Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)

1934-04-26 / 96. (3427.) szám

Xm. évf. 96. (3427) szám • CsHMrMHl • 1934 április 26 Mk CTa I xm. évf. 96. (3427) szám • ClfltAHM • 1934 április 26 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed' évre 76, havonta 26 KŐ., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • A képes melléklettel havonként 130 KC-val több. (gyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki, A szlovenszkói és ruszimzkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská alieatZ,, 11, emelet • Kiadóhivatalt Prága II„ Panská alice 12, fü. emelek • • TELEFON; 103-11. • • 8ÖROÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA, Még egy uj alap <d) Nem vagyunk kávéi a liberaliizmusbau gyakran jelentkező ananöbistikus termelési szabadosságnak, tehát nem emelhetünk elvi kifogást a tejéntekesités törvényes ersaibályo- asása ellen, ha ezáltal a tejtermelőt mentesi­tiik a piaci kereslet ingadozásaitól s az elhe­lyezési nehézségek kockázatát igazságosan megosztott kollektív teherré teszik. Annál kevésbé kifogásolhatjuk, ha e sza­bályozás által a fogyasztó garantáltan jobb minőségű tejet kap ugyanolyan áron, sőt az eddiginél egyöntetűbb, szilárdabb árakon. Hogy a tegnap benyújtott tejalap-jjavaslat el­len mégis óvást emelünk, ez nem a benne kifejezett kollektív gondolatnak és árszabá­lyozási szándéknak szól, hanem a gondolat és szándék célszerűtlen megvalósítási mód,ja $s, .amit ktfogiáeoluník, Helyesnek találijulk, hogy a tejpiac szabá­ly o®á sál tartomány ónkén t kiülöm szervezik meg, de a demokratikus gondolattal össze- égyezhetetlen az, hogy a tartományonként létesített árktegyeniitésí tejalap rendelkezői iplyaaa kinevezett bizottságok lesznek, ame­lyek m országos képviselőtestiületekiD ek nem íwrrtoznak felelőséggel és elszámolással, Ceeh- fczfovákiábao már kilencven és egynéhány „alap" van. E száz és százmilliós tőkét kép­viselő alapok pénzállománya és pénzforgal­ma nem szerepel az állami költségvetés ke­reteiben, de az országos önkormányzat zár­számadásaiban sem s igy sem a parlamenti népképviselőt-, sem az önkormányzati testü­letek nem gyakorolhatják iveink szemben lég- természetesebb alkotmányos és demokrati- fone ellenőrzési (jogukat. Az elszámolás ellen­őrzését kizárólag a végrehajtó hatalom gya­korolja.. Ezek az alapok tehát tisztára a bft- rokraHbus gazdálkodás jegyeit viselik magu­kon. Mi a ktlbürokratízáláesal szemben a par- iamentarízmiiis elvének a legkővetkezettebb érvényedtéeét kivámjuk s igy az uj országos tejalapok esetében is az a követelésünk, hogy azokat az országos képviselőtestület ellenör- séee aM helyezzék. A demokrácia lélektaná­nak egyik alaptétele az, hogy a nép nagyobb bizalommal van a® általa válsztott népkép- viselet iránt, mint a kinevezett bürokrácia iránt. A bürokrácia csak a népképviselet el­lenőrzése és jóváhagyása révén élvezheti a szükséges bizalmat, tehát nemcsak a most lé­tesítendő 'tejalapra, de valamennyi alapra ki kell terjeszteni a népképviselet gyakorlati ellenőrző hatalmát. A tejalapról szóló törvényjavaslat sok hi­báját törvényhozóink fogják szakszerű bírá­lat tárgyává tenni, e helyen csupán egy másik elvi hibájára kívánunk rámutatni, Az uj ala­pot. ugyanié az ellbürokratlzálás lehetőségén kívül még az agyompoH tizáltság veszedelme is fenyegeti. A városokba beszállítható tej- mennyiség kontingentálása révén a .kineve­zett kuratórium teljhatalmat kap az egyes termelőkkel szemben és saját mérlegelésétől fog függeni az, hogy kit hagy meg a kontin­gensben és kit hagy ki belőle, kit ‘és hogyan kártalanít az árkülönbözet kiegyenlítése kap­csán. -Súlyos baj lenne, ha itt pártszempomtoik, kortesszándékok jutnának érvényre. Nem akarunk utalni szomorú tapasztalatokra, amúgy ás eléggé evidens az. hogy a pártszem- pontokat a széles diszkrecionális jogkör gya­korlásából ki kell küszöbölni s ennek első biztosítéka az, hogy ne pártpolitikai kulcso­kat, hanem csakis az érd ek testületek akara- NW Breepefetá]t|ák a kinevezésnél Bzltmmszka Barthou megérkezésének előestéién Prága és Varsó között megkezdődtek a közvetlen tárgyalások A francia külügyminiszter Krakkóban - Beck a lengyel-csehszlovák viszonyról - A varsói eredmény Prága, április 25. A prágrt és a varsói kül- ügyimMiszt érőim között méj; Bnirthou fi incia külügyinmiszter vartsói megc kezese előtt típlo- ítnádaá utón megkezdődtek közvetlen tá igya- lások a cferhszim’ák-lengyeí feszültség ki! üsző- bölésésw. A tárgyatlásdk javaiéin folynak 4 Bar- fhow látogatása után folytatódni fognak, Barthou Krakkóban KraUó, április 25. Barthou francia kiilügy- nünísrt&r Vai*óbó1 jövet kedden éjfélkor érke­zett Kiákkóba. Rövid üdvözlés uitán ajr előkelő vendég a brand Hotelban lévő takoBrtályáh* vomáí vfes.a. A késő éjjel óira ellenéi© a pááyjap udvar közeiébe® négy eanberíÖnreg tartózkodott és lelkűién megéljenezte Im érkező Batttbowt, A lengyei-ctehtzlovák viuony Viapsó, április 25. Mint tegnapi számunkban jelentettük, Barthou kedden délután öt órakor elhagyta a lengyell fővárost. Mielőtt elutazott volna, Beck lengyel 'külügyminiszter fogadta a német és az orosz kövtetet és részletesem tájé­koztatta. őkét a tárgyalások eredményéről. Kö­zölte velük, hogy az uj francia-lengyel tárgya­lások nem változtatnak a meglévő szerződése­ken és Lengyelország ezek után is ugyanolyan komolyan teljesíti a német-lengyel -és az orosz- lengyel szerződésekből származó kötelességeit, iimut eddig tette. A diplomaták informálása után Beck (külügyminiszter a pályaudvarra haj­tató bt te Ba.rthouva-l együtt elutazott Krak- öróba, A Pátit Parfsíen VUnsőbu kiküldött külön tanmikatársa Btarthon 4K Beck keddi tárgyaM- Sasával kapcsoJaitlmn megjegyzi, hogy 'a két áltsa® férfiú részletesen foglalkozott a 'lengyel-fiian- Cio, továbbá a leugyelorosz, « lengyel-német, a (tengyel-caehandovák éjs a lengyel-balti vászon y- nyal. A félhivatalos lap megállapítja, hogy a legkényesebb kérdés a fengyébcdebíjíbíVáik konfliktus elintézése volt Barthou meghallgatta Beck előadását és art a benyomást saerezlte, hogy a konfliktust számos sajnál a tr améltó inci­dens okozna, de Lengyelonszág semroiesetre nem íjeszi prvszbzskérdéksé a dolgot. Marsé és Prága között tárgyjaldMí indultak meg, hogy véget vessenek « feszült vi^zonyrtak és « két állam között MyreáBhasson « fajiJag determinált testvéri jó viszony, ^aint Brice. a Journal külön munkatársa rész­letesen tájékoztatja lapját a lmgyefaesehszfovák konfliktusról és a tescltpm problémáiról, Teschen vidékét Lengyelország tisztán lengyelnek rtftrtja, 4® a temtetet armíMdejétt megotezlgíiták a két inemzet köa&tt Lengyefomzág m ügyet nem «te- sjü pfesztízskérdássé, de nem egyezik hete Be­ncés apnsMába. amely egy szakértőd ből álló döntőbíróság! megoldást® Akarta bízni a prob­lémát. Etekké, április 2B. Prágába való ©tata f/ása elő# Barthou francia külügyminiszter Krakkóban fogadta a lengyel távirati iroda képviselőjét és nyilatkozott varsói tárgyalá­sai eredményéről. Utalt a hivatalos kommü­nikére, majd megállapította, hogy az utazás után a francia—lengyel szövetség erősebb, mint bármikor volt. Franciaországot Lengyel- országhoz nemcsak a közös érdek fűzi, ha­nem a múlt számos emléke is és a jövő gondjai. Mindkét állam természetesen meg­őrzi teljes mozgási szabadságát, mert egy szövetség sohasem alapulhat függelmi viszo­nyom, A miniszter meggyőződése az, hogy a jövőben Franciaország és Lengyelország kö­zött komolyabb nézeteltérés nem merülhet löl, Akik Európában a békét akarják, való­ban meg lehetnek elégedve varsói látogatása eredményéről. Később Barthou a lengyel és a francia sajtó képviselőit fogadta és ismételten meg­állapította, hogy a varsói konferencia rend­kívül szívélyes volt. Az eredmény pompás, mind Franciaország, mind Lengyelország szempontjából. Ezután Barthou meglátogatta a francia konzulátust, majd Beck lengyel külügy­miniszter társaságában a délelőtti órákban megszem lélte a várost, meglátogatta a Mária templomot, a Vavel kastélyt és a Jagelló könyvtárt. Délben a krakkói vajda dezsőnét adott a francia vendég tiszteletére, este 8 óra­kor pedig a város polgármestere adott dinert, A francia külügyminiszter este 21 óra 25 perckor utazott el Krakkóból Prágába. — A baloldali Oeuvre Barthou lengyelországi utazásának erecSményét abban foglalja ötesze, hogy !F ranciaonszág befolyása longyelországbaiu tetemesen megnőtt, A bizalom légkörbe helyre­állt, de állandóan őrizni éjs istápolói fog kelem az elédfc eredményt, Pflsndskj mamaalt a német- lengyel paktumot nem tekinti a lengyel politika uj MriMnak, Ugyaasakkor azonban a baloldali lap megáHapitjla, hogy Lengyelország kelet- európai politikája ®tég sok nehézséget fog okozni FrancNországnak. Tomiján utasnak azok * francia npágírók Is, *3dk BMrfli«!ivft! együtt jöttek Lengyel országb*; Barthou prágai programja Prága, április 25. Bartihou lirantíía külügy-. miniszter prágai tartózkodásának programjá­ról hivatalosan egyebek közt a következőket jelentik: A francia külügyiminiszter csütörtö­kön. reggel kilenc órakor érkezik meg Prágá­iba, aJhol a kormány képviselői, Prága iváros küldöttsége és más hivatalos személyiségek fogják üdvözöln i . Tüze négy órakor Barthou látogatást tesz Rémesnél, majd egynegyed egy órákor a köztársaság elnöke fogadja őt, aki a francia vendég tiszteletére egy órakor dezsö- inét ad. Délután öt órákor Malyipetr miniszter- elnököt látogatja meg Barthou, majd fél hat­kor az Ismeretlen Katona sírjára helyez el ko­szom! Este nyolc órakor Benes .miniszter \^emdége lea®, aki dinert ad tiszteletére. Tíz órakor ünnepélyes fogadtatás llesz a vár spa­nyol-termében, Pénteken délelőtt Benes kül­ügyminiszter tesz látogatást Barthounál a francia követségieai, majd egy órakor dezsöné lesz a csehszlovák külügyminiszternél, este fél halkor pedig a trancia követségen fogadni fogja Barthou a sajtó képviselőit. Barthou szombaton háromnegyed tizenkettőkor uta­zik el Prágából, Dr. Osusfcy párisi csehszlovák követ ma Prágá'ba érkezett s szintén részt fog 'venni Barthou hivatalos fogadtatásán. Barthou utolsó lengyelországi nyilatkozata és Podkarpatszká Rusz esetében még art ax elemi demokratikus követelményt is teljesí­tetni kell, hogy a magyarságnak képviseletet adnak, Ha azt akarják, hogy ébíből az uj szer­vezetből a tejértékerttésnek és fogyasztásnak haszna és ne kára legyen, akkor eleve men­tesíteni a pártpolitikai befolyások ezerszer tapasztalt rontó hatásától. Eme két Általános, elvi. kifogásunk mellett számos gyakorlati ok miatt is kétellyel és bi­zalmatlansággal kell fogadnunk ezt a javas­latot. A® például, igaz, hogy -a tejpiac szabá­lyozása kétségkivül rendkívül szükséges (föl­adat a százezres vagy milliós nagyvárosok­ba*^ de aafo(vten«zkön és Podknrpatealta R-aa®* bán? .,. Aztán i ea az uij szervezés voltakép nem egyéb, mint a tejtermelőknek és teíjcaar- nokoknak hivatalos vezetés alatt álló kötelező kartellbe való beszervezése a prágai árviszo­nyok alapján kiszámított tekintélyes illeték fizetésének kötelezettségiével. Igaz ugyan, hogy az ülletók fejében az illető kártalanitást kap az el. nem kelt tejmennyiségért is, de vi­szont az alap bőségesen dotálja a tejbegytíj- tőket és azokat is, akik a tejrendészet követ­keztében elesnek eddigi kereseti lehetősé­güktől. Ez olyan tág szubvenciónáiási lehető­ség, annyira bonyolult kártalanítási eljárás, hogy annak tévedéstől mentes, igazságos megvalósítás a gyakorlatban egyenesen -em­■bertfölöttí föladat. Még ha a legjobb szándékot tételezzük is föl. mindenkiről, akkor is em­berfölötti feladat. És még nem tartunk az Übermenscheknél. Ily bő lehetőségek mellett széles útja lehet a protekciónak. Ezért ezt a javaslatot teljesen át kell gyúr­ni. Az alapot mentesíteni kell az elbürokra- tizálás és elpolitizálás lehetőségétől, ti élvez­zék az önkormányzati testületek nyílt ellen­őrzése alá., s a törvényt úgy sző végezzék meg, hogy az eleve kizárja a protekcionizmus min­den legcsekélyebb lehetőségét. Éneikül szó sem Miét arról, hogy bizalommal és romény- nyel fogadjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom