Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)
1934-04-22 / 93. (3424.) szám
1334 április 22, vasárnap. 15 ^RXGXrMAGkSRHTKMP ## KözöazdasácP Vasárnap megkezdik a magyar-csehszlovák kereskedelmi tanácskozásokat- Friedmann miniszter útban van Budapest felé Prága, április 21. A küszöbön álló ma- gyar csehszlovák kereskedelmi tárgyal ásókkal kapcsolatban ellentétes hirek merültek föl úgy a magyar, minit a csehszlovák sajtóban. Lapj el öntések szerint Friedanánm miniszter, a csehszlovák kereskedelmi delegáció vezetője állítólag már pénteken Budapesten tartózkodott. Munkatársunknak alkalma volt Friedmann miniszterrel pénteken beszélnie és a tőle kapott információ alapján jelentettük, hogy a magyar-csehszlovák ke- .reskedelmi - tárgyalásokat megelőző megbeszéléseket rövid időre ismét elhalasztották. - A mindkét állam gazdasági érdekeit közeliről érintő kérdéssel közben a kormány tegnapi minisztertanácsán is foglalkozott és olykép- • pen határozott, hogy az eredeti diszpozíciók módosításával Friedmann minisztert még a tervbevett bécsi útja előtt a magyar fővárosiba kiüld! ki. A csehszlovák kereskedelmi delegáció vezetőjével .munkatársunknak ma is módjában állott beszélni. Friedmann miniszter, ki délben indult Budapestire, elutazása előtt a következőket mondta: — A most kapott diszpozíciók értelmében bécsi utam előtt ma Budapestre utazom. Utániról értesítettem Nickl Alfréd meghatalmazott minisztert, a magyar kereskedelmi delegáció vezetőjét. Remélem, hogy a holnapi vasárnap ellenére összeülhetünk és megtárgyalhatjuk a hivatalos kereskedelmi tárgyalásokkal összefüggő kérdéseket. A tanácskozásokat hétfőn folytatjuk. Becsbe csak a budapesti konferencia befejeztével utazom. Hatósági megbízottakból állítják össze a faszindikátus veie Aliiét Az ui Tatra 75 ütőn mutatkozó jó tulajdonságait sajnos nem tudtuk önnek az autószalonon bemutatni. Csupán a kocsi uj alakját, kényelmes, tágas belső berendezését és épitési módját láthatta. Bár ez is elegendő volt arra, hogy érdeklődését és dicséretét magára vonja. Próbálja ki még — a legjobban egy semmire sem kötelező próbautazáson — nagyszerű sebesség* fokozását, könnyű kormányozhatóségát, az útban való biztos fekvését és kitűnő kapaszkodó képes* ségét. Megelégedéssel fogja megállapítani, hogy nem pazarolta méltatlanra dicséretét, különösen, ha rájön, mily élvezetessé teszik a rajta való utazást is könnyűvé kezelését a konstrukciós újdonságok, mint a szabadonfutó, a zajtalan 3. sebesség és a hidraulikus fék. ■DKXHÖM 1 AT R A-.WE RK E A G. PRAG • SMICHOV. KARTOUZSKA 3. A minisztertanács nagyjelentőségű gazdasági határozatai Prága, április 21. A minisztertanács tegnapi ülésén többnyire gazdasági természetű 'ügyektől foglalkozott. A földművelésügyi miniszter in ditványára elhatározták, hogy a faszindikátust rövidesen életbeléptetik. A kormáfiy ebben a kérdésben olyképpen határozott, hogy a szindikátus vezetősége átmenetileg hivatalos tényezőkből áll, mivel a faipari érdekeltek körében megegyezés a faszindikátus és a szindikátusban való képviselet kérdésében nem Jött létre. / ^ Elhatározta továbbá a kormány, hogy életbeléptét! a gyárak és műhelyek üzembeszüntetésének tilalmáról szóló rendeletét. A rendelet intézkedései lényegesen enyhébbek lesznek annál a tervezetnél, amelyet a népjóléti minisztérium készített elő. Az üzembeszünte- téSek tilalmának kérdésében