Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)

1934-04-25 / 95. (3426.) szám

4 1934 április 85, szerén. A tejárszabályozó javaslat a képviselőház előtt Literenként 8 fillér lesz az országos tefklegyenlltésl alapok illetéke Az illeték a termelőt terheli ■ A tejalapok kuratóriumai kontingentálni fogják a váratokba bevihető tejmennyiséget * A képviselőház ülése Prága, április 24. A képviselőház mai ülé­sén osztatták ki nyomtatásban a tejkiegyenli- tési alapok létesítéséről szóló kormányjavas­latot. A tejalapokat a kormány az indokolás szerint a piacnak egyenletes tejellátása és a szilárd tejárak biztosítása céljából akarja megszervezni. A tejalapok jogú személyek s székhelyük Csehországban Prága, Morvaországban Erűim, Szlovén szkon Pozsony és Podkar- patszká Ruszban Ungvár lesz. Mindegyik alapot kuratórium vezeti, amelybe a földművelésügyi miniszter 4, a kereskedel­mi miniszter 2, a népjóléti miniszter szintén 2 tagot nevez ki. A földművelésügyi miniszter két tagot a tejtermelők javaslatára nevez ki, de úgy, hogy az egyik az apró tejtermelők sorából legyen, a másik kettőt a mezőgazdasági tejszövetike- zetek szervezete ajánlja, a kereskedelmi mi­niszter által kinevezett két tag közűi az egyi­ket a csehszlovák gyáriparosok szövetsége, a másikat a kereskedők központi tanácsa hozza javaslatba, a népjóléti miniszter pedig a fo­gyasztási szövetkezetek érdekszervezetének meghallgatásával nevez ki két tagot. Minden kuratóriumi tag mellett póttag is van. A kunaitórium elnöke a földmiveléisügyi mi­nisztérium megbízottja. A kuratórium minden év végén mérleget köteles készíteni és azt jóvá­hagyás végett legkésőbb április 30-ig beterjesz­teni a íöldmdveóésügyi, kereskedelmi, belügyi, népjóléti és pénzügyiminisztériumhoz. A jóváha­gyott zárszámadás a hiva-taitos lapban fog meg­jelenni A tiejki'egyenflátésá alapba illetéket fizet az, aki a tejtermelőktől tejet és tejfölt vesz át és áru­éit olyan helyiségekben, amelyekben az április 20-án kelt tej termelési kormányrendelet 10. pa­ragrafusa alapján tilos tejirendészetileg nem 'ke­zeit tej árusítása, e az árut tej, tejföl, aludt tej,, jogurt, kefir alakjában, nyers, vagy pasztori- zált, avagy fellfőzőtt állapotban áruéit ja, vagy pedig más élelmiszerek céljaira iparilag fölhasz­nálja, Továbbá azok a tejtermelők, akik köz­vetlen fogyasztásra tejet, tejfölt, aludt tejet, jogurtot és kefirt bocsátanak áruiba oly helyi­ségekben. ahol tilos a. tejrendészetiiieg nem ke­zelt tej árusítása. Az illeték minőién liter tej után 8 fillér, illetve | a tejfölben foglfelt zsiradéknak megfelelő tej- liíer után két fillér. A kormány az illetékes kuratórium javaslatá­ra az illeték magasságát országrészek Szerint megváltó zilálhatja. Ha az illetéket nem a termelő ffizeílte, akkor fel van jogosítva laz összeget a termelőre átru­házná Minden ezzel ellentétben álló megállapodás érvénytelen. Az illeték havonta legkésőbb ia kö­vetkező hó 15-ig befizetendő. A határidő átlé­pése hat százalékos késedelmi kamat fizetésével jár. Az illeték befizetésének hanyag elmulasz­tását taz illeték ötszörösével birs ágálhatják. A kuratórium kérelemre pauírili tálkát ja az il­letékeket. A járási hatóságnak a kura/tóriuim kívánságára jógáiban van a tejvállalkozásoknál vizsgálatot tartani és szabad betekintése van a könyvekbe. Az alapot fölhasználhatják a tejárak ki- egyenlítéséhez árpótlékul oly városokban, ahol az illetékfizetés be van vezetve s ott a tejet vajjá és sajttá dolgozták föl, az árkü­lönbözet kiegyenlítésére olyan tejnél, amelyet ezekbe a városokba szállítottak, azonban a kuratórium rendelkezésére a szállításból át- j menetlleg kivonták, olyan személyek kárta- lanitására, akik a tejgazdaság szabályozása által tartósan elveszítik egzisztenciájukat és végül olyan tejösszegyiijtők rezsijutalékára, akik Iparszerben fogják összegyűjteni a tejet az apró tejtermelőktől és olyan tejcsarno­kokba szállítják, ahol az alap illetékek fize­tése be van vezetve. Ez az utóbbi járandó­ság a tejcearnokokba szállított minden liter tej után hat fillér. A 11. paragrafus értein '*en a kuratórium kontingenseket szab meg az egyes tej- és tejfölszállitók számára, a szükséglet szerint kerületenként azokban a városokban, ahol az alap érvényben lesz. A kuratóriumnak jo­gában van a tejszállítási részben, vagy pe­dig egész kontingensében megszüntetni az érdekelt fél előzetes meghallgatása után. A földművelésügyi minisztérium a kereskedel­mi, a belügyi és a népjóléti miniszterrel: egyet­értve szervezeti utasításokat adhat ki a tej- gazdálkodáseal foglalkozó szervezetek szá­mára. * A törvény indokolása kifejti, hogy az országos klegyenlitési tejalapnak az a célja, hogy megakadályozzák a tej túlságos beözönlését a nagyvárosokba, mert ez leszorítja, az áraikat és rontó hatással van a táj minőségére. A kontingentálás áltál a falvakban maradó tejet a helyszínen olcsób­ban dolgozzák fel tejtermékekké, mint a vá­rosban történne a túlkínálat révén. A városok­nak nagytömegű tejjel való elárasztása mellett a szilárd áraikra vonatkozó rendelkezések nem voltok hatályosak arra, hogy a piacom rendet és nyugalmat teremtsenek. Az indokolás beismeri, hogy a nyolcfilléres illeték magas, de azzal vigasztalja az illeték fizetőit, hogy ezzel szemben biztosítva lesz számukra a tej szilárd ára, illetve piaca. A tejalapok egyelőre csak a nagyvárosokra fognak kiterjedni. Az illeték magasságát a prágai tejgazdálkodás legutolsó három esztendejének tanulságai alap­ján állapították meg. A törvényjavaslatot még ismertetni fogjuk. Csendes képviselő hm lés viharos befejezéssel Prága, április 24. A minisztertanács ma | munkasegélyezés céljaira fordíthatják. délelőtt tartott illésén a tejkiegyenlitési ala­pok létesítéséről szóló törvényjavaslatot tár­gyalta le a elhatározta, hogy azrt még a mai ülésen benyújtja a képviselőháznak. Ez meg is történt. A javaslatot lapunk más helyén is­mertetjük. A minisztertanács ezen kívül számos szo­ciális és gazdasági természetű sziülkségren de­let tervezetével foglalkozott. Ismételten tár­gyalták a munkatáborok létesítésének tervét, nemkülönben a negyvenórás munkahét beve­zetését is. Ez utóbbi kérdésben komproimisz^ szumos megoldást találtak olyképpen, hogy a heti munkaidőit ugyan leszállítják negy­ven órára, ugyanakkor azonban a munka­béreket a munkaadó csakis negyven óráért lesz köteles fizetni. A kormány reméld, hogy ezzel az intézkedés­sel számos újabb munkaalkalmat sikerül te­remteni, miáltal a munkanélküliség jelentő­sen enyhülne s hívképpen a munkanélküliek segélyezésére szánt összeget a .produktív A negyvenórás munkahetet a meghatalma­zási törvény alapján kiadandó rendelettel vezetik be. A képviselőház mai plenáris ülése előtt ki­osztott nyomtatványok közüli különösen fi­gyelmet érdemel a már említett kormányja­vaslat a tej kiegyenlítési alapok megszerve­zésérő]. Az interpellációkra adott miniszteri válaszok között szerepel aiz isikolaügyi minisz­ter válasza dr. Hoftota János interpellációjára a PáIffy-alapitvány elszámolása tárgyában. Magyar intárpeliációk A nyomtatásiban kiosztott interpellációk között van dr. Holota János képviselő inter­pellációja a népjóléti miniszterhez a beteg- seigélyző pénztárak illetékei behajtásának módija tárgyában, továbbá Hokky Károly kép­viselő következő interpellációi: a k ormányéin ükhöz a rügyező Hősi állomáshoz vtezető közút karbahelyezése ügyében: az öesz- kormányhoz a volt magyar posta takar ékpén z t ári iaspiillis ilpflsslitisfilete is ai összes érdekképviseletek §fi@§üm»dii!HEfi!l Maiak a kermáitykez Tiszauilak, Tiszakereszlur és Sétánk kézségeknek a nagy- szöllősi járáshoz való visszacsatolása érdekében betétek kífiizetéeie tárgyában; az igazságíigy- mnikzUahez a téceői bíróságon román lijretvű itoí'-i-ácp e*ka2anazá’-;i ügyéiben; a belügyanteim- •tenhez a ; éesői járási hivatalon a magyar nyelv haszná.aia tárgyában; az isko'laügyí mimáflzter- baz az 1919. évi 189. számú törvény hatályának Szlovenszlkióra cs Ruszinunk óra való kiterjeszté­se ügyéiben; a pén-zügyminlszteihes a téesöi er­dő toíajdouoeoknak a román határövben fekvő fája adómentes behozatala tárgyában; az Isko- ílaügyi miniszterhez a felekezeti iskolai tanítók fi«eté»reodez>éee tárgyában. A közérdekű minisztieri válasznak és interpefb iláoióknak ismertetésére rövidesen visszatérünk. A képviselőház ülésének megkezdése előtt az elnökség tartott értekezletet. Azt határoz­ták, hogy a képviselőház legközelebbi ülését április 26-án tizenegy és fél órakor tartja. A par­lament folyosóin elterjedt hírek szerint a képviselőház a csütörtöki ülés után ho9z- szabb szabadságra megy, illetve a köztársa­sági elnökválasztás napjáig plenáris ülés már nem volna. A képviselőház mai élése A komló köteles jelzéséről szóló törvény­javaslatot Racher német munkaközösségi kép­viselő, Binovec szociáldemokrata földbirtokos és KI imént kommunista felszólalása után a képvieelőház mindkét olvasásiban megsza­vazta. Majd. második olvasásban elfogadta a svájci ke­reskedelmi egyezményt s az olasz hajózási egyezményt. A választási bíróság tagijainak kártalanítá­sáról. az életfogytiglani szabadságvesztésbün­tetésről és a halálbüntetésről szóló javaslatok tárgyalását a csütörtök délben tartandó ülés­re halasztották. Ugyanakkor tárgyalják a masszőriparnak engedélyhez kötött iparrá való átminősítését kimondó szenátushatároza­tot is. Viharos végakit ord Az ülés végén a képviselőház Jaks német szociáldemokrata és Stern német, kommunista képviselő mentelmi ügyét tárgyalta. Stern Jaks meg intését kívánta, mert a valutavitá­ban Jaks megsértette. A mentelmi bizottság a megintést javasolta, Jakedh képviselő fölszölaláeáöan beismerte, hogy imparlamentáris kifejezéseket használt, de erre — úgymond — az adott neOd okot hogy a komunisták gyalázkodó hangon emlékeztek a bécsi forradalom hőseiről. E szavaknál óriási vihar tört ki. A kommu­nisták fölugráln&k helyeikről és hevítsen kiál­toz naLk a szónok és a német szociáldemokraták padsorai felé. A német szociáldemokraták ha­sonlóan viselkednek g percekig érthetetlen szó- ! vittar dúl köztük. A szóváltás tettlegtfisségig fa- ! jult volna, ha a csehszlovák szociáldemotkoták | s köztük Mhrkovics képviselő csillapitólag kejzbe j nem lépnek és el nem választják a hadonászó ellenfeleket. Hasonló viharos jelenetek kisér tóik Stern föl- szóliaiását is. A Ház végül meg in télben része­sít ette Jakschot. Niagyszőllős, április 24. (Saját tudósítónktól.) A volt Ugocsa-tmegyéneik a köztársaság uralma alá került egész területié a régi nagyszöllőei já­ráshoz tartozott. Ez olyan terület volt, amely­ben szerencsésen egészítik ki egymást a kü- llönlböző jellegű vidékeik, g amelyen különböző nemzetiségek, részben területileg elhatároltan, részben vegyes lakosságú községék, de mindig békében 'éltek egymás mellett évszázadok óta. lEz a terület tökéletes földrajzi és gazdasági egység volt Nagyszőlilőssel a közepéin, mint. (ideális földrajzi és gazdaság központtal. Az 1927. évi 12ö. ez. tömény alapján kiadott 11928. évi 93. ez. kormányrendéi éttel azonban Tiszán Jlak, Tiszák eresz túr és Salunk, sziiuna- gyair községeket elcsatolták a nagyszőllősi járástól. Az előbbi ikét községet a beregszászi, az utóbbit az ilosvai járáshoz csatolták. A járási területnek la megs-zükiféee sem közigazgatási, sem gazda­sági iindokikal nem tánmszitiható alá. A három község elcaatoláea sérti nemcsak a megírniaradt járásnak, hanem az Illető három községnek gazdasági érdekelt te. 'Miért ezen községeik lakosai kocsiuton és vas­úton egyaránt gyorsabban és könnyebben érik él Nagyszőllőst, mint uij járási eztékhelyeiket. Ezenkívül Tiszánjiiaknak, Tiszákcnesziturnak és ISalánfcnak évszázadok óita kialakult, megszo­kott s természetes fogyasztási és értékesítési helye, gazdae-ági és kei esik ed elírni piaca Nagy­szőlős. ftppen ezért NagyezőHős szenvedi el a 'leg­nagyobb veszteségét a mai járási beosztás íenu­tár tatával, mert a község forgalma, kereske­delmi és ipari élete, a zsupáná hivatal elvitele óta ezen, immár második súlyos veszteséget már nem tudta nagyobb rázkód faltáé néllktill el­viselni. Az ipari és kereskedelmi pangás oly mé­reteket öltött, mely az általános gazdasági krí­zis által másutt előidéz étit méreteket messze (felüllmiullijia. A város kereskedői egyre-másra ímentek kényszeregyezségbe és a helyzet javulá­sára a mai közigazgatásu beosztás fenntartása ímelett semmi kilátás sincs. Az adóalany elsze­gényedése. * az ipari és kereskedelmi kereseti (lehetőségek csökkenése miatt a kincstár érde­kei is kárt szenvednek. A három leggazdagabb községnek a. járás területéről! való edesatolása súlyos kárt. jelent a •járás lakosságának még azáltal is, hogy a járá­si költségű1 etés aktivitása is kérdésessé vált. Mindezért Nagyszőllős képviselőtestületié dr. Slménfa,1vy Árpád, tartoum.nygyül'éei képviselő, •községi képviselőtestületi tag indítványára a napokban megtartott ülésén egyhangúlag élha^- tároztá, hogy memonnauduimtniial fordul a kormányhoz az em­lített három községnek a njagytszőllftei járás­hoz való visiszaosia tolása érdiekében. Ehhez a mozgalomhoz csatlakoznak az összes érdiekkéipvisielietek: igy a Kereskedelmi Kör, a vegyes ipar társulat és a, járási gazdasági egye­sület. A ruszinszkói országos képviselőtestület elé hasonló indítványt terjesztenek be állásfog­lalás vágott. ——(0—— A felsőbíróság enyhítette a kassai asszony verő rendőr- tisztviselő büntetését Kassa, április 24. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) A kassai felsőbíróság feleb- bezés folytán ma tárgyalta Pollák Sándor rendőr titkár, Krajcs Is v tán. Kallivoda Adolf és Seba János rendőrségi detektívek bünpe- rét, akik a vádirat szerint 1931 december 1-ike és 3-ika között vallatás közben oly súlyosán megverték Nagy Erzsébet télhányi asszonyt, hogy a nőt két hónapig kellett a kórházban ápolni, A kerületi bíróság ma tárgyalta a rendőr tiszt­viselők ügyét és valamennyi vádlottat nyolc-nyolc hónapi börtönhiintetéSTic ítélte súlyos testi sértés cimén. A felsőbíróság, amely elé fel ebbe zés foly­tán került az ügy. Ítéletéiben csupán Pollák Sándor rondörtitkári és Katiivoda Adolf detektívet minősítette bűnösnek, de az ő büntetésüket is három-három havi fogházra szállította le. A hivatalvesztést nein mondta ki az ítélet. A két másik vádlottal a fels&biiróság felmentette. Az elitéltek megnyugodtak az Ítéletben, a/, ügyész pedig háromnapi gondolkodási időt kért az esetleges felebbozés benyújtására. «

Next

/
Oldalképek
Tartalom