Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)
1934-04-26 / 96. (3427.) szám
4 TMCT-MAO'feWJ.HT'RM^ 1984 ápxÜUfi Műkéit % a miktok&maxrtaH Ida: Heu&auec Bot Nemi tudományos cikk, bár egy tudós groteszk csalódásáról szól, Oberth professzorról, aki néhány kalandos, a berlini filmvilágban eltöltött esztendő után csalódottan otthagyta nemcsak az Ufát, hanem a rakétás -mikrokozmoszt is és visszament Medgyesre, visszament Erdélybe részint tanárnak, részint apának, aki életét számos gyereke felnevelésére akarja fordítani és végképpen lemondott a világűr meghódításáról. Nem nagyon különbözne a többi sorstól, ha nem lenine ennek a csalódásnak egyéni oldala és kulisszatitka, és ha nem kellene leszögezni, hogy a tudós professzort nem a tudomány kilátástalan- sága. hanem a berlini filmesek keserítették el, akik hatalmasabbak és determinálóbbak voltak, mint tudomány és világűr együtt. — Oberth volt az első, aki tudományosan felkészült könyvet irt a világűrnek rakéta utján való meghódításáról és e könyve világhírű lett. Meghívták Berlinbe, ahol az Ufa-film- vállalat pénzt adott neki arra, hogy konstruáljon meg egy rakétát és a kitűnő, világürt- járó professzor joggal hihette, hogy a filmesek a tudományinak akarnak szentelni néhány százezer márkát, annak dacára, hogy már kezdettől fogva rossz üzlet volt ez a rakétá- zás. Két eshetőség volt: sikertelenség esetén hiába áldoztak volna sok pénzt, siker esetén pedig Oberth professzor, az adós, felröppent volna az Űrbe, ahonnan oly kevéssé jött volna vissza a földre, mint Kecskeméthy Győző Amerikából. A professzor azonban rendületlenül hitt a tradicionális német tudományszeretetben, lázas buzgalommal dolgozott, időnkimt beszámolt az eredményekről a pénzembernek, aki csendben és bólongatva hallgatta, de mikor a matematikai egyenleteket látta, csendesen megjegyezte, hogy ő ért a kettős könyvvitelhez, viszont nem ért ezekhez a számadásokhoz. A professzor isteni naivitásban nappallá tette az éjszakát és egyre kérte a kísérletekhez szükséges pénzt a filmesektől, akik egy darabig adtak is, de végül megkérdezték tőle, minek ennyi pénz, hiszen csak mozitrükkről van szó, a rakétának csak néhány száz métert kell repölnie, a többi nem fontos és a fotográfusok dolga egyrészt, másrészt. mindegy, mi történik a rakétával, amely senkit sem érdekei ezen a földön. A világűrre pedig csak azok kiváncsiak, akik a földön nem tudnak zöld ágra vergődni. Ilyen emberek pedig az Ufa igazgatóságában nem ülnek. így tudta meg Oberth professzor, hogy nem a világűrről és a mikrokozmoszról van szó, hanem a földről, helyesebben Berlinről és filmüzletről és nem csodálható, hogy a kitűnő tudósban egy világűr omlott össze. A mélységes csolódás és elkeseredettség minden rakétánál gyorsabban hozta vissza a kies erdélyi Medgyesre, ahol újra beállt profész- szornak a kis középiskolában és beállt apának a családjában: felfedezte a rakéta jelentőségét a mikrokozmoszban, a kis világban. Ez az a bizonyos-Ádám-Fausti csalódás, ez az, amin az ember akkor is át kell, hogy menjen, ha nem a világűrt, nem is a világot, hanem csak egy kis pozíciót akar meghódítani, ha lélegzetet akar venni a nap alatt és ember akar lenni. A rakétarep-ülés és a világűr meghódítása egyelőre nem üzlet és távolról sem kecsegtet a filmüzlet reménységeivel. A földi élet pedig olyan, mint az Ufa-film- v-állalat, mely minden körülmények közt a gyorsan és busásan realizálható üzleteket szereti lebonyolítani, miközben mellékes, hogy az üzlet színhelye Berlin-e, vagy világűr. Lehet, hogy száz év múlva szobrot fognak állítani Oberth professzornak, ha az első rakéta behajózta a világűrt és sértetlenül azzal tért vissza a földre, hogy odafent is csak filmesek vannak és üzlet minden. Lehet, hogy Oberth professzor esete az Ufóval hasonlit Galilei esetéhez a hitetlenekkel, akikkel forgott a föld és mégis azt mondták, hogy vagy visszavonja a forgó földről szóló tanát,, vagy nagyobb bajok lesznek. Lehet, hogy álom az egész és ha talán a ozlratosaféráiba fel is fogunk emelkedni, nem jutunk túl Medgyes határán akkor sem, ha hat óra alatt Európából Amerikában leszünk: Amerikában valószínűleg az vár ránk, ami Oberth professzori érte Feriiben, de nem érheti Medgyesem, ahol középiskolai tanár és gyerekeinek a felnevelése ró rá nagy feladatot. Éin azt hiszem, hogy félreértés történt Oberth és a berlini kofáivá közt, de ez a félreértés rendjén van Így. Ha a világűrről álmodom, nem számil- ,a filmesek támogatására és tudnom kell, hogy mindenki filmes, aki él. Ha a világűr mikrokozmoszával akarok megbirkózni, tisztában kell lennem a mikrokozmosz törvényszerűségei vél és ismernem kell azt a milliónyi rakétát, amelyek ember és ember közt egyszerű beszélgetésben percek alatt robbannak, nem legutoljára azzal a céllal, hogy felebarátunkat a világűrbe repítsük. A magam részéről kijelentem, hogy akkor sem ülök be Oberth professzor rakétájába, ha kap annyi pénzt, hogy tökéletesen megszerkeszti és tudósi becsületszavát adja, hogy csak repüljek vele, nem lesz semmi bajom. A tradicionális francia udvariassági formával fogok élni a kitűnő professzorral szemben és neki engedem át az első helyet. Ez csak természetes, mert egyrészt ő a feltaláló, tehát őt illeti az elsőbbség, másrészt mondhatnám, hogy a nap majtdnem minden órájában ülök egy ilyen rakétában, amely röpíteni akar, amióta az eszemet bírom. Hogy nem repültem, ennek nem a rakéta az oka, hanem az, hogy rendszerint kiszálltam belőle, mielőtt megindulhatott, jobban mondva, mielőtt megindíthatták volna. Mert ha már rakéta, akkor legyen filmtrükk, mint a berlini Ufa-filme- sek elmésen megjegyezték, amikor Oberth nem tudott elkészülni a világűrrel; és ha már világűr, akkor az Ufónál. És csak az esetben, ba az Ufóval kapcsolatban tévedtem, ami a világűrben való érvényesülésemet illeti, hagyok ott csapot-papot és megyek vissza Medgyesre, ahol azért szőhetetm a mikrokozmosznak dedikált álmaimat, mert a mikrokozmosz talaján állok. Az eset elnagyolt és ha a sajtó a világűrrel kapcsolatban a berlini filmeseket támadja, nincs igaza, még akkor se,m, ha történetesen Galileiről lenne sző. Mert igenis, fontos, hogy a berlini filmeseken és társaikon múlik, hogy elkészülhet-e egy rakéta, vagy sem és Oberth professzornak kötelessége lett volna tájékozódni arról, hogy is állunk ezekkel a determináló filmesekkel. Hogyan bizzak a számitásaiban, ha ennyire A Simor>féíe telken építik fel az érsekujvári járási hivatal hárommilliós palotáját Izgalmas vita előzte meg a városi közgyűlés döntését Érsekújvár, április 25. (Saját tudósi tónktól.) Hétfőn késő esti órákig tartott Ér sekujvár város képviselőtestületének izgalmas közgyűlése, amelynek legfontosabb tárgya volt a döntés afelől, hegy hava kerüljön a hárommilliós költséggel építendő járási palota. Gombos Ferenc városi főmérnök terjesztette elő a tanács ama javaslatát, hogy A Simor-félie 450 négyszögöles telek mellett döntsön a közgyűlés, amelyen a katolikus leányiskola van és amelyért az iskolaszék 400.009 koronát kér. Az indokolás szerint a felmerült két terv közül azért ajánlja a tanács ennek elfogadását, mert a telek- nagysága megfelelő, a belvárosban és mégis csendes uceában van. olyan helyen. ahol a város hozzájárulási költségei az üzlethelyiségek kiadása révén részben amortizálódni fognak. Kétóránál tovább tartó izgalmas vita indult meg a javaslat körül- A szociáldemokrata Buzsek élesen ellenezte a Simo-r-féle telek megvételét és a Stefánik-uti telep megvásárlását javasolta, amely 650.000 koronába kerül. Dr. Turohányi Imre a magyarság pártjai nevében hangsúlyozta, bcigy a Stefánik-uti telek nem alkalmas, mert ilyen fontos középületet nem lehet a város perifériáján elhelyezni. Dr. Nemes Albert a Komáromi-uti Rinelh-telket ajánlja, majd ismét Buzsek szólal fel. Gombos főmérnök reflektált a felszólalásokra és közölte, hogy a telek kiválasztásában a járási főnök és a járási főmérnök is részt vett. Dr. Holoita János városbiró hangsúlyozza, hogy teljes egyetértésbein akarnak eljárni a járási hivatali vezetőségével, de az adományozandó telek kiválasztásánál szabad kezet kell fenntartani a városnak, mert a képviselőtestület tudja a legjobban megítélni, hogy a város érdekei szempontjából melyik hely a legalkalmasabb. Dr. Adler Jenő, majd Blaha helyettes vá- rosbiró szólalt fel, azután dr. Holota János válaszolt a helyettes városibiiró szavaira és óvta a közgyűlést attól, hogy megvalás[thatatlan fantáziákat kergessenek. Blaha ismételt felszólalása után újra dr. Holota városbiró válaszolt, végül a több mint kétórás vita után a közgyűlés többsége megszavazta a tanács javaslatát és a Simor-féle telek megvételét határozta el. A katolikusok ezreinek részvételével folytak le Kassán az országos missziós kongresszus lélekemelő ünnepségei Kassa, április 2ö. (Kassai szerkesztőségünktől.) Lélekemelő ünnepségék színhelye volt ezekben a napokban Kassa városa. Az országos katolikus missziós egyesület ugyanis minden esztendőben más városban tartja beszámolóját működésiéről. Ezidén Kassán rendezte meg ezt a fényes egyházi ünnepségekkel egybekötött kongresszust, melyen részt- v-ett a sziovenszkói missziós mozgalom valamennyi vezető-egyénisége. A többnapos misz- sziós ünnepség e okezer hívőt vonultatott föl a fölemelő eszme szolgálatában s így valóságos seregiszemiléije volt a katolikus és a inisz- sziós gondolatnak. Az ünnepségek a mull hét szerdáján kezdődtek, amikor dr. Suh-aj Béla hittanát az O rso ly a -zárdáiba ! i vetitettképes előadást tartott a missziók munkájáról az iskolák részére. Pénteken este ugyancsak az Orsolyák zárdájában dr. Pfeitter Miklós kanonok a felnőttek részére tartott ivetitettlképes magyar- nyelvű előadást, melyben részletesen foglalkozott. a hittérítők nehéz munkájával. Bemutatta az akadályokat, de egyúttal eredményeivel is, amiket a különböző földrészeken értek pl a hittérítők és hangsúlyozta, hogy a világ katolikus társadalmának teljes szívvel kell támogatnia ezt a nemes akciót. A szlovák hívek részére a Rurnan-internátusbán Flórián Albert tartott előadást ugyanerről. Az ünnepségek szombaton délután folyt a- i ód tűk. amikor a városi színházban Lazeczky Alajos misszionárius atya szlovák nyelvű előadásban ismertette a hittérítők munkáját. Utána a szlovák műkedvelők a „Ruanda** c. missziós szinjátékot adták elő, melynek szerepeit Ruszina Józisefné, Majercsák Istvánná, Jusil Mária, Bircsák József, Kmetz Ferenc, Hakos István, Pavlik József, Kubica Tamás és Ujváry László játszotta. Az előadási. Ru- szima József rendezte. Szombaton este viszont a Katolikus Legényegylet műkedvelői Hevesi József „A császár és komédiás*1 cimü történelmi drámáját hozták színre nagy sikerrel az egylet Rákóczi-körúti ezékkázának nagytermében. Az előadást megelőzően dr. Spesz Sándor tartott előadást a missziós munka jelentőségéről és. szükségességéről• A magyar- nyelvű szí mi előadás sikere ,méltán sorolható a kitűnő műkedvelő gárda legszebb sikerei közé, mivel ezt a komoly történelmi darabot nagyon szépen hozták ki. A szereplők közül elszámitotta magát? Berliniben megalakult egy társaság, amely a világűr-hajózás . társaságának keresztelte el magát. Oberth, szegény, szintén tagija volt ennek a társaságnak, amely az ő vállain lett naggyá és nem vette észre, hogy sem az igazgatóság, sem a titkárság, sem az alantasabb és technikai személyzet egyetlen tagjának nem az volt a vágya, hogy felszálljon a magasba és ha igen, e® csak a szociális ranglétra fokaira vonatkozott, az elsejei fizetésre. Rendszerint ennyi marad ugyanis a mikrokozmoszból — a -mikrokozmoszban. Ha felhívom Oberth professzort, hogy feleljen, mert osztályozok és megkérdezem, unit tud az emberi természetről, nem felelhet úgy, mint számtalan rossz tanítványa: — Kérem tanÓT ur, én ma a világűrből készültem. Kétség nem férhet hozzá, hogy Oberth professzor előveszi a noteszét és a meggyőződés nyugalmával szekundát illeszt a nebuló neve mögé. Bizonyítvány előtt most Medgve- sen próbálja kijavítani ezt a végzetes osztályzatot Obertih. professzor, a világűr hajósa, a fföldi dolgokban készületlen tudós nebuló. Szepessi Gyula. Antal Pál, Csákó Ella és Ho- pák Béla alakításai emelkedtek ki, de mellettük a többi szerepekben Berecz Gizi, Gábor László, Halász József, Spisák András, Pe- sák Jenő, Fekete József, Szabó Ica, Gaczek Manci, Szabó Mihály, Hal-la Vilmos, Gvuricska Gyula, Muzelák József, Havassá Zoltán. Juhász Vince, Sandoly Ernő, Kollár Ernő, Kiss Manci, Billiók Rudolf, Sárosai Zoltán, Kovács József, Franc Manci, Str-osz Bözsi, Schmidt- bauer Gizi, Téglássy Margit, Vojszinszky Márta és Vasváry Irma ugyanolyan részt kérnek a sikerből. Az előadást Antal Pál rendezte. a kísérő zenéi pedig a Le;: mysgylet zen e k ara ua,k karnagya,. G öb 1 lgn áe irta erre az alkalomra. A ivasárnapi ünnepségek ünnepi szentmisékkel és szentbeszédekkel kezdődtek, amiket a hívők ezrei hallgattak végig. A Dómban reggel 9 órakor K-metykó Károly nyitrai püspök celebrálta az ünnepi misét, a szentbeszédet pedig dr. Nécsey Ede kanonok tartotta szlovák nyelven. A premontreiek templomában Csárszky József kassai püspök mondott ünnepi misét, a magyarnyelvű prédikációt pedig dr. Anisich Oszkár házifőnök tartotta. A görög-katolikus templomban Gojdics P. Pál eperjesi püspök -misézett, Rohiczky Pál kassai paróohus pedig ■ szeutbeszédgt mondott. Az ünnepélyes püspöki szentmisék után missziós akadémiákat tartottak és pedig a szlováké nyelvű akadémia a Schalk-házban, a magyar, -nyelvű akadémia pedig a legényegyleti székház, nagytermében folyt le. Az utóbbi a Kis Szent Teréz-kar „Ima a pogányokért** cimü énekszámával kezdődött, majd Tost Barna pápai prélátus szívből jövő, hatásos beszéddel üdvözölte a missziós ünnepségek 'vendégeit, elsősorban Kmetykó Károly nyit. -d püspököt. Antal Pál szavalata után Kmetyko Károly püspök tartott, előadást a missziós mozgalmakról s azoknak ■hatalmas horderejéről a katolicizmus szempontjából. Rámutatott a hittérítők önfeláldozó munkájára s felhívta a katolikus társadalom minden-rétegét az adakozásra. A püspök beszéde után ismét a Kis Szent Teréz-kar énekszáma következett, majd dr. Skrábik András nyitrai kanonok, a misz- sziós mozgalom országos elnöke, beszámolót tartott a szlovén szikéi missziós egyesületek •működéséről. Megállapította, hogy a missziós áldozatkészség terén a kassai egyházmegye áll az első helyen, amit elsősorban Csárszky József püspöknek, Tost Barna pápai prolátus- nak és Zelényi Menyhért egyházmegyei misz- sziós igazgatónak köszönhetünk elsősorban. Az ünnepi akadémia zárószavait Csárszky József kassai püspök mondotta és örömének adott kifejezést, hogy a többnapos ünnepségek a legteljesebb siker jegyében folytaik le s felhívta az ünnepségekre felvonul! sokezer hívőt, hogy továbbra is minden erejűkkel támogassák a missziós mozgalmat. Az ünnepi akadémia a pápai himnusz elének lésével ért' v-éget — Az ünnepségek záróaktusaként vasárnap délután az Orsólya-zárdáka11 Foirniá- nek Rudolf szemináriumi lelki igazgató tartott előadást, a leányok műkedvelő gárdája, pedig a „KunybóróDkunyhóra*1 cimü darabot adta elő nagy sikerrel. A kassai missziós ünnepségekre a vidéki katolikusok is nagy számmal vonullak fel Kelelszlovenszkó minden vidékéről, úgyhogy ez a többnapos ünnepség idegenforgalmi szempontból is eseményt jelentett. A nagyarányú rendezési munkát Zelényi Menyhért missziós igazgató irányította nagy körültekintéssel s főként az ő érdeme, hogy a lélekemelő ünnepségek minden szempontból a legteljesebb sikerrel folytak 'le. %
