Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)

1934-04-04 / 77. (3408.) szám

XIII. évf. 77. (3408) szám ® fs S&TCSél • 1934 április 4 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 K£; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.—K£. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská u!icel2- H. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II.. Panská ulicel2. 111. emelet. • TELEFON: 3 0 3 - 1 1. 9 SŰRGÖMYCIM: HÍRLAP. PRAHA. Közgazdasági szenátus? irtat út. Tömöri János Prága, április 3. Az utóbbi hetekben a csehszoliváik köztársaságiban ismételten elhang- *ott az a követelés, hogy a ..fölösleges" sze­nátus felszámolandó s helyébe hatvan tagú gaz­dasági törvényhozó szerv létesítendő, melynek tagjait nem választanák a polgárok, hanem a ezakintézmények és szakszervezetek küldenék ki. Ebhez járul továbbá a képviselőik számának háromszázról kétszázra való csökkentése. E reform kigondol ói szerint az éppen ismertetett terv megvalósítása esetén kettősen hatna: voil- t*a végül egy hivatásos gazdasági törvényhozó testületünk, másrészt a törvényhozók mai szá­mának csökkenése következtében az állam- pénztár jelentős összegét megtakarítana. Vi­szonyainkra jellemző; hogy ezekkel a gondola­tokkal a csehszlovák közalkalmazottak köz­ponti szervén kívül komolyan fogdáik ozott a kereskedelmi és iparkamaráik központja is. amely a részletek kidolgozását jogi szakértőire bízta. A mai törvényhozási rendszer ilyen gyöke- Irc® megváltoztatásának hívei általában na­gyon olcsó hatásokra irányuló reklámmal dol­goznak s így valószínű, hogy táboruk növe­tődni fog s ezért- szükséges a dologgal foglal­kozni. Az újságcikk kereteit meghaladná annak mérlegelése, hogy mi az előnye és mi a hátrá­nya az egy- és kétkamarás törvényhozási rend­szernek s így elmélkedésünket kezdhetjük ott, bogy a reformhirdet-ők maguk sean mondják meg határozottan, hogy egykamarás rend­szert. akarnak-e bevezetni s emellett a szená­tus helyére tervezett hatvan tagú testület ta- oácsteetület, vagy a végrehajtó hatalom, tehát a kormány egyik szerve volna-e. A gazdasági szenátus mint. törvényhozó szerv egy politikai képviselőház mellett ugyanis egészen furcsa és eddig még sehol ki nem próbált alkotmá­nyos berendezkedést jelentene. A gazdasági szenátus minit tanácsadó testület — tehát jog­alkotó hatalom nélküli szerv — teljésen fölös­leges intézmény volna. Ilynemű intézmény a. kelleténél is több van: az állami közgazdasági tanács, az állami ipar ügyi tanács, az egész állam területére létesített pénzügyi tanácsadó testület, mind törvényes alapon működő önál­ló intézmények; ezeknek semmi más feladatuk nincs, minthogy a kormánynak és a törvény­hozásnak tanácsokat adjanak gazdásági és pénzügyi kérdésekben. De ugyancsak törvé­nyes alapon dolgoznak a kereskedelmi és ipar­kamarák, az ipartársulatok ée grémiumok és ezek szövetségei, nemkülönben a gyáriparosok országos szövetségei is. Ezek sean működhet­nek tanácsokban. Hogy e tanácstestületek so­kasága mellett mit csinálhatna egy olyan hat- vantagu gyülekezet, amely az éppen felsorolt, már meglevő intézmények kiküldötteiből ala­kulna meg. arra senki sem tud választ adni. Még idétlenebb alakulat volna, ha a törvény­hozó testület másik kamarájának tennék meg. Mi volna a tisztára kulturális, a nagy jogi tör­vényekkel? Ezeket visszavethetné a gazdasági szenátus? Avagy a gazdasági válság enyhü- 1 égével s a nagy jogi reformok előestéjén csi­nálnának majd „kulturális" szenátust, „magán­jogi kódifikácíós“ szenátust, .büntetőjogi" sze­nátust. és ..perrendi" szenátusokat? E lehetősé­gek puszta föltevése is mutatja, hogy a gaz­dasági szenátus mint a törvényhozó testület egyik kamarája nagyon tökéletlen, fonák el­képzelés. A szenátust mai formájában - az alkot-, ir ány tor vény a törvényalkotáson kívül még Szociáldemokraták és nemzeti szocialisták együtt szöktek meg a iinci tartományi bíróságról Újabb romantikus politikai szöktetitek Ausztriában Nagy legitimista felvonulás Eécsben Linz. április 3. Bernaschek, FePoausztria volt szociáldemokrata vezére, a köztársasági réderö parancsnoka, akit a februári bécsi puccs után koncentrációs táborban helyeztek el, a keddre virradó éjjel két nemzeti szocia­listával és három szociáldemokratával kitört a tartományi bíróság épületéből és autón el­menekült a* országból, a. szökést egy szociál­demokrata érzelmű altiszt tette lehetővé, aki Hernaschekkel valószínűleg már hosszabb idő óta előkészítette a menekülést. Bernaschek a jövő héten került volna a rendkívüli esküdt­szék elé, amely felelősségre vonta volna feb­ruári tevékenységéért. A két megszökött nemzeti szocialista, Fastner és Sirassmayer ugyancsak a hazaárulás vádjával állt a bíró­ság előtt és tizennégy, illetve tizenkétbavi ‘egyházra ítélték őket A Bernaschekkel meg­szökött három szociáldemokrata a köztársa­sági véderő alvezére volt és ugyancsak részt­veti a zendülésben. A hatóságok úgy vélik, hogy a szociáldemokraták Csehszlovákiába, a nemzeti szocialisták pedig Németországba menekülték. Egyelőre nem tudni, hogy ki bocsátotta az autót a szökevények rendelke­zésére. A bírósági altiszt ugyancsak megszö­kött Császári himnusz Bécs utcáin Becs, április 3- Károly, az utolsó osztrák császár halálának tizenkettedik évfordulója alkalmával a bécsi kapucinusok templomá­ban ünnepélyes emlék-istentisztelet volt. A templom megtelt közönséggel és több száz ember kinD rekedt az uocán, mert nem fórt már el a templom hajójában. A Heimwehrek és a roham csapatok ugyancsak föl vonulták az istentiszteletre. Először fordult elő, hogy a kormány képviseltette magát ilyen alka­lommal, még pedig Schönburg-H a r tens tóin hadügyminiszter és Karwinski államtitkár személyében. Az istentisztelet után 4000 legi­timista felvonult Károly emléktáblájához a Mirháélsplatzra, ahol több beszéd hangzott el. Az emléktáblát megkoszorúzták. A menet ezután a Hősök Terére vonult fel, ahol Ká­roly főherceg szobrát is megkoszorúzták. Az ünnepélyen és az ünnepély után többször el­énekelték a régi osztrák himnuszt az uj és Ottóra vonatkozó versszakkal együtt. Bécs ui tanácsnokai Becs, április 3. A bécsi tartományi hivata­los lap vasárnap közölte azt a rendeleteí, amely uj alkotmányt ad Bécs városának. Mint jelentettük, a bécsi képviselőtestületet a jö­vőben „bécsi polgárságnak" fogják nevezni és rendi alapon tevődik össze. A polgári kép­viselőtestület tagjait „Bécs város tanácsnokai­nak" nevezik. Húsvéti megnyiiafkoiasaikban békét hirdettek Kózépiurópa államférfial Masaryk. Mussolini, Benes, Bethlen, Kánya. Dérer húsvéti nyilatkozata Benes a magyar kérdésben megismételi szlovenszkói kőrútján tett nyilat­kozatait > Masaryk és Mussolini nem hisz a köcelí háború lehetőségében Prága, április 3. Áz idei huSvét szegény volt politikai megnyilatkozásokban. A lapokban Kramár szerepel vezércikkel, mélyben a na­cionalizmus ée a honvédelmi szellem erösbité- sét propagálja. Húsvéti megnyilatikó zásnak te­kinthető Kromár iskolaügyi miniszter beszé­de, melyet a kormány nevében szombat dél­ben a Vörös Kereszt, ünnepségén a parlament épülete előtt mondott, de amelyben semmi ak­tuálisabb politikai témát nem érintett. Masaryk köztársasági elnök a. Paris Soir munkatársának nyilatkozott. Az elnök kifejez­te interjújában, hogy bízik a jövőben s nem hl«z a közeli háború lehetőségében. Nem hiszi, hogy azok a politikai megrázkó­dáSok, melyek több államot értek, szükség­Képpen maguk'kaj hoznák a demokrácia rend­jének általános bukását A demokrácia el­lenkezőleg megerősödhetik. A monarchiák Ideje meghalt, ellenben a demokrácia kora még nagymértékben a fiatalság korát éli. Az elnök nyilatkozata végén kijelentette, hogy Csehszlovákia őszintén kivánja, hogy Francia- ország belső viszonyai megszilárduljanak. FOLYTATÁS A 2 OLDAL 2. HASÁBJÁN. egy igen fontos alkotmányvédelmi ténykedés­sel bízta- meg. A nemzetgyűlés szenátusa bíró­ság is. A köztársasági elnök és a kormány tag­jainak esetleges büinperében a szenátus a bün­tető bíróság. A szenátus, a negyvenöt éven fe­lül levő polgárokból alakult gyülekezet.. Bíró­ság, bár rendkívüli és bár politikai bíróság, de az alkotmány intézményes védelmezője és őre. Milyen intézménnyel volna belyettesithető, vagy •helyettesítendő ez a hivatása? Egészen biztos, bogy a gazdasági szenátus erre a szerepre egé­szen alkalmatlan, A mai szenátus ellenzői szerint, ez a törvény­hozási kamara, fölösleges, mert mindent változ­tatás nélkül jóváhagy, úgy, amint azt- a kép­visel őház elfogadta s így eredetileg kitűzött — ellenőrző szerepét nem tölti 'be. Ez az átlátás kissé felületes. Ha a szenátus minden kezde­ményezésbe csakazértis belekötne, úgy legfel­jebb a törvényhozás gátlója, kerékkötője vol­na.. Elleniben tény az, hogy a képviselőház és a szenátus között bizonyos kérdésekben hosz- szu, évekig tartó vitáik is voltak. Elég itt a köztársasági elnök és a kormány tagjainak bűnvádi felelősségét szabályozó törvényre utal­ni, amely tizennégyévi vita után jutott tető alá. Ami pedig az ellenőrzési szerepet illeti, — e ponton nagyon kihangsúlyozva, hogy a két­kamarás törvényhozási rendszert s nem a cseh­szlovák kormánytöbbség másfélévtized-es mun­káját védelmezem — csak azt említem, hogy a gőzkazán biztosító szelep ügyes gépész kö­rében esetleg évekig nem kell. hogy működ­jéig -mégis balga volna az olyan gépészmérnök, aki biztositó szelep nélkül építene kazánokat azért, mert a gyakorlatban esetleg nem kerül sor annak működésére. Az államháztartás effektiv megtakarításaira való hivatkozás — nagyon röviden elintézhe­tő Ez nem volna takarékoskodás, hanem ga­rasoskodás, aminek csak az államháztartás fi­zetné meg az árát. Még ha olyannyira fontosnak is kell ma elis­mernünk a gazdasági érdekeket és szemponto­kat, nem szabad megfeledkeznünk a nemzeti érdekekről. A gazdasági szenátust — legyen már a szerepe akár tanácsadás, akár jogalko­tás, a szakszervezetek, gazdasági központok kiküldöttei alkotnák. A nemzeti kisebbségek részére az ilyen terv csak abban az esetben szolgálhatna tárgyalási alapul, ha a mezőgaz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom