Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)
1934-04-29 / 99. (3430.) szám
10 'PRAGAI.MacAaRHI RLAI> 1934 április 39, vasárnap. gyöbib kollektorból áiLlott. Portugáliában 1493-ban alakultak meg, 157S-0ba.n azonban véglegesen elválltak a magyarországi általános generális fen- hatóeágáitól. A portugál kolostorokat, a mailt század forradalmai gemmái tették meg. Magyarországiról persze kirajzottak Szlavóniába. Isztriába és Dalmáciába is. Kolostoraik nagy része a török uralom alatt, szűnt- meg. Auszitriátoan két kolostoruk volt, Rómában a Coefliius-begyen épült. S. Stefano Rotondo templomot kapták meg és a melléje épült házba költöztek. 123 évig laktak benne s mivel Rómában noviciátns nem volt. magyar szerzeteseik népesítették be. 1579-ben néptelene- dett el ez a kolostor. A hanyatlás kora a feloszlatásig A török háborúság szomorú korszaka a Pálosrendet is megtépázta. A kolostorok rendre pusztultak. A ts'zenitHörinci főkoiostor is a török hordák áldozata lett, A megmaradiakban pedig a fegyelem meglazult. Uj tagok nem léptek be, a régiek közül sokan protestánssá lelitek. A 100 kolostor közül a 16. század végéig alig 12 tudta magát fentartani. A hanyatlásnak az 1645. évi pápai intézkedés vetett véget, amikor Staesewsky Miklós rendfő- nök vezetése alatt nagykáptalant tartottak, amelynek reformintézkedései kedvezően hatottak. Az ellen reformációban tevékeny részt vesznek s a Pálos-misszionárusok sorát Vánovíczy János nyitotta meg, aki a mai Szlovenszkón működött. 1686-ban Buda felszabadult a töröik uralom alól és 1688-ban a pálosok már megtelepedtek Pesten. Kolostoruk a mai központi papnevelő otthona, templomuk a mai egyetemi templom. Könyv tárjuk párját ritkította, s arról nevezetes, hogy 1779-ben itt ülésezett a Bessenyei és Kres- kai Imre pálos által megalapított Hazafiul Magyar Társaság. Ennek a körnek tagjai indították meg a mozgalmat az Akadémia megalapítására. A 18. század folyamán telepedtek le Késmárkon is. A 17. századtól munkakörük kibővült a tanítással is. A szlovénézkói iskolák közül a szakolcainak vezetését biziía rájuk Mária Terézia. 1786 március 20-án a helytartótanács a rendet a II. József rendeletére feloszlattá. A magyar rendtartománynak ekkor 31 kolostora volt 381 szerzetesed. Többek között. Késmárkon, Somorján, Szakolcán, Tőketere- besen, Viarannón, Verebélyen és Nagyszombatban volt ekkor kolostoruk. Különösen virágzó volt a nagyszombati, ahol a 17. századtól kezdve teológiai főiskolájuk is volt. Amikor 1802-ben néhány rendet visszaállítottak, a még éleiben levő pálosok és barátaik hiába kértek kegyelmet. A PáJlos-rend életerős fája. derékban tört ketté. Pedig magyar rend volt, az egyetlen magyar alapitáeu rend és kiváló érdemeket szerzett úgy egyházi téren, mint a tudományok ápolásában és a művészetek fejlesztésében. Nemcsak a főnma- radfc épületek és templomok tanúskodnak kul- tunmmkájukról, hanem a kiváló férfiak galériája is, akik a rendiben rakták le későbbi nagyságuk alapját. Egy bíboros, négy érsek és huszonkét püspök került ki közülük. Kiemelkedő egyéniségek közülük: Martunizzi Fráter György, a legnagyobb magyar diplomata, Borkovich Márton kalocsai érsek, Kéry János váci püspök, Széchényi Pál kalocsai érsek és Esterházy Imre prímás. A tudományban is kiemelkedtek. A 15. századiban boldog Báthory László magyarra fordítja a Szentírást, Gyöngyösi Gergely a 16. század jeles történetírója. Pálos szerzetesek a 18. század végének nagy irodalmi alakijai: Ányos Pál, Verseghy Ferenc és Virág Benedek. A jóvátétel A vissza állítás ügyében a múlt században sok kísérlet történt, de eredménytelenül. Scitovezky János hercegprímás 1866-ban négy pálost hivott be Czenstochowából. Ezek Pillsszentkeresz- ten kapnak templomot éfc házait, de a prímás halála után a kolostor magára hagyatva maradt, végül is a rend elöljárósága feloszlatta a házat és a négy pálos visszatért, 1902-ben Wencklheim István gróf adott a rendnek Nagylévárdom házad, de kellő számú magyar rend tag hiányában ez a kísérlet is meghiúsult. Vas zár y Kolos hercegprímás 1903-ban visszaadta a rendnek a szentkereszti kolostort, de itt is csendes, lassú haldoklás fészkelte be magát és lakói újabb csalódással gazdagabban tértek haza Gzenstoc'ho- wába. A t,ok eredménytelen kísérlet után most újból visszatérnek a pálosok. A magyarországi katolikus társadalom hitbuzgalma és áhloratkésmége megépítette kolostorukat, felépült a budapesti sziklatemplom, amelynek gondozása rájuk lesz bízva s a visszatelepítés, meg a kolostor életének Budapest fürdőoáros A Prágai Magyar Hírlap részére irta Ltber Endre Budapest székesfőváros alpolgármestere Buda. visszafoglalása után a fürdökultura nagyon visszaesett, A mai Szent Gellért-íürdő't. illetőleg régi nevén Sárosfürdőt, egy esztendővel Buda visszafoglalása után, tehát 1687-ben I. Lipót király odaajándékozta háziorvosának, aki ott fürdő-telepet emelt és elnevezte: Szüzek fürdőjén ék. De 20 évvel később Buda városa meg vásárolta a fürdőt, majd 90 év múlva, 1809-ben újra magánkézbe jutott. Egy 1821- •ben készült leírás nagyon elhanyagoltnak és gondozatlannak irja le Sárosfiirdőt, A törökök által épített Rudasfürdőt Buda városa 1703-ban szerezte meg és elnevezte Polgári fürdőnek. A nép azonban továbbra is Rudasfürdő néven ismerte. Ez az elnevezés állítólag onnan származik, hogy a Buda és Pest között közlekedő kompnak a kormányrúd ja a fürdő felé mutatott. Nem tartom azonban 'lehetetlennek, hogy inkább a török elnevezést foTditotta le a nép, hiszen a török Jesil De- ■rekl.i iliá'zse név, mint említettem, zöldoszlopos fürdőt jelent, az oszlop fogalma pedig 'könnyen felcserélődik a rúd fogalmával. A Rudasfürdő egyébként igen sokáig jóval különb volt a Sárosfürdőnél. Az elmúlt század elején a fürdők egyáltalában nem voltak különösképpen barátságos helyek, mert az akkori leírások sokat panaszkodnak arról, hogy a fürdös emberek piócázáesal és érvágással állandóan bevérezték a fürdő padlóját. A Rudasfürdőben azonban Buda város 1831-ben vendégfogadót-, éttermet és bil- liárdszobát is építtetett és a későbbi leírások már barátságosabb képet adnak az itteni fürdőéletről. A mai Szent Imre-fürdőröl, vagyis a régi Ráofürdőrő! Keiser hagyott hátra leírást 1723- ból. Ez a fürdő kerek és boltíves építmény völt és nagy medencéjében a férfiak és nők nyilvánosan együtt fürödtek, de volt számukra el- különített fürdő is. A Császárfürdő Budavár visszavétele után nagyon megrongált állapotban maradt vissza, ellentétben a most említett többi fürdővel. I. Lipót király a Császárfürdőt 1702-ben Ekker Jánosnak adományozta, 100 év múlva pedig Marcibányi István kapta meg, aki azt- az irgal- anasok szerzetesrendjének adományozta és jótékony alapítványával lehetővé tette a fürdőépület felépítését is. A Oászárfürdő a XIX, század első felében nemcsak mint gyógyfürdő, hanem mint híres szórakozóhely is népszeriivolt, sőt azt a felírást viselte: ..Császárfürdői ké)hely“. Mellette a Lu- kácsfürdő egészen 1884-ig teljesen el volt hanyagolva. Ebben az esztendőben azonban ezt a fürdőt a kincstár eladta Palotay Fülöpnek és ekkoT vette kezdetét a Lukácsfürdő mai modernebb korszaka. A Szent Margit-szigeti fürdő tulajdonképpen csak 1867 óta kapott nagyobb jelentőséget, amikor a sziget nyugati oldalán bővizű kénes forrást nyitott meg Zsig- rnondy Vilmos. Az itt élért siker alapján kapta meg Zsigmondy 1868-iban Pest város megbízását a városligeti artézi kút fúrására. Nem hagyhatom említés nélkül a XIX. század pesti fürdőit sem. Ismeretesek voltak: A Diana-fürdő, az Orczy-házban lévő Zsidó-fürdő, a Gamperlféle Vasfürdő, a Ruimbach-fürdő, amely után a Rombach-uocát nevezték él, a Gsdhwindt-fürdő az üllői-utón, a Kirá.ly-nccai 'természetes vasasfürdő, továbbá a Szarka-uc- cai és a Városerdő végén lévő úgynevezett orosz gőzfürdő. * A történeti visszapillantás azért volt fontos, hogy lássuk, milyen régi tradíciók fűződnek a budai források gyógyitó vizeihez és igy az a megállapítás, hogy Budapest a fürdők városa, nem mesterséges, nem erőltetett, hanem a való tényekkel teljesen megokolt. Az egykori haanyagi feltételei biztosítva vannak. Csupán négy paulinus atya jön Lengyelartezágból, a .perjel és három álldozópap, de nyomban felállítják a noviciátust, hogy magyar pálosokat, neveljenek. Az első n ovid ne ok felszentelt világi papok lesznek. Htasz noviciust vesznek fel, akik a próbáé vek 'letelte után leteszik az ünnepélyes fogadalmat. így fog benépesülni a budai kolostor, az a Tendház, amelyből a magyar alapítású rend újból gyökeret akar verni a magyar földön. gyománv csodás hatású fürdőkről beszél, mert a huzamosabb fürdőhasználat után a középkor két rettenetes betegségében szenvedők: a lep- • rások és vérbajoeo’k megenyhültek, valamint azok is, akik más bőrbetegségben szenvedtek és különösen jót tettek ezek a fürdők a reumában és sorvadásban szenvedőknek. Ma már tudjuk, hogy a budai fürdők vizei különböző hőmérsékletű és hatású sóoldatok. E gyógyvizeikben aránylag sok mész, magnézium, kén- hidTogén, rádiumemanáció, szinrádium és tho- riu.m van, ami a már említett bőrbetegségek mellett jó hatással van a reumatikus és egyéb megbetegedések esetén is, mert például a- reumába jla mosóiknál az izmokat, idegeket és ízületeket előnyösen befolyásolja. Mint ivóvizek pedig igen alkalmasak ivókúrára a légutak, a gyomor- és bélrendszer, az epeutak megbete- gedéseirél, vagy más hurutos betegségeknél, mert csökkentik a váladékonennyiséget és elősegítik a gyulladásos folyamat visszafejlesztését, sőt alkalmasak a szervezetben előálló rnéez- veszteség pótlására is. Egyik 'legbővebb vizű fürdője Budapestnek a Szent G e M é r t - g y ó g y f ü r d ő. amelynek forrásai naponta 2 és fél millió liter, átlag 47 fok meleg rádióaktív hévvizet szolgáltatnak. Az orvosi gyógyjavaslatok szerint a Szent Gellért-fürdő kúrái alkalmasak izületi bán falinak. i zömre urna, idegzeábák, köszvény, epe, női bajok kezelésére, valamint neuraszténia, szívbajok, kimerülés, hörghurut, asztma gyógyítására.. A S z é c h e n y i - g y ó g y f ü r d ő, amely bővizű artézi kutból meríti vízszükségletét, ugyanezekre, a bajokra alkalmas. Vizében több a kéntartalom, mint a Szent Gellért- fürdő vizeiben. A R u d a s f ü r d ő régi forrásain kívül, a legújabban végzett futások, több különböző összetételű ásványvízzel gazdagították a budai gyógyvizek számát. Mind a három uj forrás vizében találunk thoriumot és rádiumot, illetve rádiumemanációt. ’ A 'rádiumemanáció tudvalevőleg az egész szervezet felfrissítését eredményezi, épper, ezért neveztük el az egyik uj nagy rádiumtartalmu forrást Ju- ventus-forrásnak. A másik, az Attila-forráe, nagyobb kénhidrogén tartalma következtében kiválóan alkalmas a gyomorbetegségek gyógyítására. Ugyancsak nagy rádiumtartalma van a Szent Imre-fürdő vizének. A Szent Gél- lért-fürdő, az egykori Sárosfürdő rádióaktiv iszapkezelésre is nyújt lehetőséget, de különösen értékes gyógyitó hatása van még a Szent Lukács-fürdő iszap tavának, amely a tóban fakadó 39—40 fokos hőmérsékletű kénes források következtében álladóan meleg. A Császárfürdő 9 forrása naponta több, mint 12 millió liter különböző fokú gyógyvizet szolgáltat és szintén van nagy gyógyhatású iszapfürdője. Ugyancsak rendkiviüli értékes a Szert Margit-szigeti g y ó g y- fürdő, amelynek kénes hévvize 43 fok meleg. A kelenföldi síkságon van az Erzsébet Királyné S ó s f ü r d ő, amely a z egyetlen olyan fürdőhely, ahol. a keserüvizet nemcsak ■belsőleg ivókúrára, hanem fürdésre, vagyis külsőleg használják és az orvosi tapasztalatok szerint 'különösen jó hatása van a női betegségek gyógy Áfásánál. A budai keserüvizek különben ivás céljára palackokban elterjedtek az I egész világon, azonban, sajnos, mégis kevesen tudják, hogy azok kifejlesztése szintén hozzátartozik Budapest fürdőváros programjához. Bizonyos, hogy Budapest csak akkor lehet igazán fürdőváros, ha minden tényező céltudatosan veszi ki a maga részét a fejlesztés és a propaganda hatalmas munkájából. Európa világhírű fürdőhelyei közül egyik sem nyújt olyan gazdag lehetőségeket sem gyógytényezők, sem szórakozás tekintetében, mint Budapest. Átgondolt program és tervszerűség kell ahhoz, hogy Magyarország megvalósíthassa mindazt, amit más állam talán már régen megvalósított volna Budapesten. Bizonyos az is, hogy a mai nehéz pénzügyi viszonyok akadályát jelentik minden nagyobbszabásu terv keresztül vitelének, de erősen hiszem, hogy még ezeket az akadály,okát is sikerülni fog előbb-utÓbb legyőzni. Mindezekből 'láthatjuk, hogy Budapestnek páratlanul gazdag és különböző gyógyhatású gyógyfürdői vannak, amellett éghajlati viszoKiára pengi© O-TátrafUred. Legkedveltebb családi pensio.. KitíinS konyha. Mérsékelt árak. Bővebb felvilágosítást ad: KLÁRA PENSIO, STARV SMOKOVEC. nyal azt is lehetővé teszik hogy az évnek minden szakában kellemesen érezzék magukat itt a fürdővendégek, mert hiszen akármilyen komoly, vagy vidám szórakozásra vágynak, akár a turisztika, akár valamilyen más sport területe iránt érdeklődnek, Budapesten mindazt megtalálhatják és legkülönbözőbb kulturális igényeik kielégítésére is bőven van alkalom. Hála Istennek, Budapest idegenforgalma az utóbbi időkben olyan mértékben növekedett, hogy a külföldiek utazásai között ma már Budapest és Magyarország mind jelentősebb szerephez jut. Ha sikerülni fog a közeljövőben biztosítani a fürdőváros egységes, átfogó programjának a meg valósit ás át és sikerül a szükséges tőkét is biztosítani a budapesti fürdők megfelelő fejlesztésére, akkor teljesen ki fog alakulni Budapest fürdőváros képe és megvalósul. az a nagyszerű gondolat, amely egyszersmind Magyarország fővárosának további fejlődését és jövendő nagyságát jelenti. Schicbt György — 5® éw®s Most ünnepelte Sckieht György, az aussigi Schiciht György részvénytársaság elnökhelyettese, a köztársaság gazdasági életének egyik legismertebb és legtiszteletreméltóbb' személyisége 50-ik születésnapját. — Schiciht György 1884 április 26-án az Aussig melletti öberselitzben született. Fia az 1906-ban meghalt Schiciht Jánosnak, aki az aussigi gyárat építette. Gimnáziumi tanulmányait Aussig- ban végezte és 1902 december 2o-én belépett édesatyja vállalatába. Az akkor már hatalmas fejlődésben levő vállalat bő alkalmat nyújtott neki arra, hogy a kereskedői hivatás minden ágát megismerje és a vállalat fejlesztésében praktikusan résztvegyen. 1906-ban a cég részvénytársasággá alakult át, melynek első elnöke Sohieht János lett. 1907 szeptember 7-én a közgyűlés Schieht Györgyöt alel-- nőkké (választotta meg. Ebben a minőségében átvette a vállalatnak üzleti vezetését és biz- to'sitotta a Schieht-cégnek azt a tekintélyes, pozíciót, melyet már az államfordulat előtti gazdasági életben is elfoglalt. Most is a köztársaság legnagyobb vállalatai közé tartozik a Schicht-cég. bár a megváltozott viszonyok az üzem megosztását és külföldi fiókgyárak alapítását tették szükségessé. Cáfolják a 669 német evangélikus félkész áttéréséről szóló híradást Prága, április 28. Szlovenszkói evangélikus olvasóink köréből kaptuk az alábbi tájékoztató közlést: Április elején az európai sajtót az a hír járta be, hogy a német birodalmi evangélikus egyházban jelentkező erős nemzeti tendenciák miatt dr. Thieme Károly, híres német teológus vezetésével 600 német evangélikus lelkész tért át a katolikus egyházba. Németországból jelentik, hogy ez a híradás egyáltalán nem felel meg a tényeknek. 4 német birodalmi evangélikus egyház hivatalos lapja, a Das evangelische Deutscli- land április 14-iki száma kategorikus cáfolatot hoz. Hasonlóképpen a Vatikán hivatalos lapja, az Osservaíore Romano is jelenti, hogy a 600 lelkész közül egy sem érkezett Rómába, vagyis egy sem tért át. _ A német egyházi viszonyok nemismeréschöl származik az a hir is, hogy Hamburgban 4000 evangélikus tért ki a birodalmi egyházból. A birodalmi egyházból való kitérés csak egy bizonyos egyházi szervezetből való kiválást jelent, de nem az evangélikus vallás elhagyását. A 4000 hamburgi evangélikus azért vált ki a birodalmi egyházból, mert szigorú evangélikus (lutheri) hitvallási alapon áll. IIHIWIIMllllWI'llllllimiHllWIIIH'l '■lllWirT' ’nillIflTOMMBBBBHBH— _ Pusztul Szlovenszkó halállománya. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: A szlovén-' szkói halászati egyesület Zsolnán közgyűlést tartott, amelyen mintegy száz delegátus vett részt az ország minden részéből. A közgyűlésen elhangzott beszámoló-jelentések szerint a szlovenszkói halászat súlyos helyzetben van. A halak erősen pusztulnak, mivel a legtöbb folyó tisztátalan. A gyárak szennyvizeiket a folyókba eresztik és ezzel pusztítják a halállományt. A közgyűlés a panaszok orvoslása érdekében határozati javaslatot fogadott el. melyet a kormány elé terjesztenek. %
