ház lakói a tűz kitörése előtt mintegy másfél órával, este kilenc órakor egy ismeretlen alakot láttak a teremben. Az ismeretlen villamos zseblámpával világított maga köré és szemmellátbaíőan kutatott valamit a teremben. A szomszédok ebben nem látlak feltűnőbb eseményt, mivel gyakran előfordult, hogy a kör tagjai, vagy a tagok hozzátartozói az esti órákban is bejönnek a terembe. Tiz és tizenegy óra között a szomszédok ijedten vették észre, hogy a teremben tűz ütött ki, szinte az egész berendezés egyszerre lobbant lángra és a lángnyelvek nagy vehemenciával lobogtak. ' A megrémült szomszédok lélekszakadva rohantak a református asszonykor helyiségéhez és megállapították, hogy a terem ajtaja tárva-nyitva van. A tüzet nagynehezen sikerült eloltani. A esendő: ség azonnal kiszállt és a megindított nyomozás során Budapest, április 3. A budapesti színházak — a husvétra és az idegenforgalomra való tekintettel — ugyancsak kitettek magukért. Nagyszombaton négy bemutatóval és egy felújítással szolgáltaik. Csupa könnyű fajsúlyú darab, amelyik a kritikusnak nem sok dolgot ad; egyikmiásik még a ráfordított színészi munkát és ambíciói sem éri meg. Áll ez első- soriban a sok viszontagságon átment Kamara- sziniház „Mese a denevérről" cimü darabjára, amelyet még Makay Margit nemes művészete sem tud majd hosszasan felszínen tartani. A vígjáték, amely már Berlint, sőt Prágát is megjárta, a pletyka és a hazugság életet romboló hatását viszi a színpadra. A pletyka, amely egy tisztességes asszony jóhirét kezdi ki, egy denevér alakjában száll a szépasszony hálószobájába, ahonnét azt a segítésre siető Laczkó képviselő próbálja (kihesegetni. A képviselő abban a pillanatban lép ki a szobából, amikor a férj az ajtó elé ér. A férj — ez már a férjek megrögzött szokása — azt hiszi, hogy az asszony megcsalta és válni akar. Kla- risz — ez az asszony neve — hiába próbálja meggyőzni, bogy a látszat ez esetben tényleg csal és hiába kerítik elő végre magát a oorpus delictit: a denevért, Walden Egon báró nem hisz. A harmadik felvonásban végül mégis csak tisztázódik a helyzet, de az asszony most már csakugyan — megcsalja az urát, mert megtudta, hogy az is csalja őt. És ezzel — legalább a szerző azt hiszi — helyrebillen az erkölcsi egyensúly. Makay Margit mellett Toronyi, Földényi, Étsy Emília és Szász Lili játszanak még a darabban, amelyet Rónaszéki Béla igen jól rendezett. Az előadásnak külön érdekessége Hegedűs Gyula özvegyének szereplése. Egy finom, öregebb hölgy szerepében látjuk viszont a színpadon, amelynek régebben egyik dísze és szépsége volt. A Belvárosi Színház újdonságának szerzője Halász Imre, aki „Meddig fogsz szeretni" cimü vígjátékéval annakidején nagy sikert aratott. Uj darabja „Napóleon ágya" az előbb említett müvével szemben határozott* visszaesés. Nőm is szólva az idegenből kölcsönvett ötletekről, maga a darab felépítése is olyan labilis és gyenge, hogy életképessége egyenlő a semmivel. Egy elkényeztetett fiatal leánynak a nászútján az a bolond és hihetetlen megállapították, hogy a tüzet valószínűleg gyújtogatás okozta. A gyujtogatók kottákat raktak a iSíekrénybe s ezeket a kottákat meggyujtották. Két padlástüz a Verboczi-accán Alig csillapodott le az izgalom, máris újabb tüzet jelentettek. Tizenegy és tizenkét óra között kigyulladt az Ábrahám Bertalan konfekciós üzlete fölötti padlás. Az üzlet a református egyház Verbőczi-uccán levő bérbázában van. Ezt a tüzet is sikerült aránylag rövid idő alatt elfojtani. Úgyszólván egyidejűleg újabb tűz ütött ki a Verbőczi-uccán, ahol moüt Klein Henrik porcellán- nagykereskedő üzletének padlása borult lángba. Ezt a tüzet is sikerült a járókelőknek csirájában elfojtaniok. Veszélyben a Vasut-ucca Az izgalom fokozódott, a húsvéti éjszaka nyugalma odalett s az emberek cs^ertcfcha verődve tárgyalták a különös tüzeseteket, amidőn ismét felbugtak a szirénák. Férkettókor éjszaka özvegy Moskovics Sámuelné Vasut-ucca 76. számú házának padlása gyulladt ki. A tűzoltók tüstént kivonullak, de az elemi erővel pusztító tüzet nem sikerült elfojtaniok s a ház emberfeletti erőfeszítésük ellenére is porig égett A bútorok nagyrésze is elpusztult, alig valamit sikerült kimenteni. A lángok iunen Braun Adolf Vasut-ucca 75. száma házára csaptak át Ez a ház is csakhamar teljesen lángbaboralt és ugyancsak porig égett A hétszobás lakás berendezését nem sikerült megmenteni. A kimentett bútor tárgy ab nagyrésze szintén tönkrement ötlete támad, hogy nászéjszakóját a párisi múzeumban őrzött Napóleon ágyálban töltse. A férj belemegy ebbe a bolondságba, amikór a bezárt múzeumba egy betörőpár lopódzik, hogy onnét egy kincsetérő ékszert raboljon. A férj revolvert fog a meglepett betörőkre, a rablott kincset elveszik tőlük. Ebben a pillanatban toppan be a rendőrség és az igazi betörők helyett a fiatal párt cipeli a rendőrségre, mert a férfi kezében revolver van, az asszony kezében pedig ott csillag az elrabolt korona. A harmadik felvonásban minden rendbejön, még a rosszul sikerült házasság is — felbomlik. A fiú elveszi régi szerelmét, aki „köhögni" jött utána Párásba és a fiatal menyecske is megleli uj párját. A köhögés úgy kap szerepet ebben a darabban, hogy az elhagyott szerető ezzel a művelettel vagy ingerrel akadályozza meg azt, hogy a házasságból — házasság legyen. A vígjátékinak egyetlen sikerült része a rendőrségen játszódó harmadik felvonás, amely tempóban, történésben, a jelenetek egymásutánjában a legjobb bohózatra emlékeztet. De ezt a felvonást két sivár és unalmas felvonás előzi meg, amelyek közül az elsőnek az az érdekessége, hogy egy robogó gyorsvonat fülkéjében történik. Kürti Pál, aki a darabot igen ügyesen és elevenen rendezte, nagyszerűen oldotta meg ennek az első felvonásnak a képét. A Belvárosi Színház, amely Bárdos Artúr igazán hozzáértő igazgatása alatt a sikerek egész sorát produkálta, ezt a darabot is rendkívül eleven és gyorsan perdülő előadásban hozta ki. Nem a szinházom és nem a kitűnő rendezőn és a lelkes színészeken muliik, ha Halász Imre ezzel a darabjával nem tud kö- zelférikőzni a közönség szivéhez. Páger Antal, Daytka Margit, Muratti Lili, Nagy György, Ákos Erzsi, Harsány! Rezső, Apáthy Imre és akit elsőnek kellett volna említeni, a remekül karikirozó Dénes György minden tudásukkal és lelkesedésükkel harcoltak a sikerért, — de hiába. Napóleon ágya nemsokára megint — múzeumi tárgy lesz. Néhány nappal ezelőtt az Anctrássy-uti Színházban Anday Ernőnek egy bűbájos kis, operettjét mutatták be. Vadvirág a elme és zeneszerzője Eisemann Mihály. A címszerepet Röíkk Marika játsza és kedves játékával. A tűzoltók kétségbeesett fáradozása ellenére a tűz tovább terjedt. A lángok immár a 74. számú házra csaptak, ezt a házat azonban sikerült megmenteni. Oltás közben hihetetlen izgalom uralkodott, mivel a szomszédban hatalmas deszkaraktár áll és mindenki attól tartott, hogy a fölhalmozott faáru meggyullad és menthetetlenül elég. Ha a tiiz valóban átterjedt volna a desz- karaktáira, akkor nagyon könnyen odaéghetett volna az egész Vasut-ncca. Ég a gyertyagyár Oltás közben 'híre érkezett, bogy a Verbőczi- uccán Moskovtcs Izidor gyertyagyárátrn is tűz ütött ki. Ezt a tüzet síkérült idejében lokalizálni. A római katolikus plébánia ajtajában egy papírba csomagolt, kátrányba mártott lécet talált a csendőrség. Azt hiszik, hogy a katolikus plébániát is föl akarták gyújtani. A csend őrség nagy apparátussal nyomoz a titokzatos gyujtogatók után, azonban eddig nem bukkant nyomra. Nagyszőlősön hasonló eset még nem fordult elő. Általános az a nézet, hogy előre megszervezett gyújtogatás esetéről van szó. Érdekes, bogy Nagyszőllős tüzifecsfcendőjét leszerelték és a fecskendőt újabban útjavításokhoz szükséges kőszállitásra használják. Héth áz leégett Nagycsongován Nagyszőlős, április 3. (Saját tudósítónktól) Hus- vét vasárnapján Nagycsongován ismeretlen okból tűz ütött ki. A tűz gyorsan terjedt és hét ház a lángok martalékául esett. Vasárnap délután hatalmas szélvihar dúlt Nagycsongován és ennek tulajdonítható, hogy a tűz rendkívül gyorsan terjedt egyik házról a másikra. i kifejező éneklővel és ördöngős táncával esté- ről-estére elragadja a közönséget. A Vadvirág egy vidékről Budapestre került leány, aki mogorva, nagy ül ölő apjából vidám, boldog embert, magából meg boldog asszonyt csinál. Törzs Jenő, a mindig disztingvált Berky Lili, Kertész Dezső, a szép Raífay Erzsi és Peti Sándor játszanak még a darabban. Eisemann zenéje fülbemászó és a ma Ízlésének megfelelő. Anday Ernő a szerzője a Fővárosi Operett- színház uj operettjének, amely „Szeressen kedves"'rímen szintén szombaton került bemutatóra. A darabról szerzője egy színházi lapban így nyilatkozott: „Vidám pesti történet, sok muzsikával, mókával, táncos vidámsággal. Színhelye: a mai Pest, szereplői: a mai pesti emberek, vezérmotivuma pedig a szerelemnek az a melódiája, amelyet nem tudunk megunni soha." Ez a néhány sor tényleg elmond mindent, amit a darabról — egy mai operettről — elmondani lehet. Két fiatal szerelmesről szól az ének, akik azért nem tudnak összeházasodni, mert a vezérigazgató ur nem tűri, hogy hivatalnoktársak házasságra lépjenek. De a szerelem nem ismer akadályt; a leány — maradjunk a pesti argónál —■ úgy megfőzi a szigorú vezért, hogy a végén ő parancsolja meg a szerelmeseknek, hogy esküdjenek meg, — minek utána már amúgy is úgy éltek, mintha házastársak lettek volna. Anday Ernő tollán ez a történet kedves és fordulatos és a. zeneszerző Komjáti Károly hangulatos, színes, jó operettmuasi- kát komponált hozzá. Az előadásnak két nagy értéke Honthy Hanna mosolygó, vidám és érzelmes, énekben és táncban egyaránt kitűnő Ilonája és Gsortos Gyula finom és tökéletes művészettel életrekeltett vezérigazgatója. A Vigszinháztól kölcsönkért Szakáts Zoltán szimpatikus bonviván, Fejes Teri, mint mindig, most is mulatságos, Latabár Kálmán és Sarkadi Aladár gondoskodnak a humorról és Feleki Kamii a táncattrakcióról. A színes és mozgalmas rendezés Szabolcs Ernő munkája, akinek a sikerből is nagy rész jut. Szombaton mutatta be a magyar királyi Operaház Verdi Don Carlos-át. Erről a nagy és szép zenéi eseményről külön tudósításunk fog legközelebb beszámolni. Ugyanezen a napon folyt le a Magyar Színházban az Amerikából visszatért Siller Irén felléptével Vadnai László zenés komédiájának, a „Tisztelt Ház"-nak a bemutatója is. Minthogy ennek a darabnak a premiérjén — a többi premiér miatt — nem lehettem jelen, — az előadásról egy-két napon belül számolhatok csak be. Ugyanekkor a Király- Színház reprizéről is kap tájékoztatást az olvasó. Zólyomi Dezső. 7 A kassai magyar színház tavaszi szezónhezdő előadása Kassa, április 3. (Kassai szerkesztőségünktől) A Prágai Magyar Hírlap kezdettől fogva mindig a legéberebb figyelmet szentelte kisebbségi magyár színjátszásunk kérdéseinek s különösen az utóbbi időben minden rendelkezésre álló eszközt igénybe vett, hogy a nehéz sorba került színházaink iránt felikeltse a közönség legszélesebb érdeklődését. Tettük ezt azért, mert színjátszásunkat a kisebbségi magyar kuli túr élet egyik legjelentősebb tényezőjének tartjuk, melynek ezer nehézségen keresztül is fenn kell maradnia g amelynek az üzleti célokon túl —• különösen itt és különösen ma — magasztosabb feladatai vannak. Ezeket már több esetben volt alkalmunk kellőiképpen hangsúlyozni, azonban a kassai tavaszi szezon szombati — mérsékelt sikerű — megnyitó előadásával kapcsolatosán, ugv látszik, ismét aktualitást nyertek ezek a régi igazságok. Mert szombaton este a kassai színházban iskolapéldáját láttuk annak, hogyan nem szabad elkezdeni egy szezont, különösen nem olyan nehéz hónapok után, amilyeneket ebben az esztendőben élt át a színtársulat a közép- szlovenszkói kisebb városokban. Az igazgatóság ugyanis a „Tessék beszállni" c. Márkus-Harmatk operettet tűzte ki a megnyitó előadás műsorára, melyről most már post fesfca elmondhatjuk, hogy ennél rosszabb darabot alig agyaltak ki. Ehhez a darabhoz júliusi kánikula, teljesen kikapcsolt agy, de főként: egy Bállá Lici kell, mert csak igy lehet megérteni a tavalyi, pesti Royal-orfeumbeli sikerét. Nem mondjuk, szezon közben ez a darab is ei- csuszott volna egyszer-kétszer, de ezzel kezdeni a kassai szezont, — szerencsétlen balfogás, volt. Kezdhették volna akármivel, még egy század- szőr lejátszott darabbal is, csak éppen ezzel ne, mert az a kevés ember, aki szombaton este ott volt a kassai színházban, előadás végén valósággal kiábrándulva jött ki onnan. Ezek után magáról az előadásról kevés a mondanivalónk. Hangulattalan volt, s több rendezői hibával terhelt. Az együttesből toronyma- g áss ággal a kis Szécsy Hédi emelkedett ki, aki a karmester szerepében tehetséges, élénk, kedves és bájos volt. Ami kis élénkség és hangulat volt az előadásban, azt jórészt neki köszönhette a színház. A többiek, Havassy Mimi, Kiss Manyi Vajda Rózsi, Solthy György, Farkas Pál, Várady Pál, Vágó Artúr, Némethy Zoltán, Tu- róczy Gyula, Elekes Ernő, Varga Béla rosszabb- nál rosszabb szerepeikben minden lehetőt elkövettek a megnyitó est megmentése érdekében s nem rajtuk múlott, hogy ez, a néhány rossz szóviccet is beleszámítva, alig sikerült nekik. A zenekart Fischer Károly vezényelte, azonban ő sem tehetett erről. Végül még annyit, hogy a fentieket éppen a színház érdekében tartottuk szükségesnek megírni, mert színjátszásunk művészi és anyagi rentabilitását a mai körülmények között csak úgy tartjuk lehetségesnek ha azt a munkát, amelyet éppen mi a közönség megnyerése, feli-ázása irányában végzünk, a színházak okos mü- sorpolitikával és a művészi követelmények figyelembevételével egészítik ki. (—béri.) AZ UNGVÁRI VÁROSI MOZGÓ MŰSORA? Szerdán—csütörtökön: Szeress és enyém a világ. Scbneider Magda gyönyörű film jé. í BRISTOL.... 1 BRISTOL.... BRISTOL Szálloda Budapest I Dunapart árban és szolgálta- 1 fásban vezet! Szoba teljes ellátátra! I személyenként napi | 12 pengőért ■maHHKBgos SzmHÁzK.önirvKab'KiRA A budapesti színházak husvetfa öl bemainíó, egy tearsz