a kormány nagy súlyt helyez arra. hogy kölcsönös megállapodás és kölcsönös jóindulat alapján rendezzék a vitás kérdéseket, amelyekben közvetítőiként az illetékes járási hatóság, illetve komolyabb esetekben á népjóléti minisztérium szerepel. Ezenkívül elhatározták, hogy a müzsirrendelet tárgyában ujább végrehajtási utasítást bocsátanak ki. Ez- a végrehajtási utasítás a péküzemekre vonatkozik. A minisztertanács továbbá fölhatalmazta a pémügyminisztert arra. hogy sertésáru exportja esetén forgalmi adó refürdálás kedvezményében részesítse az exportőröket. Spicska József személyében kinvezték a vissz les zám itoláei intézet igazgatóját. Végül elhatározták, hogy a tejgazdálkodás rendezésére kormányrendeletet bocsátanak ki. Kadosa Pál: Az áralakulás Egy gyakorlati közgazdász bátor elmélete Prága, április 21. Közgazdasági tanulmány ritkán . kéltett olyan feltűnést és ritkán váltott ki olyan általános érdeklődést, mint Kadosa Pál ,,Az áralakulás" című könyve, mely a budapesti „Kultúra" kiadásában most jelent meg. A pozsonyi Dunabank elnökigazgatőjá a gazdasági válság okait kutatja és arra megállapításra jut, hogy a válság főoka nem a „pénz“, hanem az „áru" oldalán van. Bátorság kell ehhez a megállapításhoz, amikor hi- ’artnkw tényezők magukévá tették azt az utóbbi idő- brjT-vrrvatossá vált nézetet, hogy a válság és a megoldás kulcsa a ,,pénz“ értékének szabályozásában rejlik. Kadosa ezzel az általánossá vált nézette] szemben azt az álláspontot késviseli, hogy a válság egyhülése a fogyasztóképesség fokozásától remélhető, a fogyasztóképesség viszont azzal fokozható, hogy kikapcsolják azokat az improduktív árkomponenseket, melyek a termelési folyamatot megokolatlanu] megdrágítják. Kadosa tne'g Van győződve arról és ennék a meggyőződésének- kifejezést Í6 ad, hogy a beteges állapotnak- nevezhető válság gócpontja az áralakulást folyamatban van, a problémát erről az oldaláról kell megfogni s akkor tartós javulás joggal remélhető. Az áralakulás]’ folyamatot hátrányosan befolyásoló komponensek kiküszöbölésével olcsóbb lesz az áru, ezzel párhuzamosan emelkedik a fogyasztás, a fogyasztás emelkedése fokozza a produkciót s mindez a munkanélküliség csökkenésében és a válság enyhülésében is kifejezésre jut. A szerző végigvezet bennünket a termelés és az áralakulás egész utján, ismerteti a gép szerepét és rámutat a túltermelés okaira. Az árkomponenseket három főcsoportba, a külső, a belső és a kisérő ár- komponensek csoportjába osztja. Bírál ja az adó, a vám, a szociális terhek és a politika mint áralakulási komponens szerepét és elképesztő igazságokat állapit meg a politikai és közigazgatási szervek ama hatásáról, melyet az áralakulásra gyakorolnak. Egy napilap szükreszabott, keretein belül nehéz az ísndeikes mü részleteivel is kimerítően foiglaükozni, de nem lehet szótlanul elmenni ama igazság mellett, hogy > számos népjóléti szándékú intézkedésnek olyan következménye van, amely távolról sem felel meg annak a célnak, mely cél érdekében történtItt van például a lakóvédelem. A lakók védelméről szóló törvény is egyik oka annak a diszparitásnak, mely érték és érték, vagyis áru és áru között van. Kadosa megállapítja, hogy kimondottan antiszociális következménye van a lakó védelemnek, Védi a régi lakót, de nem védi a gyöngébben szituált uj lakót, aki most alapit családot és most kezdi pályafutását. A régi házak értéke nem azonos az új házak értékével, mert amig a régi házak jövedelme minimális, addig az uj házak tulajdonosai adókedvezményen kívül tekintélyes jövedelemiben részsülnek, mert lakásaik bérét magasra fölsrófolhatják. A lakók védelméről szóló törvény .rendelkezései alá nem tartozó lakás bérlője másutt kénytelen megtakarítani azt a többletet, melyet házbérre fordít, vagyis fogyasztóképessége nem azonos az olyan azonos- jövedelmű ember fogyasztóképességével, akit véd a lakótörvény. így lesz egy szociálisnak vélt törvényből olyan komponens, melynek az áralakulás és fogyasztóképesség, vagyis a munkanélküliség és a válság problémájában szerepe jut. Kadosa a munkanélküli segélyeket is károshatásu komponenseiknek tartja. „Csakis az improduktív tételek csökkentésével, megszüntetésével, és ezzel együtt a munkanélküli segélyek csökkentésével és megszüntetésével lesz lehetséges az áralakulás zavartalanságát biztosítani, a fogyasztást emelni, tehát ... a munaknélküliséget megszüntetni" — írja. Nem hisszük, hogy ebbém igaza lenne, mert a munkanélküliség nem ok, hanem okozat. Viszont elég improduktív komponenst sorakoztál föl ahhoz, hogy elhigyjük, azok kikapcsolásával fokozatosan megszűnik a munkanélküliség és azután magától kikapcsolódik az az utolsó komponens is. Igazat kell adnunk a szerzőnek, amikor rámutat arra, hogy minő diszparitás ven a kartelárak és az őstermelők árai között s amikor megállapítja, hogy vannak árucikkek, melyek ára alatta marad az önköltségi árnak (például a búza) s olyanok, melyek árában az önköltségi ár (munkabér, anyag, földjáradék, tőkekamat) alig múlja fölül az eladási ár. harminc százalékát (például a cukor). E diszparitás megszüntetése minden bizonnyal enyhítene a helyzeten. A megoldást ebben látja: .,Ha aránybaü hozzuk bármelyik árkomponensnek a jutalmát az őstermelési cikkek ára alapján megszabott átlagos és általános munkabérhez, ha megszüntetjük az improduktív tételeket, akkor megtaláljuk ezt a módot és kulcsot, amellyel a diszpa- ritásos árkomponen^eket le kell szállítani." Az aranyra, mint ^csereeszközre nem sok" s^ót pazarol. Nem a „pénz", hanem az „áru" oldalán keresi és látja a kivezető utat, amint ismételten leszögezi, hogy „az ár az áruérték oldalán alakul és képződik, ha aranyban fejezzük is ki“. Kadosa Pál. könyve komoly értéke a szloven&zkói magyar közgazdaságé irodalomnak. Biztosra vesz- szük, hogy a határokon túl -is megérdemelt elismerésiben lesz része. Stílusa világos és könnyen érthető, nincsen benne semmi, nagyképűsködés és bátran, félelem nélkül lép a porondra a maga igazával. Sokhelyütt ellentétbe kerül az uralkodó fölfogással. Ennek tudatában van, ami meggyőződésé-! pék őszinteségét még rokonszenvesebbé teszi. Ternyei László. Kihirdették a visszleszá m itolásl intézet alapszabályait Prága, április* 21. A törvények és rendeletek gyűjteményében 71. szám alatt megjelent a Csehszlovák Visszleszámitolási és Lombardin- tézet alapszabályairól szóló rendelet. Az alapszabályok mindenekelőtt a pénzintézet igazgatóságának hatáskörét szabályozzák. Az alapszabályok értelmében az igazgatóság általános irányelveket szab a pénzintézet gazdálkodása . számára, megállapítja a vállalat üzleti szabályait, rendkívüli üzleti ügyek kérdésében dönt és indiványt tehet a kormánynak arra nézve, hogy a visszleszámitolási intézet résztvegyen egyes pénzintézetek vagy egyéb vállalatok fölszámolásában. Az igazgatóság jogosult arra, hogy a pénzügyminisztérium engedélye alapján hitelt nyújthasson pénzintézetek likvidálása esetén, továbbá ugyancsak a pénzügyminiszter, engedélye alapján adósleveleket és zálogleveleket bocsáthat ki. Az igazgatóság állítja össze a visszleszámitolási intézet évi zárszámadását, azt jóváhagyás után nyilvánosságra hozza. Biztosító intézetek kérvényei ügyében a belügyminisztérium véleményezése alapján intézkedik. Az igazgatóságnak jogában áll bizonyos esetekben büntetéseket kiróni és megbízottakat delegálni különböző szak- és tanácstestületekbe. A visszleszámitolási intézet igazgatósága képviseli az intézetet a kormánnyal és a törvényhozó testületekkel szemben. Az igazgatóságnak jogában áll hatásköréből származó jogainak • egy részét más szervekre átruházni. A visszleszámitolási intézet igazgatósága hétfőn tartja alakuló ülését — Uj vezetőcég a beregszászi kere|»kedflk egyesületében. Tudósítónk jelenti: A beregszászi kereskedők egyesülete mostanában tartotta meg fásztujü'tó közgyűlését. A választások során az elnöki - tisztséget egyelőre nem töltötték be. Atl elnökök Mrazék Emdré és Hauszmann Dez»ö ''lettek. Háznaggyá Barta Mik lóét választották, helyettese Fisokér Sándor; titkár Spitz Ernő, ügyész dr. Elek Endre. Szakosztályvezetők: 'Fiseher Sándor, Feldman Salamon, Tauib Emil, Williiger Hermán, Salamon Áron, Kroh Manó, 'Schwairt.z Márton. Némethy Bertalan, Reimítz Henrik, Feldanan Ignátz, Sohwartz Henrik, Klein Hermán, Hamburg Sándor, Izsák Ödön, Roohlíi'tz Hermán, Weisz Péter, Moskovits Márton és Engel Dezső. □ A „szanes“ Gutmann hosszúlejáratú hitelt kínál a budapesti gázmüveknek. Jelentettük, hogy a budapesti gázmüvek vezetősége kísér- •letképen lengyel szemet vásárolt s az árut tengeri utón szállítják Rrailába, ahonnan a Dunán továbbítják Budapestre. A prágai Gutmann cég, amely a budapesti gázmüvek fönnállása óta szállít gázszienet Budapestre, most olyan ajánlatot tett a gázmüvek vezetőségének, hogy hajlandó a szénszálliitmányofc küldését akkor is folytatni, ha a szén ellenértékét belátható időn belül nem folyósítják. □ Megegyezés a lévai építőiparban. Lévai tudósítónk jelenti: A lévai épi tömünk ások és a vállalkozók tárgyalásokat indítottak a kollektív szerződés feltételeinek megállapítására. •Mivel a tárgyalások során nézeteltérések merültek fel, az egyeztetés munkáját a járási hivatal vállalta és sikerült is a békés megegyezést biztosítani s ezzel a fenyegető súlyosabb konfliktust elkerülni. □ Nyilvános árlejtés. A kassai kereskedelmi és iparkamara közli: A kassai divízióé élelmezési raktár nyilvános árlejtés utján elad 1273 q rozskorpát és 728 rozs-takarmánylisztet. A pályázaton, a kassai és környékbeli gazdák és terménykereskedők vehetnek részt. Határidő 1934 május 2. Közelebbi információk a kassai kereskedelmi és iparkamarán kaphatóik. □ Javul a Szénprodukció. Március folyamán 896.200 tonna kőszenet, 1,282.000 tonna barnaszenet és 97.950 tonna kokszot termeltek a csehszlovákikai szénbányák. Ezzel egyidejűén 29.900 tonna kőszénbrikettet és 17.300 tonna barnaszenet termeltek. A kőszéntermelés 6.9 a baruaszénproduikció 1.6, a kokszgyártás 3.2 és a kőezéubrikettgyártás 1.8 százalékkal javult. A batnaszénbrikettgyártás 15.8 százalékkal visszaesett. Márciusban a barnaszénkivitel .13.4 és a kőszénkivitel 4.3 százalékkal visszament.
